I. Heródes Agrippa zsidó király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Heródes Agrippa
16. századi ábrázolás
16. századi ábrázolás

Zsidó fejedelem Palesztinában
Uralkodási ideje
3741
(4 évig)
Elődje Heródes Fülöp
Utódja önmaga királyként
Zsidó fejedelem Galileában
Uralkodási ideje
3941
(2 évig)
Elődje Heródes Antipász
Utódja önmaga királyként
Zsidó király
Uralkodási ideje
4144
(3 évig)
Elődje önmaga fejedelemként
Utódja II. Heródes Agrippa
(52-től uralkodik)
Életrajzi adatok
Uralkodóház Heródes-dinasztia
Született Kr. e. 10
Elhunyt Kr. u. 44 nyara (53 évesen)
Caesarea
Édesapja Arisztobulosz (I. Heródes fia)
Édesanyja Berenice
Házastársa Cypros
Gyermekei II. Heródes Agrippa
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Heródes Agrippa témájú médiaállományokat.

I. Heródes Agrippa, születési nevén Marcus Julius Agrippa (Kr. e. 10/9Kr. u. 44 nyara) zsidó fejedelem Palesztinában Kr. u. 37-től, Galileában 39-től, király 41-től haláláig.

Heródes Agrippa Nagy Heródes unokájaként, annak Arisztobulosz nevű fiától és feleségétől, Bernikétől született. Éveken keresztül Rómában élt Tiberius császár fiának, Drususnak barátjaként. Később kegyvesztett lett, és szegényen Palesztinában utazott. Ott öngyilkos akart lenni, de Heródiás közbenjárására Tiberiást kapta lakóhelyül. Mivel Heródessel összekülönbözött, kénytelen volt Flaccus konzulnál menedéket keresni. Zavaros pénzügyei ellenére ismét Rómába ment, ahol Tiberius szívesen fogadta, és rábízta unokája, Gaius nevelését is. Gaiuson keresztül Heródes Agrippa összeesküvést szőtt a császár ellen, ezért bebörtönözték.[1]

37-ben Gaius Caligula néven császár lett, és kiszabadította a börtönéből, majd Heródes Fülöp utódaként kinevezte negyedes fejedelemmé Palesztina északi részén. Heródes Agrippa hamarosan árulással bevádolta sógorát, Heródes Antipászt, ezért jutalmul megkapta területét, Galileát és Pereát is. 40/41-ben Claudius császár neki adta a korábban római prokurátorok vezetése alatt lévő tartományokat, Júdeát és Szamáriát is – így viszont 41-től Heródes Agrippa valóban Palesztina királya lett. Színleg törvénytisztelőnek mutatkozott, ugyanakkor üldözte a keresztények vezetőit. Az Újszövetség beszámol róla, hogy ő ölette meg az idősebb Jakab apostolt (ApCsel 12,1-3), Pétert pedig bebörtönöztette (ApCsel 12,4-11).[1][2] Bár római módon építkezett, mégis lazítani szerette volna kapcsolatait Rómával. Jeruzsálemben egy 3. védelmi falat épített, melynek építését Claudius leállíttatta. 44-ben hunyt el váratlanul Caesareában,[2] az Apostolok Cselekedetei szerint férgek emésztették el, mert mert istenként tiszteltette magát (ApCsel 12,21-23). Halála után országában ismét római prokurátorok uralkodtak.[1]

Feleségét Küprosznak hívták, gyermekei Berniké, Mariamné, Druzilla és II. Heródes Agrippa volt.[1]

Heródes családfája
Az alábbi leszármazási táblázat Nagy Heródes zsidó király családjának főbb, uralkodó tagjait tartalmazza. A név alatt az első sor évszám az életének idejét, a második az uralkodási idejét jelzi. Bővebb táblázat: http://virtualreligion.net/iho/herod2.html
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. Nagy Heródes
Kr. e. 74 – Kr. e. 4
[Kr. e. 37 – Kr. e. 4]
 
I. Mariamné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. Mariamné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Malthaké
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Jeruzsálemi Kleopátra
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Arisztobulosz
Kr. e. 31 – Kr. e. 7
 
II. Heródes
Kr. e. 27 – Kr. u. 33
[Kr. e. 4 – Kr. u. 33]
 
Heródes Arkhelaosz
Kr. e. 23 – Kr. u. 18
[Kr. e. 4 – Kr. u. 6]
 
Heródes Antipász
Kr. e. 22 – Kr. u. 40
[Kr. e. 4 – Kr. u. 39]
 
Fülöp
Kr. e. 24 – Kr. u. 34
[Kr. e. 4 – Kr. u. 34]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. Heródes Agrippa
Kr. e. 10 – Kr. u. 44
[Kr. u. 37 – Kr. u. 44]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. Heródes Agrippa
Kr. u. 27 – Kr. u. 93
[Kr. u. 50 – Kr. u. 93]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d Katolikus lexikon, Heródes Agrippa I.
  2. ^ a b Pallas, i. h.

Források[szerkesztés]