Heródes Antipász zsidó fejedelem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Heródes Antipász szócikkből átirányítva)
Heródes Antipász
Heródes Antipász pénzérméje
Heródes Antipász pénzérméje

Zsidó fejedelem Galileában
Uralkodási ideje
Kr. e. 4 Kr. u. 39
(42 évig)
ElődjeI. Heródes
UtódjaI. Heródes Agrippa
Életrajzi adatok
UralkodóházHeródes-dinasztia
SzületettKr. e. 22
Júdea
ElhunytKr. u. 40 (?) (61 évesen)
Lugdunum Convenarum (ma: Saint-Bertrand-de-Comminges)[1]
ÉdesapjaI. Heródes
ÉdesanyjaMalthaké
Testvére(i)
Házastársa
A Wikimédia Commons tartalmaz Heródes Antipász témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Heródes Antipász (ógörögül: Ἡρῴδης Ἀντίπατρος), (Kr. e. 22Kr. u. 40?) zsidó negyedes fejedelem (tetrarcha) Galileában Kr. e. 4-től Kr. u. 39-ig.

Nagy Heródes és Malthaké fiaként született. Heródes második végrendeletében őt jelölte ki teljes országa örököséül, de Augustus római császár rendelkezésére csak negyedes fejedelem lehetett Galileában és Pereában.[2][3] Pereában újjáépítette Betharamphtát, és Liviásznak, Kr. u. 14-től Juliásznak nevezte el. A Galileai-tó Nyugati partján Tiberius császár tiszteletére új várost épített, Tibériást.[3]

Feleségül vette IV. Aretász nabateus király leányát, talán azért, hogy országát az arab támadásokkal szemben biztosítsa. Kr. u. 28-ban Rómából megszöktette féltestvérének, Heródes Fülöpnek feleségét, Heródiást a leányával, Saloméval együtt (Aretász leányát visszaküldte apjához). Az Újszövetség beszámol arról, hogy Keresztelő János gyakran megfeddte a királyt a törvénytelen viszonyért. Később Heródes Antipász – jóllehet János tisztelője volt –, Salóménak tett ígérete miatt Machaerusban lefejeztette a prófétát. Ugyancsak az Újszövetség szól arról, hogy Pilátus Heródes Antipászhoz küldte Jézust is. A fejedelem csodát szeretett volna látni, de amikor Jézus nem tett ilyet, visszaküldte Pilátushoz.[3]

Kr. u. 39-ben Heródiás biztatására Heródes Antipász Rómába utazott, hogy Caligula császártól királyi címet szerezzen, itt azonban vádat emeltek ellene. A császár összeesküvés gyanújával megfosztotta országától, és Galliába száműzte, ahová Heródiás is elkísérte.[3] Egyesek szerint Hispaniában hunyt el Kr. u. 40-ben.[2]

Heródes családfája
Az alábbi leszármazási táblázat Nagy Heródes zsidó király családjának főbb, uralkodó tagjait tartalmazza. A név alatt az első sor évszám az életének idejét, a második az uralkodási idejét jelzi. Bővebb táblázat: http://virtualreligion.net/iho/herod2.html
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. Nagy Heródes
Kr. e. 74 – Kr. e. 4
[Kr. e. 37 – Kr. e. 4]
 
I. Mariamné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. Mariamné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Malthaké
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Jeruzsálemi Kleopátra
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Arisztobulosz
Kr. e. 31 – Kr. e. 7
 
II. Heródes
Kr. e. 27 – Kr. u. 33
[Kr. e. 4 – Kr. u. 33]
 
Heródes Arkhelaosz
Kr. e. 23 – Kr. u. 18
[Kr. e. 4 – Kr. u. 6]
 
Heródes Antipász
Kr. e. 22 – Kr. u. 40
[Kr. e. 4 – Kr. u. 39]
 
Fülöp
Kr. e. 24 – Kr. u. 34
[Kr. e. 4 – Kr. u. 34]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. Heródes Agrippa
Kr. e. 10 – Kr. u. 44
[Kr. u. 37 – Kr. u. 44]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. Heródes Agrippa
Kr. u. 27 – Kr. u. 93
[Kr. u. 50 – Kr. u. 93]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A forráslexikon azt írja: a császár "Lyonba száműzte, meghalt Spanyolországban". Saint-Bertrand-de-Comminges kistelepülés a spanyol határ közelében, francia oldalon van; és Lugdunum Convenarum volt a neve. A mai Lyon városnak, Gallia fővárosának neve: Lugdunum Sequanorum volt. A kettő Lugdunum előnevű ókori települést nem szabad összekeverni.
  2. a b Pallas, i. h.
  3. a b c d Katolikus lexikon, Heródes Antipász

Források[szerkesztés]