Első lyoni zsinat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. lyoni zsinat
Dátum 1245. június 28.július 17.
Elismerte Katolikus egyház
Előző zsinat Negyedik lateráni zsinat
Következő zsinat Második lyoni zsinat
Összehívó IV. Ince pápa
Elnöklő IV. Ince pápa
Résztvevők 140-150
Viták témája papság bűnei, Jeruzsálem elvesztése, mongol fenyegetés, Konstantinápoly fenyegetettsége és vádemelés a császár ellen.
Dokumentumok és nyilatkozatok 22 kánon
Időrendi lista

Az első lyoni zsinat az 1245-ben IV. Ince pápa által összehívott tizenharmadik egyetemes zsinat. Fő témái között szerepelt II. Frigyes német-római császár kiátkozása, a klérus magaviselete és a keresztes háborúk alakulása.

Történeti előzmény[szerkesztés]

Európa számára keletről kedvezőtlen hírek érkeztek. 1244-ben a muszlimok visszafoglalták Jeruzsálemet, valamint 12411242 folyamán lezajlott a tatárjárás Magyarországon. A Konstantinápolyban berendezkedett Konstantinápolyi Latin Császárság szorongatott helyzetbe került. Több pap nem tudott részt venni az ülésen a tatárjárás miatt, illetve, mert II. Frigyes német-római császár megfenyegette azokat.(Utóbbiak különösen a szicíliaiak és a németek). A zsinaton részt vett a konstantinápolyi latin császár II. Balduin, II. Frigyes ügyvédje,

A zsinat[szerkesztés]

A zsinatot ének vezette be, felhangzott a veni Creator, Spiritus, majd IV. Ince pápa megnyitotta a zsinatot, ekkor sorolta fel az egyház öt sebét, melyet a történelem eseményei okoztak az egyháznak. Ezeket összehasonlította saját bánatával.

Az egyház öt sebe:

  • 1 A felső- és alsó klérus bűnei,
  • 2 Jeruzsálem elfoglalása a szaracénok által,
  • 3 A konstantinápolyi latin császárságot fenyegető veszély,
  • 4 Az Európába betört mongolok,
  • 5 Az egyháznak Frigyes császár (II. Frigyes német-római császár) általi üldözése.

A zsinaton 22 kánon került rögzítésre, többségük egyházjogi vonatkozású volt. Eldöntötték, hogy megindítják az ötödik keresztes hadjáratot a Szentföld visszahódítására. A pápa magára vállalta a tatárok elleni hadjárat költségeit. A javadalmasok évi bevételük egyharmadát kellett befizetni a konstantinápolyi császárság megsegítésére, és a papság jövedelmének egyhuszad részét kellett költeni az ötödik keresztes hadjárat költségeire. A tatárjárás után 1245-ben a lyoni zsinat felszólította az európai uralkodókat, hogy országaik és a hívők védelméül várakat és fallal körülvett városokat építsenek. II. Frigyes német-római császárt pedig kiközösítették.

Források[szerkesztés]