Zombor gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Zombor gyula – a krónikák második Gyulája – Harka fia, Tétény vezér unokája volt. Az ő lánya volt Sarolt, Géza fejedelem felesége, Szent István anyja, valamint Karold. Anonymus tévesen szerepelteti Harka fiaiként „Zombort és Gyulát”, mert nem tudta, hogy a gyula méltóságnév volt és nem tisztség.[1] Kristó Gyula vitatja, hogy ő lenne Zombor, a nemzetségős, Anonymus szerinte tévesen szerepelteti a gyulák között. Ha ez igaz, akkor pogány nevét nem ismerjük, csak a keresztségben Bizáncban kapottat, ami Sztephanosz, azaz István.[2] Az ő fia volt a Szent István ellen lázadó „kisebbik Gyula”, azaz Prokuj gyula.

„Gyula” és „Zombor” egy személy voltát az is alátámasztja, hogy míg a két évszázaddal később élt Anonymus Saroltot és Karoldot „Gyula” lányainak mondja, a „Prokuj gyula” pedig „Zombor” fiának, addig a sokkal hitelesebb egykorú források a lázadó „kisebbik Gyulát” István király nagybátyjának (avunculus) mondják. Így tesz az egykorú bajor udvari évkönyv és így Merseburgi Thietmar, aki a lázadó nagybácsit Prokuj néven nevezi, ami Prok-uj-ként bontható fel, ahol Prok szláv nyelven „maradék”-ot, az uj pedig régi magyar nyelven „nagybácsi”-t jelent.[1]

Élete[szerkesztés]

953 táján Konstantinápolyba utazott, itt megkeresztelkedett, patricius és vendége, barátja lett Kónsztantinosz császárnak.[2] Kedrénosz görög történetíró Szünopszé hisztorión (Történetek áttekintése) című munkájában Gulaznak, Anonymus Geulának nevezi őt.

Hogy hazájában is terjessze a keresztény hitet, magával vitte Erdélybe Hierotheosz szerzetest, akit Theophülaktosz konstantinápolyi pátriárka Magyarország püspökévé szentelt Kedrénosz szerint. A szerzetes sikeresen téríteni kezdett. Maga Zombor gyula mindvégig megmaradt a keresztény hitben, kiváltott és felszabadított sok keresztény rabot, s őrizkedett a Bizánci Birodalom határainak háborgatásától.[3]

Anonymus a gyulák családfájáról[szerkesztés]

"Tétény fia lett Horka, Horkáé meg Gyula és Zombor. Gyulának volt két leánya: egyiket Karoldnak, másikat Saroltnak hívták. Sarolt Szent István királynak az anyja volt. Zombornak pedig a fia a kisebbik Gyula, Bolya és Bonyha apja, kinek az idejében Szent István uralma alá vetette az erdőntúli földet. Magát Gyulát ekkor megkötözve Magyarországra hozta, s egész életén át börtönben tartotta, minthogy a hitben hiú volt s keresztény lenni átallott, aztán még sok mindent cselekedett Szent István király ellenére, noha az anyja rokonságához tartozott." [4]

Forrás[szerkesztés]

  1. ^ a b Györffy György. 5 / István elődei., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 
  2. ^ a b szerk.: Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest (1994). ISBN 963-05-6722-9 
  3. Hóman Bálint: Szent István - Kelet vagy Nyugat?
  4. Anonymus: Gesta Hungarorum