Prím (hangköz)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A prím (latin prima = 'első') a zenében a diatonikus hangsor első fokát jelenti, illetve azt a hangközt, amely az alaphangot önmagától elválasztja, a nulla-hangközt. A prím frekvenciája azonos az alaphanggal, ez 0 cent hangköznek felel meg.

A prím az oktáv fordított, inverz hangköze, tehát az a hangköz, amely azt oktávra egészíti ki.

A prím dallamintervallumként hangismétlés, egyidejű intervallumként egybehangzás, unisono. A legkonszonánsabb hangköz.

Példa[szerkesztés]

  • Beethoven 5. szimfóniája híres nyitótémájának első két hangköze prím, hangismétlés.

Lásd még[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

  • Brockhaus Riemann zenei lexikon I–III. Szerk. Carl Dahlhaus, Hans Heinrich Eggebrecht. Budapest: Zeneműkiadó. 1983–1985. ISBN 9633305403  
  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap