Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2015-45-2

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erkel Ferenc zeneszerző Györgyi Giergl Alajos képén
Erkel Ferenc zeneszerző
Györgyi Giergl Alajos képén

Erkel Ferenc (Németgyula, 1810. november 7.Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerző, karmester, zongoraművész, a magyar nemzeti opera megteremtője. Sakkmester, a Pesti Sakk-kör egyik alapítója és első elnöke. 1844-ben ő nyerte meg a Kölcsey Ferenc Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból című költeményének megzenésítésére hirdetett pályázatot. Születésnapja 2013 óta a Magyar Opera Napja.

Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsvárott, de alkalmilag vezényelt és a zeneszerzéssel is próbálkozott. Pesten 1834-ben mutatkozott be, majd a következő esztendőben végleg ott telepedett le. Két éven át a Pesti Városi Német Színháznál, valamint a Budai Magyar Színjátszó Körnél dolgozott karnagyként. 1837-ben a Pesti Magyar Színházhoz, a későbbi Nemzeti Színházhoz került előbb ügyelő, majd első karmester minőségben. Itt mintegy három évtizeden át munkálkodott. 1840-ben írta meg első operáját, a Bátori Máriát. A szövegkönyv szerzője Egressy Béni, aki ezután egészen haláláig szerzőtársa maradt.

Hunyadi László című háromfelvonásos operájának szövegkönyvét ugyancsak Egressy Béni írta. Az ősbemutatót 1844. január 27-én a pesti Nemzeti Színházban tartották. A mű nagy sikert aratott — ehhez kétségkívül hozzájárult a reformkor csúcsához közeledő közhangulat is. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után a főváros hangversenyéletének fellendítésén fáradozott. Vezetésével alakult meg 1853-ban a Filharmóniai Társaság, aminek zenekarát sokszor vezényelte. Bánk bán című operáját, pályájának kiemelkedő darabját 1861-ben mutatták be.

Közreműködött a Liszt Ferenc Zeneakadémia megalakításában (1875). Ezután tíz évig ennek igazgatója és zongoratanára volt, majd 1884-ben az akkor megnyílt operaház főzeneigazgatója lett. Nyugati, elsősorban olasz és francia operamintákra támaszkodva a 19. századi magyar verbunkos zene átélésével, kifejezési lehetőségeinek finomításával és szélesítésével sikerült viszonylag egységes nemzeti operanyelvet kialakítania. Mint karmester és szervező rendkívül sokat tett a főváros zenei életének felvirágoztatásáért.