I. Jakab angol király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
I. Jakab
Jakab 1621-ben
Jakab 1621-ben

Angol Királyság királya
I. Jakab
Uralkodási ideje
1603. március 24. 1625. március 27.
Elődje I. Erzsébet
Utódja I. Károly
Skót Királyság királya
VI. Jakab
Uralkodási ideje
1567. július 24. 1625. március 27.
Elődje I. Mária
Utódja I. Károly
Életrajzi adatok
Uralkodóház Stuart-ház
Született 1566. június 19.
Edinburgh
Elhunyt 1625. március 27. (58 évesen)
Theobalds House
Édesapja Stuart Henrik címzetes skót király
Édesanyja I. Mária skót királynő
Házastársa Oldenburgi Anna dán és norvég királyi hercegnő (1574–1619)
Gyermekei
I. Jakab aláírása
I. Jakab aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Jakab témájú médiaállományokat.
I. (VI.) Jakab, Anglia, Skócia és Írország királya

I. Jakab angol király, Skóciában VI. Jakab (Edinburgh, 1566. június 19.Theobalds House, 1625. március 27.), Anglia, Skócia és Írország királya volt. Skóciában 1567. július 24-étől, Angliában és Írországban 1603. március 24-étől haláláig uralkodott. Anglia első Stuart uralkodója volt; a trónon I. Erzsébetet követte, aki utód nélkül halt meg.

Skóciában sikeres uralkodó volt, de ezt angol királyként nem lehet elmondani róla. Képtelen volt együttműködni az ellenséges parlamenttel; amikor az alsóház tanácsa ellenére nem emelte elég magasra az adókat, a kincstár jelentős bevételektől esett el. Politikai abszolutizmusra való hajlama, rossz gazdálkodása és népszerűtlen kegyeltjei mind az angol polgárháború kitöréséhez vezettek, melynek során fiát, I. Károlyt letartóztatták és kivégezték. Jakab életében az angol és skót kormányzat viszonylag stabilan működött.

Nagy Alfréddal egyetemben Jakab volt az egyik legműveltebb angol vagy skót király. Uralkodása alatt tovább virágzott az Erzsébet-korabeli kultúra; a tudomány, az irodalom és a képzőművészet színvonala tovább nőtt. Ebben az időszakban alkotott többek között William Shakespeare és Sir Francis Bacon. Jakab maga is elismert tudós volt, olyan műveket írt, mint a Daemonologie (Démonológia, 1597), a The True Law of Free Monarchies (A szabad monarchiák igaz törvénye, 1598), a Basilikon Doron (Királyi ajándék, 1599) és A Counterblaste to Tobacco (kb. A dohány ellen, 1604).

Ifjúkora[szerkesztés]

Jakab egyetlen gyermeke volt Máriának, a skótok királynőjének és Stuart Henriknek, Skócia iure uxoris királyának, Albany hercegének (ismertebb nevén Lord Darnley). Jakab VII. Henrik egyenes ági leszármazottja, dédanyja Tudor Margit, VIII. Henrik nővére volt. Anyja bizonytalan körülmények között uralkodott: Mária és férje római katolikus volt, és a protestáns nemesek lázadásával kellett szembenézniük. Házasságuk nem volt zökkenőmentes. Mialatt Mária Jakabbal volt terhes, Lord Darnley szövetséget kötött a lázadókkal, és megölte Mária magántitkárát, David Rizziót.

Jakab 1566. június 19-én született az edinburgh-i várban, és automatikusan Rothesay hercege, valamint Skócia nagyfejedelme (Great Steward) lett, mivel a királyi család legidősebb férfi tagja és trónörökös volt egyszerre. Eredeti neve Károly Jakab, első nevét keresztapjáról, IX. Károly francia királyról kapta; ő volt az első angol király, akinek két keresztneve volt. Apját 1567. február 10-én egyik lovasával és szeretőjével Hamiltonék edinburgh-i házában megölték, hogy így álljanak bosszút Rizzio haláláért. A gyilkossággal James Hepburnt, Bothwell negyedik grófját gyanúsították. Május 15-én Mária összeházasodott Bothwellel, de ennek nyomán még népszerűtlenebb lett. A protestáns lázadók letartóztatták és Loch Leven kastélyába zárták. Arra kényszerítették, hogy a koronát fiának adja át; Mária július 24-én lemondott az akkor tizenhárom hónapos Jakab javára.

Jakab nem ismerhette meg apját, így egész életében udvarának férfi tagjaira támaszkodott; az első Esmé Stewart, Lennox első hercege volt. Jakab szinte csak magával foglalkozott, felesége nem nagyon érdekelte; ez talán amiatt volt, hogy anyja Bothwell segítségével tervelte ki Jakab apjának megölését. A nonkonformisták gyakran mondták: „Erzsébet király volt: most Jakab a királynő”, és a mondás sokáig fennmaradt.[1] Az anglikán egyház megszilárdítása és az 1533-ban kiadott Buggery Act (szexuális szokásokat szabályozó törvény) megerősítése a szodómiát még szigorúbban szankcionálta. Az uralkodásról szóló Basilikon Doron című könyve szerint a szodómia „olyan szörnyű bűn, melyet sohasem bocsáthatsz meg”.

Kormányzók[szerkesztés]

Jakabot 1567. július 29-én a stirlingi Holyrood templomban koronázták meg mint VI. Jakab skót királyt. A skót uralkodó osztály vallásos meggyőződésének tiszteletben tartásával Jakabot a skót presbiteriánus egyház elvei szerint nevelték, és presbiteriánus emberek (vagy szimpatizánsok) tanították. Uralkodásának korai szakaszában a hatalmat régensek tartották a kezükben, az első James Stuart, Moray első earlje, Jakab anyjának házasságon kívül született féltestvére volt. Mária 1568-ban kiszabadult fogságából, ezután egy rövid, zűrzavaros időszak következett. Lord Moray a langside-i csatában legyőzte Mária seregeit, Máriát pedig arra kényszerítette, hogy Angliába meneküljön. Angliában viszont Erzsébet börtönbe záratta Máriát.

1570-ben Mária egyik támogatója megölte Lord Morayt. Utódja Jakab apai nagyapja, Matthew Stewart, Lennox negyedik earlje volt, aki 1571-ben hasonló véget ért. Utána Jakab gyámja, John Erskine, Mar első earlje következett, aki 1572-ben halt meg. Az utolsó régens James Douglas, Morton negyedik earlje volt, aki sokkal erősebb volt, mint elődei. Jakab tanításáért George Buchanan történész és költő volt felelős.

Uralkodása Angliában[szerkesztés]

I. Erzsébet királynő volt a Tudor-család utolsó sarja, aki utód nélkül halt meg. Jakab volt a legesélyesebb az angol trónra, hiszen a dédanyja Tudor Margit volt, VIII. Henrik nővére. 1601-től kezdve bizonyos politikusok, közöttük is minisztere, Sir Robert Cecil, titkos megállapodásokat kötöttek annak érdekében, hogy minél zökkenőmentesebb legyen a folyamat. Amikor Erzsébet már haldoklott, Cecil megküldte az előre megszövegezett proklamációt. 1603. március 23-án meghalt Erzsébet, Jakabot pedig még aznap kikiáltották királynak.

Április 5-én Jakab elhagyta Skóciát azzal, hogy háromévente visszatér (mely ígéretét később nem tartotta meg). Dél felé tartó útja során a nagybirtokosok szívélyesen fogadták, ő pedig elcsodálkozott az angol föld gazdagságán. Érkezése konfliktusmentes volt, koronázására július 25-én került sor.

Az uralkodás nehézségekkel kezdődött. A monopóliumok és az adózás rendje miatt feszültségek voltak, és az Írország elleni háború miatt is adósságokba keveredett a kincstár.

Jakab már uralkodásának kezdetén túlélt két ellene szőtt összeesküvést. Ennek keretében letartóztatták Lord Cobhamet és Sir Walter Raleigh-t. Akik a királyi tanácsban nagy személyi változásokat reméltek, azoknak csalódniuk kellett; kicsivel később került csak be a királyi tanácsba Henry Howard és unokaöccse, Thomas Howard, és öt skót nemes. Eleinte Sir Robert Cecil (később Salisbury grófja) vitte a mindennapi államügyeket, Thomas Egerton segedelmével. Így a király a nagyobb horderejű dolgokra koncentrálhatott: Anglia és Skócia uniójának erősítése, a külföldi kapcsolatok javítása, és különféle szabadidős tevékenységek, például a vadászat. Jakab terve az volt, hogy egyesíti az angol és a skót koronát. 1604-től felvette címei közé a "Nagy-Britannia királya" címet, de ténylegesen csak Skóciában használhatta, az angol parlament ellenállása miatt.

Külpolitikájában sikeresnek volt mondható. 1604-ben végre békét kötött a spanyolokkal, amely béke törékeny volt, hiszen a katolikusok elnyomása miatt a feszültség megmaradt a két ország közt. Egy disszidált katolikus, Guy Fawkes, azt tervezte, hogy a levegőbe röpíti összeesküvő-társaival együtt a parlament épületét, 1605. november 5-én, az új parlament második ülésszakának megnyitóján. A lőporos összeesküvésként elhíresült merénylet-kísérletet elhárították, a konspirációban résztvevőket (akiknek a célja az uralkodó megölése és az állam zűrzavarba taszítása volt) kivégezték. A siker hatására Jakab pozíciói megerősödtek, és többek között ennek köszönhetően hoztak egy új törvényt 1606-ban, mellyel a katolikusok további elnyomása zajlott - megerősítették azt a szabályt, hogy halállal büntették azt, aki a pápa fennhatóságát a király felé helyezte. Mindazonáltal Jakab eltűrte a katolikus vallásukat titokban gyakorlókat az udvarban, mert szükségét érezte a támogatásuknak. Nagy összegekkel támogatta a Biblia angolra fordított változatának elkészítését, melyet széles körben használnak ma is.

Magánélete[szerkesztés]

Jakab szexuális beállítottsága a történészek részéről is viták tárgyát képezi. Tény, hogy szívesen töltötte az idejét barátai és udvaroncai körében. Egyes leírások szerint Esmé Stewart (Lennox hercege), Robert Carl (Somerset earl-je), és George Villiers (Buckingham hercege) is a szeretője volt. Ugyanakkor mások szerint ezek közeli barátságok voltak, és nem szexuális természetűek. Ezt az is alátámasztja, hogy hét gyermeke született, két vetélés mellett.

Halála[szerkesztés]

Ötven éves kora körül Jakabot számos nyavalya kínozta. Ízületi gyulladás, köszvény, és vesekő-bántalmai is voltak, amellett kihullottak a fogai és rengeteget ivott. Életének utolsó évében annyira beteg volt, hogy királyi teendőit sem tudta ellátni. Egyesek szerint örökletes porfíria-betegsége lehetett, amelytől kései leszármazottja, III. György is szenvedett. 1625. március 27-én halt meg szívrohamban, hosszan tartó betegség után.

Gyermekei[szerkesztés]

Felesége, Oldenburgi Anna (1574. december 12.1619. március 2.) dán és norvég királyi hercegnő 7 gyermeket szült Jakabnak:

Név
Születés
Halál
Megjegyzés
Henrik 1594. február 19. 1612. november 6.
Erzsébet 1596. augusztus 19. 1662. február 13. A téli király felesége
Margit 1598. december 24. 1600. márciusa
I. Károly 1600. november 19. 1649. január 30.
Róbert 1602. január 18. 1602. május 27.
Mária 1605. április 8. 1607. december 16.
Zsófia 1607. júniusa 1607. júniusa


Előző uralkodó:
I. Mária
Skócia uralkodója
15671625
A skót kiscímer
Következő uralkodó:
I. Károly
Előző uralkodó:
I. Erzsébet
Anglia királya
16031625
Az angol királyi címer
Következő uralkodó:
I. Károly

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk, források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a James VI and I című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.