Vesekövesség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vesekövesség
Egy 8 mm-es vesekő.
Egy 8 mm-es vesekő.

Latinul Nephrolithiasis, kidney stone
Angolul Nephrolithiasis
Osztályozás
BNO-10 N20.0N20.9
BNO-9 592.0, 592.1, 592.9
Adatbázisok
DiseasesDB 11346
MedlinePlus 000458
eMedicine med/1600 
MeSH D007669

A vesekövesség (latinul: nephrolithiasis) a vizeletkiválasztó rendszer betegsége, melynek során a vizeletben található kristályok kicsapódnak, követ formálnak.[1] Ezek a kövek változó összetételűek és méretűek lehetnek, előfordulnak homokszemcse nagyságúak, de akár akkorák is, mint egy golflabda vagy egy tyúktojás. Akár tünet nélkül is távozhatnak a vizeletelvezető rendszeren keresztül. Tünetek rendszerint akkor jelentkeznek, ha elzáródást okoznak. Ekkor erős, görcsös fájdalom léphet fel (vesegörcs).

Tünetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vesekövesség lokalizációja
  • nagyon éles, "a tapasztalat szerint a legkínzóbb", görcsös fájdalom a lágyékban és az ágyékban, de előfordulhat a hát alsó részén is,
  • hányinger, hányás, székelés,
  • véres vizelet a vese és/vagy a húgycső sérülése miatt,
  • genny a vizeletben,
  • a vizelést égető érzés kíséri,
  • a vizelet mennyisége a húgyhólyag vagy a húgycső elzáródása miatt csökken vagy pang,
  • a vesemedence és a kelyhek puffadása, tágulása.

A vesekövesség okai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vesekő általában felnőtt betegekben fordul elő a veseparenchimákban, a vesekelyhekben és a vesemedencén. Férfiakban gyakoribb mint a nőkben. A vesekő kialakulását befolyásoló tényezők a vizeletpangással járó betegségek, illetve az idült uroinfectio, az anyagcserezavarok, és a hajlam, melynek hátterében genetikai okok is fellelhetők.

A vesekövek típusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kalcium-foszfát[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kalcium-foszfát összetételű vesekő alakulhat ki, ha

  • kalciumtartalmú élelmiszert fogyaszt a beteg nagy mennyiségben huzamosabb időn keresztül.
  • hypercalcaemia fennállásánál, amelyet hyperparathyreosis vagy daganatos csontszövet roncsolódása okoz
  • nagy adag D vitamin bevitele, tartós immobilisatio, és a renális tubularis acidosis is okozhatja.

Oxalátkő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Kalcium-oxalátkő) a húgykövek 50%-ában található, képződésüket serkenti a vegetáriánus táplálkozás, a C-vitamin túladagolása és az ileumbetegség.

Urátkő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Állati eredetű fehérjében dús táplálkozásnál várható, köszvényes betegnél, myeloproliferatív betegségnél (leukémia, limfóma). A Az urátkövek a vesekövek 5-13%-át teszik ki, és főleg férfiak szenvednek az általa okozott vesekövességben.

Cisztin[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Örökletes cisztinuriánál fordul elő. A vesekő nagysága eltérő, a homokszem nagyságúak spontán ürülnek, egyes kövek korall alakúak, kitöltik a vesekelyheket és a vesemedencét, roncsolják a veseszövetét, vérzést, vizeletpangást és kiújuló gyulladást okoznak. A húgyvezetékben (ureter) beékelődött kő megakadályozza a vizelet ürülését, minek következtében a húgyvezeték kitágul (hydroureter), a tartós vizeletpangás a vesemedencét is kitágítja (hydronephrosis) majd szétroncsolja a vese szövetét. A búzaszem nagyságú kövek a vesemedencéből a húgyvezetékbe, majd a húgyhólyagba vándorolnak és innen a húgycsőn keresztül a külvilágba távoznak.

Cisztein[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cisztein anyagcserezavara a vizelet magas cisztein-szintjét okozza. Hajlamos a kristályképzésre, és ez kövek kialakulásához vezethet. Ezek a kövek nagyon ritkák, a veseköveknek mintegy 1-3%-a cisztein kő.

Struvitkő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csak fertőzött vizeletben alakul ki, összetevője magnézium, ammónia és foszfát.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Sakhaee K, Maalouf NM, Sinnott B. (2012. June). „Clinical review. Kidney stones 2012: pathogenesis, diagnosis, and management.” (angol nyelven). J Clin Endocrinol Metab. 97 (6), 1847-60. o. DOI:10.1210/jc.2011-3492. PMID 22466339.