Stuart Erzsébet cseh királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Stuart Erzsébet cseh királyné
Skóciai Erzsébet
Angliai Erzsébet
Elizabeth, Queen of Bohemia from NPG.jpg

Ragadványneve Téli királyné
KoronázásaPrága
1619. november 7.
Életrajzi adatok
Uralkodóház Stuart-ház
Született 1596. augusztus 19.[1][2][3]
Fife[4]
Elhunyt 1662. február 13. (65 évesen)[1][2][3]
City of Westminster
Édesapja I. Jakab angol király
Édesanyja Dániai Anna angol királyné
Házastársa V. Frigyes pfalzi választófejedelem
Gyermekei
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Stuart Erzsébet cseh királyné témájú médiaállományokat.

Stuart Erzsébet (1596. augusztus 19.1662. február 13.), ragadványneve: Téli királyné, születésétől kezdve skót és hétéves korától angol királyi hercegnő, házasságkötésétől kezdve rajnai palotagrófné és pfalzi választófejedelemné, férje királlyá választását követően cseh királyné a férje trónfosztásaiig. Nevét I. Erzsébet angol királynő tiszteletére kapta. 1714-től tőle származnak az angol és skót (brit) királyok egészen napjainkig.

Testvérei[szerkesztés]

Erzsébetnek egy bátyja, három húga és két öccse született még:

  • Henrik Frigyes
  • Margit
  • Károly
  • Róbert
  • Mária
  • Zsófia

Élete[szerkesztés]

Erzsébet skót és angol királyi hercegnő VI. Jakab skót király (1603-tól I. Jakab néven angol király) és Oldenburgi Anna dán és norvég királyi hercegnő második gyermekeként és első leányaként, 1596. augusztus 19-én, a Fife szigetén fekvő Falkland Palotában, Skóciában született. Apai nagyszülei: Stuart Henrik (Darnley ura) és I. Mária skót királynő. Anyai nagyszülei: II. Frigyes dán és norvég király és Mecklenburg-Güstrow Zsófia hercegnő

1596. november 28-án keresztelték meg, a Holyrood-palota királyi kápolnájában, nevét I. Erzsébet angol királynő tiszteletére kapta, és élete első néhány évét a Linlithgow-palotában töltötte, mely a skót királyi rezidenciák között az egyik leggyönyörűbb volt akkoriban. Erzsébet nem volt olyan szoros testvéri viszonyban legidősebb húgával, Margittal, egyetlen bátyjával, Henrikkel azonban remekül kijött. 1603 márciusában I. Erzsébet angol királynő elhunyt, de előtte még Erzsébet hercegnő apját, VI. Jakabot nevezte meg trónja örököseként, így hát a király Skócia után megkapta az angol és az ír trónt is. 1603. július 25-én koronázták meg Jakabot és feleségét Angliában.

A hercegnő igen széleskörű oktatásban részesült, már korai éveitől kezdve, ami magába foglalta a természettudományokat, a teológiát, az idegen nyelveket, a földrajzot, a történelmet, a táncot és a zenét is. 12 éves korára már folyékonyan megtanult franciául, s később a férjével is gyakran ezen a nyelven társalgott. Kiváló lovas volt és igen járatos a protestáns vallás téziseiben is. A felcseperedő Erzsébet Európa-szerte igen vonzó partinak számított, s számos arisztokrata akadt számára lehetséges férjjelöltként, például Gusztáv Adolf leendő svéd király, Frigyes Ulrik braunschweig–wolfenbütteli fejedelem, Nassaui Móric orániai herceg, Henry Howard (Northampton 1. grófja), Theopilus Howard (Suffolk későbbi 2. grófja), Ottó hessei herceg, és Viktor Amádé piemonti herceg.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b RKDartists. (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
  2. ^ a b Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ^ a b Find a Grave. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. június 24.)

Források[szerkesztés]

Előző
Habsburg Anna
Cseh királyné Blason Boheme.svg
1619 – 1620
Következő
Gonzaga Eleonóra