Ugrás a tartalomhoz

Matthew Stuart, Lennox 4. grófja

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Matthew Stuart lennoxi gróf szócikkből átirányítva)
Matthew Stewart
Skót Királyság régense
Uralkodási ideje
1570. július 11. – 1571. szeptember 4.
ElődjeJames Stewart, Moray 1. grófja
UtódjaJohn Erskine, Mar grófja
Lennox 4. grófja
Uralkodási ideje
1526. szeptember 4. – 1571. szeptember 4.
ÖrököseStuart Henrik, Lord Darnley
ElődjeMatthew Stewart, Lennox 3. grófja
UtódjaVI. Jakab skót király, azaz a cím megszűnt
Életrajzi adatok
UralkodóházStuart-ház
Született1516. szeptember 21.
Dumbarton
Elhunyt1571. szeptember 4. (54 évesen)
Stirling
NyughelyeChurch of the Holy Rude, Stirling
ÉdesapjaMatthew Stewart, Lennox 3. grófja
ÉdesanyjaElisabeth Stuart
Testvére(i)
  • Robert Stewart, March 1. grófja
  • John Stuart, 5. Seigneur d'Aubigny
HázastársaMargaret Douglas (1515–1578)
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz Matthew Stewart témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Matthew Stuart (Dumbarton, 1516. szeptember 21. – Stirling, 1571. szeptember 4.) Lennox 4. grófja, a Stewart/Stuart-ház tagja, Skócia katolikus nemeseinek vezetője. 1570-től haláláig a Skót Királyság régense, VI. Jakab skót király nagyapja.

Élete

[szerkesztés]

Matthew Stewart John Stewart (1490–1526), Lennox 3. gróf és Elizabeth Stewart fia volt. Elisabeth a Stewart család másik ágából származott, az ő apja John Stewart (1437/1442–1512)[m 1] Atholl 1. grófja (VIII. létrehozás) volt.

Korai évek

[szerkesztés]

Matthew Stewart apja halála után, 1526-ban örökölte a Lennox grófja címet. Édesanyja Franciaországba küldte őt és fiatalabb öccsét, John Stewartot, hogy nagybátyjuk, Robert Stuart d’Aubigny viselje gondjukat, aki mindkettőjüket felvette a Garde Écossaise[m 2] testőrségbe.[1]

Visszatérés Skóciába a katolikusok oldalán

[szerkesztés]

Amikor V. Jakab skót király 1542-ben meghalt, Beaton bíboros[m 3] sürgette Lennoxot, hogy térjen vissza Skóciába, és riválisa legyen James Hamiltonnak, Arran 2. grófjának. Lennox márciusban két hajóval érkezett meg Dumbarton kastélyába, nem sokkal azután, hogy a skót parlament Arrant kinevezte régensnek és a csecsemő Stuart Mária skót királynő örökösének. Mind Arran, mind Lennox trónigényt támaszthattak II. Jakab skót király lányának, Mary Stewartnak a leszármazottaiként. De Arran közvetlen férfiági unokaként jobb igénnyel rendelkezett, míg Lennox csak nőági dédunoka volt. Lennox azt állította, hogy Arran törvénytelen származású, mivel apja nem vált el első feleségétől, mielőtt feleségül vette volna Arran anyját.[2]

Skót belviszály

[szerkesztés]

1543. július 1-jén Arran régens megkötötte az angliai Greenwich-i egyezményt, amely Máriát VIII. Henrik angol király fiával és örökösével, Eduárd herceggel kívánta eljegyezni. A régens elkezdte megerősíteni Linlithgow-palotát, ahol Mária édesanyjával, Lotaringiai Mária skót királynéval tartózkodott. Lennox szövetségre lépett a franciabarát Beaton bíborossal. Erőik a palota körül táboroztak, de nem rendelkeztek tüzérséggel az ostromhoz. A bíboros pártja titkos szövetséget kötött az angol házassági terv ellen. Képviselőik Kirklistonban, Edinburgh közelében tárgyaltak Arran embereivel, és megállapodtak abban, hogy Arran a skót tanács segítségével fog kormányozni, és Máriát áthelyezik Stirling várába. Lennox július 26-án kísérte át Máriát Stirlingbe, ahol 1543. szeptember 9-én megkoronázták. A koronázáson Lennox tartotta a jogarat.[3] Bár Lennoxot Skóciába azzal a kilátással csábították, hogy feleségül veheti az özvegy Lotaringiai Máriát. szeptemberben már sokkal előkelőbb ajánlatot kapott Margaret Douglas – VII. Henrik angol király unokája, VIII. Henrik testvére, Tudor Margit skót királyné lánya, V. Jakab skót király testvére – személyében. Miután Lennox megszerezte a Lotaringiai Mária királynénak küldött francia pénzt és tüzérséget, Lotaringiai Mária lánya, a kis Mária királynő kezét ajánlotta neki házasságra.[4][5]

Francia barátságból angol barátságra váltás

[szerkesztés]

Amikor a skót parlament elutasította a Greenwich-i egyezményt, Lennox oldalt váltott, és támogatni kezdte VIII. Henrik elutasított törekvését, hogy Máriát hozzáadják fiához, Eduárd herceghez. Ez az időszak „durva udvarlás“ (Rough Wooing) háború néven ismert. 1544 nyarán Lennox kifosztotta az Arran-szigetet, és Bute-szigeten megszerezte a hatalmat, valamint elfoglalta Rothesay kastélyát is, Henrik tizennyolc hajóból és nyolcszáz katonából álló támogatásával. A Glasgow Muir-i csatában Lennox serege Arran grófja nagyobb haderejét is visszavetette, és megszerezte az ágyúikat. Ennek ellenére a csata végül kedvezőbben alakult Arran grófja számára, mindkét oldalon körülbelül háromszázan estek el, Lennox pedig végül visszavonult Dumbarton kastélyába. Az angol oldalra állást teljes cím és vagyonelkobzást vont maga után.[6][7]

Ezt követően Lennox megtámadta Dunoon kastélyát, felégette a közeli falut és templomot. Ezt követően nagy pusztítást végzett Kintyre nagy részén, de visszavonult Angliába.[8] VIII. Henrik Lennoxot Skócia régensének ismerte el – de ez nem jelentett sokat, mivel nem volt Skócia ura.[9] 1547 szeptemberében Lennox csatlakozott az újabb angol inváziós sereghez. Lennox és Thomas Wharton közösen vezettek ötezer fős csapata lefoglalta Castlemilk-et és felégette Annant.[10]

Angol barátságból francia barátságra váltás

[szerkesztés]

1548 augusztusában Lennox négy ígéretet tett Lotaringiai Máriának, hogy megszerezze hozzájárulását leánya, Mária skót királynő és II. Ferenc francia király házasságához. A katolikus hit megőrzését, az Auld Alliance[m 4] védelmét, a Lotaringiai Mária gyám szerepének biztosítását és az Anglia-pártiak megbüntetését vállalta.

1564 októberében, amikor Mária skót királynő újabb házassági tárgyalásokba kezdett, I. Erzsébet angol királynő ösztönzésére Lennox visszatért Skóciába, visszanyerte minden elkobzott rangját és címét[6] és a Holyrood-palotában kapott szállást. Ott gazdag ajándékot, órát, tükörrel ékesített ékszert és gyémántgyűrűket adott át az udvarhölgyeinek, valamint egy különösen szép ajándékot Mária királynőnek.[11] Lennox hamar Skócia egyik legbefolyásosabb főura lett, és fontos szerepe volt fia, Lord Darnley és Mária királynő házasságának létrejöttében. Erzsébet királynő nemtetszését fejezte ki emiatt, és Lennox feleségét, Margaret Douglast a Towerbe záratta.[12]

Matthew Stewart, Lennox 4. grófja, felesége Lady Margaret Douglas, fiatalabb fia, Charles Stuart, Lennox leendő 1. grófja (III), és unokája, VI. Jakab skót király a Krisztus a keresztfán kép előtt imádkozik és sír, fia, Henrik, Lord Darnley meggyilkolása miatt.

Lennox, miután fiát, Lord Darnley-t 1567 elején meggyilkolták, minden erejével és befolyásával a gyilkosságot elkövető lordok ellen fordult. Fő tanúként lépett fel Mária királynő ellen is.

Régens

[szerkesztés]

1570-ben Lennox unokája, VI. Jakab skót király kiskorúsága idejére Skócia régense lett. Azonban Mária királynő támogatói háborút hirdettek ellene. Egy évvel később, 1571. szeptember 4-én Stirlingben halálos sebet kapott egy összecsapásban, amikor a Mária-párti erők támadást intéztek a város ellen. A támadást George Gordon, Huntly 5. grófja, Claude Hamilton[m 5], valamint Buccleuch és Ferniehurst kisbirtokosai vezették. Az első jelentések szerint Lennoxot saját emberei lőtték le, míg William Kirkcaldy of Grange azt állította, hogy a halálos lövést Mária pártjának egyik embere adta le, egy másik forrás pedig David Bochinant-t nevezte meg gyilkosként.

Lennoxot feltehetően a strilingi vár Királyi Kápolnájában temették el, amely különleges elhelyezést jelentett volna. A kastély régi kápolnája feltárásakor, a Governor's Kitchen nevű helyen találtak egy sírt, amely a korabeli időszakra datálható, és akár Lennoxé is lehetett.[13]

Családja

[szerkesztés]

Stewart Lennox felesége Margaret Douglas (1515–1578) – VII. Henrik angol király unokája, VIII. Henrik testvére, Tudor Margit skót királyné lánya, V. Jakab skót király testvére – volt. Két nagykorúságot megélt gyermekük született:

Származása

[szerkesztés]
Matthew Stuart, Lennox 4. grófja ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Alan Stewart of Darnley, 2. Seigneur d'Aubigny ▶
 
 
 
 
 
 
 
John Stewart of Darnley, Lennox 1. grófja ▶
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Catherine Seton
 
 
 
 
 
 
 
Matthew Stewart, Lennox 2. grófja ▶
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Alexander Montgomerie, 1. Lord Montgomerie[m 8]
 
 
 
 
 
 
 
Margaret Montgomerie
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Margaret Boyd[m 8]
 
 
 
 
 
 
 
John Stewart, Lennox 3. grófja ▶
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
cadzow-i Sir James Hamilton, 5. Laird[m 9] of Cadzow
 
 
 
 
 
 
 
James Hamilton, 1. Lord Hamilton
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Janet Livingston
 
 
 
 
 
 
 
Hon. Elisabeth Hamilton
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. Jakab skót király ▶
 
 
 
 
 
 
 
Mary Stewart, skót királyi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Mary of Guelders skót királyné
 
 
 
 
 
 
 
Matthew Stuart, Lennox 4. grófja ▶
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Sir John Stewart of Innermeath, 3rd of Lorn
 
 
 
 
 
 
 
James Stewart, the Black Knight of Lorn
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Isabella Macdougall
 
 
 
 
 
 
 
John Stewart, Atholl 1. grófja ▶
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
John Beaufort ▶, Somerset 1. grófja
 
 
 
 
 
 
 
Joan Beaufort, Skót királyné, régens
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Lady Margaret Holland
 
 
 
 
 
 
 
Lady Elisabeth Stewart
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Henry II Sinclair, Orkney grófja
 
 
 
 
 
 
 
William Sinclair, Caithness 1. grófja
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Egidia Douglas
 
 
 
 
 
 
 
Lady Eleanor Sinclair
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Alexander Sutherland
 
 
 
 
 
 
 
Marjory Sutherland
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Catherine Chalmers
 
 
 
 
 
 

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ John Stewart, Atholl 1. grófja (kb. 1437/1442–1512. szeptember 15.) 1457-ben kapta meg az Atholl grófja (Skócia 1457) címet III. Jakab skót királytól. 1483-ban részt vett a skót trónöröklési háborúban, támogatta III. Jakab uralmát. 1488-ban jelen volt a Sauchieburn-i csatában, ahol III. Jakab vereséget szenvedett és meghalt. Stewart később IV. Jakab skót király. 1504-ben részt vett a hebridai hadjáratokban, amelyek célja a szigeti lázadók leverése volt. Forrás: The Stewarts of Atholl (angol nyelven). The Stewart Society . (Hozzáférés: 2024. július 31.) ésSir John Stewart, 1st Earl of Atholl (1440-1512) (angol nyelven). FamilySearch . (Hozzáférés: 2024. július 31.)
  2. ↑ A skót gárda (franciául: Gardes Écossaises) a francia uralkodó személyes testőrség volt, amelyet 1418-ban a Valois VII. Károly alapított. Kezdetben a király skót testőrsége 25 testőrből és 75 íjászból állt. Minden testőrhöz négy segítő – egy fegyverhordozó, egy íjászt, egy cranequinier (íj-feszítő gépet kezelő) és egy szolga – tartozott.
  3. ↑ David Beaton 1494-ben született. 1537-ben a skóciai St. Andrews érsek utódává nevezték ki, ám 1538-tól a francia Mirepoix püspökeként szolgált egy éven át, ez alatt kreálták érsekké. 1539-től szolgált St. Andrews érsekeként haláláig, 1546. május 29-ig. Forrás: Archbishop David Beaton (angol nyelven). Catholic-Hierarchy. (Hozzáférés: 2024. szeptember 12.)
  4. ↑ Az Auld Alliance politikai és katonai szövetség volt Skócia és Franciaország között, amely 1295-ben jött létre. Az első hivatalos egyezményt IV. Fülöp francia király és János skót király (John Balliol) kötötte Anglia elleni közös védekezés céljából. A szövetség egyik legfontosabb eleme az volt, hogy ha Anglia megtámadná az egyik országot, a másik is hadat üzenne Angliának. Az Auld Alliance a XIV. Lajos uralkodása alatt is fontos megállapodás volt. Erősítette a kapcsolatot, hogy V. Jakab skót király 1538-ban feleségül vette Guise-i Mária hercegnőt. Az Auld Alliance hivatalosan 1560-ban ért véget a Cateau-cambrésis-i békével, de a kapcsolat kulturálisan és diplomáciailag tovább élt.
  5. ↑ Claud Hamilton bátyját, James 1562-ben őrültnek nyilvánították, ezért apjuk 1575-ös halála után Claudnak és testvérének, Johnnak kellett helyette eljárnia. 1579-ben a titkos tanács mindkettőjüket elfogatta volna korábbi tetteik miatt, de elmenekültek Angliába, ahol Erzsébet királynő diplomáciai célokra használta őket, majd Claud egy időre Franciaországba ment. 1583-ban újra Angliába ment és anyagi segítségért folyamodott Erzsébet királynőhöz. 1586-ban visszatért Skóciába, ahol folytatta politikai tevékenységét Mária skót királynő érdekében. 1589-ben leveleit lefoglalták, rövid börtönbüntetést szenvedett, majd visszavonult a nyilvános élettől, később ő is mentális betegségben szenvedett. 1598-ban fiát, Jamest bízta meg ügyei intézésével, mivel állapota tovább romlott.
  6. ↑ A cím női ágon nem öröklődött, így Arabella nem volt grófnő, csak grófkisasszony.
  7. ↑ William Seymour Somerset 2. hercege angol nemes és királypárti (Royalist) parancsnok volt az angol polgárháború idején.
  8. ↑ a b A nevet a Wikidata alapján tüntettük fel. A The Peerage szerint Margaret Montgomerie apja Alexander Montgomerie, Master of Montgomerie, az anyja pedig Elizabeth Hepburn volt.Person Page - 26157 (angol nyelven). ThePeerage.com. (Hozzáférés: 2024. szeptember 12.)
  9. ↑ A Laird skót cím, amely egy nagyobb földbirtok tulajdonosát jelöli, és szoros kapcsolatban van a földdel. A Laird cím azokra vonatkozik, akik jelentős skót birtokokat örökölnek vagy vásárolnak. Ez nem egy hivatalos nemesi cím, mint a Lord, hanem inkább a birtokosokat és azok helyi befolyását tükrözi. Bár sokszor a Lord skót megfelelőjének tekintik, a Laird nem kapcsolódik automatikusan nemesi ranghoz vagy a peerage rendszerhez. Forrás: What is the difference between Lord and Laird? (angol nyelven). Scotland Titles. (Hozzáférés: 2024. július 29.)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Cust, Lady Elizabeth. Some Account of the Stuarts of Aubigny in France (angol nyelven). London: Chiswick Press (1891) 
  2. ↑ Dickinson, Gladys. Two Missions of de la Brosse, Miscellany of the Scottish History Society (angol nyelven), 7–8, 19. o. (1942) 
  3. ↑ Dean, Lucinda H. S.. In the Absence of an Adult Monarch, Medieval and Early Modern Representations of Authority in Scotland and the British Isles (angol nyelven). Routledge, 148–149. o. (2016). ISBN 9781472462936 
  4. ↑ Marshall, R. K.. Mary of Guise (angol nyelven). Collins, 126–130. o. (1977). ISBN 9780002164265 
  5. ↑ Furgol, Edward M. (1989). „The Scottish Itinerary of Mary Queen of Scots” (angol nyelven). Proceedings of the Society of Antiquaries of Scotland (PSAS) 107, 119–231. o. 
  6. ↑ a b Burke's Peerage II. kötet, 2764. oldal
  7. ↑ Paterson, James. History of the County of Ayr: with a Genealogical Account of the Families of Ayrshire (angol nyelven). J. Dick, 174. o. (1852) 
  8. ↑ Tytler, Patrick Fraser. History of Scotland (angol nyelven), 63. o. (1879) 
  9. ↑ England’s Immigrants 1330–1550, version 1.0, 27 October 2024 (angol nyelven). England's Immigrants. (Hozzáférés: 2024. szeptember 12.)
  10. ↑ Ritchie, Pamela. Mary of Guise in Scotland (angol nyelven). East Linton: Tuckwell, 161. o. (2002). ISBN 9781862321036 
  11. ↑ Calendar State Papers Scotland (angol nyelven), 19 no. 42. o. (1898) 
  12. ↑ Ellis, Henry. Original Letters, Second Series (angol nyelven), 303. o. (1827) 
  13. ↑ The Post-medieval Burial, With Thy Towers High: The Archaeology of Stirling Castle and Palace (angol nyelven). Historic Scotland, 145. o. (2015). ISBN 9781849171873 

Források

[szerkesztés]
  • ↑ Cokayne: Cokayne, G.E.. The Complete Peerage of England, Scotland, Ireland, Great Britain and the United Kingdom, Extant, Extinct or Dormant, with Vicary Gibbs, H.A. Doubleday, Geoffrey H. White, Duncan Warrand and Lord Howard de Walden, editors, new ed. (angol nyelven), Gloucester, U.K.: Alan Sutton Publishing (1910–1959). ISBN 9780750901543 
  • Fraser, Antonia. Mária, a skótok királynője (magyar nyelven). Budapest: Európa (1979). ISBN 963-07-1415-9 
  • ↑ Burke's Peerage: szerk.: Mosley, Charles: Burke's Peerage, Baronetage & Knightage, 107th (angol nyelven), Wilmington, Delaware, U.S.A.: Burke's Peerage (Genealogical Books) Ltd (2003). ISBN 9780971196629 
  • Merriman, Marcus. The Rough Wooings (angol nyelven). Tuckwell, 124–126. o. (2000). ISBN 9781862320909 
  • Furgol, Edward M. (1989). „The Scottish Itinerary of Mary Queen of Scots” (angol nyelven). Proceedings of the Society of Antiquaries of Scotland (PSAS) 107, 119–231. o. 
  • Cust, Lady Elizabeth. Some Account of the Stuarts of Aubigny in France (angol nyelven). London: Chiswick Press (1891) 

További információk

[szerkesztés]
  • Cawley, Charles: Scotland, Earls (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2019. május 12.)
  • Marek, Miroslav: The Stuarts (Scotland) (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2019. május 12.)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
Előző
John Stewart 		Lennox grófja
1526 – 1571 		Következő
VI. (Stuart) Jakab
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Matthew_Stuart,_Lennox_4._grófja&oldid=27549563”