A sakk története

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A sakk története a legendák világába nyúlik vissza. Egy ismert mese szerint egy brahmin találta ki a sakkot. Jutalmul a rádzsától első hallásra jelentéktelennek tűnő fizetséget kért, mindössze annyi búzaszemet, amennyi a sakktábla kockáira a következő szabály szerint képletesen rátehető: az első kockára egy, a másodikra kettő, a harmadikra négy, vagyis az előzőnek mindig duplája. Hamar kiderült, hogy ennyi búza nem terem a Földön, sőt az emberiség egész történelme alatt nem termelt ennyit.[1]

Az első ismert sakkváltozat valószínűleg Indiában alakult ki. A csaturanga (chaturanga) a modern sakkhoz képest leegyszerűsített volt. Ugyanakkora táblán játszották, ugyanazokkal a figurákkal, de a bábok mozgatása néhány szabályban eltért, és kevesebb mozgásteret adott. Európába a sakk arab közvetítéssel jutott, és közben olyan változtatásokat alkalmaztak, ami elvezetett a mai modern sakkig. Európában olyan játékokat szorított ki, mint a viking sakk. A másik irányba a fejlődési útvonal kevésbé követhető. A legvalószínűbb elképzelés szerint Indiából Kínába, majd Japánba vitték át a játékot, és közben jóval nagyobb változásokat szenvedett, mint a nyugat felé tartó útja során. A kínai sakk táblamérete is más, a bábuk is különböznek, és a lépésekben is más szabályok vannak. A japán sakk pedig olyan, a játék jellegét alapvetően felforgató elemeket tartalmaz, mint a levett bábuk visszatétele. Egy kevésbé elfogadott hipotézis szerint esetleg a kínai volt az eredeti változat.

19. századi híres párizsi sakk-kávézó, a Café de la Régence

Kronológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 500 körül Északnyugat-Indiában megjelent az első sakkra emlékeztető játék, a csaturanga.
  • 550 körül – egy feljegyzésben a csaturanga satranzsa néven fordul elő.
  • 600: egy perzsa szépirodalmi műben (Karnamuk) olvashatni a satranzsa játékról.
  • 820 körül a sakk megjelenik Ó-Oroszországban is.
  • 847: egy bizonyos Al Alli megírja az első sakk-könyvet.
  • 1066: a normannok elfoglalják Britanniát, és velük megjelenik ott a sakk is.
  • 1161: Domiani kardinális betiltja a sakkjátékot az egyházban.
  • 1173: egy francia kézirat először alkalmazza a sakkparti algebrai lejegyzését.
  • 1283: az első európai sakk-könyv: Bölcs Alfonz traktátusai.
  • 1471: A Gettingeni kézirat, az első, kizárólag a sakkról szóló könyv.
  • 1490: először alkalmazzák a menet közbeni ütés (en passant) szabályát.
  • 1497: Az első nyomtatott sakk-könyv a megnyitásokról szól, a spanyol Lucena műve.
  • 1512: Rómában megjelenik a portugál Damiano könyve, amely megnyitásokat és végjátékokat tartalmaz.
  • 1550: Olaszországban megalakul a világ első sakk-klubja.
  • 1561: Ruy Lopez kiadja az első teljes sakk-tankönyvet; ebben felsorolja a megnyitásokat, a középjátékot, és a végjátékot. Elsőként használja a gambit (=csel) kifejezést a (gyalog)áldozatos megnyitásokra.
  • 1575: Madrid – az első sakk-verseny (a királyi udvarban).
  • 1744: az első vakparti két ellenféllel szemben (Párizs, Philidor játszmája).
  • 1748: André Danican Philidor, a 18. század leghíresebb sakkozója könyvet ad ki Londonban A sakkjáték elemzése címmel.
  • 1763: William Jones poémájában felbukkan a sakk istennője: Kaissa.
  • 1769: az első "sakk-automata" (Kempelen Farkas törökje).
  • 1779: az első sakk-tárgyú cikk Amerikában – Benjamin Franklin: "A sakk morális értéke".
  • 1791: Oroszországban is megjelenik az első szakkönyv.
  • 1795: az első szisztematikus német könyv.
  • 1836: La Palamede, az első sakk-folyóirat. Párizs.
  • 1840: az első angol sakk-folyóirat – Chess Player’s Chronicle.
  • 1846: az első német sakk-folyóirat Deutsche Schachzeitung.
  • 1851: Az első nemzetközi sakkversenyt Londonban a német Adolf Anderssen nyerte. Ekkor játszották az úgynevezett halhatatlan sakkjátszmát
  • 1857: az első nemzeti sakkverseny az Egyesült Államokban; New York. Győztes: Paul Morphy.
  • 1866: az első hivatalos brit bajnokság.
  • 1867-ben először használtak sakk-órát (Párizs).
  • 1873: az első tie break.
  • 1876: az első orosz lap (szerk.: Csigorin).
  • 1880: az en passant szabályt minden ország elfogadja.
  • 1883: megjelenik a két számlapos sakk-óra. London.
  • 1886: az első hivatalos parti a világbajnoki címért: Wilhelm Steinitz győzött Zukertorttal szemben.
  • 1905: Ostene – először használják a nagymester kifejezést.
  • 1924: Megalakul a Nemzetközi Sakkszövetség, a FIDE.
  • 1936: az első hivatalos amerikai bajnok: Reshewski.
  • 1947-ben a FIDE kialakítja a világbajnoki cím megszerzésének hivatalos rendjét.
  • 1947-ben elkészül a világ első sakk-computer programja (Türing).
  • 1970: FIDE bevezeti az Élő-pontrendszert; az első összecsapás sakk-computerek között.
  • 1974: az első sakk-program világbajnokság. A győztes: Kaissa (orosz).
  • 1996: a Deep Blue program (IBM) partit nyer a világbajnokkal (Garri Kaszparov) szemben időellenőrzéses partiban.
  • 1997: a Deep Blue (több partiból álló) mérkőzést nyer a világbajnokkal szemben.

Híres sakkozók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd a Híres sakkozók listája című, önálló szócikket. A szócikk tartalma:

  • A férfi és női világbajnokok
  • A FIDE 100 legjobb játékosa
  • A jelenlegi magyar nemzetközi nagymesterek
  • Más híres magyar sakkozók

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A végeredmény: 18 trillió 446 744 billió 73 709 millió 551 ezer 615, lásd: A sakk feltalálója

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]