Csaturanga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csaturanga figurák
Chess kll44.pngChess kdl44.png rádzsa (király)
Chess qll44.pngChess qdl44.png mantri (vezér)
Chess rll44.pngChess rdl44.png rata („harci szekér” vagy bástya)
Chess bll44.pngChess bdl44.png janaj („elefánt” vagy futó)
Chess nll44.pngChess ndl44.png kutiraj („ló” vagy huszár)
Chess pll44.pngChess pdl44.png szipoj („gyalogos katona” vagy) (gyalog)


Solid white.svg a b c d e f g h Solid white.svg
8 a8 b8 c8 d8 e8 f8 g8 h8 8
7 a7 b7 c7 d7 e7 f7 g7 h7 7
6 a6 b6 c6 d6 e6 f6 g6 h6 6
5 a5 b5 c5 d5 e5 f5 g5 h5 5
4 a4 b4 c4 d4 e4 f4 g4 h4 4
3 a3 b3 c3 d3 e3 f3 g3 h3 3
2 a2 b2 c2 d2 e2 f2 g2 h2 2
1 a1 b1 c1 d1 e1 f1 g1 h1 1
Solid white.svg a b c d e f g h Solid white.svg
Csaturanga: A figurák állása a játék kezdete előtt. A rádzsák nem egymással szemben állnak, mint a sakkban; a világos rádzsa e1-en, a sötét d8-on. Nem alkalmaztak világos és sötét mezőket, mint a sakkban.
Solid white.svg a b c d e f g h Solid white.svg
8 a8 b8 c8 d8 e8 f8 g8 h8 8
7 a7 b7 c7 d7 e7 f7 g7 h7 7
6 a6 b6 c6 d6 e6 f6 g6 h6 6
5 a5 b5 c5 d5 e5 f5 g5 h5 5
4 a4 b4 c4 d4 e4 f4 g4 h4 4
3 a3 b3 c3 d3 e3 f3 g3 h3 3
2 a2 b2 c2 d2 e2 f2 g2 h2 2
1 a1 b1 c1 d1 e1 f1 g1 h1 1
Solid white.svg a b c d e f g h Solid white.svg
Astapada, a kockázatlan 8×8-as tábla (néha jelölésekkel), amelyen a csaturangát játszották.

A csaturanga ősi indiai játék, a sakk, a sógi (japán sakk) és a makruk (thai sakk) közös őse, a hsziangcsi (kínai sakk) és a csanggi (koreai sakk) rokona. A 6. század óta vagy még régebben játsszák, így ezt tartják a legrégebbi sakkvariánsnak. Közvetlen leszármazottja a satrandzs, a középkorban Európában meghonosodott sakkjáték elődje.

Két játékos játssza, de van négyszemélyes változata is, a csaturadzsi.

Csaturanga jelentése: négy részből álló hadsereg. A figurák az indiai hadsereg négyes tagolását jelképezik. A király (rádzsa) és vezére a következő seregtestek felett rendelkeztek:

  • A gyalogos katonák előrenyomuló sora.
  • A derékhad közelében a csataelefántok - a sakk futója. Később a figura játékerejét nem tartották méltónak a hatalmas elefántokéhoz. Ez változásokhoz vezetett és a mai Indiában gyakran a bástyát nevezik elefántnak, a futót pedig tevének. (Egyébként egy alternatív sakkfigura neve is „teve”.)
  • A lovasság, amelyet a megkerülésre alkalmas huszár jelképez.
  • A harci szekerek (vagy hajók) a szárnyakon, amelyek gyorsan, de csak egyenes vonalban mozognak. Ezekből Európában bástya lett (kivéve Oroszországot, ahová a „hajó” került).

A csaturangát az astapada nevű 8×8-as táblán játszották, amelyet nem osztottak fel világos és sötét mezőkre. A táblán jelölések is voltak, amelyeknek funkciója feledésbe merült. A sakktörténész Murray szerint ugyanazt a táblát talán egyfajta kockajátékra is használták és ebben játszhattak szerepet a jelölések.

Szabályai[szerkesztés]

Az ősi csaturanga szabályai nem ismertek pontosan. A sakktörténészek szerint a szabályok azonosak lehettek a satrandzs szabályaival, vagy legalábbis nagyon hasonlóak.

  • A rádzsa (király) ugyanúgy lép, mint a sakkban, vagy a satrandzsban (bármely irányban egyet).
  • A vezér (rani, szenapati vagy mantri) átlósan egyet lép (mint a satrandzsban a fersz).
  • A janaj (elefánt) vagy sakata úgy lép, mint a bástya a sakkban és a satrandzsban.
  • A kutiraj (harci szekér) a régi irodalom szerint háromféleképpen léphet:
    • 1. Két mezőt átlósan, egyet átugorva, mint a satrandzsban az alfil. A négyszemélyes változatban, a csaturadzsiban ugyanígy lép a hajó is. A kínai sakkban, a hsziangcsiban az elefánt lép hasonlóképpen, de ugrás nélkül.
    • 2. Egy mezőt előre vagy egy mezőt átlósan. Ez ugyanaz, mint a sógiban az ezüst tábornok mozgása. A thai sakkban (makruk) és a burmai sakkban (szittujin) ugyanígy lép az elefánt. Ezt a mozgást 1030-ban Abū Rayhān Bīrūnī is leírta Indiáról szóló könyvében.
    • 3.Két lépés oldalt vagy előre-hátra, egy mező átugrásával. Az ezt a lépést alkalmazó figurát egyes sakkváltozatokban dabbabah néven ismerik. Az arab sakkozó al-Adli 840 között leírta ezt a mozgást részben fennmaradt sakkról szóló munkájában. Az arab dabbabah szó régebben falak megtámadására szolgáló, burkolattal védett ostromgépet jelölt, ma tankot.
  • Az asva (ló) ugyanúgy lép, mint a huszár a sakkban és a satrandzsban. Ez egy különleges lépés, amelynek alapján az ezt is tartalmazó táblajátékokat a csaturanga valószínű leszármazottjaként szokták azonosítani.
  • A padati vagy bata (gyalogos katona), szajnik (harcos) úgy mozog, mint a gyalog a sakkban és a satrandzsban.

Al-Adli két további különbséget is említ a satrandzstól:

  • A pattot győzelemnek számították a pattot előidéző játékos számára. Ez a szabály egyes középkori sakkváltozatokban is előfordult Angliában 1600 körül. Egyes források szerint patt nem is létezett (de ez valószínűtlen).
  • Az a játékos, aki először vette le az ellenfél minden figuráját a király kivételével, nyert. Ez ugyan a satrandzsban is győzelemnek számít, de csak abban az esetben, ha a következő lépésben a „lemeztelenített” király nem tudja levenni az ellenfél utolsó bábuját a királyon kívül.

További információk[szerkesztés]

Games Ancient and Oriental and How to Play Them, Edward Falkener (1892, re-issued 1961) ISBN 0-486-20739-0