X. Alfonz kasztíliai király

	X. Alfonz
	Kasztíliai király
	Uralkodási ideje
	1252. június 1. – 1284. április 4.
Koronázása	; 1252. június 1.
Elődje	III. Ferdinánd
Utódja	IV. Sancho
	Német (ellen-)király
	Uralkodási ideje
	1257. április 1. – 1275 nyara
Elődje	Vilmos
Utódja	I. Rudolf
	Életrajzi adatok
Uralkodóház	Navarra-ház
Született	1221. november 23.; Toledo
Elhunyt	1284. április 4. (62 évesen); Sevilla
Nyughelye	sevillai katedrális;
Édesapja	III. Ferdinánd
Édesanyja	Hohenstauf Erzsébet
Testvére(i)	Enrique de Castilla el Senador; Philip of Castile; Ferdinand, Count of Aumale; Manuel of Castile; Frederick of Castile; Sancho of Castile; Kasztíliai Eleonóra angol királyné; Ferdinando di Castiglia; Luigi di Castiglia; Berenguela de Castilla; Maria de Castilla;
Házastársa	Aragóniai Jolán
Gyermekei	Berengária; Beatrix; Ferdinánd; Leonor; IV. Sancho; Konstancia; Péter; János; Izabella; Jolán; Jakab
	A Wikimédia Commons tartalmaz X. Alfonz témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

X. Alfonz vagy Bölcs Alfonz (Toledo, 1221. november 23.^[2] –‎ Sevilla, 1284. április 4.^[2]) a Burgundiai-házból származó kasztíliai és leóni király 1252-től haláláig.

Élete

III. (Szent) Ferdinánd (1199–1252) kasztíliai és leóni király fia és utóda, az édesanyja III. Ferdinánd első felesége, a Hohenstaufen–családból származó, Kasztíliában Beatrixnek nevezett Erzsébet (1202–1235) volt, Sváb Fülöp (1177–1208) német-római királynak és Irene Angelinának (1181–1208) a leánya.

Édesapja halála után örökölte a Kasztíliai Királyságot.

Német királlyá választása

1257. április 1-jén II. Arnold trieri érsek(wd) – I. Albert szász herceg(wd) és I. János(wd) brandenburgi őrgróf egyetértésével – választotta meg Frankfurtban Cornwalli Richárd ellenében.^[1] Megválasztásában az is közrejátszott, hogy édesanyja a német Hohenstaufen-családból származott.

Alfonz sohasem járt Németországban, ám Richárd halála után követeket küldött a pápához, hogy ismerje el királyságát és tiltsa meg az új választást.^[1] Habsburg Rudolf 1273-as trónra emelését követően sem lépett vissza, és végül csak X. Gergely pápa nyomatékos felszólítására mondott le – 1275 nyarán^[1] – mind a német királyi címről, mind a sváb hercegségre támasztott igényéről.^[1]

Kasztíliai uralkodása

X. Alfonz – édesapjához hasonlóan – rendkívül kiemelkedő uralkodó volt a királyságok történetében. Eredményesen harcolt a mórok ellen: 1262-ben Cádizt foglalta vissza tőlük, 1264-ben Jerez de la Fronterát. Azonban az uralkodó nem csak kiváló hadvezér volt. A nagyon művelt király fejeztette be a kasztíliai törvénygyűjteménynek – az apja által megkezdett – összeállítását, támogatta általában is a jogászok munkáját, és fontosnak tartotta a városok fejlődését. Bőkezűen támogatta a tudományos életet is, az arab nyelvű tudományos munkák lefordítását. A király rangos költő volt, őt tartják a kasztíliai nemzeti irodalom megalapítójának, az udvarában használatos nyelvből alakult ki a modern kasztíliai spanyol nyelv. Bőkezűen támogatta a csillagászatot is. 40 000 aranyat fordított a csillagászat fejlesztésére. A ptolemaioszi bolygótáblázatokat kijavíttatta.

Felesége Aragóniai Jolán (1236–1301) volt, a Barcelonai-házból származó, I. (Hódító) Jakab (1208–1276) aragóniai királynak és második feleségének, Árpád-házi Jolánnak (1236–1301) a lánya.

Halálakor a kisebbik fia, Sancho (1257–1295) lett az utóda – ő IV. Sancho kasztíliai és leóni király –, mert Sancho bátyja, Ferdinánd infáns (Fernando de la Cerda) már 1275-ben meghalt, és bár az infánsnak voltak férfi leszármazottjai is, a trónt Sanchónak sikerült megszereznie.

X. Alfonz volt az első, aki a kasztíliai spanyolt hivatalossá tette, és kiadott műveivel megkezdte annak sztenderdizálását.

Emlékezete

Emlékét őrzi Móra Ferenc Királyok föld felett és föld alatt című elbeszélése (megjelent a Túl a Palánkon című kötetben).

Jegyzetek

1 2 3 4 5 6 7 8 Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Német királyok, római császárok. Budapest: Mæcenas. 1998. ISBN 963 9025 66 6 , 95. oldal
1 2 Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2015. október 16..

Források

Diccionario de historia de España I-III, Madrid, 1968-1969.
Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993.
Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en España (Años 364-1994), Vigo, 1994.
Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994.

Külső hivatkozások

Kapcsolódó szócikkek

Előző uralkodó:
III. Ferdinánd

Kasztília királya
1252 – 1284

Következő uralkodó:
IV. Sancho

Előző uralkodó:
Vilmos

Német király
1257 – 1275
Cornwalli Richárddal
Német-római császár
–

Császárok a Német-római Birodalomban (800–1806)

I. Ottó 962-es megkoronázásáig „frank császárok”

800		814		840		843		855		875		877		881		887		891
	I. Károly		I. Lajos		—		I. Lothár		II. Lajos		II. Károly		—		III. Károly		—

891		894		898		899		901		905		915		924		962		973		983
	Vid		Lambert		Arnulf		—		III. Lajos		—		I. Berengár		—		I. Ottó		II. Ottó

983		996		1002		1014		1024		1027		1039		1046		1056		1084		1105		1111		1125		1133		1137		1155
	—		III. Ottó		—		II. Henrik		—		II. Konrád		—		III. Henrik		—		IV. Henrik		—		V. Henrik		—		III. Lothár		—

1155		1190		1197		1209		1215		1220		1250		1312		1313		1328		1347		1355		1378		1410
	I. Frigyes		VI. Henrik		—		IV. Ottó		—		II. Frigyes		—		VII. Henrik		—		IV. Lajos		—		IV. Károly		—

1410	1437		1452		1493		1508		1519		1530		1556		1564		1576		1612		1619		1637
	Zsigmond	—		III. Frigyes		—		I. Miksa		—		V. Károly		I. Ferdinánd		II. Miksa		II. Rudolf		II. Mátyás		II. Ferdinánd

1637		1657		1705		1711		1740		1742		1745		1765		1790		1792		1806
	III. Ferdinánd		I. Lipót		I. József		III. Károly		—		VII. Károly		I. Ferenc		II. József		II. Lipót		II. Ferenc

Karoling-ház — Liudolf-ház — Száli-ház — Supplinburg-ház — Stauf-ház — Welf-ház — Wittelsbach-ház — Luxemburg-ház — Habsburg-ház

Következő uralkodó:
I. Rudolf

Középkorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[csaszarok-1] 1 2 3 4 5 6 7 8 Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Német királyok, római császárok. Budapest: Mæcenas. 1998. ISBN 963 9025 66 6 , 95. oldal

[7fc35248505d7578d42b1ace3c57cfb0c6c8c252-2] 1 2 Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2015. október 16..

[1]

[2]

X. Alfonz


Kasztíliai király
Uralkodási ideje
1252. június 1. – 1284. április 4.
Koronázása	1252. június 1.
Elődje	III. Ferdinánd
Utódja	IV. Sancho
Német (ellen-)király
Uralkodási ideje
1257. április 1.^[1] – 1275 nyara^[1]
Elődje	Vilmos
Utódja	I. Rudolf
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Navarra-ház
Született	1221. november 23. Toledo^[1]
Elhunyt	1284. április 4. (62 évesen) Sevilla^[1]
Nyughelye	sevillai katedrális
Édesapja	III. Ferdinánd
Édesanyja	Hohenstauf Erzsébet
Testvére(i)	Enrique de Castilla el Senador Philip of Castile Ferdinand, Count of Aumale Manuel of Castile Frederick of Castile Sancho of Castile Kasztíliai Eleonóra angol királyné Ferdinando di Castiglia Luigi di Castiglia Berenguela de Castilla Maria de Castilla
Házastársa	Aragóniai Jolán
Gyermekei	Berengária Beatrix Ferdinánd Leonor IV. Sancho Konstancia Péter János Izabella Jolán Jakab

A Wikimédia Commons tartalmaz X. Alfonz témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség