Sárga-folyó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sárga-folyó
Yellowrivermap.jpg
Közigazgatás
Országok
Földrajzi adatok
Hossz 5464 km
Forrásszint 1078 m
Vízhozam (90 808 ft³/s), 2571 m³/s
Vízgyűjtő terület 752 000 km²
Forrás Bayankala Mountains, Qinghai Province
Torkolat Csendes-óceán, (Pohaj-tenger)
é. sz. 34° 55′ 19″, k. h. 97° 30′ 43″Koordináták: é. sz. 34° 55′ 19″, k. h. 97° 30′ 43″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárga-folyó témájú médiaállományokat.
A Sárga-folyó Lancsounál

A Sárga-folyó (tradicionális kínai: 黃河; egyszerűsített kínai írás: 黄河; pinjin: Huáng Hé, Sound hallgat Wade-Giles: Hwang-ho, időnként egyszerűen „A folyó”-nak hívják a kínaiak; mongol: Hatan Gol) a világ hetedik és Kína második leghosszabb folyója, 5464 km hosszú, a Tibet melletti Csinghaj tartományban ered, ahol gleccserekből táplálkozik. A globális felmelegedés miatt olvadásnak indul jégmezők miatt (a Halong-gleccser 17%-a elolvadt) a folyó egyes szakaszait kiszáradás veszélyezteti.

Cholnoky Jenő magyar földrajztudós a 19. század legvégén két évet töltött Sárga-folyó és a Jangce tanulmányozásával.

Leírása[szerkesztés]

A Kínai-alföldön (华北平原, Huábĕi píngyuán) átfolyva a Pohaj-tengerbe ömlik. Átlagos vízhozama egyhuszada a Jangce vízhozamának. A viszonylag kiszámítható Jangcével szemben a Sárga-folyó rendkívül szeszélyes, csak kis hajókkal hajózható, vízhozama nagyon változékony. Hatalmas mennyiségű sárga löszt hoz magával Észak-Kína löszfennsíkjairól (innen kapta a nevét is), ezt az alsó folyásánál lerakja, ezzel gyakran feltöltve medrét. A folyó a történelem folyamán rengeteg problémát okozott árvizeivel, mederváltoztatásaival. Ma is sok gond van vele, egyes helyeken például magasan a körülötte elterülő földek fölött folyik gátak közé szorítva, melyeket az iszaplerakódás miatt időről időre tovább kell magasítani.

Története[szerkesztés]

A Sárga-folyó völgyét a kínai civilizáció bölcsőjeként tartják számon. Itt alakultak ki az első kínai államok, melyeket részben talán éppen a Sárga-folyó szabályozásának igénye hozott létre. A kínai feljegyzések szerint i. e. 602-től a 20. század végéig a Sárga-folyón 1573 alkalommal történt jelentős gátszakadás, és ezek nyomán 26-szor a folyó medre is áthelyeződött. Az idők során a legészakibb torkolata a mai Pohaj-tenger északi partján volt, a legdélibb pedig onnan 800 kilométerre, ott, ahol ma a Huaj folyó ömlik a Kelet-kínai-tengerbe.[1] Az 1887-es áradásnak 900 000 és 2 000 000 közötti, az 1931-es áradásnak 1 000 000 és 4 000 000 közötti áldozata volt.[2] A második kínai–japán háború részeként a Csang Kaj-sek vezette nacionalista csapatok 1938-ban a gátak megnyitásával idézték elő a folyó áradását, aminek az áldozatai számát 500 000 és 900 000 közé teszik.[3]

A folyót csak 1947-ben vezették vissza - egyébként 1851 óta létező - mai medrébe, ahonnan több nagyváros, így Tiencsin és Csingtao vízellátásaát is biztosítani lehet csatornákon keresztül.[1]

A Sárga-folyó mellékfolyói[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Ázsiaföldr 157. o.
  2. http://internationalrivers.org/files/Deluge2007_full.pdf International Rivers Report, "Before the Deluge" 2007]
  3. Diana Lary: The Waters Covered the Earth: China's War-Induced Natural Disaster, in Mark Selden and Alvin Y. So, ed., War and State Terrorism: The United States, Japan, and the Asia-Pacific in the Long Twentieth Century (Rowman & Littlefield, 2004): 143-170.

Források[szerkesztés]

  • Ázsiaföldr: Horváth Gergely, Probáld Ferenc, Szabó Pál (szerk): Ázsia regionális földrajza. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 1998. ISBN 9789632840215  


További információk[szerkesztés]