A Sárga-folyó 1938-as áradása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kínai katonák a kiöntött Sárga-folyó vizében 1938 júniusában
Az áradás hatására otthontalanná váltak menekülnek
Az áradás japán katonák által megmentett túlélői

A Sárga-folyó 1938-as áradását (kínaiul: 花园口决堤事件, pinjin: huā​yuán​ kǒu​ jué​dī​ shì​jiàn, magyaros: huajüan kou csüeti sicsien) a Japánnal háborúzó Kuomintang-kormányzat idézte elő a második kínai–japán háború korai szakaszában, hogy ezzel állítsa meg a japánok gyors előrenyomulását. A „környezeti hadviselés legnagyobb eseménye a történelemben” is nevezik.[1]

Az áradás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második kínai–japán háború 1937-es kitörése után a Japán Császári Hadsereg gyors tempóban nyomult előre a kínai területeken. 1938-ra elesett Sanghaj és Nanking, a főváros, valamint egész Észak-Kína is. 1938. június 6-án elfoglalták Kajfenget, Honan tartomány fővárosát is, és elfoglalással fenyegették Csengcsout, amely fontos közlekedési csomópont volt, és elestével közvetlen veszélybe került volna az ideigelenes főváros, Vuhan és Hszian is.

Hogy megállítsa a további japán előrenyomulást keletre és délre, Csang Kaj-sek generalisszimusz Csen Kuo-fu tanácsára úgy döntött, hogy megnyittatja a Sárga-folyó töltéseit Csengcsou környékén. Az eredeti terv az volt, hogy Csaokounál pusztítják el a gátat, azonban a nehézségek hatására Huajüankounál tették ezt meg június 5-én és 7-én. A rongálás árvizeket okozott Honan, Anhuj és Csiangszu tartományokban, mintegy 54 000 km²-en. A víz hatalmas kiterjedésű termőföldeket öntött el és falvakat tarolt le, így milliókat téve hajléktalanná. A háború utáni nacionalista becslések szerint mintegy 800 000 kínai halt meg az áradás következtében.[2]

Viták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elárasztás stratégiai előnye mind a mai napig vitatott. A japán katonák a hatókörén kívül tartózkodtak, akik közül ismeretlen számú vesztette életét az árvíz miatt, azonban megakadályozta őket Csengcsou elfoglalásában. Ennek ellenére még az évben elfoglalták Vuhant másik irányból támadva. Honan nagy része ekkor még kínai kézen volt, Anhujban és Csiangszuban pedig igen kicsi volt a japán jelenlét. Azonban az elárasztott falvak és vasútvonalak ekkor már japán kézen voltak, aminek köszönhetően azok nem tudták megerősíteni pozícióikat a térségben, amely később kínai partizánok ellenőrzése alá került.[3]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Steven I. Dutch: The Largest Act of Environmental Warfare in History, Environmental & Engineering Geoscience 15.4 (November 2009): 287-297.
  2. Jay Taylor: The Generalissimo: Chiang Kai-Shek and the Struggle for Modern China (Cambridge, MA: Belknap Press of Harvard University Press, 2009): 154-155.
  3. Diana Lary: Drowned Earth: The Strategic Breaching of the Yellow River Dyke, 1938, War In History. 2001 Apr 1;8(2): 191-207. In: Academic Research Library Elérhető: http://www.proquest.com/; Document ID: 1082337951.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1938 Yellow River flood című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]