A történetíró feljegyzései
Ellenőrzött
| A történetíró feljegyzései | |
 | |
| A mű első oldala | |
| Szerző | Sze-ma Csien () |
| Eredeti cím | Si csi () hagyományos kínai: 史記 egyszerűsített kínai: 史记 |
| Ország | Han-kori Kína |
| Nyelv | klasszikus kínai nyelv |
| Téma | Kína történelme a mitikus kezdetektől az i. e. 2. századig |
| Műfaj | történetírás |
| Sorozat | Huszonnégy történet |
| Kiadás | |
| Kiadás dátuma | kb. i. e. 91. |
 A Wikimédia Commons tartalmaz A történetíró feljegyzései témájú médiaállományokat. | |
A történetíró feljegyzései (hagyományos kínai: 史記; egyszerűsített kínai: 史记; pinjin () hangsúlyjelekkel: Shǐ jì; magyar népszerű átírásban: Si csi) a legjelentősebb ókori kínai történeti munka. Szerzője Sze-ma Csien (), a „kínai történetírás atyja”. A mű valószínűleg i. e. 109–91 között íródott. A Huszonnégy történeti mű néven emlegetett, kínai hivatalos történeti művek első gyűjteménye. Hatása az utókorra felmérhetetlen: nemcsak a kínai ókor történelmének legfontosabb forrásaként szolgál, hanem nyelvezetében, szerkezetében és történetírói módszereiben is mintakép volt a későbbi kínai történetírók számára.
Keletkezésének háttere
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Si-csi () valószínűleg Kr. e. 109–91 között íródott.
Stílusa
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Sze-ma Csien () a Si-csi () megírásakor mindenben a tényszerűségre törekedett, forrásait gondosan megválogatta, ugyanakkor a korai időkről természetesen nem állt megbízható forrás a rendelkezésére. Minél közelebb volt időben egy esemény Sze-ma Csien () életéhez, annál megbízhatóbbnak tekinthető a Si-csi () beszámolója. Ez azonban csak a tényekre, cselekedetekre vonatkozik, a párbeszédekre, beszédekre nem. Ez utóbbiak zömét valószínűleg a történetíró maga találta ki.
Szerkezete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Si-csi () igen terjedelmes munka, legelterjedtebb modern kiadása tíz kötetet tesz ki, és a szöveg mintegy félmillió írásjegyet tartalmaz. Célja szerint az egész – a kínaiak számára ismert – világ történetét tartalmazza a történeti idők kezdetétől (az ún. „Öt császár” korától) egészen a történetíró koráig, Han Vu-ti () (i. e. 156 – i. e. 87.) császár uralkodásáig.
Szerkezetét tekintve Sze-ma Csien () újszerű megoldást választott: a korábban elterjedt kronologikus évkönyv vagy államonként összegyűjtött történetgyűjtemény helyett a rendelkezésére álló anyagot öt fejezettípusban dolgozta fel. Ezek a következők:
- 1–12. fejezet: „alapvető évkönyvek” (pencsi ()). Ebben a részben Sze-ma Csien () azoknak az uralkodóházaknak, illetve uralkodóknak a történetét tárgyalja, akik hatalmukat – legalábbis a hagyomány szerint – egész Kína felett gyakorolták. Alapvető évkönyv részletezi például a Hszia ()-, a Sang ()-, a Csou ()-dinasztia történetét, Csin () állam históriáját a birodalomegyesítésig, és külön évkönyvet kapott Csin Si Huang-ti (), majd a Han-dinasztia legtöbb császára.
- 13–22. fejezet: „táblázatok” (piao ()). Címüknek megfelelően ezek a fejezetek időrendi táblázatokat tartalmaznak, amelyekben Sze-ma Csien () az ország különböző részeiben történt események relatív és abszolút kronológiáját igyekszik tisztázni.
- 23–30. fejezet: „értekezések” (su ()). Ebben a nyolc fejezetben a történetíró olyan általános témákat tárgyal esszé formában, amelyek nem illettek bele a többi fejezettípus időrendi keretei közé. Ilyen például az áldozatok, a folyók és csatornák, valamint a gazdasági intézkedések dinasztiákon átnyúló története. Sajnos az értekezések egy része töredékes, befejezetlennek tűnik.
- 31–60. fejezet: „örökletes házak” (sicsia ()). Ez a harminc fejezet főleg a Csin ()-kor előtti fejedelmi családok történetét tárgyalja, vagyis az olyan családokét, amelyek – az alapvető évkönyvekben tárgyaltaktól eltérően – Kínának csupán egy meghatározott részében uralkodtak örökletes módon. Ez a rész tehát gyakorlatilag a Csou ()-kori fejedelemségeknek a története. Érdekes módon két olyan személyiség is külön fejezetet kapott ebben a részben, akik kevésbé illenek ide: az egyik Konfuciusz, aki, mint ismeretes, soha nem volt uralkodó, sőt valószínűleg még főhivatalnok sem; a másik Csen Sö (), aki egyszerű parasztfelkelő volt, az első azok közül, akik fellázadtak a kínai császár ellen.
- 61–130. fejezet: „életrajzok” (liecsuan ()) . Ez a Si-csi () legterjedelmesebb része, 70 fejezet tartozik ide. A liecsuan ()ok nagy része egy-egy történelmi személyiség vagy személyek meghatározott csoportjának élettörténetét tartalmazza. Ugyanakkor a liecsuan () tárgya nem csak személy lehet, ide tartoznak például az idegen, „barbár” népek is. Az életrajzok a Si-csi () legolvasmányosabb fejezetei, az itt található történetek, anekdoták a későbbi irodalmi művek kimeríthetetlen forrásául szolgáltak. Meg kell azonban jegyezni, hogy a Sze-ma Csien ()-féle – és általában a kínai – „életrajz” nemigen hasonlít a nyugati biográfiára. Célja nem az adott illető személyiségének és teljes élettörténetének bemutatása, hanem annak a személyiségtípusnak a jellemzése, amelybe az illető tartozott. Éppen ezért a kínai életrajzok nagy része nem ad átfogó képet a tárgyalt személyről: csupán a személy legfontosabb adatait (születési hely, felmenők), életének legfontosabb eseményeit, valamint az élettörténetben fordulópontnak tekintett eseményekhez kötődően egy-egy történetet, anekdotát tartalmaz. Ez utóbbit az életrajzírók nagyon gyakran egy-egy párbeszéd, szónoklat, esetleg levél egyenes idézésével beszélik el. A kínai történetírói hagyományban egy idő után uralkodóvá vált az írott források idézeteinek halmozása, de Sze-ma Csien ()re ez még nem jellemző: művét az teszi élvezetessé, hogy levelek, beadványok idézgetése helyett szereplőit drámai szituációkban, szinte színpadias hatást keltve ábrázolja.
Tartalma
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Évkönyvek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az első, "Évkönyvek" (Pen-csi () 本紀) elnevezésű rész a következő 12 fejezetet tartalmazza:
| Fejezet száma | Eredeti cím | Fordítás | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| 1. | 五帝本紀 | Az Öt Császár évkönyvei | A legendák kora a Sárga Császártól kezdve |
| 2. | 夏本紀 | Hszia () évkönyvei | A Hszia ()-dinasztia |
| 3. | 殷本紀 | Jin () évkönyvei | A Sang-Jin ()-dinasztia |
| 4. | 周本紀 | Csou () évkönyvei | A Csou ()-dinasztia |
| 5. | 秦本紀 | Csin () évkönyvei | A Csin ()-dinasztia |
| 6. | 秦始皇本紀 | Csin Si Huang-ti () évkönyvei[m 1][1] | |
| 7. | 項羽本紀 | Hsziang Jü () évkönyvei[m 2][2] | |
| 8. | 高祖本紀 | Kao-cu () évkönyvei | Kao-cu () császár, i. e. 206-195 |
| 9. | 呂太后本紀 | Az özvegy Lü császárné évkönyvei | uralkodott: i. e. 195-180 |
| 10. | 孝文本紀 | Hsziao-ven () évkönyvei | Han Wen () császár, i. e. 179-157 |
| 11. | 孝景本紀 | Hsziao-csing () évkönyvei | Hsziao-csing () császár, i. e. 156-141 |
| 12. | 孝武本紀 | Hsziao-vu () évkönyvei | Hsziao-vu () császár, i. e. 140-87 |
Táblázatok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A második "Táblázatok" (Piao () 表) elnevezésű részt a következő 10 fejezet tartalmazza:
| Fejezet száma | Cím | Fordítás | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| 13. | 三代世表 | A három korszak genealógiai táblázata | A Sárga Császártól a Hszia ()-, a Sang ()-dinasztián át egészen a Csou ()-dinasztiáig |
| 14. | 十二諸侯年表 | Tizenkét fejedelem kronológia táblázata | A Tavasz és ősz korszak 12 fejedelmének kronológiája |
| 15. | 六國年表 | A hat állam kronológiai táblázata | A Hadakozó fejedelemségek korának 6 állama |
| 16. | 秦楚之際月表 | Csin ()- és Csu ()-fejedelemségek havi (bontású) kronológiai táblázata | A Csin ()- Csu ()-fejedelemség közötti háborús időszak |
| 17. | 漢興以來諸侯王年表 | A Han-házat megalapító (család) fejedelmeinek és királyainak kronológiai táblázata | Az uralkodói család nemesi tagjai |
| 18. | 高祖功臣侯者年表 | A Kao-cu () császár idején márkivá kinevezett hivatalnokok kronológiai táblázata | |
| 19. | 惠景閒侯者年表 | A Huj-csing () császár idején márkivá kinevezettek kronológiai táblázata | Az i. e. 194-től i. e. 141-ig terjedő időszakban |
| 20. | 建元以來侯者年表 | A Csien-jüan () időszakban márkivá kinevezettek kronológiai táblázata | Az i. e. 140-től i. e. 135-ig terjedő időszakban |
| 21. | 建元已來王子侯者年表 | A Csien-jüan () időszakban márkivá kinevezettek fiainak kronológiai táblázata | |
| 22. | 漢興以來將相名臣年表 | A Han-ház tábornokainak és minisztereinek kronológiai táblázata |
Értekezések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A harmadik, az "Értekezések" (Su () 書) elnevezésű részt az alábbi 8 fejezet tartalmazza:
| Fejezet száma | Cím | Fordítás | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| 23. | 禮書 | Értekezés a szertartások | |
| 24. | 樂書 | Értekezés a zenéről | |
| 25. | 律書 | Értekezés a mértékekről | |
| 26. | 曆書 | Értekezés a naptárakról | |
| 27. | 天官書 | Értekezés az asztronómiáról | |
| 28. | 封禪書 | Értekezés a feng és a san () áldozati szertartásokról | a legmagasabb szintű, csak uralkodók által bemutatott áldozati szertartások az Ég és a Föld tiszteletére |
| 29. | 河渠書 | Értekezés a folyókról és a csatornákról | |
| 30. | 平準書 | Értekezés a kiegyenlítésről | Azon hivatalnokok neve, aki bőségesen termő esztendőkben terményt vásároltak fel, majd a szűkösebb években eladták azt |
Genealógiák
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A negyedik, a "Geneaológiák" (Si-csia () 世家) címet viselő rész az alábbi 30 fejezetet tartalmazza:
| Fejezet száma | Cím | Fordítás | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| 31. | 吳太伯世家 | Vu Taj-po () családja | Vu () fejedelemségben |
| 32. | 齊太公世家 | Csi Taj-kung () családja | Csi () fejedelemségben |
| 33. | 魯周公世家 | Lu Csou-kung () családja | Lu fejedelemségben |
| 34. | 燕召公世家 | Jen Sao-kung () családja | Jen () fejedelemségben |
| 35. | 管蔡世家 | Kuan () és Caj () családjai | Caj () és Cao fejedelemségben |
| 36. | 陳杞世家 | Csen () és Csi () családjai | |
| 37. | 衛康叔世家 | Vej Kang Su () családja | Vej () fejedelemségben |
| 38. | 宋微子世家 | Szung Vej Ce () családja | Szung () fejedelemségben |
| 39. | 晉世家 | A Csin () fejedelemség családjai | |
| 40. | 楚世家 | A Csu () fejedelemség családjai | |
| 41. | 越王句踐世家 | A Jüe ()-beli Kuo-csie () király családja | Jüe () fejedelemségben |
| 42. | 鄭世家 | A Cseng () fejedelemség családjai | |
| 43. | 趙世家 | A Csao () fejedelemség családjai | |
| 44. | 魏世家 | A Vej () fejedelemség családjai | |
| 45. | 韓世家 | A Han fejedelemség családjai | |
| 46. | 田敬仲完世家 | Tien Csing-csung () családja) | Csi () fejedelemségben a Tien () család alatt |
| 47. | 孔子世家 | Konfuciusz családja | |
| 48. | 陳涉世家 | Csen Sö () családja | |
| 49. | 外戚世家 | A nőági rokonok családjai | |
| 50. | 楚元王世家 | A Csu ()-beli Jüan () herceg családja | |
| 51. | 荊燕世家 | Csing () és Jen () családjai | |
| 52. | 齊悼惠王世家 | A Csi ()-beli Tao-huj () herceg családja | Liu Fej () |
| 53. | 蕭相國世家 | Hsziao () kancellár családja | Hszia Ho () |
| 54. | 曹相國世家 | Cao kancellár családja | Cao Sen () |
| 55. | 留侯世家 | Liu márkijának családja | Csang Liang () |
| 56. | 陳丞相世家 | Csen () kancellár családja | Csen Ping () |
| 57. | 絳侯周勃世家 | Csiang () márkijának, Csou Po ()nak a családja | |
| 58. | 梁孝王世家 | A Liang-beli Hsziao () herceg családja | |
| 59. | 五宗世家 | Az öt klán családjai | A Han-házbeli Csing () császár fiai |
| 60. | 三王世家 | A Három királyság családjai | Csi (), Jen () államok és Kuangling () |
Életrajzok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az ötödik, az "Életrajzok" (Lie-csuan () 列傳) címet viselő részt a következő 70 fejezetet tartalmazza:
| Fejezet száma | Cím | Fordítás | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| 61. | 伯夷列傳 | Po-ji () életrajza[m 3][3] | |
| 62. | 管晏列傳 | Kuan () és Jen () életrajza | Kuan Csung () 管仲 és Jen Jing () 晏嬰 |
| 63. | 老子韓非列傳 | Lao-ce () és Han fej () életrajza | Tartalmazza Csuang-ce () és Sen Pu-haj () életrajzát is. |
| 64. | 司馬穰苴列傳 | Sze-ma Zsang-csü () életrajza | |
| 65. | 孫子吳起列傳 | Szun-ce () és Vu Csi () életrajza[m 4][4] | |
| 66. | 伍子胥列傳 | Vu Ce-hszü () életrajza | |
| 67. | 仲尼弟子列傳 | Csung-ni () tanítványainak életrajza | |
| 68. | 商君列傳 | Sang-csün () életrajza | Sang Jang () |
| 69. | 蘇秦列傳 | Szu Csin () életrajza | |
| 70. | 張儀列傳 | Csang Ji () életrajza | |
| 71. | 樗里子甘茂列傳 | Su Li-ce () és Kan Mao () életrajza | Tartalmazza Kan Luo () 甘羅 életrajzát is. |
| 72. | 穰侯列傳 | Zsang () márkijának életrajza | Vej Zsan () 魏冉 |
| 73. | 白起王翦列傳 | Paj Csi () és Vang Csien () életrajza | |
| 74. | 孟子荀卿列傳 | Meng-ce () és Hszün Csing () életrajza | tartalmazza Cou Jen () 騶衍 életrajzát is.[m 5][5] |
| 75. | 孟嘗君列傳 | Meng-csang () nemes úr életrajza | A Hadakozó fejedelemségek négy nagyurának egyike. |
| 76. | 平原君虞卿列傳 | Ping-jüan () nemes úr és Jü Csing () | Ping-jüan () a Hadakozó fejedelemségek négy nagyurának egyike. |
| 77. | 魏公子列傳 | Vej () hercegének életrajza | Hszin-ling jun (), a Hadakozó fejedelemségek négy nagyurának egyike. |
| 78. | 春申君列傳 | Csun-sen () nemes úr életrajza | A Hadakozó fejedelemségek négy nagyurának egyike. |
| 79. | 范睢蔡澤列傳 | Fan Szuj () és Caj Cö () életrajza | |
| 80. | 樂毅列傳 | Jüe Ji () életrajza | |
| 81. | 廉頗藺相如列傳 | Lien Po () és Lin Hsziang-zsu () életrajza | |
| 82. | 田單列傳 | Tien Tan () életrajza | |
| 83. | 魯仲連鄒陽列傳 | Lu Csung-lien () és Co Jang () | |
| 84. | 屈原賈生列傳 | Csü Jüan () és Csia () mester életrajza | |
| 85. | 呂不韋生列傳 | Lü Pu-vej () mester életrajza | |
| 86. | 刺客列傳 | Bérgyilkosok életrajzai[m 6][6] | Cao Mo 曹沫, Csuan Csu (), Jü Zsang () 豫讓, Nie Cseng () 聶政 és Csing Ko () |
| 87. | 李斯列傳 | Li Sze () életrajza[m 7][7] | |
| 88. | 蒙恬列傳 | Meng Tien () életrajza | |
| 89. | 張耳陳餘列傳 | Csang Er () és Csen Jü () életrajza | |
| 90. | 魏豹彭越列傳 | Vej Pao () és Peng Jüe () életrajza | |
| 91. | 黥布列傳 | Csing Pu () életrajza | |
| 92. | 淮陰侯列傳 | Hua-jin () márki életrajza | Han Hszin () |
| 93. | 韓信盧綰列傳 | Han Hszin () király és Lu Van () életrajza | Tartalmazza Csen Hszi () 陳豨 életrajzát is. |
| 94. | 田儋列傳 | Tien Tan () életrajza | |
| 95. | 樊酈滕灌列傳 | Fan, Li, Teng és Kuan () életrajza | Fan Kuaj (), Li Sang (), Hszia-hou Jing (), Kuan Jing () 灌嬰 |
| 96. | 張丞相列傳 | Csang () kancellár életrajza | Csang Cang () 張蒼 |
| 97. | 酈生陸賈列傳 | Li Ji-csi () és Lu Ku () életrajza | Tartalmazza Csu Csien () 朱建 életrajzát is. |
| 98. | 傅靳蒯成列傳 | Fu, Csin (), és Kuajcseng () márkijának életrajza | Fu Kuan 寬, Csin Sö () 歙 és Csou Hszüe () 周譄 |
| 99. | 劉敬叔孫通列傳 | Liu Csing () és Su-szun Tung () életrajza | |
| 100. | 季布欒布列傳 | Csi Pu () és Luan Pu () életrajza | |
| 101. | 袁盎晁錯列傳 | Jüan Ang () és Csao Co () életrajza | |
| 102. | 張釋之馮唐列傳 | Csang Si-ce () és Feng Tang életrajza | |
| 103. | 萬石張叔列傳 | Van Si () és Csang Su () életrajza | |
| 104. | 田叔列傳 | Tien Su () életrajza | |
| 105. | 扁鵲倉公列傳 | Cang hercegének, Pien Csüe ()nek az életrajza | |
| 106. | 吳王濞列傳 | () hercegének, Pinek az életrajza | Liu Pi |
| 107. | 魏其武安侯列 | Vejcsi () márkijának és Vu'an () márkijának életrajza | To Jing () 竇嬰 és Tien Fen () 田蚡 |
| 108. | 韓長孺列傳 | Han Csang-zsu () életrajza | |
| 109. | 李將軍列傳 | Li tábornok életrajza | Li Kuang () |
| 110. | 匈奴列傳 | A hsziungnuk (ázsiai hunok) története[m 8][8] | |
| 111. | 衛將軍驃騎列傳 | Vej () lovas tábornok életrajza | Vej Csing () |
| 112. | 平津侯主父列傳 | Pingcsin () és Csufu () márkijainak életrajza | Kung-szun Hung () 公孫弘 és Csu-fu Jen () 主父偃 |
| 113. | 南越列傳 | Nanjüe () története[m 9][9] | |
| 114. | 東越列傳 | A keleti Jüe () története | |
| 115. | 朝鮮列傳 | Csaohszien () életrajza | Korea |
| 116. | 西南夷列傳 | A délnyugati ji () nép életrajza | |
| 117. | 司馬相如列傳 | Hszi-ma Hsziang-zsu () életrajza | |
| 118. | 淮南衡山列傳 | Huajnan () és Hengsan () története | Huajnan () és Hengsan () királyainak életrajza |
| 119. | 循吏列傳 | A tisztességes hivatalnokok életrajzai | Szun-su Ao (), Ce Csan (), Kung Ji-hsziu () 公儀休, Si Sö () 石奢 és Li Li 李離 |
| 120. | 汲鄭列傳 | Csi () és Cseng () életrajza | Csi An () 汲黯 és Cseng Tang-si () 鄭當時 |
| 121. | 儒林列傳 | A konfuciánus tudósok életrajzai | Kung-szun Hung () 公孫弘, Sen Kung () 申公, Jüan Ku () 轅固, Han Jing () 韓嬰, Fu Seng (), Tung Csung-su () és Hu Vu () 胡毋 |
| 122. | 酷吏列傳 | A könyörtelen hivatalnokok életrajzai | Hou Feng 侯, Cse Tu () 郅都, Ning Cseng (), Csou Jang-ju () 周陽由, Csao Jü () 趙禹, Csang Tang (), Ji Cong () 義縱, Vang Ven-su () 王溫舒, Jin Csi () 尹齊, Jang Pu () 楊僕, Csian Hszüen () 減宣 és Tu Csou () 杜周 |
| 123. | 大宛列傳 | Tajüan () története | A mai Tádzsikisztán területén lévő Ferganai medencében egykor létezett állam. |
| 124. | 游俠列傳 | A vándor kardforgatók életrajza[m 10][10] | Lu Csu-csia () 魯朱家 és Kuo Csie () 郭解 |
| 125. | 佞幸列傳 | A hízelkedők életrajzai | |
| 126. | 滑稽列傳 | Az udvari bolondok életrajzai | Csun-jü Kun () 淳于髡, Ju Meng () 優孟, Ju Csan () 優旃 és Tung Fang-suo () 東方朔 |
| 127. | 日者列傳 | A jövendőmondók életrajzai | |
| 128. | 龜策列傳 | A jósok életrajzai | Fang Li és Ce Kung () |
| 129. | 貨殖列傳 | A pénzfelhalmozók életrajzai[m 11][11] |
Utószó
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Fejezet száma | Cím | Fordítás | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| 130. | 太史公自序 | A nagy történetíró önéletrajzi utószava[m 12][12] |
Hatása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Hatása az utókorra felmérhetetlen: nemcsak a kínai ókor történelmének legfontosabb forrásaként szolgál, hanem nyelvezetében, szerkezetében és történetírói módszereiben is mintakép volt a későbbi kínai történetírók számára.
Megjegyzések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Magyarul is olvasható Salát Gergely fordításában.
- ↑ Magyarul is olvasható Nánai Erika fordításában.
- ↑ Magyarul is olvasható Tőkei Ferenc fordításában.
- ↑ A teljes fejezet magyarul is olvasható Tokaji Zsolt fordításában.
- ↑ A fejezetnek a Cou Jen ()re vonatkozó részlete magyarul is olvasható Tőkei Ferenc fordításában.
- ↑ Ennek a fejezetnek létezik magyarul is olvasható változata Gulyás Csenge fordításában.
- ↑ Ennek a fejezetnek az első szakasza magyarul is olvasható Tőkei Ferenc fordításában.
- ↑ A teljes fejezet magyarul is olvasható Du Yaxiong és Horváth Izabella fordításában.
- ↑ Magyarul is olvasható Lázár Ervin fordításában.
- ↑ Magyarul is olvasható Tőkei Ferenc fordításában.
- ↑ Magyarul is olvasható Tőkei Ferenc fordításában.
- ↑ "A Nagy Asztrológus előszava a hat filozófiai iskola lényegéről" címen ez a fejezet magyarul is olvasható Tőkei Ferenc fordításában.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Salát 2003
- ↑ Nánai 2005
- ↑ Tőkei 1986b 115-118. o.
- ↑ Tokaji 1999
- ↑ Tőkei 1986b 119-121. o.
- ↑ Gulyás 2009
- ↑ Tőkei 1986a 395-402. o.
- ↑ Du-Horváth 1997
- ↑ Lázár 2008
- ↑ Tőkei 1986b 121-124. o.
- ↑ Tőkei 1986b 124-137. o.
- ↑ Tőkei 1986b 137-142. o.
Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Idegen nyelven
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Durrant 1986: Stephen Durrant. "Shih-chi 史記". In William Nienhauser (szerk.). The Indiana Companion to Traditional Chinese Literature, Vol. 1, Bloomington: Indiana University Press.
- ↑ Hulsewé 1993: A. F. P. Hulsewé. "Shih chi 史記". In Michael Loewe (szerk.). Early Chinese Texts: A Bibliographical Guide. The Society for the Study of Early China and the Institute of East Asian Studies, University of California. pp. 405–416. ISBN 1-55729-043-1
- ↑ Nienhauser 1994a: Nienhauser, William J.(szerk.). The Grand Scribe’s Records I: The basic annals of pre-Han China. Bloomington: Indiana University Press.
- ↑ Nienhauser 1994b: Nienhauser, William J.(szerk.). The Grand Scribe’s Records VII: The memoirs of pre-Han China. Bloomington: Indiana University Press.
- ↑ Nienhauser 2002: Nienhauser, William J.(szerk.). The Grand Scribe’s Records II: The basic annals of pre-Han China. Bloomington: Indiana University Press.
- ↑ Nienhauser 2006: Nienhauser, William J.(szerk.). The Grand Scribe’s Records V.1: The hereditary houses of pre-Han China. Bloomington: Indiana University Press.
- ↑ Nienhauser 2008: Nienhauser, William J.(szerk.). The Grand Scribe’s Records VIII: The memoirs of Han China. Bloomington: Indiana University Press.
- ↑ Watson 1993a: Watson, Burton. Records of the Grand Historian of China. Qin Dynasty. Hong Kong: The Research Centre for Translation. The Chinese University of Hong Kong. New York, Columbia University Press. ISBN 0-231-08168-5 (hbk); ISBN 0-231-08169-3 (pbk)
- ↑ Watson 1993b: Watson, Burton. Records of the Grand Historian of China. Han Dynasty II. (Javított kiadás). New York, Columbia University Press. ISBN 0-231-08168-5 (hbk); ISBN 0-231-08167-7 (pbk)
Magyar fordítások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Du-Horváth 1997: Sima Qian: A hunok legkorábbi története. A Shi ji 110. kötete. Fordította: Du Yaxiong és Horváth Izabella. Magyar Ház. Peking 1997. ISBN 963 9335 06 1
- ↑ Gulyás 2009: Gulyás Csenge. A Bérgyilkosok életrajza a Shijiben. Szakdolgozat. ELTE BTK Kínai-szak. Budapest 2009.
- ↑ Lázár 2008: Lázár Ervin. A Déli-Yue királyság története: a Shiji idevágó részeinek fordítása. Szakdolgozat. ELTE BTK Kínai-szak. Budapest 2008.
- ↑ Nánai 2005: Nánai Erika. A Han Birodalom születése: Xiang Yu évkönyve a Történetíró feljegyzéseiben. Szakdolgozat. ELTE BTK Kínai-szak. Budapest 2005.
- ↑ Salát 2003: Salát Gergely. "Az Első Császár évkönyvei a Shijiben". In: Kínai nyelv és irodalom: Tanulmányok Csongor Barnabás 80. születésnapjára. Szerk. Hamar Imre – Salát Gergely. Budapest: Balassi Kiadó, 2003. pp. 151–177.
- ↑ Tokaji 1999: Tokaji Zsolt. Szemelvények A Történetíró feljegyzéseiből. A két Szun-ce és Wu K'i életrajza. In: Kínai-Magyar Irodalmi Gyűjtemény. II/5. Balassi Kiadó, Budapest 1999. pp. 5–31.
- ↑ Tőkei Ferenc 1986a: Kínai filozófia. Ókor. 2. kötet. Válogatta, fordította, a bevezetést és a jegyzeteket írta: Tőkei Ferenc. Akadémia Kiadó. Budapest, 1986. (Harmadik, változatlan kiadás) ISBN 963 05 4295 1
- ↑ Tőkei Ferenc 1986b: Kínai filozófia. Ókor. 3. kötet. Válogatta, fordította, a bevezetést és a jegyzeteket írta: Tőkei Ferenc. Akadémia Kiadó. Budapest, 1986. (Harmadik, változatlan kiadás) ISBN 963 05 4296 X
