Klasszikus kínai regényirodalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A három királyság regényes története című regény egyik illusztrált oldalpárja egy Ming-kori kiadásból

A klasszikus kínai regényirodalom (Csung-kuo ku-tien csang-pien hsziao-suo 中國古典長編小説 / 中国古典长编小说) kezdetei a Szung-korba nyúlnak vissza, amikor a széppróza nyelvezete kezdett elszakadni ven-jennek nevezett irodalmi nyelvtől, és egyre inkább a beszélt nyelvhez közelített. Ekkorra tehető az is, hogy az elbeszélés egyre inkább a városi lakosság műfajává válik, megjelennek a hivatásos vásári mesemondók, akiknek ténykedése új irányt ad a kínai elbeszélés fejlődésének. A mongol Jüan-dinasztia idején és a Ming-korban jelenik meg az igazi regény, amely kezdetben a vásári mesemondók lazán kapcsolódó történeteiből állnak össze. Legelőször a történelmi tárgyú regények jelentek meg, majd sorra a legkülönbözőbb témákat feldolgozó regények különböző terjedelemben. A klasszikus kínai regényirodalom második és egyben utolsó jelentős korszak a mandzsuk uralta Csing-kor volt, amikorra a regény műfaja bebizonyította értékét és fölényét a hagyományos írástudói ízlés számára is. A klasszikus regény csúcsának a 18. század végén született A vörös szoba álma tekinthető. A klasszikus kínai regényirodalom mintegy hat évszázados történelme alatt több ezer regény íródott, de ezek közül alig néhány tucat az, amely világirodalmi mércével is értékelhető. Kínában ekkor még nem alakult ki az európai regény kritikai-realista formája. A klasszikus kínai regényirodalom korszakát a mandzsu-ház és egyben a császárság bukását követően megjelenő irodalmi reform törekvések, és az 1930-as években megjelenő új, modern regény megszületése zárta le végérvényesen, amely nem csak kritikai realizmusában különbözött elődeitől, hanem nyelvezetében is.

A regényirodalom előzményei[szerkesztés]

A novella kezdetei[szerkesztés]

Az anekdotáiról híres taoista filozófiai mű, a Csuang-ce mandzsu-kori kiadása

A kínai írásbeliséget az ókortól kezdve erős konfuciánus hatás jellemezte, a hivatalos iratoktól kezdve, a filozófiai műveken, az értekező próza megannyi típusán át, egészen a költeményekig és a elbeszélő irodalom alkotásaiig sokáig minden a hivatalos irodalmi nyelven, az úgy nevezett venjenben 文言 íródtak. Írásműveikben azok is a kínai nyelv ezen változatát használták, akik nem kifejezetten konfuciánus tematikát dolgoztak fel, így például a korai taoista szövegek nyelve is a venjen.
A kínai elbeszélés, a novella kezdeteit az ókori filozófusok anekdotái és hasonlatai jelentették, majd később, az ókor vége felé a történeti művekben megjelenő életrajzok. Az első igazi novellaszerű kezdemények azonban csak a Han-dinasztia bukása után jelennek meg, elsősorban az ekkor megélénkülő taoista legenda-irodalomban, amelynek nagy lendületet adott a szanszkritból és más közép-ázsiai nyelvekből fordított buddhista vallásos könyvek példája, amelyek kerek egészre formált buddhista legendákat és tanmeséket tartalmaztak, színes és hatásos előadásban. A 3-4. századtól fogva buddhista és taoista szellemű művek egész sora gyűjtött össze legendákat és népi történeteket, melyek közül a legsikerültebbek, a zömében fantasztikus történeteket elmesélő darabok váltak a novella közvetlen előzményeivé. Ezt a legenda-irodalmat írástudók művelik, az írástudóknak fenntartott venjen nyelven, és így a célközönsége sem a városi lakosság, hanem az írástudó rétegek. Ezeket nevezik kis beszélgetéseknek, vagy kis történeteknek (hsziao-suo 小說 / 小说), amely máig az elbeszélés kínai megnevezése.[1]

A novella megjelenése[szerkesztés]

A megelőző átmeneti korban létrejött kezdetek szerves továbbfejlődéseként a Tang-korban emelkedik először művészi színvonalra az elbeszélés műfaja. Az ekkor kialakuló elbeszélésirodalom művelői a fővárosi hivatalnokok, a vizsgáikra készülő írástudók. A Tang-kori elbeszélések forrásai a népmesék, a taoista és a buddhista mesék, legendák voltak, témáik között pedig megtalálható a szerelmi történet, a történelmi események vagy személyek és a mitológia. A Tang-kori elbeszélések témáit a későbbi időkben újra és újra feldolgozták, s csaknem valamennyi a kínai irodalom, a későbbi dráma- és regényirodalom klasszikus témájává lett. A Tang-kori elbeszélések kínai elnevezése: „különös történetek” (csuan-csi 傳奇 / 传奇). Tőkei szerint:

„Valójában nem novellák még ezek, hanem művészien megformált, irodalmi színvonalra emelet mesék... De a mesék és legendák, anekdoták és tréfák irodalomba-emelése jelentős lépés volt a novella felé.[2]

A beszélt nyelvű elbeszélés előzményei[szerkesztés]

Tunhuangból előkerült buddhista szútrafordítás

A később regények kialakulásának szempontjából jelentős mérföldkőnek számított a klasszikus irodalmi nyelvtől való elszakadás, a beszélt nyelvű (paj-hua 白話 / 白话) elbeszélés kialakulás. Ennek gyökerei ugyancsak a Tang-korba nyúlnak vissza. Az egykori nyugati határvárosból, Tunhuangból számos elbeszélést tartalmazó kézirat került elő. Ezeknek a buddhista és világi tárgyú történeteknek a nyelve már a korabeli beszélt nyelv, formájuk pedig a sajátos pien-ven 變文 / 变文-stílus, amelynek lényege a verses és prózai részek váltakozása. A Tang-kori pien-ven elbeszélések többnyire töredékesek és még nem igazán irodalmi értékűek, de mivel ezeket alighanem hangosan felolvasva adhatták elő, s így a népi mesélés termékeinek tekinthetők, amelynek pedig rendkívül nagy jelentősége van az elbeszélés Szung-kori fejlődésére.[3]
A Szung-kori mesemondókról igen keveset lehet tudni, de az bizonyossággal megállapítható, hogy több típusuk is létezett. A mesélés formái közül különösen fontos a „történet magyarázás” (csiang-si 講史 / 讲史), amelynek művelői valós és legendás történelmi eseményeket adtak elő epizódos formában. A ho-seng 合生 forma művelői viszont párosával vagy még többen, párbeszédes formában adták elő történeteiket. A mesélést hangszeres kísérettel, általában pengetős hangszerek zenéjével mutatták be. A történeteket bevezető versek alighanem a hallgatóközönség toborzását célozták, míg a történetek közbeszőtt versek a közönség pihenésére szolgáltak. A hivatásos mesemondók részére a Szung-korban úgy nevezett emlékezet-támogató szövegkönyveket írtak (hua-pen 話本 / 话本, melyek a népi mesélés irodalmivá válásának első írott dokumentumai.[4]

A regény közvetlen előzményei[szerkesztés]

A három királyság regényes történetének egyik korai emlékezettámogató-szövegkönyve

A fennmaradt Szung-kori elbeszélő művek közül a későbbi regényirodalom szempontjából különösen jelentős A nagy Tangok korabeli Tripitaka Mesterének szútrakeresése (Ta Tang szan-cang fa-si csü-csing csi 大唐三藏法师取經記 / 大唐三藏法师取经记) című könyv, amelynek fő témája a híres Tang-kori zarándok, Hszüan-cang indiai utazása. A könyv szerzője a fő témához még számos kínai és indiai mesét fűzött. Ez az első ismert olyan regényszerű mű, amely már a későbbi regényekhez hasonlóan strukturálódik. Ez válik később, a híres Ming-kori regény, a Nyugati utazás egyik alapjává.[5]
Hasonlóan jelentős előzménynek tekinthető Az Öt Dinasztia népszerű története (Vu-taj si ping-hua 五代史平話 / 五代史平话)[6] címet viselő mű, amit az első hosszú kínai regénynek is szokás nevezni. Valójában azonban még nem regény, de kétségtelen, hogy a regény felé vezető átmeneti alkotások jelentős darabja. Átdolgozott hua-pen, verses, prózai részek váltakoznak benne. Az elbeszélés cselekménye hivatalos történeti műveken alapszik, melyet a szerző számos népszerű népi legendával tett színesebbé.[7]
Már a mongol Jüan-dinasztia korából származik A nagy Szung-dinasztia Hszüan-ho periódusának viselt dolgai (Ta Szung Hszüan-ho ji-si 大宋宣和遺事 / 大宋宣和遗事)[8] című alkotás, amely ugyancsak történelmi tematikájú elbeszélés. Egyes fejezetei még a klasszikus írott nyelven, más fejezetei viszont már beszélt nyelven íródtak. Bizonyos részei az egyik legjelentősebb klasszikus kínai regény, a Vízparti történet alapjául szolgáltak.[9]

A klasszikus kínai regények formai sajátosságai[szerkesztés]

A Vízparti történet hagyományos formátumú, könyvtokban tárolható, csüanokra osztott kiadása

A regények elterjedéséhez nagyban hozzájárult a Szung-korban megjelenő és fejlődésnek induló könyvnyomtatás. Ez tette lehetővé, hogy egy-egy regény egyre nagyobb példányszámban, megfizethető áron jusson el, az elő sorban, értelmiségiekből álló, városi, nagyvárosi olvasóközönséghez.[10]

A formai megjelenés[szerkesztés]

A hagyományos kínai könyv formai jellemzői befolyásolták a klasszikus kínai regények struktúráját is. Az egyoldalas nyomtatás, majd az összehajtott lapok cérnafűzésű kötésmódja csak korlátozott terjedelmű lap egybeillesztését tette lehetővé. A puha fedelű, füzetszerű kötetek kínai elnevezése csüan 卷, amelyből, egy terjedelmes regény esetében akár 10-20 darabra is szükség volt. Ezeket a köteteke pedig arányosan elosztva úgy nevezett tokokban tárolták. Egy kötetbe általában kb. 10 fejezet terjedelmű szöveg fért. Vagyis egy 10 fejezetes regény általában 1 csüan (kötet) volt, de egy monumentálisabb regény, mint például A három királyság regényes történetének egyik korai verziója, a maga 240 fejezetével, csak 24 csüanba fért el.[11]

A szövegstruktúra[szerkesztés]

Cím[szerkesztés]

A szerelem imaszőnyege belső borítója

Kevés olyan regény létezik, amelyiknek csak egyetlen címe lenne. Nem ritka, hogy egy regény akár 3-4 címváltozatban is ismert, ennek oka, hogy a könyvkiadók, a más típusú szövegekkel ellentétben a regényekkel mindig is fesztelenebbül viseltettek, hiszen a regények elsődleges célja a szórakoztatás volt, és nem számítottak kanonizált, a magas irodalom által értékelt és megbecsült műveknek. Épp ezért a kiadó mindig is szabadon dönthetett nem csak a cím megváltoztatásáról, hanem a szöveg átszerkesztéséről is. A regény szövegeiből bármelyik újbóli kiadás alkalmából el lehetett venni, át lehetett írni vagy íratni, illetve hozzá lehetett toldani. Ennek a kiadói gyakorlatnak tudható be, hogy ma számos regény több változatban is, több cím alatt létezik, vagy tudni lehet a változataiknak egykori létezéséről.

Előszó[szerkesztés]

A regények általában rövid bevezetővel, vagy előszóval (hszü 序) kezdődnek, amelyben a szerző leírja, hogy miről szól a műve, mi késztette a megírására, mit üzen ezzel az olvasóinak, illetve feltünteti a dátumot és a nevét. A regények esetében az írástudók nem szívesen fedték fel igazi kilétüket, és nem csak akkor, ha művük politikai vagy erkölcsi okokból kifogásolható lehetett. Mivel a regények szerzői sok esetben gyakorló hivatalnokok, vagy egyéb társadalmilag megbecsült írástudó értelmiségiek voltak, jobbnak látták, ha valamilyen költői hangzású írói álnév (pi-ming 筆名 / 笔名) mögé rejtik valós személyüket. Egy-egy szerző élete során akár több ilyen művésznevet is használhatott. Ez a gyakorlat ugyancsak megnehezíti, hogy ma egy-egy regény szerzőjét pontosan azonosítani lehessen. Előszót azonban nem csak a szerző írhatott a regényéhez, de a kiadó is írhatott vagy írathatott ilyet.

Fejezet[szerkesztés]

A Nyugati utazás első fejezetének első oldala

A klasszikus kínai regények fejezeteinek elnevezésére általában a huj 回 „alkalom” jelentésű szót használták, ami egyértelműen utal a hajdani vásártéri mesemondók, történetmesélők alkalmi előadásaira, akiknek elbeszéléseinek laza szerkezetű füzéreiből születettek meg az első regények.[12] Emellett a regények fejezeteinek megnevezésére ritkábban előfordul a 則 / 则 „tétel”, „szakasz” vagy a csang 章 „fejezet”, „rész” megnevezés is.
A klasszikus kínai regények minden fejezete egy rövid, általában két, 7-8 írásjegyben megfogalmazott tartalmi összefoglalóval kezdődik. Ez helyettesíti a fejezetcímet, amely a klasszikus kínai regényekre egyáltalán nem jellemző. A regényekben nyelvileg és formailag is elkülönülnek a leíró részek, amelyek kötött szótagszámú, ritmikus prózában íródtak, s amelyek egykor, a regények őseinek tekinthető történetek élőszóban történő előadáskor alighanem kántálhattak, és a közönség pihentetésére, vagy az izgalom fokozására szolgálhatott. Mindezek mellett a klasszikus kínai regényekre jellemző a nagyszámú versbetét használata is, amelyek általában a klasszikus nyelvi és a líra formai követelményeinek megfelelőek. A fejezetek végéről pedig nem maradhat el az olvasók buzdítására szolgáló formula, miszerint, ha az olvasó kíváncsi a történet alakulására, akkor azt majd más alkalommal hallgathatja meg, vagy megtudják, ha elolvassák a következő fejezetet.

A klasszikus kínai regények nyelvezete[szerkesztés]

A vörös szoba álma egyik korai kéziratváltozata a 18. századból

A regény kialakulásához vezető úton jelentős mérföldkőnek számított a klasszikus írott nyelvtől történő elválás, az a forradalmi változás, hogy az írott szövegek egy része a korabeli beszélt nyelven kerültek rögzítésre. Ezt az új irodalmi nyelvet nevezik „tiszta beszédnek” (paj-hua 白話 / 白话), amely leginkább abban különbözik a klasszikus alapú, standard irodalmi nyelvtől, ven-jentől 文言, hogy nagyszámú összetételeivel feloldotta annak szikár tömörségét, egyértelműbbé lett a fogalmazásmód, és a legnagyobb előnye természetesen az volt, hogy felolvasva akár az iskolázatlan, vagy a klasszikus műveltséggel nem rendelkező közönség is értette, ellentétben a magas irodalom, a filozófia és esszék nyelvezetével. A regény közvetlen előzményeinek is épp a paj-hua nyelven lejegyzett, úgy nevezett emlékezet-támogató szövegkönyvekek hua-pen 話本 / 话本 tekinthetők, amelyeket a vásári mesemondók, történetmesélők használtak.

A beszélt nyelv írott használata azonban nem száműzte teljesen a regényekből a klasszikus irodalmi nyelvet, a ven-jent. Leginkább a korai regényekre jellemző, hogy mindkettőt használva, kevert módon íródtak. Később azonban, már a Ming-kor elején szinte egyöntetűen a paj-hua vált a regény nyelvévé, a ven-jen csak a ritmikus prózában írt leíró részeknél, illetve a versbetétekben jelent meg.

A mandzsu Csing-dinaszta korára a szerzők esetenként már a paj-hua nyelvet is nehézkesnek, kötöttnek érezték, illetve úgy ítélhették, hogy közelebb kerülhetnek olvasóikhoz, ha a régiójukban aktuálisan használt helyi nyelven, a kínai nyelv különböző dialektusain szólaltatják meg műveiket. Ennek egyik kiemelkedő példája Cao Hszüe-csin regénye, A vörös szoba álma, amely nem csak hogy a klasszikus kínai regényirodalom fő művének számít, hanem, amiért a korabeli (18. század) pekingi nyelvjárásban íródott, a 20. század elején ezt vették alapul, a modern kínai irodalmi nyelv megalkotásakor. A másik érdekes, említésre méltó példa, az 1894-ben megjelent, Virágok a tengeren (Haj sang hua lie csuan 海上花列傳 / 海上花列传) című regény, melynek szerzője Han Pang-csing 韓邦慶 / 韩邦庆 (1856-1894). Ez a regény a sanghaji színészek, kurtizánok világát, mindennapi életét és drámáját mutatja be, s a kínai nyelv ezen régiójában használt és elterjedt vu-dialektus (vu-jü 吳語 / 吴语) írott változatában íródott.

A klasszikus kínai regények kategorizálása[szerkesztés]

A kínai és így a nyugati irodalomtörténeti is a klasszikus kínai regényeket alapvetően két kategória szerint csoportosítja. Az egyik kategória a témák alapján jelöli ki a regények egy-egy csoportját, míg a másik a keletkezési kora szerint osztályozza a műveket. Ez utóbbi dinasztikus csoportokat határoz meg, mégpedig a klasszikus kínai regény két legfőbb korszaka alapján beszélhetünk Ming-kori (1368-1644) és Csing-kori (1644-1911) regényekről.[m 1]

Külön kategóriába szokás sorolni a négy legjelentősebb klasszikus kínai regényt, melynek csoportját kínaiul a sze ta ming csu 四大名著, (szó szerint: „a négy nagy híres mű”). Ide tartozik:

Lu Hszün (1881-1936) kiegészítette ezt a csoportot még egy regénnyel, véleménye szerint az ötödik legjelentősebb klasszikus kínai regény a Szép asszonyok egy gazdag házban.

Tematikák szerint[szerkesztés]

A Vízparti történet hőseinek ábrázolása egy porcelántányéron

Legelőször alighanem a történelmi tárgyú regények jelentek meg, köztük is a leghíresebb A három királyság rehényes története. A témák közül a legkésőbb a társadalomkritikai regények születtek meg, amelyek közül a legkiemelkedőbb az Írástudók, illetve A hivatalnokok leleplezésének története. Érdekesség, hogy a klasszikus kínai regényirodalomból hiányzik az önéletrajzi regény, bár az önéletrajzi ihletettséget több regényben is kimutatta az irodalomtörténet. Ezek közül az egyik leghíresebb az egyébként mitológiai elemekkel átszőtt, szerelmi történetet elmesélő családregény, A vörös szoba álma, amelyben a szerző, Cao Hszüe-csin számos önéletrajzi motívumot is felhasznált. A klasszikus kínai regényirodalomban azonban mindvégig nem alakult ki az európai regény kritikai-realista formája. A klasszikus kínai regényekre hosszú évszázadokon keresztül jellemző volt, hogy a teljes mű epizódok, kalandok laza sorozatából áll össze. A hősök nagy vonalakkal felvázolt kész jellemekként lépnek a színre, s a cselekmény csak megtörténik velük, ők maguk viszont a regény folyamán nem fejlődnek, nem alakulnak. A történelmi és kalandregények epizódjainak témája főként a harc, a háborúskodás, az ellenségen erővel vagy fortéllyal történő felülemelkedés. A nyugati irodalomtörténet a kínai regények ezen típusát a pikareszk regényekhez szokta hasonlítani, melyeknek hősei, a nyugati irodalmi rokonsághoz hasonlóan csavargók, haramiák vagy más a társadalom perifériájára szorult, deklasszált személy. A Ming-dinasztia második felében születnek meg az első olyan alkotások, amelyek már képesek szétfeszíteni ezeket a sablonokat, és a regények főhősei esetenként egyfajta fejlődésen is átesnek (lásd A szerelem imaszőnyege), vagy szakítani tudnak a laza szerkezetű, epizodikussággal.

A klasszikus regény főbb témái[szerkesztés]

  • történelmi regény
  • mitológiai regény
    • vallási témájú regény
  • szerelmi történet
    • erotikus regény
    • pornográf regény
  • kalandregény vu-hszia
  • detektívregény kung-an
  • társadalmi regény
    • családregény
    • társadalomkritikai regény

Korszakok szerint[szerkesztés]

Az alábbi két, időrendben feltüntetett táblázatban csak töredéke szerepel klasszikus kínai regényeknek. Az összeállítás alapjául a Kínai póza lexikona című gyűjtemény szolgált, amelyben a kínai irodalomtörténet által kiváló, jelentős, illetve említésre méltó művek szerepelnek.[13]

Ming-kori regények[szerkesztés]

Cím átírásban Cím kínaiul Cím magyarul Szerző Terjedelem Dátum Téma
1400Liang Szung cse csuan 兩宋志傳
两宋志传
A két Szung-dinasztia története 0794Hsziung Ta-mu
熊大木
0794 10 csüan, 50 huj történelmi
1400Jang csia csiang[14] 楊家將
杨家将
A Jang család tábornokai 0794Hsziung Ta-mu
熊大木
079450 huj 1561 történelmi
1400Szan Kuo jen-ji[15] 三國演義
三国演义
A három királyság regényes története 0794Lo Kuan-csung
羅貫中 / 罗贯中
0794120 huj történelmi
1400Ping jao csuan[16] 平妖傳
平妖传
A démonok megbékítésének története 0794Lo Kuan-csung
羅貫中 / 罗贯中
079420 huj mitológiai
1400Suj hu csuan[17] 水滸傳
水浒传
Vízparti történet 0794Si Naj-an
施耐庵
0794120 huj történelmi, kaland
1400Kaj pi jen-ji tung-szu cse csuan 開闢衍繹通俗志傳
开辟衍绎通俗志传
0794Csou Ju
周游
0794100/50/70 huj történelmi
1400Tung Hszi Csin jen ji[18] 東西晋演義
东西晋演义
A Keleti- és a Nyugati Cin-dinasztia története 0794ismeretlen 0794100 hui történelmi
1400Tung Csou lie kuo cse[19] 東周列國志
东周列国志
A Keleti-Csou-ház története 0794
Feng Meng-lung
馮夢龍 / 冯梦龙
0794108 huj 16-17. század történelmi
1400Hszi Han tung-szu jen-ji 西漢通俗演義
西汉通俗演义
A Nyugati-Han-dinasztia története 0794Csen Vej
甄偉 / 甄伟
0794108 huj 16. század történelmi
1400Tung Han tung-szu jen-ji 東漢通俗演義
东汉通俗演义
A Keleti-Han-dinasztia története 0794Hszie Csao
謝詔 / 谢诏
0794146/125 16. század történelmi
1400Csien hou csi kuo cse 前後七國誌
前后七国志
Korábbi és későbbi hét fejedelemség története 0794ismeretlen 079438 huj 16. század történelmi
1400Szan pao taj csien hszi jang csi tung-szu jen-ji[20] 三寶太監西洋記通俗演義
三宝太监西洋记通俗演义
A három kincses eunuch feltárja a nyugati tengereket 0794Lo Mao-teng
羅懋登 / 罗懋登
0794100 huj 1598. mitológiai
1400Jing lie csuan[21] 英烈傳
英烈传
Hősök története 0794ismeretlen 079480 huj 16. század történelmi
1400Hszi ju csi[22] 西游記
西游记
Nyugati utazás 0794Vu Cseng-en
吳承恩 / 吴承恩
0794100 huj mitológiai
1400Hszi ju pu[23] 西游補
西游补
Ami a nyugati utazásból kimaradt 0794Tung Jüe
董説 / 董说
079416 huj mitológiai
1400Sze ju csi[24][25] 四游記
四游记
A négy utazás története 0794Vu Cseng-taj 吴政泰 / 吳政泰
Jang Cse-ho 杨志和 / 楊志和
Jü Hsziang-tou 余象斗
079456+18+41+24 huj 16. század mitológiai
Csi csen jin kuo csuan[m 2] 七真因果傳
七真因果传
A hét taoista mester ismeretlen 29 huj 16. század mitológiai
1400Feng sen jen-ji[26] 封神演義
封神演义
Az istenek birtokba helyezése 0794Hszü Csung-lin
許仲琳 / 许仲琳
0794100 huj 16. sz. közepe mitológiai
1400Csin Ping Mej[27] 金瓶梅 Szép asszonyok egy gazdag házban 0794 ismeretlen 0794100 huj 16. sz. közepe társadalmi, erotikus
Pao kung an 包公案 Pao bíró esetei An Jüsi
安遇时
100 huj 1591 detektívregény
kung-an
1400Suj hu hou csuan[28] 水滸後傳
水浒后传
A vízparti történet folytatása 0794Csen Csen
陳忱 / 陈忱
079440 huj történelmi, kaland
1400Zsuo pu tuan[29][m 3] 肉蒲團
肉蒲团
A szerelem imaszőnyege 0794Li Jü
李漁 / 李渔
079420 huj 1634 erotikus

Csing-kori regények[szerkesztés]

Cím átírásban Cím kínaiul Cím magyarul Szerző Terjedelem Dátum Téma
Szuj Tang jen-ji[30] 隋唐演義
隋唐演义
A Szuj- és a Tang-dinasztia története Csu Zsen-huo
褚人獲 / 褚人获
100 huj 17. század közepe történelmi, kaland
Suo Tang[31] 說唐
说唐
A Tang-dinasztia története ismeretlen 68 huj 17. század második fele történelmi
Suo Jüe csüan csuan[32] 說岳全傳
说岳全传
Jüe Fej története Csien Caj 錢彩/钱彩
Csin Feng 金豐/金丰
80 huj 17. század történelmi
Tang kou cse[33] 蕩寇志
荡寇志
A haramiák elsöprésének története Jü Van-csun
俞萬春 / 俞万春
70 huj 19. század első fele történelmi
Nü hszien vaj si 女仙外史 Női halhatatlanok története Lü Hsziung
吕熊
100 huj 1703 mitológiai
Hszü Csin Ping Mej 續金瓶梅
续金瓶梅
A szép asszonyok egy gazdag házban folytatása Ting Jao-kang
丁耀亢
60 huj 17. század közepe társadalmi
Ko lien hua jing[34] 隔簾花影
隔帘花影
Virágok árnya a függöny mögött ismeretlen 48 huj 17-18. század társadalmi, szerelmi
Hao csiu csuan[35] 好逑傳
好逑传
Virágos gyertyák, avagy egy jó házasság története ismeretlen 18 huj 17. század második fele társadalmi, szerelmi
Jü-csiao li[36] 玉嬌梨
玉娇梨
Jü-csiao és Li Csang Jün
張匀 / 张匀
20 huj 17-18. század társadalmi, szerelmi
Ping San Leng Jen[37] 平山冷燕 Ping és San fiatalurak, Leng és Jen kisasszonyok ismeretlen 20 huj 1658 társadalmi, szerelmi
Hszing si jin jüan csuan 醒世姻緣傳
醒世姻缘传
Hszi Csou-seng
西周生
100 huj 1728 társadalmi
Csan kuj csuan[38] 斬鬼傳
斩鬼传
Csung Kuj, az ördögűző Liu Csang
劉璋 / 刘璋
10 huj 1688 mitológiai
Zsu-lin vaj-si[39] 儒林外史 Írástudók Vu Csing-ce
吳敬梓 / 吴敬梓
56 huj kb. 1750. társadalmi
Tie hua hszien si[40] 鐵花仙史
铁花仙史
A vas-virágos halhatatlan története ismeretlen 26 huj 18. század mitológiai, szerelmi
Jen san vaj si[41] 燕山外史 A Fecske-hegyi történet Csen Csiu
陈球 / 陳球
8 juan 18. század második fele társadalmi, szerelmi
Er tu Mej[42] 二度梅 ismeretlen 40 huj 18. század társadalmi, szerelmi
Csi lu teng[43] 歧路燈
歧路灯
Elágazó utak lámpásai Li Haj-kuan
李海觀 / 李海观
100 huj 18. század második fele társadalmi
Ho tien[44] 何典 Csang Nan-csuang
張南莊 / 张南庄
10 huj 1878. előtt mitológia, szerelmi
Si-to csi[45] 石頭記
石头记
A kő története Cao Hszüe-csin
曹雪芹
80 huj 18. század közepe társadalmi, szerelmi
Hung lou meng[46] 紅樓夢
红楼梦
A vörös szoba álma Cao Hszüe-csin 曹雪芹
Kao O 高鶚
120 huj 1791 társadalmi, szerelmi
Ji ceng lou 一層樓
一层楼
Egyszintes pagoda Vancsinbalin Indzsannasi (mongol)
尹湛納希 / 尹湛纳希
32 huj 19. század második fele társadalmi, szerelmi
Csi Hung ting[47] 泣紅亭
泣红亭
Zokogó vörös pavilon Vancsinbalin Indzsannasi (mongol)
尹湛納希 / 尹湛纳希
20 huj 19. század második fele társadalmi, szerelmi
Je szou pu jen 野叟曝言 Hszia Csing-csü
夏敬渠
154 huj 1779 társadalmi
Lü je hszien cung 绿野仙踪
綠野仙踪
A zöld vadon halhatatlanjainak nyomában Li Paj-csuan
李百川
100 huj 19. század első fele társadalmi, történelmi
Jin si 蟫史 Ezüstös pikkelyke története Tu Sen
屠紳 / 屠绅
20 csüan 18. század vége mitológiai
Lej feng ta csi csuan 雷峰塔奇傳
雷峰塔奇传
A Mennydörgés-csúcs pagodájának különös története ismeretlen  ? huj 1806 mitológiai, szerelmi
Csing hua jüan[48] 鏡花緣
镜花缘
Virágok a tükörben Li Zsu-csen
李汝珍
100 huj 1818 mitológiai
Tajvan vaj si 臺灣外史
台湾外史
Tajvan története Csiang Zsi-seng
江日昇 / 江日升
30 csüan 19. század első fele történelmi
Er-nü jing-hsziung csuan[49] 兒女英雄傳
儿女英雄传
Hős leányok története Ven Kang
文康
40 huj 19. század közepe kaland (vu-hszia)
Ta hung pao 大紅袍
大红袍
A nagy vörös köpeny Li Csun-zsung
李春榮
60 huj 19. század vége detektívregény
(kung-an)
Hsziao hung pao 小紅袍
小红袍
A kis vörös köpeny ismeretlen 42 huj 19. század vége detektívregény
(kung-an)
Si kung-an[50] 施公案 Si bíró esetei ismeretlen 97 huj 18. század vége detektívregény
(kung-an)
Peng kung-an[51] 彭公案 Peng bíró esetei ismeretlen 341 huj 19. század detektívregény
(kung-an)
Szan hszia vu ji[52] 三俠五義
三侠五义
Három vitéz, öt igazságos lovag Si Jü-kun
石玉崑 / 石玉昆
120 huj 1889 kaland
(vu-hszia)
Hsziao vu ji[53] 小五義
小五义
A kisebbik öt igazságos lovag ismeretlen 124 huj 19-20. század kaland
(vu-hszia)
Lü mu-tan[54] 绿牡丹
綠牡丹
Zöld peónia ismeretlen 64 huj történelmi, szerelmi
Csi kung csuan 濟公傳
济公传
Csi úr története Kuo Hsziao-ting
郭小亭
120 huj történelmi
Pin hua pao csien[55] 品花寶鑒
品花宝鉴
Virágok a drága tükörben Csen Szen 陳森 / 陈森 60 huj 1849 társadalmi, szerelmi
Hua jüe hen[56] 花月痕 Virág-hold jel Vej Ce-an
魏子安
52 huj 19-20. század társadalmi
Csing lou meng[57] 青樓夢
青楼梦
A kék szoba álma Jü Ta
俞達 / 俞达
64 huj 1878 társadalmi, szerelmi
Haj sang hua lie csuan[58] 海上花列傳
海上花列传
Virágok a tengeren Han Pang-csing
韓邦慶 / 韩邦庆
64 huj 1894 társadalmi
Kuan-csang hszien-hszing csi[59] 官場現形記
官场现形记
A hivatalnokok leleplezésének története Li Pao-csia
李寶嘉 / 李宝嘉
60 huj 19011905 társadalmi
Ven-ming hsziao si[60] 文明小史 A civilizáció rövid története Li Pao-csia
李寶嘉 / 李宝嘉
60 huj 1903 társadalmi
Er-si nien mu-tu cse kuaj hszien csuang[61] 二十年目睹之現怪狀
二十年目睹之怪現狀
Az elmúlt két évtized különös szemtanúsága Vu Vo-jao
吳沃堯 / 吴沃尧
108 huj 20. század eleje társadalmi
Tung si 痛史 A fájdalom története Vu Vo-jao
吳沃堯 / 吴沃尧
27 huj 20. század eleje történelmi
Hen haj[62] 恨海 Gyűlölet-tenger Vu Vo-jao
吳沃堯 / 吴沃尧
10 huj 20. század eleje társadalmi, szerelmi
Lao Can ju csi[63] 老殘游記
老残游记
Öreg Can kóborlásai Liu O
劉鶚 / 刘鹗
10 huj 1903 társadalmi
Nie haj hua[64] 孽海花 Virág a bűn tengerében Ceng Pu
曾补
30 huj 1910 társadalmi

A klasszikus kínai regények hatása[szerkesztés]

A három királyság történetének egyik hőse a pekingi opera színpadán

A klasszikus kínai regényirodalom mintegy hat évszázados történelme során több ezer alkotás született. Jól lehet, a regény műfajának soha nem volt célja, hogy a magas irodalomban olyan előkelő helyet vívjon ki magának, mint például a költészet, és egészen a 20. századig a regényeket megvetendő, vagy megtűrt irodalmi alkotásnak tartották. Ennek ellenére az epika vezető műfajában a régi kínai irodalomban is születtek időtálló, értékes alkotások. Azt a néhány tucat regényt, amelyik témájánál, stílusánál vagy bármi más oknál fogva kitűnt a többi tengernyi alkotás közül, és már saját korában is hatalmas népszerűségnek örvendett, ma is megbecsülés övezi. A modern tudományos irodalomtörténet Kínában is felismerte klasszikus regények értékét, és a nyugati irodalomtudománnyal karöltve megtalálta helyét a világirodalmi regények palettáján. Ezeknek a regényeknek jelentős szerepük volt abban is, hogy a modern kínai regény, nem előzmények nélkül, pusztán nyugati mintát követve születhetett meg a 20. század első felében. Mindezeken túl a klasszikus kínai regények ismerete az alapvető kínai műveltség részét képezik. Kínában különösen nagy megbecsülésnek örvend a már említett négy legjelentősebb klasszikus kínai regény, melynek ismerete minden magát olvasott, műveltnek mondó kínai számára alapvető követelmény. A legnépszerűbb regények feldolgozásai szinte minden formában jelen vannak. Modern kínai nyelvre éppúgy átültették őket, mint ahogy tévé- és mozifilmek, filmsorozatok, rajzfilmek készültek és készülnek belőlük, nem ritkán folytatást is írnak hozzájuk, színpadra állítják őket, vagy egyik-másik regény látványosabb, emlékezetesebb epizódját, karakterét akár videojátékban is szerepeltetik. A regények frappáns szófordulatai (vö. cseng-jü 成語 / 成语) a mai köznyelv szerves részévé váltak, amelyek olyanok mint a nyugati nyelvekben a szólások, közmondások.

A klasszikus kínai regények nyugati ismertsége[szerkesztés]

A klasszikus kínai regényekre már a 17-18. században felfigyeltek a kínaiul tudó, Kínában tartózkodó nyugatiak, akiket kezdetben főleg a misszionáriusok képviseltek. Az első fordítások nem is feltétlenül a legjelentősebb regényekből készültek. Ilyen volt például a Virágos gyertyák, avagy egy jó házasság története című regény, amelynek már a 18. században két angol, egy francia és három német fordítása létezett, és az egyike volt a nyugati nyelvekre lefordított legkorábbi kínai regényeknek. Nyugati népszerűségének egyik oka minden bizonnyal az lehetett, hogy a regény tartalmát meghatározó konfuciánus prüdériában rokonlelkűséget érzett a korabeli Nyugat-Európa olvasóközönsége. A kínai irodalomtörténet mind a mai napig kissé értetlen e regény nyugati népszerűsége kapcsán, de nem mulasztják el büszkén megemlíteni, hogy Goethére is hatással volt.[65]
A legjelentősebb kínai regényeknek a 19. századtól kezdve sorra születtek az angol, a német, a francia és orosz fordításai. Önálló sinológiával, kínai fordításkultúrával nem, vagy csak korlátozott mértékben rendelkező kisebb nyugati nyelvek általában ezeket a fordításokat vették alapul. A nagyobb nyugati nyelveken egy-egy kínai regénynek mára akár több, nem ritkán három-négy fordítása is létezik. A legtöbb klasszikus kínai regény (nem kínaiul) angolul olvasható (30 körül), de a másik három nagy európai nyelven is szép számban elérhetők. A kisebb nyugati nyelvekre mind a mai napig fordítanak közvetítő nyelekből is, de az utóbbi évtizedekben egyre inkább terjed az a gyakorlat, hogy legalább a legjelentősebb regényeknek eredetiből történjen a fordítása.

A klasszikus kínai regények magyarul[szerkesztés]

Magyarul 13 klasszikus kínai regény olvasható, melyek közül 6 kínai eredetiből készült. Az alábbi listában a magyar nyelvű megjelenés időrendjében szerepelnek a művek, zárójelben feltüntetve, hogy milyen nyelvből készült a fordítás.

  • Cao Hszüe-csin, Kao O: A vörös szoba álma (németből fordította: Lázár György) 1959.
  • Virágos gyertyák avagy egy jó házasság története (németből fordította: Varga Ilona) 1959.
  • Si Naj-an: Vízparti történet (kínaiból fordította: Csongor Barnabás) 1961.
  • Ceng Pu: Virág a bűn tengerében (oroszból fordította: Háy Gyula) 1962.
  • Szép asszonyok egy gazdag házban (németből fordította: Mátrai Tamás) 1964.
  • Virágok árnya a függöny mögött (németből fordította: Mátrai Tamás) 1965.
  • Vu Csing-ce: Írástudók (kínaiból fordította: Polonyi Péter) 1966.
  • Vu Cseng-en: Nyugati utazás avagy a majomkirály története (kínaiból fordította: Csongor Barnabás) 1969.
  • Tung Jüe: Ami a Nyugati utazásból kimaradt (kínaiból fordította: Csongor Barnabás) 1980.
  • Liu O: Öreg Can kóborlásai. (kínaiból fordította: Polonyi Péter) 1985.
  • Li Jü: A szerelem imaszőnyege (angolból fordította: Kiss Imre) 1989.
  • Liu Csang: Csung Kuj, az ördögűző. (kínaiból fordította: Tokaji Zsolt) 1999.
  • A hét taoista mester (angolból fordította: Kiss Zoltán) 2005.

A kínaiak hősi eposzának tartott, az egyik legjelentősebb kínai regénynek, A három királyság regényes történetének csupán az első hat fejezete olvasható, magyarul, ami a teljes regény pontosan egyhuszad része. Ezt Ecsedy Ildikó fordította magyarra még a hatvanas években az Európa Könyvkiadó számára, a kiadást elősegítendő mutatványként. Az Európa Könyvkiadó egyébként a fenti regények közül néhány kivételével valamennyit gondozta és megjelentette, ám ennek fordítására nem adott megrendelést, és azóta sem készült el a regény teljes fordítása. Az Ecsedy-féle első hat fejezet fordítása először 1987-ben jelent meg a nagyközönség számára is elérhető formában.

A Szép asszonyok egy gazdag házban és A vörös szoba álma magyar nyelvű fordításai egy drasztikusan rövidített és átszerkesztett német változatból készültek. Újabb, teljes fordításuk azóta sem született, bár mindkét regényt jó néhány alkalommal újból kiadták Magyarországon.

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. A legkorábbi regényszerű alkotások, már a mongol Jüan-dinasztia idején is születtek, de gyér számuk, és csekély irodalmi értékük és jelentőségük okán nem képeznek önálló csoportot. Hasonló a helyzet a császárkort (1911-től) követő mintegy két évtizedben is, amikor a regények ugyan még a hagyományos formát követték, de köztük kevés említésre méltó alkotás akad. Az 1930-as években pedig, nyugati mintákat alapul véve megszületik az új, a modern kínai regény típusa.
  2. Ez a regény nem szerepel sem a Kínai próza lexikonában, sem pedig Lu Hszün irodalomtörténeti monográfiájában. Ewa Wong azonban lefordította angol nyelvre (1990), amiből 2005-ben magyar nyelvű fordítás is készült (lásd. Wong 2005).
  3. Ez a regény nem szerepel a Kínai próza lexikonában, de irodalomtörténeti jelentősége, nyugati népszerűsége és magyar fordítása miatt indokolt a feltüntetése.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Tőkei-Miklós 1960 85., 86. o.
  2. Tőkei-Miklós 1960 112-114. o.
  3. Tőkei-Miklós 1960 130. o.
  4. Tőkei-Miklós 1960 130., 131. o.
  5. Tőkei-Miklós 1960 131. o.
  6. Az eredeti szöveg:Wudai shi pinghua (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  7. Tőkei-Miklós 1960 131. o.
  8. Az eredeti szöveg:Da Song Xuanhe yishi (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  9. Tőkei-Miklós 1960 131., 132. o.
  10. Tokaji 2012 80-90. o.
  11. Qin 1990 123. o.
  12. Tőkei-Miklós 1960 148. o.
  13. Qin 1990 126-143.
  14. Az eredeti szöveg:Yang jia jiang (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  15. Az eredeti szöveg:San guo yanyi (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  16. Az eredeti szöveg:Ping yao zhuan (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  17. Az eredeti szöveg:Shui hu zhuan (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  18. Az eredeti szöveg:Liang Jin (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  19. Az eredeti szöveg:Dong Zhou lie guo zhi (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  20. Az eredeti szöveg:Sanbaotai (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  21. Az eredeti szöveg:Ying lie zhuan (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  22. Az eredeti szöveg:Xi you ji (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  23. Az eredeti szöveg:Xi you bu (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  24. A keleti utazás történetének eredeti szövege:Dong you ji (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  25. Az északi utazás történetének eredeti szövege: Bei you ji (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  26. Az eredeti szöveg:Feng shen yanyi (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  27. Az eredeti szöveg:Jin Ping Mei (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  28. Az eredeti szöveg:Shui hu hou zhuan (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  29. Az eredeti szöveg:Ruo pu tuan (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  30. Az eredeti szöveg:Sui Tang yanyi (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  31. Az eredeti szöveg:Shuo Tang (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  32. Az eredeti szöveg:Shuo Yua quan zhuan (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  33. Az eredeti szöveg:Dang kou zhi (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  34. Az eredeti szöveg:Ge lian hua ying (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  35. Az eredeti szöveg:Hao qiu zhuan (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  36. Az eredeti szöveg:Yu Jiaoli (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  37. Az eredeti szöveg:Ping Shan Leng Yan (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  38. Az eredeti szöveg:Zhan gui zhuan (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  39. Az eredeti szöveg:Rulin waishi (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  40. Az eredeti szöveg:Tie hua xian shi (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  41. Az eredeti szöveg:Yan shan wai shi (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  42. Az eredeti szöveg:Er du Mei (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  43. Az eredeti szöveg:Qi lu deng (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  44. Az eredeti szöveg:He dian (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  45. Az eredeti szöveg:Shitou ji (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  46. Az eredeti szöveg:Hong lou meng (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  47. Az eredeti szöveg:Qi hong ting (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  48. Az eredeti szöveg:Jing hua yuan (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  49. Az eredeti szöveg:Er-nü yingxiong chuan (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  50. Az eredeti szöveg:Shi gong'an (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  51. Az eredeti szöveg:Peng gong'an (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  52. Az eredeti szöveg:San xia wu yi (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  53. Az eredeti szöveg:Xiao wu yi (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  54. Az eredeti szöveg:Lü mudan (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  55. Az eredeti szöveg:Pin hua bao jian (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  56. Az eredeti szöveg:Hua yue hen (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  57. Az eredeti szöveg:Qing lou meng (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  58. Az eredeti szöveg:Hai shang hua lie zhuan (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  59. Az eredeti szöveg:Guanchang xianxing ji (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  60. Az eredeti szöveg:Wenming xiao shi (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  61. Az eredeti szöveg:Ershi nian mudu zhi guai xian zhuang (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  62. Az eredeti szöveg:Hen hai (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  63. Az eredeti szöveg:Lao Can you ji (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  64. Az eredeti szöveg:Nie hai hua (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  65. Wang 1988 315. o.

Források[szerkesztés]

Magyarul[szerkesztés]

Klasszikus kínai regények magyarul[szerkesztés]

A bibliográfiában csak az első kiadások szerepelnek.

  • Cao Hszüe-csin, Kao O: A vörös szoba álma I–II. [Franz Kuhn rövidített német szövegéből] ford. Lázár György; a versbetéteket ford. Szerdahelyi István; az előszót írta Tőkei Ferenc. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1959.
  • Ceng Pu: Virág a bűn tengerében. [Oroszból] ford. Háy Gyula; a verseket Polonyi Péter kínaiból készült prózája alapján ford. Szerdahelyi István. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1962.
  • A három királyság története. [Az első hat fejezet fordítása.] Fordította: Ecsedy Ildikó. Budapest, MTA Orientalisztikai Munkaközösség 1987.
  • A hét taoista mester. Kínai elbeszélés. [kínairól angolra] Ford. Eva Wong; [angolról magyarra] Ford. Kiss Zoltán. Budapest, Libruna Kft. 2005. ISBN 963 86839 0 2
  • Li Jü: A szerelem imaszőnyege. Erotikus regény a Ming-korból. Angolból ford. Kiss Imre. Budapest, Medicina Könyvkiadó 1989.
  • Liu Csang: Csung Kuj, az ördögűző. Ford. Tokaji Zsolt. Budapest : Terebess Kiadó 1999. ISBN 963 9147 16 8
  • Liu O: Öreg Can kóborlásai. Ford. és az utószót írta Polonyi Péter; A versbetéteket ford. Csongor Barnabás, Kiss Zsuzsa. Budapest, Európa Könyvkiadó 1985. ISBN 963 07 3612 8
  • Si Naj-an: Vízparti történet I–II. Ford., az előszót és a jegyzeteket írta Csongor Barnabás. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1961.
  • Szép asszonyok egy gazdag házban. Ismeretlen kínai szerző regénye a XVI. század végéről. [Franz Kuhn német szövegéből] ford. Mátrai Tamás; a verseket ford. Pór Judit; az utószót írta Tőkei Ferenc. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1964.
  • Tung Jüe: Ami a Nyugati utazásból kimaradt. Ford., a jegyzeteket és az utószót írta Csongor Barnabás. Budapest, Európa Könyvkiadó 1980. ISBN 963 07 2289 5
  • Virágok árnya a függöny mögött. Ismeretlen kínai szerző regénye. [Franz Kuhn német szövegéből] Ford. Mátrai Tamás; a verseket ford. Pór Judit; az utószót írta Tőkei Ferenc. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1965.
  • Virágos gyertyák avagy egy jó házasság története. Kínai regény a XVII. századból. [Franz Kuhn német szövegéből] ford. Varga Ilona; a verseket ford. Károlyi Amy; az előszót írta Tőkei Ferenc. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1959.
  • Vu Cseng-en: Nyugati utazás, avagy a majomkirály története I–II. Ford., a jegyzeteket és a bevezetőt írta Csongor Barnabás. Budapest, Európa Könyvkiadó 1969.
  • Vu Csing-ce: Írástudók. Kínai eredetiből ford. s az utószót írta Polonyi Péter; A szöveget a kínai eredetivel egybevetette s a jegyzeteket írta Ecsedy Ildikó. Budapest, Európa Könyvkiadó 1966.

Idegen nyelven[szerkesztés]

  • Lu 1982: Lu Hsun: A Brief History of Chinese Fiction. Peking, Foreign Languages Press, 1982.
  • Ma-Huang 1992: Ma Csi-kao 马积高 - Huang Csün 黄钧: Csung-kuo ku-taj ven-hszüe-si 中国古代文学史 („A klasszikus kínai irodalom története”) I–III. Hunan Ven-ji Csu-pan-sö 湖南文艺出版社, 1992. ISBN 7-5404-0917-7
  • Qin 1990: Csin Kang-cung 秦亢宗 (szerk.): Csung-kuo hsziao-suo ce-tien 中国小说辞典 („A kínai próza lexikona”) Pejcsing Csu-pan-sö 北京出版社, Peking 北京 1990. ISBN 7-200-00741-2
  • Wang 1988: Vang Li-na 王丽娜: Csung-kuo ki-tien hsziao-suo hszi-csü ming csu caj kuo vaj 中国古典小说戏曲名著在国外 („Kína legjelesebb klasszikus próza és dráma művei külföldön”). Sanghaj 上海, Hszüe-lin Csu-pan-sö 学林出版社, 1988. ISBN 7-80510-168-X

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]