Vu Csi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vu Csi
Vu Csi (Wu Qi) portréja
Vu Csi portréja
Született i. e. 440.
Véj 衛 állam (ókori Kína)
Elhunyt i. e. 381.
Jing 郢, Csu 楚 fejedelemség fővárosa
Nemzetisége kínai (a hadakozó fejedelemségek korában több államban)
Foglalkozása hadvezér,
katonai kormányzó,
miniszter,
legista gondolkodó
Halál okakivégzés
Átírási segédlet
Vu Csi
Kínai átírás
Hagyományos kínai 吳起
Egyszerűsített kínai 吴起
Mandarin pinjin Wú Qǐ
Wade–Giles Wu2 Ch'i3

Vu Csi (i. e. 440-381) jelentős hadvezér, politikus és legista gondolkodó a hadakozó fejedelemségek korában. A hagyomány egy, a nevét viselő hadművészeti könyvet is tulajdonít neki, amelyet gyakorta a Szun-ce legendás, A háború művészete című művével együtt emlegetnek.

Élete és tevékenysége[szerkesztés]

Vu Csi i. e. 440-ben született. Ekkor Kínában, a Hadakozó Fejedelemségek korában a kisebb nagyobb államok vívták egymással szüntelennek látszó hegemón-háborúikat. A világ túlsó felén nem kevésbé véráztatta, zűrzavaros történelmi korszakban Vu Csi kortársai közt olyan kimagasló gondolkodókat, hadvezéreket éltek mint Xenophón (i. e. 430? - i. e. 355), Szókratész (i. e. 469 - i. e. 399), Platón (i.e. 427 - i. e. 347), vagy Lüszandrosz (i. e. 410 körül), a spártai hajóhad parancsnoka.[1]

Vu Csi Véjben 衛 született, az aprócska, történelmi jelentőséggel alig bíró államban. Fiatalon Véj keleti szomszédjába, Luba 魯, Konfuciusz szülőföldjére települt át, ahol is első tanulmányait folytatta, természetesen konfuciánus szellemben, és ahol Lu uralkodójának szolgálatában állt. Harmincéves kora körül, háta mögött egy dicsőséges győzelemmel, amelyben Lu hadvezéreként vereséget mértek az erős Csi 齊 seregére, riválisai konspirációja miatt a három részre szakadt egykori Cin 晉 fejedelemség Vej 魏 államába távozott.[2]

A jelentős konfuciánus hagyományokkal rendelkező Vejben, Menciusz 孟子 és Vej Liao 尉繚 szülőföldjén úgy látszott, végre kiteljesítheti képességeit. Előbb Ven fejedelmet (Vej Ven hou 魏文侯) szolgálta, aki kinevezte őt a Nyugati Folyó protektorának (Hsziho shou 西河守), vagyis annak a területnek a kormányzását, irányítását és felügyeletét bízta rá, ahol Vej legkényesebb határai húzódtak. Nyugatról az egyre erősödő roppant Csin 秦 állam kívánt terjeszkedni, míg keletről Han 韓 jelentette a „harapófogó” másik fogát ennek, az anyaországtól földrajzilag különálló területnek. Vu Csi sikerrel látta el feladatát, és Ven fejedelmet több mint tíz évig, a fejedelem haláláig, i. e. 397-ig szolgálta.[3]

A Vejben történt trónváltást követően, Vu Csi megmaradt az új uralkodó Vu fejedelem (Vej Vu hou 魏武侯) szolgálatában is. A neki tulajdonított, a nevét viselő Vu-ce 《吳子》 című műből megállapítható, hogy Vu Csi művét is a Vejben töltött kb. huszonöt esztendeje alatt írhatta valamikor.[4]

Vejből végül is újabb konspiráció miatt dicstelenül kellett távoznia valamikor i. e. 384 és i. e. 386. között. Az ötvenes évei derekán járhatott, amikor kiváló hadvezéri képességeiről több ízben bizonyságot téve, számos sikeres háborúban és ütközetben valamint a magas politikában szerzett gyakorlattal, tapasztalattal a tarsolyában Csuban 楚 talált menedéket. Csu államban ez idő tájt Tao király (Csu Tao vang 楚悼王) uralkodott, aki fogékonynak mutatkozott a nem csak hadvezérnek, de politikusnak egyaránt kiváló Vu Csi forradalmian bátor, legista szellemű reformjai iránt. Rövid időn belül miniszterré nevezte ki Vu Csit, aki jelentős reformokat próbált életbe léptetni a patriarchális arisztokrácia ellen. Csökkentette a hivatalnokok számát, a hivatalokat és a jövedelmeket elvette azoktól, akiknek csak a harmadik őse kapta azokat hajdanán, az arisztokratákat pedig a lakatlan területek benépesítésére vezényelte ki, a határvidékekre. Valószínűleg egy állandó hadsereg megteremtésére is törekedett. Reformjai szerénynek tűnhetnek ugyan, de bizonyos értelemben valamennyi a patriarchális arisztokrácia érdekei ellen irányult, és a királyi hatalom megerősítését célozta. Vu Csi reformkísérletei azonban elbuktak, az őt pártfogoló Tao király halálakor (i. e. 381.) a gyűlölködő arisztokraták a király holtteste mellett halálra nyilazták.[5]

Vu Csi a legista szellemben végrehajtott politikai, gazdasági, közigazgatási és katonai reformok első jelentős képviselői közt tarthatják számon. Hasonló kísérletekre került sor Csinben, amelyek a szinténVejből elvándorolt Sang Jang 魏商鞅 nevéhez fűződnek, és amelyek végül, i. e. 221-ben az egységes Kína megteremtéséhez is vezettek.[6]

Megjegyzések[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Tokaji 1998a 12. o.
  2. Tokaji 1998b 8. o.
  3. Tokaji 1998b 14, 15.. o.
  4. Tokaji 1998a 19. o.
  5. Tokaji 1998b 11., 12. o.
  6. Tokaji 1998b 6., 7. o.

Források[szerkesztés]

  • Du Wenyu 2007: Tu Ven-jü 杜文玉 (szerk.). Tu suo Csung-kuo ku-taj ping-csi jü ping-su 《图说中国古代兵器与兵书》 ("A régi Kína fegyvereinek és katonai műveinek illusztrált története"). Si-csie tu-su csu-pan 世界图书出版, Hszi'an 西安, Peking 北京, Kuangcsou 广州, Sanghaj 上海 2007. ISBN 978-7-5062-8517-9
  • Needham 1994: Joseph Needham. Science and Civilisation in China. Chemistry and Chemical Technology. (Vol.5.) Military Technology: Missiles and Sieges. (Part. 7.) (Coll.: Robin D.S. Yates, Krzysztof Gawlikowski, Edward McEwen, Wang Ling). Cambridge University Press. 1994. ISBN 0 521 32727 X
  • Sawyer 1993: Ralph D. Sawyer. The Seven Military Classics of Ancient China. (Transl. and commentary: R. D. Sawyer - Mei-chün Sawyer) Westview Press, Boulder - San Francisco - Oxford 1993. ISBN 0-8133-1228-0
  • Tokaji 1998a: Tokaji Zsolt. Wuzi: A hadviselés törvényei. A Wuzi bingfa fordítása és történeti vonatkozásai. Budapest: ELTE–BTK, Orientalisztikai Intézet, Kínai szak. (Kézirat)
  • Tokaji 1998b: Tokaji Zsolt. Vu-ce: A háború útja. (Ford., jegyz.: Tokaji Zsolt) Budapest, Terebess Kiadó. ISBN 963-9147-09-5
  • Tokaji 2008: Szun-ce: A háború művészete. (Ford.: Szántai Zsolt - Tokaji Zsolt) Cartaphilus Könyvkiadó, Budapest. ISBN 978-963-7448-54-6

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]