Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon/2010 II.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tudnivalók

Ezen az oldalon jelöltük a kezdőlapra a cikkeket, a 2010-es év második felére.

27. hét

július 5. 0.00 és július 8. 11.59 között: Lambeosaurus

A jelölt cikk: Lambeosaurus (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Lambeosaurus rekonstrukciója
A Lambeosaurus rekonstrukciója

A Lambeosaurus (jelentése ’Lambe gyíkja’, Lawrence Lambe őslénykutatóra utalva) a hadrosaurida dinoszauruszok egyik neme, amely a késő kréta korban (a campaniai korszakban), mintegy 76–75 millió évvel ezelőtt élt Észak-Amerikában. Ez a két és négy lábon egyaránt mozgó dinoszaurusz egyedi, üreges fejdísze által különböztethető meg, ami a legjobban megőrződött példányoknál egy baltára hasonlít. Több, Alberta (Kanada), Montana (Egyesült Államok), illetve Baja California (Mexikó) területéről származó lehetséges faját is elnevezték, de jelenleg csak a két kanadai faj számít jól ismertnek. Körülbelül 15 méteres hosszával a mexikói faj, a L. laticaudus a leghosszabb madármedencéjűek egyike. A másik két faj közepes méretű.

A Lambeosaurusról William Parks készített leírást 1923-ban, húsz évvel az első, Lawrence Lambe által tanulmányozott leletanyag felfedezése után. A nem taxonómiai története bonyolult, főként azért, mert az egykor önálló nemekbe és fajokba besorolt kis testű fejdíszes hadrosauridákat napjainkban fiatal egyedeknek tekintik. Jelenleg a típusfajhoz, a L. lambeihez kapcsolt különböző koponyákat különböző korú példányokként, illetve a nemi kétalakúság jeleként értelmezik. A Lambeosaurus közeli rokonságban áll a jobban ismert Corythosaurusszal, melynek fosszíliáit valamivel régebbi kőzetekben találták meg, valamint a kevésbé ismert Hypacrosaurusszal és az Olorotitannal. Mindegyikük szokatlan fejdíszekkel rendelkezett, amikről manapság általánosan azt gondolják, hogy a társas funkciók ellátására, például zajkeltésre és az egyedek felismerésére szolgáltak.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

július 8. 12.00 és július 11. 23.59 között: Peking

A jelölt cikk: Peking (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Tiltott város
Tiltott város

Peking (北京; pinjin: Běijīng; IPA: [pei˨˩˦ tɕɪŋ˥˥]; Loudspeaker.svg kiejtése) Kína fővárosa, négy tartományi jogú városának egyike, Kína közigazgatási szerkezetében megegyezik a tartományokkal. Pekinget északról, nyugatról, délről és kis részben keletről Hopej tartomány határolja, míg délkeletről Tiencsin tartománnyal szomszédos.

Peking, lélekszámát tekintve, Sanghaj után a második legnagyobb kínai város. Az ország egyik fő közlekedési csomópontja, minden irányban tucatnyi vasútvonal, közút és autópálya indul ki innen. Itt található a legtöbb nemzetközi légitársaság kínai központja is. Peking elismerten Kína politikai, oktatási és kulturális központja, míg Sanghaj és Hongkong inkább gazdasági téren domináns városok.

Peking Kína négy ősi fővárosának egyike.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

28. hét

július 12. 0.00 és július 15. 11.59 között: Harckocsi

A jelölt cikk: Harckocsi (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Amerikai M4 Sherman harckocsi
Amerikai M4 Sherman harckocsi

A harckocsi (köznapi nevén tank vagy páncélos) fegyverekkel, körbeforgatható lövegtoronnyal ellátott páncélozott harcjármű. A tank elnevezés eredete a TANK kódszó, amely a harckocsi fedőneve volt az I. világháborúban, az angol watertank, azaz „víztartály” szó rövidítése. A nyugati (angol nyelvű) terminológiában használt Main Battle Tank (MBT) megnevezés az általános, harckocsi célra kifejlesztett páncélozott eszközöket jelenti.

A harckocsi komplex fegyverrendszer, a közvetlen harci érintkezés feltételeinek megfelelően kifejlesztett páncélozott harcjármű. A „tank” a tűzerő, a páncélvédettség és a mozgékonyság megfelelő kombinációja. A tűzerő a harckocsin elhelyezett fegyverzetet, legtöbbször a harckocsilöveget és a kiegészítő fegyverzetet jelenti. A páncélzat a személyzetet, a motort és a lőszereket védi, a páncélvédettség függ a páncél vastagságától, anyagától, illesztésének módjától és nem utolsósorban a páncéllemezek dőlésszögétől is. A mozgékonyság legfőbb jellemzői a sebesség, a terepjáró képesség és a hatótávolság. A mozgékonyságot sok minden befolyásolja: a motor típusa és teljesítménye, a futómű felfüggesztése és elrendezése, a lánctalp szélessége, az erőátviteli rendszer, a páncélzat vastagsága, azaz a jármű össztömege.

A harckocsi konstrukcióját az első világháború harcászati elvárásai hívták életre, tervezését 1915-ben kezdte meg Sir William Tritton és Walter Gordon Wilson. Az általuk létrehozott első valódi tank a „Mother” harckocsi volt. A franciaországi fejlesztésekkel párhuzamosan 1916-ban megkezdődött a harckocsik tömeges gyártása és alkalmazása. A huszadik század hadtörténetének egyik legmeghatározóbb eleme volt a tüzérség harcjárművekre való adaptálása.

A harckocsik napjainkig meghatározó elemei korunk hadseregeinek. A gyakran fel-felbukkanó tézisre, miszerint a harckocsikat azok töredékárán beszerezhető páncéltörő eszközökkel meg lehet semmisíteni, s ezért feleslegesek, rendre rácáfol a valóság. Ugyanis komplexitásánál fogva képes megfelelni az egyre fejlődő harctéri kihívásoknak. A kifejlesztés, gyártás és fenntartás magas költségeinek ellenére megfelel mind harcászati-támadó, mind -védő szerepkörben egyaránt. Lévén a szárazföldi fegyvernemek legerősebb páncélzatú harceszköze, képes az alá beosztott alegységeket megvédeni és védelemből támadásba átmenni. Egy területet huzamosabb ideig megtartani szinte csak harckocsik segítségével lehet. Jelenlétével képes lehet demoralizálni az ellenfél gyalogsági egységeit. Napjainkban a harckocsik feladata tovább bővül, meg kell felelniük az irreguláris és az aszimmetrikus hadviselés követelményeinek is.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

július 15. 12.00 és július 18. 23.59 között: Gízai nagy piramis

A jelölt cikk: Gízai nagy piramis (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A gízai nagy piramis, Hufu piramisa
A gízai nagy piramis, Hufu piramisa

A gízai nagy piramis (más néven Hufu-piramis vagy Kheopsz-piramis, ókori nevén Ahet Hufu, „Hufu horizontja / fényhegye”) az egyiptomi óbirodalmi Hufu (Ḫwf.w, görögösen Kheopsz vagy Szúfisz, Χεοψ, Σουφις) fáraóról elnevezett piramis. A gízai piramis a legrégebbi és egyben az egyedüli fennmaradt csoda az ókori világ hét csodája közül.

Hufu uralkodása i. e. 2590 és 2540 között kezdődött, regnálási ideje 23 év körül lehetett (Manethón és a torinói királylista adatai ellentmondóak, Hérodotosz szerint 50 évig uralkodott). Piramisa ebből kiindulva i. e. 2580-2530 körül épült, a munkálatok pontos időtartama nem ismert. A nagy piramis az egyiptológia egyhangú álláspontja alapján az uralkodó temetkezési helyéül épült. A kiterjedt sírmezők és csatlakozó kultikus építmények a piramiskörzetet halotti várossá teszik.

Hufu piramisa a kínai nagy fal mellett a legnagyobb ismert ókori építmény. A mai egyiptomi főváros, Kairó közvetlen közelében, a ma már Kairó elővárosának számító Gíza falu mellett áll, és a Föld egyik legismertebb turistalátványossága. A gízai piramismezőt alkotó három királypiramis egyike.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Az ókori egyiptomi naptár és a kanóboszi dekrétum szerint július 13 – 18. között van az öt, éven kívüli epagomena-nap, és július 19-én az egyiptomi újév (wp rnp.t). Sajnos az Ókori egyiptomi naptár nem kiemelt, és nem is nagyon látom esélyét (elsősorban forráshiány miatt), hogy az legyen addigra, ez viszont egy elég fontos cikk az újév megünneplésére. --HoremWeb ḏd md.w jn: szavaknak mondása 2010. január 2., 21:01 (CET)[válasz]

Ott van a forrás a naptár cikkében. Neked is megvan az a könyv. Hogy a szkarabeusz csipkedné meg a hátsód... :D Alensha 2010. június 27., 19:51 (CEST)[válasz]
  • Symbol support vote.svg támogatom (már ha számít itt az én szavazatom Vigyor L AndrásMagyar-horvát.jpg 2010. január 5., 20:05 (CET)[válasz]

29. hét

július 19. 0.00 és július 22. 11.59 között: Apollo–11

A jelölt cikk: Apollo–11 (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
„A Sas leszállt.”
„A Sas leszállt.”

Az Apollo-program ötödik „emberes” repülése az Apollo–11 volt, az első sikeres holdra szállás. A program fő célkitűzése 1969. július 20-án teljesült, amikor Neil Armstrong és Edwin Aldrin leszálltak a Mare Tranquillitatison (Nyugalom Tengerén), a Hold innenső oldalának egyik lávasíkságán. Később 2 óra 31 perc 40 másodperces időtartamú holdsétát tett a két űrhajós, amelyen 21,55 kilogramm holdkőzet- és holdpormintát gyűjtöttek. Az expedíció harmadik tagja Michael Collins volt, aki Hold körüli pályán keringett a parancsnoki űrhajóval, míg két társa a holdkomppal leszállt a felszínre.

A sikeres holdra szállást az emberiség legnagyobb tudományos teljesítményei közé sorolják, emellett a hidegháborús katonai szembenállás idején egy, az egész emberiség eggyé válását elősegítő, szimbolikus esemény volt, amely rövid időn belül elvezetett a nagyhatalmak világűrbeli együttműködéséhez és a katonai enyhüléshez.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

július 22. 12.00 és július 25. 23.59 között: Récefélék

A jelölt cikk: Récefélék (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Nyári lúd
Nyári lúd

A récefélék (Anatidae) a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe tartozó családja. 55 nem és 161 faj tartozik a családba. Közismert elnevezésük szerint az ide tartozó madarak három nagy csoportja a ludak, a récék és a hattyúk. A vízimadarak között ez a legismertebb és gazdasági szempontból a legfontosabb család. Egyes fajok ma is fontosak a vadászat számára, sokuk jelentős szerepet tölt be az emberi kultúrában, mítoszokban, mesékben. Öt fajukat sikerült az emberi történelem során háziasítani: a tőkés récét, a nyári ludat, a hattyúludat, a pézsmarécét és a nílusi ludat.

Rendszertani szempontból a réceféléket gyakran további alcsaládokba sorolják, ezek a réceformák (Anatinae), a lúdformák (Anserinae), a fütyülőlúdformák (Dendrocygninae), a gyöngyösréceformák (Stictonettinae) , a tarkalúdformák (Tadorninae) és a halcsontfarkú réceformák (Oxyurinae). A récefélék családja az egyik leginkább összetett család a madarak között. A hat alcsaládhoz sok nemzetség, sok nem (közülük sok monotipikus) és 161 faj tartozik. A nagyobb fajszámú nemeken belül sokszor több alnemet lehet elkülöníteni.

Szerte a Földön elterjedt család, az Antarktisz kivételével a család képviselői valamennyi kontinensen előfordulnak. Szinte valamennyi fajuk erősen vízhez kötött madár. A legtöbb faj édesvizek közelében él, még az úgynevezett tengeri récék is csak télen, a szaporodási időszakon kívül élnek a tengeren, de ezek közül is a legtöbb faj a partok közelében él.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

30. hét

július 26. 0.00 és július 29. 11.59 között: Ali kalifa

A jelölt cikk: Ali kalifa (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Alī.png

Ali ibn Abi Tálib (Mekka, 599. július 29. – Kúfa, 661. január 24.) volt az iszlám negyedik, a „helyesen vezetettek” közé tartozó kalifája (uralkodott 656. június 17-étől haláláig). Mohamed próféta egyik unokatestvéreként és vejeként, illetve a legelső muszlimok egyikeként a társak (szahába) közé tartozott. Szerepe az iszlám síita irányzatában alapvető: itt őt tekintik az első és egyetlen jogos kalifának, illetve az első imámnak – a szemükben Ali szerepe majdhogynem felér Mohamedével, nem csak abban az értelemben, hogy helyesen vezette a közösséget az iszlám törvény (saría) szellemében, hanem úgy is, mint aki értelmezte annak ezoterikus jelentését is.Történelmi szempontból Mohamed után az iszlám legmeghatározóbb alakja. Ali személyének megítélése már a kortársak részéről is megosztott volt, és szerepét, egyéniségét a szunnita és síita nézőpont is eltérően értékeli. Bár Alit a szunniták körében is rendkívüli tisztelet övezi, a síitákkal ellentétben nem ismerik el Mohamed utódjául, mivel nézetük szerint a próféta halála előtt erről nem rendelkezett.

Kalifasága alatt zajlott az első muszlim polgárháború (I. fitna), amelynek során Ali hívei közül, de vele szakítva létrejött az első muszlim szekta, a háridzsiták („kivonulók”). Bár a szunnita és síita irányzat tényleges elkülönülését nem Ali kalifaságától számítják, ahhoz, hogy az iszlámon belül elinduljon a szekták kialakulása, Ali politikai szerepe, döntései teremtették meg az alkalmat. Halála a pártviszályok és a vallási fanatizmus következménye. 661. január 24-én a kúfai mecsetben koránolvasás közben meggyilkolták. Nedzsefben temették el, amely akkor lett – és maradt a mai napig – az egyik legjelentősebb síita szellemi központ és zarándokhely.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]

  • Kicsit rövid ez a bevezető. Alensha 2010. június 27., 19:54 (CEST)[válasz]
  • Nagyon rövid!  … szalax vita 2010. július 6., 12:19 (CEST)[válasz]
  • Szörnyen rövid. Így Symbol oppose vote.svg ellenzem. – BenceRotating earth (large).gif Megbeszélés 2010. július 9., 13:33 (CEST)Symbol support vote.svg támogatom, már jobb – BenceRotating earth (large).gif Megbeszélés 2010. július 24., 07:11 (CEST)[válasz]
  • Symbol oppose vote.svg ellenzem – hasonlóképp az elfogadhatatlanul rövid bevezető miatt. --HoremWeb ḏd md.w jn: szavaknak mondása 2010. július 17., 23:05 (CEST)[válasz]
Teljesen hiányzik a források pontos, egyértelmű hivatkozása, ezért a cikket, ellenőrizhetetlen volta miatt, javaslom csillaghullásra. --HoremWeb ḏd md.w jn: szavaknak mondása 2010. július 17., 23:52 (CEST)[válasz]
  • Symbol oppose vote.svg ellenzem Megvonásai eljárás alatt van. Mellékesen a bevezető is rövid…Raziel szóbuborék 2010. július 21., 17:41 (CEST)[válasz]
  • Symbol opinion vote.svg megjegyzés Ogodej már forrásolja és javítja.ld. az eljárás vitlapját--True-Symbol.gifIvanhoe sherwoodi erdő 2010. július 21., 21:23 (CEST)[válasz]
  • Symbol opinion vote.svg megjegyzés Mivel Ogodej felkarolta a cikket, a szavazatomat felfüggesztem. --HoremWeb ḏd md.w jn: szavaknak mondása 2010. július 21., 23:17 (CEST)[válasz]
  • Symbol opinion vote.svg megjegyzés nézzetek rá egy-két nap múlva még egyszer, dolgozom rajta, szépen alakul, és a bevezetőt is megduplázom addigra. Nagyon szép kis anyag ez, sajnálnám, ha ebben a témában nem lenne címlapon cikk. Ogodej Kor.gif vitalap 2010. július 22., 09:34 (CEST)[válasz]

Symbol opinion vote.svg megjegyzés - Végeztem a forrásokkal és a bevezető bővítésével, nézzétek át, hogy így már megfelelő-e a kezdőlapra? Ogodej Kor.gif vitalap 2010. július 23., 12:26 (CEST)[válasz]

  • Symbol support vote.svg támogatom a kezdőlapra kerülését, de a kezdőlapi bevezetőt addig bővíteni kell.  … szalax vita 2010. július 23., 13:10 (CEST)[válasz]

július 29. 12.00 és augusztus 1. 23.59 között: Marina Ivanovna Cvetajeva

A jelölt cikk: Marina Ivanovna Cvetajeva (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Tsvetaeva.jpg

Marina Ivanovna Cvetajeva (cirill betűkkel: Марина Ивановна Цветаева; Moszkva, 1892. szeptember 26.; a Gergely-naptár szerint: október 8.Jelabuga, 1941. augusztus 31.) orosz költő és író, az orosz modernizmus egyik legnagyobb alakja.

A 20. század tragikus sorsú művészeinek egyike, aki úgy alkotott maradandó életművet, hogy a nagy irodalmi mozgalom, az avantgárd idején egyetlen irányzat mellett sem kötelezte el magát, költészetében egyedülálló szintézisét teremtette meg évszázadok művészi eredményeinek a mitológiától és az orosz népköltészettől Gyerzsavinon, Goethén, példaképén, Puskinon át egészen a legmodernebb vívmányokig, a különböző „izmusokig”, sőt a filmtechnika versbe emeléséig.

Anyja korai halála és apja visszahúzódó életmódja is arra predesztinálta, hogy korán önállósodjon. 18 évesen, önerőből publikálta első verseskötetét. Hamar bekerült az orosz avantgárd nagyjainak körébe, ami költői fejlődését elősegítette, de nem határozta meg. 25 évesen érte az 1917-es októberi orosz forradalom, amely felforgatta magánéletét: a polgárháború alatt kisebbik lánya éhen halt egy árvaházban, férje a Fehér Gárdában harcolt az új szovjethatalom ellen, és öt évig nem látták egymást. Művészetének ugyan új forrása fakadt a hazafias ellenállás megéneklésével, a fehérek végső veresége azonban a férjet Prágába vetette, s Cvetajeva, követni akarván őt, a száműzetést választotta. Az új szovjet rendszer attól fogva tudomást sem vett róla, ám az emigránskörök sem ölelték keblükre a megfelelni semmilyen ideológiának nem akaró költőnőt. Amikor nagyobbik lánya, majd férje is repatriált, 1939-ben Cvetajeva is erre kényszerült. Lányára a Gulag várt, férjére a börtön, őrá pedig, 1941-ben, a német seregek betörése nyomán a kitelepítés Moszkvából Tatárföldre. Nehézségekkel, nélkülözésekkel, csapásokkal teli életének 48 éves korában, 1941. augusztus 31-én önkezével vetett véget.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

31. hét

augusztus 2. 0.00 és augusztus 5. 11.59 között: Stegosaurus

A jelölt cikk: Stegosaurus (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Stegosaurus
Stegosaurus

A Stegosaurus (nevének jelentése: „fedeles gyík”) a madármedencéjű páncélos dinoszauruszok egyik neme, amely a késő jura kor késő kimmeridgei és kora tithon alkorszakai idején élt, mintegy 150–145 millió évvel ezelőtt, a mai Észak-Amerika nyugati részén. 2006-ban egy portugáliai Stegosaurus-példányról számoltak be, ami azt igazolja, hogy Európában is jelen volt. Egyedi lemezei és faroktüskéi miatt a Stegosaurus az egyik legkönnyebben felismerhető dinoszaurusz, a Tyrannosaurus, a Triceratops és az Apatosaurus mellett. A Morrison-formáció felső részén legalább három faját azonosították, és körülbelül 80 példány maradványait fedezték fel. Egykori élőhelyén olyan óriás sauropodák is gyakoriak, mint a Diplodocus, a Camarasaurus és az Apatosaurus.

A Stegosaurus nagy, nehéz felépítésű, négy lábon járó növényevő volt, sajátos és különös testtartással, melynél a hát nagymértékben meghajlott a rövid mellső lábak miatt, a fej alacsonyan, a talaj közelében, a merev farok pedig a levegőben helyezkedett el. A lemezekkel és tüskékkel kapcsolatban számos elképzelés született. A legvalószínűbb, hogy a tüskéket védekezésre használta, míg a lemezek egyaránt szolgálhattak védekezésre és hőszabályzásra. A nagyjából autóbusz-méretű Stegosaurus volt a Stegosauria alrendág legnagyobb tagja (mérete meghaladta a Kentrosaurusét és a Huayangosaurusét), amely számos, a többi Stegosaurus-nemre jellemző tulajdonsággal rendelkezett.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

augusztus 5. 12.00 és augusztus 8. 23.59 között: Marco Melandri

A jelölt cikk: Marco Melandri (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Marco Melandri (Ravenna, 1982. augusztus 7. –) olasz motorversenyző, jelenleg a MotoGP királykategóriájának versenyzője. Egyszeres világbajnok, 2002-ben megnyerte a negyedliteresek kategóriáját. Jelenleg Angliában él, a MotoGP egyik versenyhelyszínétől, a Donington Parktól két mérföldre.

A gyorsaságimotoros-világbajnokságban először az 1997-es szezonban szerepelt, a nyolcadliteresek között. Ekkor egy futamon indult, a Cseh Nagydíjon, szabadkártyásként. A versenyen a tizenhetedik helyen végzett. 1998-ban már egész szezonra szóló szerződést kapott a Hondától. Ebben az évben rögtön sikerült megszereznie a harmadik helyezést összetettben. 1999-ben már második volt, mindössze egy ponttal lemaradva a világbajnoki címről.

Jó teljesítményének köszönhetően 2000-ben felkerülhetett a 250 köbcentiméteres géposztályba. Itt újabb három évet töltött, első negyedliteres évében ötödik, ezt követően harmadik lett, 2002-ben pedig már a világbajnoki címet is sikerült megszereznie.

A MotoGP-be 2003-ban került fel, ahol azóta is versenyez. Legsikeresebb évei a Gresini Racing csapatához kötődnek, a csapattal 2005-ben második, majd negyedik és ötödik is volt. 2008 volt pályafutása eddigi leggyengébb éve, többször nem sikerült pontot szereznie, végül tizenhetedik lett összetettben. 2009-ben a Hayatéhoz szerződött, ebben az évben egyszer sikerült dobogóra állnia, amely nagy meglepetésnek számított. 2010-ben visszatért korábbi sikerei helyszínére, a Gresini Racinghez.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Le kellene rövidíteni, ez így nagyon hosszú. – CsGábormegbeszélés 2009. november 21., 22:10 (CET)[válasz]

Symbol opinion vote.svg megjegyzés A magyar belháború (1526–38) vagy Pécs is van ilyen hosszú. – Madridista Ideírjad 2009. november 21., 22:33 (CET)[válasz]

Az összes többi pedig feleakkora… Azt kellene világosan látni, hogy itt nem az a cél, hogy Marco Melandri egész életrajzát bemutassuk. A cél, hogy legyen egy rövid összefoglaló, egy ajánló, amely felkelti az olvasó érdeklődését, hogy továbbkattintson, elinduljon, belépjen a lexikon világába. Nem több, de nem is kevesebb a cél. A kulcs: több link és kevesebb szöveg.
Azontúl van a cikkajánló alatt egy másik, nemkevésbé fontos rovat, az ünnepekről. Azt se kellene teljesen „lenyomni”. – CsGábormegbeszélés 2009. november 21., 23:01 (CET)[válasz]
Most hogy tetszik? – Madridista Ideírjad 2009. november 22., 11:21 (CET)[válasz]
Köszönöm szépen a módosítást, és kérlek ne utálj nagyon. :-)CsGábormegbeszélés 2009. november 25., 09:49 (CET)[válasz]
Nem igazán szoktam utálni embereket, ahhoz ennél sokkal több kell :-) No problem. – Madridista Ideírjad 2009. november 25., 15:48 (CET)[válasz]

Symbol support vote.svg támogatomCsGábormegbeszélés 2010. május 6., 23:10 (CEST)[válasz]

32. hét

augusztus 9. 0.00 és augusztus 12. 11.59 között: Fővárosi Állat- és Növénykert

A jelölt cikk: Fővárosi Állat- és Növénykert (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Az Állatkert főkapuja (1912)
Az Állatkert főkapuja (1912)

1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit a Fővárosi Állat- és Növénykert. A budapesti Városligetben található intézmény a legrégebbi állatkertek egyike (mindössze 24 ma is működő állatkert található a világon, melyet a budapestinél korábban alapítottak). Napjaink egyik leglátogatottabb kulturális közintézménye megnyitásától egészen az 1950-es évekig az ország egyetlen állattartó közparkja volt.

A műemlékekben, képzőművészeti alkotásokban gazdag kert ma látható épületeinek zöme az 19091912 közötti, Kós Károly és Zrumeczky Dezső nevével fémjelzett, erdélyi stílusú felújítási hullám során keletkezett. A II. világháború alatt számos épületet ért bombatalálat. A háború alatt az állatok elpusztultak, az 1945. május 1-jén újranyitott kertben mindössze 15 egyed maradt életben. A megrongálódott kert később néhány szocreál stílusú épülettel bővült. A rendszerváltást követően megindult modernizáció jegyében új, az európai állattartási szabványoknak megfelelő állattartó helyek épültek.

Az állatkert napjainkban 733 állatfaj összesen mintegy 5000 egyedét mutatja be. Fajösszetételében széles körű áttekintést nyújt Földünk élővilágának sokféleségéből, a gyűjteményben valamennyi kontinens állatvilágának képviselői megtalálhatóak. Emellett növénygyűjteménye mintegy 3500 különféle fajból, alfajból és változatból áll. A legidősebb egyed alighanem a Nagy-tó partján álló tekintélyes platánfa, amelyet valószínűleg még az intézmény alapítása előtt ültettek.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
1866. augusztus 9-én nyitották meg. – CsGábormegbeszélés 2009. október 24., 21:05 (CEST)[válasz]

  • A cikk kiemeltmegvonáson van, mivel nem teljesíti a kiemelt cikkek forrásolásával kapcsolatos elvárásokat. Ezért a címlapra kerülését (a hibái kijavításáig) Symbol oppose vote.svg ellenzem. --HoremWeb ḏd md.w jn: szavaknak mondása 2010. július 18., 00:48 (CEST)[válasz]
  • Symbol oppose vote.svg ellenzem Megvonásai eljárás alatt van. → Raziel szóbuborék 2010. július 21., 17:43 (CEST)[válasz]

augusztus 12. 12.00 és augusztus 15. 23.59 között: Hafré-piramis

A jelölt cikk: Hafré-piramis (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Hafré-piramis
A Hafré-piramis

A Hafré-piramis (más néven Khafré-piramis vagy Kephrén-piramis, angolul Chephren's pyramid vagy Khafre's pyramid, arab nyelven هرم خفرع – haram Ḫafraʿ) a gízai piramismező G2 jelű piramisa Kairó közelében, Egyiptomban. A gízai piramisok közül látszólag ez a legmagasabb, annak ellenére, hogy valójában alacsonyabb az épület, mint Hnum-Hufu piramisa. Ez annak köszönhető, hogy a plató magasabb pontján építették meg. Építtetője az óbirodalmi IV. dinasztia uralkodója, Hafré (kb. i. e. 2558–2532). Anyaga helyben fejtett mészkő, burkolata kiváló minőségű turai mészkő. A burkolat legalsó során vagy sorain asszuáni rózsaszín gránitot alkalmaztak.

A piramiskörzet több szempontból is különleges a korabeli hasonló építmények között: a mellékpiramisa a déli oldalon található, és a völgytemploma mellett a maga nemében egyedülálló szobor, a Szfinx készült, előtte külön templommal, amely szoros rokonságot mutat a piramiskörzet völgytemplomával. Másik ritka tulajdonsága, hogy a piramis csúcsa alatt egy jelentős darabon megmaradt az eredeti burkolat. A völgytemplomban és a halotti templomban talált szobortöredékek az egyiptomi szobrászat kiemelkedő alkotásai, amelyek alapján a királyi nagyplasztika fénykorának Hafré uralkodását tekintik. Mellékpiramisának felépítménye gyakorlatilag megsemmisült, alépítménye azonban fontos lelettel szolgált, amelyből a funkciójára lehet következtetni.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Augusztus 15-én született a 2003-ban elhunyt Kákosy László professzor. Szerettem volna az ő emlékére valami hozzá közelebb állót javasolni, de vagyok annyira szent, hogy magam felé hajoljon a kezem, és örömmel venném, ha egy magam írta cikkel állítanánk emléket a magyar egyiptológia legismertebb, legemblematikusabb alakjának. --HoremWeb ḏd md.w jn: szavaknak mondása 2010. január 2., 20:45 (CET)[válasz]

Szerintem szép ötlet. Alensha 2010. január 2., 21:21 (CET)[válasz]

33. hét

augusztus 16. 0.00 és augusztus 19. 11.59 között: Persepolis (képregény)

A jelölt cikk: Persepolis (képregény) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Persepolis magyar nyelvű kiadásának borítója
A Persepolis magyar nyelvű kiadásának borítója

A Persepolis Marjane Satrapi grafikus memoárja, mely eredetileg négy kötetben jelent meg a L’Association kiadásában 2000 és 2003 között. A mű történetében Satrapi az 1970-es és 1980-as években szülőhazájában, Iránban töltött gyermekéveinek, Európában töltött serdülőéveinek, valamint – miután szülőhazájába visszatért – iráni éveinek eseményeit örökíti meg. Bár a Persepolist kritikusai és elemzői önéletrajzi műként tartják számon, Satrapi többször is kijelentette, hogy műve nem tekinthető teljesen hiteles történelmi dokumentációnak. A történetben valójában csak saját életét használta fel arra, hogy a nyugati világnak bemutasson egy másik képet is Iránról, melyről számos félreértés és tévhit kering.

A Persepolis az európai képregény egyik legjelentősebb önéletrajzi ihletésű alkotása, mely igen gyorsan népszerűvé vált az olvasók, és elismertté a kritikusok és elemzők körében. A művet számos nyelvre lefordították és több nemzeti és nemzetközi díjat is elnyert. A Persepolis, illetve annak bizonyos motívumai több egyetemi tanulmány és publikáció tárgya. A mű egyes oktatási intézmények tantervében, illetve kurzusaiban is szerepel mint olyan alkotás, mely liberális nézőpontból mutatja be a muszlim kulturális hagyományokat, illetve Iránt. A nyugati világban, elsősorban Európában és Észak-Amerikában elért sikereivel szemben Satrapi képregénye, illetve annak 2007-es filmadaptációja igen vitatott a Közel-Keleten, ahol hivatalosan elítélik és Irán-ellenesnek tekintik.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

augusztus 19. 12.00 és augusztus 22. 23.59 között: Kerguelen-szigetek

A jelölt cikk: Kerguelen-szigetek (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Kerguelen-szigetek műholdképe
A Kerguelen-szigetek műholdképe

A Kerguelen-szigetek az Indiai-óceán déli medencéjének egyik francia fennhatóság alá tartozó szigetcsoportja, a Francia déli és antarktiszi területek része. Távolsága a legközelebbi szárazföldektől, a Heard-szigettől és a McDonald-szigetektől 435 km, a Crozet-szigetektől 1280 km. A szigetvilág a Port-aux-Français kutatóállomáson kívül lakatlan.

A szigetcsoport a déli szélesség 49., a keleti hosszúság 70. fokánál, Ausztráliától mintegy 4000, a dél-afrikai partoktól 3800, az Antarktisztól pedig 2000 kilométerre található.

A Kerguelen-szigetek – a többi szubantarktikus szárazföldhöz hasonlóan – a Föld legfélreesőbb pontjai közé tartoznak: mivel még nem készült nagyobb repülőgépek landolására alkalmas kifutópálya, csak tengerről érhetők el, a fősziget nagy része pedig a zord terepviszonyok miatt csak helikopterrel közelíthető meg. Novembertől márciusig rendszeresen közlekedik Réunion szigetéről az 1995-ben épített „Marion-Dufresne II” nevű kutató- és teherhajó, amely a Crozet-szigeteket, a Szent Pál- és az Amszterdam-szigetet is felfűzi útvonalára; a francia Paul-Émile Victor Sarkkutató Intézet (Institut Polaire Français Paul-Émile Victor) 120,5 méter hosszú óceánjáróján átlagosan 8–10 napig tart az út.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

34. hét

augusztus 23. 0.00 és augusztus 26. 11.59 között: Gímszarvas

A jelölt cikk: Gímszarvas (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Gímszarvas bika
Gímszarvas bika

A gímszarvas (Cervus elaphus) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjéhez, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjához tartozó faj. Régies elnevezése a rőtvad, ez a német Rotwild (rőt- vagy vörösvad) és az angol Red Deer (rőt vagy vörös szarvas) megfelelője.

A gímszarvas az egyik legnagyobb szarvasféle. Az állat Európa legnagyobb részét, a Kaukázus térségét, Anatóliát és Ázsia nyugati és középső részeit népesíti be. A gímszarvas a Marokkó és Tunézia közötti Atlasz hegységben is megtalálható, ez Afrika egyetlen szarvasa. Az állatot Ausztráliába, Új-Zélandra, Argentínába és Chilébe is betelepítették. Húsa a világ sok részén táplálékforrásnak számít. Gyönyörű agancsáért is sokan vadásznak rá.

A legújabb DNS-vizsgálatok szerint a gímszarvas (Cervus elaphus) és a vapiti (Cervus canadensis) két külön fajba sorolható. Ezt a tényt egy közép-ázsiai alcsoport is alátámasztja, amely inkább az észak-amerikai vapitikkal rokon, és nem a körülöttük élő többi gímszarvassal. A gímszarvas őse Közép-Ázsiából származik és valószínűleg a mai szikaszarvashoz hasonlított.

Habár egyes helyeken a gímszarvas állományai erősen csökkentek, a faj egésze soha sem állt a kihalás szélén. A visszatelepítések és a védelmi intézkedések Európa nagy részén a szarvasállomány növekedését eredményezték, mely alól Magyarország sem kivétel. Észak-Afrikában ezek ellenére egyre kevesebb gímszarvas él.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

augusztus 26. 12.00 és augusztus 29. 23.59 között: Lükurgosz

A jelölt cikk: Lükurgosz (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Lükurgosz márvány domborműve az Egyesült Államok Capitoliumának képviselőházában
Lükurgosz márvány domborműve az Egyesült Államok Capitoliumának képviselőházában

Lükurgosz (görög betűkkel: Λυκοῦργος) az i. e. 8. században élt törvényhozó Spártában. Nevéhez fűződik a spártai állam alkotmányának megalkotása, mely hosszú évszázadokig szinte változatlan formában állt fenn. Lükurgosz alakjáról kortárs írásos forrás vagy más, kézzelfogható tárgy nem maradt fenn, Plutarkhosz csupán egy Delphoiban látható diszkoszról számol be, amelyre Lükurgosz neve volt rávésve. Ezért is gondolták már többen az ókorban is, hogy csak mondai személy. Bertrand Russell állítása szerint is mitológiai alak volt, akinek mondája Árkádiából került Spártába, szerinte Lükurgosz Zeusz szerepét betöltő helyi isten lehetett. Állítását a név jelentésére alapozza: „farkasűző”. Mitológiai voltát hangoztatta Eduard Meyer is az 1880-as években. Ezt a megállapítást vették át a kortárs magyar ókortudósok is, köztük az Ókori lexikon szerkesztője, Pecz Samu. A mai történetírás általában elfogadja valós történeti létét, és hajlik arra is, hogy több tekintetben Plutarkhosznak adjon igazat.

Intézkedései közül első és legfontosabb a vének tanácsa, a geruszia felállítása volt, amivel korlátozta a királyok hatalmát. Bevezette a népgyűlést, amin minden spártai polgár részt vehetett. Ezüstpénz helyett ecettel edzett egyszerű vasnyárspénzt (obelosz) vezetett be, hogy az erre a célra szánt vasat másra ne lehessen használni, a külfölddel történő kereskedelem így elsorvadt.

Spárta önellátóvá vált, de ezt csak folyamatos hódításokkal tarthatta fenn. Lükurgosz ezért militarizálta a polgárokat, szigorú nevelési rendszert (agogé) vezetett be. A létrejövő arisztokratikus köztársaságot Lükurgosz földosztással is megerősítette. A nép támogatta és nagy tiszteletben részesült.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Hadd kerüljön ki ezen a napon, légyszi, szülinapi ajándék valakinek :) Alensha 2010. június 27., 20:12 (CEST)[válasz]

35. hét

augusztus 30. 0.00 és szeptember 2. 11.59 között: Cristiano Ronaldo

A jelölt cikk: Cristiano Ronaldo (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Cristiano Ronaldo dos Santos Aveiro, ismertebb nevén Cristiano Ronaldo (Funchal, 1985. február 5. – ) portugál labdarúgó, szélső középpályás, 2010-ben a Real Madrid játékosa, valamint a portugál válogatott csapatkapitánya. A Real Madrid 2009 nyarán 80 millió fontért (94 millió euró) szerződtette, így ekkor a világ legdrágább játékosának számított.

Gyerekként első csapata az Andorinha volt. Ezt követően a CD Nacional játékosa lett, majd az itt elért sikerek után a Sporting CP junior csapatába került.

Első felnőtt csapata is a Sporting volt, ahol a nagycsapatba 2001-ben került fel. Itt mindössze egy szezont töltött, ezután leigazolta a Manchester United, mintegy 12 millió fontért. A „vörös ördögöknél” egészen 2009-ig játszott. Az itt töltött hat év alatt háromszoros bajnok, egyszeres kupa- és kétszeres ligakupa-győztes lett. Ezen kívül megnyerte a Bajnokok Ligáját, az angol szuperkupát és a FIFA-klubvilágbajnokságot is, továbbá a csapat játékosaként Aranylabdás is lett, ezzel ezt a címet 40 év után nyerte meg ismét Manchester-játékos. A 2007–08-as szezonban klubrekordnak számító, 42 gólt szerzett az idény során, ezzel megdöntötte George Best 33 gólos rekordját, ami 40 éve állt fenn. Ronaldo ugyanebben az évben az európai aranycipőt is megszerezte, nyolc ponttal előzte meg Dani Güizát.

2009 nyarán a Real Madridhoz szerződött rekordnak számító 94 millió euróért. A bajnokságban az első négy meccsen egyaránt gólt rúgott, ezzel rekordot döntve ő az egyetlen újonc, aki az első négy mérkőzésén betalált a kapuba.

A válogatottban 2003 óta szerepel, 2010-ben a csapatkapitányi posztot tölti be. A nemzeti csapatban eddig 65 mérkőzésen játszott, ezeken 22 gólt szerzett. Legjobb eredménye egy Európa-bajnoki ezüstérem 2004-ből, továbbá 2006-ban negyedik helyen végzett a csapattal a világbajnokságon.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Symbol opinion vote.svg megjegyzés A legtöbb európai bajnokság ekkortájt kezdődik, mehetne egy focis cikk. – Madridista Ideírjad 2010. május 17., 21:45 (CEST)[válasz]

szeptember 2. 12.00 és szeptember 5. 23.59 között: Enigma (gép)

A jelölt cikk: Enigma (gép) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Egy német katonai háromtárcsás Enigma billentyűzettel, kapocstáblával, lámpákkal és forgótárcsákkal
Egy német katonai háromtárcsás Enigma billentyűzettel, kapocstáblával, lámpákkal és forgótárcsákkal

Az Enigma titkos üzenetek sifrírozására (titkosítására, kriptográfiai eljárás kódolására, rejtjelezésére) és desifrírozására (visszafejtésére) használt, német gyártmányú, forgótárcsás, elektromechanikus berendezés. Az első Enigmát Arthur Scherbius német mérnök fejlesztette ki, az első világháború végén. Ezt a modellt, illetve változatait, az 1920-as évektől kereskedelmi céllal kezdték el alkalmazni. Alkalmazták már a spanyol polgárháborúban is, majd a második világháború kitörése előtt számos ország szolgálatba állította. Többek között a Harmadik Birodalom is. Az Enigmát használói abszolút biztonságosnak tartották, mivelhogy a géppel kódolt szövegek hagyományos módon megfejthetetlenek voltak. Használói azonban nem számoltak azzal, hogy a gép által generált titkos szöveget egy másik gép segítségével meg lehet fejteni. Az Enigma feltörhetetlennek tartott kódolását az angolok és a franciák kudarcai után először a lengyel Marian Rejewski vezette, kriptográfusokból és más matematikusokból álló csoport törte fel 1932-ben. A lengyelek munkája alapján a későbbi változatokat a Bletchley Parkban állomásozó szövetséges csoport fejtette meg, elektromechanikus-, később elektronikus számítógépek segítségével. 1940-től kezdve a világháború végéig a legtöbb német üzenetet meg tudták fejteni. 1943-ban havonta 80 000 üzenetet törtek fel, ez mintegy napi 2500 üzenet. A britektől ULTRA kódnevet kapott hírszerzési információkat szigorú titoktartás övezte. Külön csapat gondoskodott „legendák” gyártásáról, más esetekben a megfejtés eredményének ismeretében sem tettek semmit, amitől az ellenség gyanút foghatott volna. Az Enigma feltörését az 1970-es évekig titok övezte.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
1939 szeptember 1-én kezdődött el a II. világháború, ennek alkalmából javaslom, hogy egy frissen kiemelt, II. VH-val kapcsolatos cikk legyen a kezdőlapon. --HoremWeb ḏd md.w jn: szavaknak mondása 2010. július 17., 23:35 (CEST)[válasz]

36. hét

szeptember 6. 0.00 és szeptember 9. 11.59 között: Miskolc egészségügyének története

A jelölt cikk: Miskolc egészségügyének története (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Semmelweis Kórház bejárata és igazgatósági épülete
A Semmelweis Kórház bejárata és igazgatósági épülete

Miskolc egészségügyének történetéhez először a 13. századból találunk adatokat, hiszen a tapolcai monostor mellett a bencések már működtettek egy ispotályt. Később, a 15. században Mindszenten is működött egy hasonló intézmény, aminek az épülete ma is áll a Mindszenti templom szomszédságában. Felekezeti és más ápoldák után az első közkórház 1856-ban jött létre Miskolcon, Schnirch Emil fáradozásai eredményeként, a régi tetemvári katonai kórházban. Az építmény rossz állapota miatt 1858-ban a közeli Fáy-kúriába költöztek, végül 1900 végére készült el a Csabai kapuban a Borsod vármegyei Erzsébet Közkórház. A kórház – jelentős bővítések és változások után – ma is ezen a helyen működik. Egy év múlva adták át a Vasgyári Kórházat, amit azóta szintén komolyan bővítettek. A Szent Ferenc Kórház végső soron az 1904-es alapítású Vízgyógyintézet jogutódjának tekinthető, de volt benne katonai parancsnokság, honvéd- és tüdőkórház is. Miskolc legfiatalabb kórháza a Megyei Kórház, amelyet 1958-ban adtak át a Szentpéteri kapuban.

Miskolc első két patikáját – valószínűleg – 1762-ben alapították. Ezek voltak az Arany Szarvas és az Arany Sas gyógyszertárak. Az előbbi ma is működik a Széchenyi utcaErzsébet tér sarkán, s nevét a bejárata felett elhelyezett aranyozott szarvasról kapta. Ugyancsak működik a „Villanyrendőr” közelében a 19. századi alapítású Fehér Kígyó, valamint az Arany Oroszlán a Skála Miskolc (Centrum) áruházzal szemben, amelynek Déryné Széppataki Róza is gyakori vendége volt.

A miskolci mentőszolgálat története a tűzoltóságéval fonódik össze. Az Önkéntes Tűzoltó Egylet 1873. augusztus 31-én alakult meg, s ennek keretében 1897-ben jött létre a mentőosztály, majd 1930-ban Diósgyőr-Vasgyárban is alakult egy mentőcsoport. Az Országos Mentőszolgálat 1948-as létrejöttével a város kezeléséből központi irányítás alá került a mentőügy. 1952-ben adták át a mentők Petőfi utcai állomását, ahol ma is működnek.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

szeptember 9. 12.00 és szeptember 12. 23.59 között: I. Lajos magyar király

A jelölt cikk: I. Lajos magyar király (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
I. Lajos győzelme a törökök felett Bulgáriában
I. Lajos győzelme a törökök felett Bulgáriában

I. (Nagy) Lajos (lengyelül Ludwik Węgierski/Wielki/Andegaweński azaz Magyar Lajos, Nagy Lajos, Anjou Lajos) Magyarország (13421382) és Lengyelország (1370–1382) Anjou-házi királya volt. Regnálása alatt a Magyar Királyság európai nagyhatalommá vált, amit „Archiregnumként” (azaz főkirályságként) emlegettek. Ezt csak erősítette az 1370-ben létrejött perszonálunió Lengyelországgal, a térség másik fontos államával.

Lajos diplomáciai tevékenysége közvetlen érdekeltségein kívül is kiterjedt több európai államra: sem Lajos előtt, sem utána nem volt magyar uralkodó, aki ilyen aktív külpolitikát folytatott volna az ország határain túl minden irányban. Petőfi szavaival: akkoriban „Magyar tenger vizében húnyt el Éjszak, kelet s dél hullócsillaga”. Uralkodása idején Magyarországon fénykorát élte a lovagi kultúra. Ebben nagy szerepe volt, hogy az Anjou-ház kapcsolatai révén a Magyar Királyság szorosabban kapcsolódott a Nyugat-Európában kialakult művészeti és szellemi irányzatokhoz.

Lajos igazi „lovagkirály” volt: uralkodását végigkísérték az itáliai, dalmáciai, litvániai és balkáni hadjáratok, amelyekben személyesen is jeleskedett, nem egyszer veszélyes helyzetbe sodorva magát. Egy padovai krónikás szerint Lajos „a világ leghatalmasabb fejedelme a keresztények között és a legrettegettebb király a hitetlenek szemében Nagy Károly császár halála óta”.

Utolsó éveiben – a lovagi eszményeknek megfelelően – „… félrevonult az emberi sokaság nyüzsgésétől, és az ájtatos, elmélkedő életet választotta magának, hogy szívvel-lélekkel és teljes áhítattal élhessen a jámbor cselekedeteknek, és imádkozásba merülhessen. Ebben állhatatosan meg is maradt”. A lovagkirály személyes kvalitásai és dicsőséges hadjáratai megihlették még a 19. századi magyar nemzeti romantika költőit is (Petőfi, Berzsenyi, Arany), de személye szerepel a kortárs Giovanni Boccaccio eklogáiban is.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]

  • Symbol opinion vote.svg megjegyzés Két magyar történelemmel foglalkozó szócikk van egymás után (I. Lajos magyar király, Kettős honfoglalás). Az egyiket el kellene csúsztatni. Ha ez például a 35/2. hétre (szept. 2–5.) kerülne, már legalább lenne egy szócikk a kettő között.  … szalax vita 2010. július 6., 12:29 (CEST)[válasz]

Annyiban is jó lenne, hogy Makó legjelentősebb eseménye, a hagymafesztivál (ezen mindig vigyorgok :) ezen a hétvégén lesz, és ebből az alkalomból lehetne Makó a kezdőlapon, mert még nem volt. Alensha 2010. július 7., 00:11 (CEST)[válasz]

most nézem, Lajos király viszont évfordulós a halála miatt... szerintem akkor maradjon ő (ha már olyan szépen megcsinálta a diósgyőri várat :) talán a kettős honfoglalás mehetne eggyel arrébb? Alensha 2010. július 7., 00:16 (CEST)[válasz]

37. hét

szeptember 13. 0.00 és szeptember 16. 11.59 között: Kettős honfoglalás

A jelölt cikk: Kettős honfoglalás (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
László Gyula, a kettős honfoglalás elméletének kidolgozója

A kettős honfoglalás elméletét László Gyula (19101998) régészprofesszor dolgozta ki, miszerint a magyarság két lépcsőben szállta meg a Kárpát-medencét. Az első szakasz 670 körül volt (az ún. griffes-indás kultúra vagy „kései avarok” leletanyagának megjelenése), míg a második szakasz a jól ismert 9. század végi bejövetel, amely során Árpád vezetésével megtörtént a „második” honfoglalás.

László Gyula szerint „Az, amit eddig a honfoglalásról tanultunk és tanítottunk, mind igaz. Ebben semmiféle változás nem történt. A 896-os honfoglalás történelme szilárdan áll, amit a magam felvetése ehhez hozzáfűz, csupán annyi, hogy Árpád magyarjai a Kárpát-medencében már javarészt magyarokat találtak, akik előttük a 670-es évek táján özönlöttek ide.

Az elméletet a mai napig nem fogadta el teljes mértékben a tudományos közvélemény. Györffy György (19172000) történész szerint „a kettős vagy többszörös honfoglalás elméletét történeti és nyelvészeti forrásanyag ugyanúgy nem támasztja alá, mint ahogy nem egyeztethető a néppé válás folyamatának legújabban megismert törvényszerűségeivel.” László Gyula válasza erre az érvelésre: „Az Akadémia által elfogadott finnugor származtatás száműzte a kutatók érdeklődési köréből mindazt, ami ellentmondott volna a tannak, és ez az egyoldalúság mind a mai napig uralkodik a magyar őstörténet kutatásában: a régészek szinte csak illusztrációkként szolgálnak a nyelvtudomány tételeihez.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

szeptember 16. 12.00 és szeptember 19. 23.59 között: Voynich-kézirat

A jelölt cikk: Voynich-kézirat (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Részlet a Voynich-kéziratból
Részlet a Voynich-kéziratból

A Voynich-kézirat ismeretlen eredetű betűkkel és nyelven írt könyv, amelynek tartalmát mind a mai napig nem sikerült megfejteni. Nevét egykori tulajdonosáról, Wilfrid Michael Voynich amerikai könyvkereskedőről kapta, akihez 1912-ben került. Becslések szerint 1450 és 1520 között íródhatott. Jelenleg a Yale Egyetemen, a Beinecke Könyvtárban található. 2005-ben megjelent az első fakszimile (eredetihez hű, változatlan) utánnyomása.

A mű 234 darab, 15 cm széles és 23 cm magas velumlapból áll, amelyből – az oldalszámozás alapján – negyvenkét lap hiányzik. Valószínűsíthető, hogy már 1912-ben, a Voynichhoz kerülésekor sem volt teljes. A szöveghez és az ábrák körvonalazásához lúdtollat használtak. A rajzok színesek és gyakran elnagyoltak. Egyesek szerint a képek a szöveg megírása után kerülhettek a műbe, mások szerint előbb, mivel számos helyen a szöveg körülfolyja, illetve címkézi a képeket.

Dokumentált története alatt sokszor foglalkoztak vele amatőr és hivatásos kódfejtők, többek között a brit és az amerikai haditengerészettől, de senkinek nem sikerült még csak részben sem megfejtenie. Mindezek a kudarcok a történelmi titkosírástan híres rejtélyévé tették a kéziratot, de támogatták azt az elméletet is, amely szerint a szöveg csalás, semmi értelme nincs.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

38. hét

szeptember 20. 0.00 és szeptember 23. 11.59 között: Fantasztikus szimfónia

A jelölt cikk: Fantasztikus szimfónia (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A mű kéziratának első lapja
A mű kéziratának első lapja

A Fantasztikus szimfónia (Symphonie fantastique), avagy Epizódok egy művész életéből (Épisodes de la vie d’un artiste) Hector Berlioz Op. 14-es, öttételes zenekari műve. Programzene; különlegessége az „idée fixe”, a rögeszmésen vissza-visszatérő vezérmotívum, amely mindig új hangulatot, érzelmet kelt a hallgatókban. A darabhoz Berlioz részletes mesét (programot) írt, mely szerint a zenemű egy szerelmes fiatal művész álomszerű látomásairól, képzeletbéli kalandjairól szól. A zenemű tételei sorra: 1. Álmok, szenvedélyek, 2. Bál, 3. Jelenet a mezőn, 4. Menet a vesztőhelyre, 5. Boszorkányszombat. Bár Berlioz műve korában – és meglepő módon éppen elsősorban hazájában – nem volt nagyon népszerű, zenetörténeti szempontból mégis felbecsülhetetlenül fontos. Ezzel a művel született meg a „romantikus szimfónia”, a szimfonikus költemények előfutára. Megelőlegezte Liszt és Wagner munkásságát, emellett hangszerelő művészete is előremutató. A szimfóniát 1830-ban mutatták be Párizsban, azóta a hangversenyek népszerű darabja világszerte, hangfelvételek sora jelent meg róla a legnevesebb karmesterek és szimfonikus zenekarok közreműködésével.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

szeptember 23. 12.00 és szeptember 26. 23.59 között: John Bonham

A jelölt cikk: John Bonham (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
John Bonham 1975-ben
John Bonham 1975-ben

John Henry „Bonzo” Bonham (Redditch, 1948. május 31.Clewer, 1980. szeptember 25.) az angol Led Zeppelin hard rock együttes dobosa. A mai zenészvilág egységesen az egyik legjobb valaha élt rock and roll dobosnak tartja, igen sokan a legjobbnak. Dobszólója, a „Moby Dick”, valamint a kiadásra nem szánt örömzene, a „Bonzo’s Montreux” a leghíresebb dobszólamok közé tartoznak, a Codán hallható „Poor Tom” dob-ének kettőse pedig egészen egyedülálló zenei élményt nyújt. Játéka karakterisztikus, könnyen felismerhető. Dobjainak hangolása egyedi. Erőteljes, és precíz ütemei a Led Zeppelin sokszínű zenéjének alapvető építőelemei.

John Bonham sosem tanult dobolni, autodidaktaként, ötéves korától a ritmusok körül forgott az élete. Tizennégy évesen már zenekarokban játszott, és 1966-ra viszonylag ismert sessionzenész lett. Barátja, Robert Plant hívására lépett be a New Yardbirdsbe, amely a Yardbirds utolsó lekötött turnéjának teljesítésére jött létre. Itt ismerkedett meg Jimmy Page gitárossal és John Paul Jones basszusgitárossal.

A Led Zeppelin igen hamar világhírűvé vált. Tagjai tizenkét éven át zenéltek együtt, míg John Bonham 1980. szeptember 25-én váratlanul elhunyt. Halálával a zenekar megszűnt.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

39. hét

szeptember 27. 0.00 és szeptember 30. 11.59 között: Hasfelmetsző Jack

A jelölt cikk: Hasfelmetsző Jack (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
JacktheRipper1888.jpg

Hasfelmetsző Jack (Jack the Ripper) néven vált ismertté az a londoni sorozatgyilkos, aki 1888-ban öt nőt – négy korosodó prostituáltat és egy fiatal nőt – ölt meg a Whitechapel nyomornegyedben (bár ennél több gyilkossággal gyanúsították). Neve a média által elterjesztett úgynevezett „Kedves Főnök”-levélből származik, melynek írója saját magát jelölte meg elkövetőként, és így írta azt alá.

A gyilkos tetteit ritka kegyetlenséggel követte el, sebészi pontossággal vágta ki az áldozatok szerveit (veséjüket, szívüket). A gyilkosságokat úgy követte el, hogy a bűntettek színhelyei egy keresztet formáljanak a térképen. A híresztelések szerint a gyilkosságok száma 1888 szeptemberében és októberében volt a legintenzívebb, és a média, valamint a Scotland Yard is több nyugtalanító levelet kapott ebben az időszakban, amelyek íróját vagy íróit vélték az elkövetőnek. Az úgynevezett „Pokolból”-levél, melyet George Lusk, a Whitechapel negyed polgárőrségének elnöke kapott, egy fél emberi vesét tartalmazott, vélhetően az egyik áldozatét. A gyilkosságok különösen brutális mivolta és a média információi miatt az emberek egyre inkább hittek egyetlen sorozatgyilkos, Hasfelmetsző Jack létezésében. Teljes címlapok foglalkoztak az üggyel és gerjesztettek nemzetközi figyelmet a Hasfelmetsző iránt. A vizsgálatok nem tudták hitelt érdemlően az 1891-ig folyó gyilkosságok mindegyikét az 1888-as eseményekhez kötni, ennek ellenére Hasfelmetsző Jack legendája megszilárdult. Bár számos elmélet született Hasfelmetsző Jack kilétét illetően, nem nyert egyik sem bizonyítást.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Nem túl hosszú ez a bevezető a címlapra? – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2010. szeptember 3., 07:58 (CEST)[válasz]

A többihez hasonlítva nekem nem tűnik annak. Egy mondatot azért már kivettem, még próbálok... - RepliCarter Stargate-color.png Wormhole 2010. szeptember 18., 22:52 (CEST)[válasz]

szeptember 30. 12.00 és október 3. 23.59 között: Tisza Volán

A jelölt cikk: Tisza Volán (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A Tisza Volán Közlekedési és Szolgáltató Zrt. egy magyarországi közlekedési vállalat, amely Csongrád megyében több településen helyi és helyközi autóbuszos üzemet működtet. A szolgáltató székhelye Szegeden található. A cég autóbusz-állomásokat üzemeltet Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Makón, Csongrádon és Szentesen, és ezeknek a településeknek a helyi menetrendszerű közlekedését is biztosítja.

A vállalat jogelődje 60 évvel ezelőtt, 1950. október 1-jén jött létre Szegedi Teherfuvarozási Vállalat néven. A vállalat alá került Csongrád megye és Békés megye teherfuvarozása. Ez a rendszer 1953-ban különvált, és Békéscsabán megalakult a 81. sz. Autóbuszközlekedési Vállalat (a Körös Volán jogelődje). A társaság 1970. szeptember 1-jétől a Volán 10. sz. Vállalat nevet vette fel.

Szeged és Budapest között gyorsjáratok indultak el, a vonalhálózat Szegedről sugárszerűen hálózta be az ország felét. 1974-től új járatok indultak Szeged-Makó, és Apátfalva-Magyarcsanád-Nagylak között is. 1976 és 1980 között Nyugat- és Dél-Európába szállított élelmiszert, híradástechnikai cikkeket, és mindenfajta gépeket.

1984-ben megalakult a Tisza Volán. A vállalat 1993. január 1-jei hatállyal Tisza Volán Közlekedési és Szolgáltató Részvénytársaság néven folytatta munkáját, a teherfuvarozást már ekkor elhagyta. A társaság székhelye Szeged lett. Az újonnan alakult részvénytársaság 100 százalékban állami tulajdonba került. Alaptevékenységei: menetrendszerű közúti távolsági személyszállítás, nem menetrendszerű közúti távolsági személyszállítás, menetrendszerű közúti helyi személyszállítás.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]

  • 60 évvel ezelőtt alakult meg a Tisza Volán jogelődje. – Tomcsy Soccerball.svg üzenet 2010. február 18., 03:14 (CET)[válasz]
  • Ez jó ötlet volt, hogy a Tisza Volán mennyen a kezdőlapra, nagyon örülök neki, és vártam már nagyon. – Bartók Dániel Tisza Volán bus.JPG forgalmi iroda 2010. február 18., 14:30 (CET)[válasz]

40. hét

október 4. 0.00 és október 7. 11.59 között: Vaskapu-szoros

A jelölt cikk: Vaskapu-szoros (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Danube near Iron Gate 2006.JPG

A Vaskapu-szoros (románul: Porţile de Fier, szerbül Đerdapska klisura) a Duna folyami szurdokvölgye a Déli-Kárpátok és a Szerb-érchegység között, Szerbia és Románia határán. Ez a Kárpát-medence legnagyobb részének egyetlen kifolyása a világtenger irányába, a Szurdok-szoros (Zsil folyó) és a 352-360 méter tengerszint feletti magasságban lévő Vöröstoronyi-szoros (Olt) mellett. A Vaskapu a miocén és pliocén időszakokban létezett Pannon-tenger megszűnésével párhuzamosan jött létre. A szoros tulajdonképpen egy több szakaszból álló, összesen 134 kilométer hosszú rendszer (Galambóci-szurdok, Gospodin Vir szurdoka, Nagy- és Kis-Kazán-szoros, Sip-szurdok). Elnevezése a legtöbb hajózó nép nyelvén is Vaskapu jelentésű.

Az ókortól, azaz a nagy népmozgások és a folyami hajózás megindulásától kezdve természetes határként működött a Kárpát-medence és a Balkán északi része között. A hajózás megkönnyítésére Tiberius római császár i. sz. 33–34 során a szoros jobb partján egy 210 méter hosszú utat építtetett, ennek segítségével lehetett biztosítani a hajók állati erővel való vontatását a zúgókon keresztül. A római kori építmények elpusztulása után a középkorban a Vaskapu hajózása gyakorlatilag alig volt lehetséges. A hajózás biztonságossá tételének, az Al-Duna szabályozásának gondolatát Széchenyi István vetette fel, s a terveket Vásárhelyi Pállal készíttette el. A munkálatokat már 1834-ben elkezdték, de egy év múlva abbahagyták, és csak 1856-ban nyílt lehetőség a folytatásra. A szabályozott szakaszt 1896-ban adták át. Mára állandó vízi út vezet át itt – a Rajna–Majna–Duna-csatorna révén – az Északi-tengertől a Fekete-tengerig.

A Vaskapu-szoros alatti szakaszon két vízerőmű működik: a Vaskapu I erőmű 1964 és 1972 között, a Vaskapu II 1977 és 1984 között épült.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

október 7. 12.00 és október 10. 23.59 között: Irodalmi Nobel-díj

A jelölt cikk: Irodalmi Nobel-díj (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
François Mauriac oklevele
François Mauriac oklevele

Az irodalmi Nobel-díj eszmei és anyagi értelemben egyaránt a legértékesebb irodalmi díj. Alfred Nobel végrendelete értelmében évről évre annak a bármely országból származó szerzőnek adják át, „aki az irodalomhoz a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá”. (Az „alkotás” ez esetben általánosságban utal egy szerző életművére mint egészre, nem valamely konkrét munkájára, bár a díjak indoklásakor néha konkrét művekre hivatkoznak.) A díjat Nobel akarata szerint a Svéd Akadémia ítéli oda. 1901-ben, a díj alapításakor értéke 40 000 dollár volt. Az évek során az összeg többször változott, 2009-ben 10 millió svéd koronát tett ki. 1946-ban a svéd parlament megszavazta a Nobel Alapítvány által kiosztott díjak, köztük az irodalmi Nobel-díj adómentességét.

A Svéd Akadémiát kezdettől fogva számos kritika érte a döntései miatt. A bírálatok részben arra vonatkoztak, hogy egyes kiemelkedő szerzők soha nem kapták meg az irodalmi Nobel-díjat (vagy akár a jelölést), míg a díjra kevésbé érdemes társaik átvehették. A kritikusok több kitüntetés mögött politikai megfontolásokat és érdekeket feltételeznek.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Még nem lehet pontosan tudni, hogy mikor hirdetik ki a díjazottat, de kb. ekkortájt szokták. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2010. január 6., 21:20 (CET)[válasz]

41. hét

október 11. 0.00 és október 14. 11.59 között: Jet Li

A jelölt cikk: Jet Li (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Jet Li 2009 (cropped).jpg

Jet Li (eredetileg 李连杰, Lǐ Liánjié, magyaros átírásban Li Lien-csie, kantoni nyelven Li Lin Kit; Peking, 1963. április 26.) kínai harcművész és színész. Gyermekként lett Kína nemzeti vusubajnoka, címét öt éven keresztül sikerült megvédenie. Tizenhét évesen visszavonult a versenysporttól. 1982-ben Shaolin templom című filmjével lett országosan ismert, majd kritikusok által is méltatott epikus vusufilmekben játszott, mint például a Kínai történet vagy a Hős. Hollywood is felfedezte, először rosszfiú-szerepeket kapott, majd 2000-ben az Öld meg Rómeót! című filmben már főszereplőként játszott. Számos más amerikai produkcióban is szerepelt, Jackie Channel játszott együtt A tiltott királyságban, Brendan Fraserrel pedig A múmia: A Sárkánycsászár sírja című produkcióban. 2010-ben A feláldozhatók című akciófilmben látható többek között Sylvester Stallone és Jason Statham oldalán.

Jet Li jelenleg szingapúri állampolgár, második feleségével és két kislányukkal él. Kézlenyomata szerepel a hongkongi Csillagok sugárútján.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Erre a hétre szeretném Aleister Crowley cikkét kiemeltté tenni. Addigra remélhetőleg elkészülnek a kiegészítések. Az indok az, hogy október 12-én lesz születésének 135. évfordulója. --Lord SólyomKössé' belém "Natura nostra infernus est" 2009. augusztus 25., 14:44 (CEST)[válasz]

Ez már kifut a határidőből, úgyhogy új jelölt kellene ide. - RepliCarter Stargate-color.png Wormhole 2010. szeptember 9., 14:20 (CEST)[válasz]

Akkor hadd pusholjam be ide Zsetonlít, október 14-én jön a The Expendables premierje kishazánkba és az impresszív stáblistából csak li van kiemelt cikként meg nekünk :) – Timish 李连杰 levél zsetonlínek 2010. szeptember 15., 12:10 (CEST)[válasz]

október 14. 12.00 és október 17. 23.59 között: Giorgione da Castelfranco

A jelölt cikk: Giorgione da Castelfranco (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Giorgione valószínűsített önarcképe
Giorgione valószínűsített önarcképe

Giorgione vagy Giorgione da Castelfranco (Castelfranco Veneto, 1477/1478Velence, 1510) olasz festő, a velencei reneszánsz vezető mestere, aki életművét alig több mint tíz év alatt alkotta meg. Mestere Giovanni Bellini volt. Számos festményének olyan nehezen megfogható, rejtélyes, talányos jelentést és tartalmat tulajdonítanak, ami állandó elfoglaltságot ad az ikonográfiával foglalkozó kutatóknak. Életéről viszonylag keveset tudunk, Vasari nevezetes művéből (Le Vite) és közvetett információk alapján lehet következtetni élettörténetére. Alakja köré az idők folyamán ellenőrizhetetlen forrásokból származó legenda fonódott, ugyanakkor számos epigon, vagy inkább tudatos hamisító rontotta a hírnevét. Mindössze a 19. század vége felé, Giovanni Battista Cavalcaselle és Giovanni Morelli művészettörténészek kutatómunkája nyomán nyerte vissza hitelességét. Néhány művének eredetét a művészettörténet még ma is vizsgálja, Giorgione ugyanis – egyetlen kivételtől eltekintve (Laura) – nem szignálta a képeit. Napjainkban mintegy huszonöt festményt fogadnak el az ő szerzőségével.

Általános vélemény szerint Giorgione legszebb alkotása az Alvó Vénusz, amely egyben utolsó műve is volt. Ez az az alkotás, amely példaképe lett a velencei iskola valamennyi fekvő Vénuszának.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Giorgione 500 éve, 1510 (feltehetően) októberében hunyt el. Tegyük a hónap közepére.  … szalax vita 2010. május 20., 09:17 (CEST)[válasz]

42. hét

október 18. 0.00 és október 21. 11.59 között: Magyar klasszikus zene

A jelölt cikk: Magyar klasszikus zene (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Mátyás-Graduale kiemelt oldala
A Mátyás-Graduale
kiemelt oldala

A magyar zene gyökerei a távoli múltba nyúlnak vissza, a zenetudomány analógiák alapján diatonikus siratókban és pentaton dallamokban talált rá a zene ősi forrásaira. A műzene fejlődése a honfoglalás után, a kereszténység felvételével indult el. Az első neumaírással leírt kottaemlékeink a 11. századból valók, míg a hangmagasság jelzésére alkalmas kották a Pray-kódexben találhatók (12. század vége).

A török hódítás után a zenei élet helyszínei a főúri rezidenciák, az egyház intézményei és a városi zeneélet lettek. Az első Európa-szintű zeneszerzőnk Esterházy Pál volt, akinek Harmonia Caelestis című kantátagyűjteménye összemérhető kora nyugati zenéjével. Esterházy volt Kismarton alapítója, ahol – és majdan utódai révén Eszterházán – pezsgő hangversenyélet alakult ki, és Joseph Haydn köré szerveződött a zenei élet.

A magyar opera megteremtője Erkel Ferenc volt. Az első olyan magyar zeneszerző, aki túlnőtt az ország zenekultúrájának keretein, Liszt Ferenc volt. A 20. század kimagasló zenei egyéniségei Kodály Zoltán és Bartók Béla. A század második felében indult új zeneszerző generáció képviselői közül többen arattak sikert a világban: Kurtág György, Ligeti György, Eötvös Péter stb. Az előadóművészet és a dirigálás terén is kiemelkedő művészeink vannak: Fischer Ádám, Fischer Iván, Kelemen Barnabás, Kocsis Zoltán, Perényi Miklós, Polgár László, Ránki Dezső, Rost Andrea, Schiff András és sokan mások.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

október 21. 12.00 és október 24. 23.59 között: 1956-os forradalom

A jelölt cikk: 1956-os forradalom (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Esztergom.tabla.1956.JPG

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet meg­szállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tün­te­té­sével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával feje­ződött be Csepelen november 11-én.

Az október 23-ai budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásához vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután a nyugati nagyhatalmak biztosították arról, hogy nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi szabadságharca így végül elbukott. A harcokban a titkosítás alól 1993-ban feloldott statisztikai adatok szerint 2652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el, kb. negyedmillió magyar hagyta el az országot, nyugatra menekülve. 1957. januártól a forradalom résztvevőit tömegesen börtönözték be, majd sokukat kivégezték.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
2006-ban volt utoljára kezdőlapon, talán mehetne újra. - RepliCarter Stargate-color.png Wormhole 2010. október 4., 23:29 (CEST)[válasz]

43. hét

október 25. 0.00 és október 28. 11.59 között: Holló

A jelölt cikk: Holló (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Holló
Holló

A holló vagy közönséges holló (Corvus corax) a madarak osztályának verébalakúak rendjébe (Passeriformes) és a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozik. Földünk északi féltekéjén Ázsiától Észak-Amerikáig mindenütt megtalálható, a legelterjedtebb varjúféle. 12 ismert alfajának külalakja kevéssé eltérő, de a korszerű genetikai kutatások kimutatták, hogy a különböző populációk között jelentősek a genetikai különbségek.

A közönséges holló és a vastagcsőrű holló (Corvus crassirostris) a két legnagyobb varjúféle. Valószínűleg a közönséges holló a legtestesebb verébalakú madár. Felnőtt példányának hossza 56–70 centiméter körüli, súlya 0,7-től 1,63 kilogrammig terjed. Élettartama tipikusan 10–15 év a szabadban, bár jelentettek már 40 év feletti példányokat is. (A szóbeszéd szerint a hollók akár 100 évig is élhetnek, bár ezt eddig nem sikerült bizonyítani.) A fiatal madarak csapatokba verődhetnek, de az életre szóló párválasztás után párosan védik a területüket.

A holló az egyik legintelligensebb madár, legalábbis erre enged következtetni igen figyelemre méltó problémamegoldó képessége és a madarak közt egyedülállóan nagy agya. Évszázadok óta témája a különböző mítoszoknak, a népi folklórnak, a művészetnek és az irodalomnak. Sok országban, többek között a skandináv államokban, Írországban, Walesben, Bhutánban és Észak-Amerika északnyugati partján a közönséges holló mitikus figura volt, vagy akár istenként tisztelték. (Például Hugin és Munin)

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

október 28. 12.00 és október 31. 23.59 között: Törökország történelme

A jelölt cikk: Törökország történelme (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Törökország, illetve a Török Köztársaság közvetlen története az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződésekkel, az Oszmán Birodalom bukásával és a török függetlenségi háború kitörésével kezdődik — az új államot ez utóbbi következményeképp, 1923. október 29-én kiáltották ki. A köztársaság első néhány évtizedében egypártrendszerben kormányzott Mustafa Kemal Atatürk pártja, a Köztársasági Néppárt, később megalakultak az ellenzéki pártok, és a török parlament demokratikusnak mondható módon irányította az országot. A köztársaság történetét számos katonai puccs tarkította: a török hadsereg magas rangú tábornokai többször is megdöntötték a kormányt, statáriumot vezettek be, és csak a helyzet stabilizálódása után írtak ki újabb demokratikus választást. Jelenleg a konzervatív, iszlámbarát Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) kormányoz, a miniszterelnök Recep Tayyip Erdoğan, a köztársasági elnök Abdullah Gül.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
október 29-én lesz a Török Köztársaság 87. évfordulója. – Timish Evil Eye.svg levélboksz 2009. október 23., 16:01 (CEST)[válasz]

Symbol support vote.svg támogatom Egyrészt az évforduló miatt, másrészt azért, mert egy valóban kitűnő cikk egy olyan témában, ami egyébként meglehetősen nehezen átlátható, és sokak számára ismeretlen. --HoremWeb ḏd md.w jn: szavaknak mondása 2010. január 13., 20:21 (CET)[válasz]

44. hét

november 1. 0.00 és november 4. 11.59 között: A Nibelung gyűrűje

A jelölt cikk: A Nibelung gyűrűje (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Nibelungenlied2.jpg

A Nibelung gyűrűje (németül Der Ring des Nibelungen) Richard Wagner német zeneszerző négy operából álló ciklusa. Emiatt gyakran Ring-ciklusnak is nevezik. A szöveget és a zenét is Wagner írta 1848 és 1874 között. A négy opera történetéhez Wagner sokféle forrásból merített, főképpen germán és skandináv mítoszok és népmesék: Edda-énekek, Völsunga saga, Thidriks saga és Nibelung-ének történeteit használta fel. A teljes ciklus elsősorban a Völsunga sagára épül. A szereplőket és a történeteket Wagner meglehetősen önkényesen, saját elképzelése és fantáziája szerint alakította, az egyes forrásokból származó elemeket hol összegyúrva, hol teljesen átírva. Kezdetben (1848) egyetlen operát tervezett, Siegfried’s Tod (Siegfried halála) címmel. Azt, hogy a Siegfried halála önmagában életképtelen, csak akkor ismerte fel, amikor két évvel később kísérletet tett a szöveg megkomponálására. 1851 júniusában egyrészt dramaturgiai, másrészt zenei okokból a Siegfried halálát kiegészítette a Der junge Siegfrieddel (Az ifjú Siegfried), és novemberben egy levelében már megemlítette, hogy a kettős drámát tetralógiává (előjáték+trilógia) bővítené ki. Az a dramaturgiai nehézség, amely Wagnert rákényszerítette, hogy a Siegfried-tragédiát Ring-tetralógiává bővítse ki, szorosan kapcsolódott egy zenei-kompozíciótechnikai problémához, azaz a négy mű összekapcsolásához: ez vezetett el a vezérmotívum-technikához, amivel Wagner túllépett a hagyományos opera-zeneszerzés keretein, és megalkotta azokat a rá jellemző zenedrámákat, amelyekben a zene és az epika egységes egész.

A ciklus részei: A Rajna kincse (Das Rheingold), A walkür (Die Walküre), a Siegfried és az Az istenek alkonya (Götterdämmerung). Bár a négy művet külön is műsorra tűzik, Wagner eredeti elképzelése és célja az volt, hogy a néző a teljes sorozatot kísérje végig. A teljes ciklus bemutatására operaházat építtetett a bajorországi Bayreuthban.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]

november 4. 12.00 és november 7. 23.59 között: Erkel Ferenc

A jelölt cikk: Erkel Ferenc (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
200 éve született Erkel Ferenc magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész, Kölcsey Ferenc HimnuszánakMagyarország nemzeti himnuszának – megzenésítője.

Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, ahol alkalmilag vezényelt és zeneszerzéssel is próbálkozott. Pesten 1834-ben mutatkozott be, majd a következő esztendőben véglegesen ott telepedett le. Két éven át a Pesti Városi Német Színháznál és a Budai Magyar Színjátszó Körnél dolgozott karnagyként. 1837-ben a Pesti Magyar Színházhoz – a későbbi Nemzeti Színházhoz – került, mint első karmester. Itt mintegy három évtizeden át munkálkodott. 1840-ben írta első operáját, a Bátori Máriát. A szövegkönyvet Egressy Béni írta, majd haláláig tovább segítette operaszerző munkáját.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után a főváros hangversenyéletének fellendítésén fáradozott. Vezetésével alakult meg 1853-ban a Budapesti Filharmóniai Társaság, amelyet számtalan esetben vezényelt. Bánk bán című operáját, ami egyben pályájának csúcsa is volt, 1861-ben mutatták be.

Közreműködött a Zeneakadémia megalakításánál (1875), majd tíz évig annak igazgatója és zongoratanára volt. 1884-ben a megnyíló Operaház főzeneigazgatója lett. Ő teremtette meg a magyar nemzeti operát, virágoztatta fel a főváros zenei életét.

Neves sakkozó volt, az 1864-ben alakult Pesti Sakk-kör egyik alapítója.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
200 éve született Erkel Ferenc – CsGábor vita 2009. május 31., 14:33 (CEST)[válasz]

45. hét

november 8. 0.00 és november 11. 11.59 között: The Fame

A jelölt cikk: The Fame (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A The Fame Lady Gaga amerikai énekesnő debütáló albuma. 2008. augusztus 19-én jelent meg az Interscope Records kiadónál. Az album kiadása előtt Gaga számos, már befutott előadónak írt dalokat. Saját albumának számai főként arról szólnak, hogy hogyan érezhet egy híresség, milyen hatással van rá, hogy sikeres és gazdag lesz, a figyelem középpontjába kerül. Gaga számos producerrel dolgozott az albumon, főként RedOne-nal, Martin Kierszenbaummal és Rob Fusarival. A dalokat főleg Gaga hírnév iránti szeretete, illetve az általa elképzelt gazdag és híres életmód nehézségei ihlették.

Az album javarészt pozitív értékeléseket kapott, a kritikusok Gwen Stefaniéhoz hasonlították Lady Gaga énekhangját, és méltatták fülbemászó dallamaiért és szövegeiért. A The Fame világszerte remek eladásokat produkált, első helyezett lett például olyan országok eladási listáin, mint az Egyesült Királyság, Kanada, Írország és Németország. Az Egyesült Államokban második helyezést ért el a Billboard 200-on, valamint első lett a Billboard Dance/Elektronikus albumlistáján. Világszerte több mint 12 millió példányt adtak el az albumból.

Az első két kislemezként megjelenő dal a Just Dance és a Poker Face volt, ezek kitörő sikert arattak világszerte. A Just Dance hat ország toplistáját vezette, és első helyezést ért el a Billboard Hot 100-on. A Poker Face még nagyobb sikert hozott: több mint tizenhét ország slágerlistáján könyvelhetett el első helyezést. Ezután még három kislemez jelent meg az albumról: az Eh, Eh (Nothing Else I Can Say), a LoveGame és a Paparazzi. Lady Gaga, hogy népszerűsítse albumát, 2009 márciusában elindította első önálló koncertturnéját The Fame Ball Tour néven. Gaga harmadik középlemeze, a The Fame Monster deluxe kiadásában ismét megjelent a The Fame album bónuszlemezként.

2009. december 2-án jelölést kapott Az év albuma és A legjobb elektronikus/dance album kategóriákban az 52. Grammy-díj átadó gálán, melyből utóbbiban a The Fame-et találták a legjobbnak. 2010. február 16-án A legjobb külföldi album kategóriában nyert elismerést a Brit Awards-on.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Lady Gaga november 7-én ad koncertet a Papp László Budapest Sportarénában.

Szeretném megkérdezni, hogy van-e arra lehetőség, hogy a koncert időpontja miatt a "november 8. 0.00 és november 11. 11.59" közötti időszakra jelenleg kezdőlapon szereplő A Nibelung gyűrűjével megcseréljük. Persze csak ha nincs évforduló, vagy egyéb különleges alkalom ami miatt jelenleg a szócikk arra az időpontra van beállítva. Köszönöm! Kirtap92 vita 2010. október 11., 16:09 (CEST)[válasz]

A Nibelungot én tettem oda, de csak úgy az egyik szabad helyre, nincs évforduló, vagy ilyesmi. Szerintem kicserélheted. - RepliCarter Chinese entertainment.jpg Hagyj üzenetet 2010. október 11., 21:10 (CEST)[válasz]

november 11. 12.00 és november 14. 23.59 között: A diósgyőri kohászat története

A jelölt cikk: A diósgyőri kohászat története (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A gyár látképe 1900-ban
A gyár látképe 1900-ban

A diósgyőri kohászat eredetét a Bükk-vidéken találjuk meg. Fazola Henrik egri kovácsmester itt, a Garadna és a Szinva patak völgyében, Felsőhámoron kezdett kohóipari vállalkozásba 1765-ben. Nagyolvasztót és feldolgozóegységeket telepített, amihez a bécsi udvar anyagi támogatását is elnyerte (1770). Munkáját fia, Fazola Frigyes folytatta, aki Újmassán 1813-ban megépítette a jelentős ipari műemléknek számító, ma is álló őskohót. A kedvezőtlen helyen épült, völgybe zárt gyár helyett új vasgyárat kellett építeni, és ennek helyszínéül választották ki a mai területet, Diósgyőr és Miskolc között. Az új telephelyen 1870-re elkészült a M. Kir. Vasműhivatal lelke, a nagyolvasztó, majd sorban hengerművet, kovácsüzemet, martinacélművet és más üzemeket építettek. A gyár munkásai számára a kor színvonalának megfelelő korszerű lakótelep épült. A világháborúk előtt a megrendeléseket a hadiipar határozta meg, de a diósgyőri gyár a „békés” termékek területén is komoly szállító volt (sínek, tartók, acélöntvények stb.). Az első világháború után súlyos gondot jelentett a román bevonulás, aminek következményeként termelőberendezések sorát szállították el, majd a nagy gazdasági világválság állította komoly kihívások elé a cég vezetését. A második világháború során, 1944-ben bombatámadás érte a területet, és fontos üzemrészek károsultak. A háború után államosították a gyárat, neve ekkor Lenin Kohászati Művek lett. A nehézipar fejlesztésének politikai koncepciója révén fontos fejlesztések történtek a gyárban, és a fejlődés nagyjából az 1980-as évekig töretlen volt. Ekkor azonban a külföldi kohászati üzemekben már fokozatosan bevezetett technológiai változtatásokat Magyarországon nem, vagy késve követték, így a kohászat egyre nehezebb helyzetbe került, egyre kevésbé tudta tartani a versenyképességet a külpiacokon. Komoly késéssel azonban itt is átálltak a hulladék vasból való acélgyártásra, lebontották a nagyolvasztót, korszerű ívkemencét és folyamatos öntőművet telepítettek. A rendszerváltás idején fontos szerkezeti változtatásokat vezettek be, a gyár fő egységeiből gazdasági társaságok lettek, a név pedig DIMAG Rt-re (Diósgyőri Metallurgiai és Alakítástechnológiai Gyárak Részvénytársasága) változott. A privatizációs szakasz 1991-ben kezdődött, a tulajdonosi viszony utoljára döntően ukrán tőkéhez kapcsolódott, de a DAM 2004 Kft. 2009 elején befejezte a tevékenységét, a diósgyőri kohászat megszűnt. A korábban önállósult egységek egyéb tulajdonban vannak és működnek.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

46. hét

november 15. 0.00 és november 18. 11.59 között: Doktor House

A jelölt cikk: Doktor House (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Hugh Laurie 2009-ben
Hugh Laurie 2009-ben

A Doktor House (House, M.D.) amerikai kórházsorozat, dráma, mely 2004. november 16-án debütált a Fox csatornán, Magyarországon 2006. március 22-étől sugározta a TV2 az első évadot. A sorozatot David Shore és Paul Attanasio jegyzi, a Fox hivatalosan Shore-t nevezte meg kitalálóként. A sorozat főszereplője Dr. Gregory House (Hugh Laurie), egy zseniális elméjű orvos-diagnoszta a Princeton‑Plainsboro Egyetemi Kórházban (Princeton-Plainsboro Teaching Hospital, PPTH), New Jerseyben. A szereplő feltűnően hasonlít Sherlock Holmesra: mindketten zseniális gondolkodók, zenélnek, kábítószert használnak, zárkózottak és barátságtalanok. A történet koncepcióját Attanasio, a címszereplőt Shore találta ki. A forgatási helyszín legtöbbször Century City a kaliforniai Los Angelesben.

Dr. House gyakran kerül konfliktusba főnökével, a kórház igazgatójával, Dr. Lisa Cuddyval (Lisa Edelstein), valamint a diagnosztacsoportjával, mivel a hipotézisei általában vitathatóak és meghökkentőek. Egyetlen barátja Dr. James Wilson (Robert Sean Leonard), az onkológia vezetője. Az első három évadban Dr. House csapatába tartozik Dr. Robert Chase (Jesse Spencer), Dr. Allison Cameron (Jennifer Morrison) és Dr. Eric Foreman (Omar Epps). A harmadik évad végén a csapat feloszlik, Foreman azonban visszatér és dr. House három új csapattagot választ: Dr. Remy Hadley-t (Olivia Wilde), Dr. Chris Taubot (Peter Jacobson) és Dr. Lawrence Kutnert (Kal Penn). A korábbi csapat többi tagja is feltűnik, a kórház más osztályain. Kutner szerepét az ötödik évad végén kiírták a sorozatból.

A Doktor House pozitív kritikákat kapott és a legnézettebb sorozatok egyike lett. Az Egyesült Államokban a másodiktól a negyedik évadig a tíz legnézettebb sorozat között volt, a 2008–09-es évad a tizenkilencedik helyre esett vissza. Hatvanhat országban vetítik, 2008-ban a világ legnézettebb televíziós sorozata volt. Számos díjat kapott, többek között két Golden Globe-ot és három Primetime Emmyt. A hatodik évadot 2009. szeptember 21-én kezdték vetíteni az Egyesült Államokban egy kétórás kezdő epizóddal.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

november 18. 12.00 és november 21. 23.59 között: Emile Heskey

A jelölt cikk: Emile Heskey (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Emile Heskey 1.png

Emile Heskey, teljes nevén Emile William Ivanhoe Heskey (Leicester, 1978. január 11. – ) antiguai származású angol válogatott labdarúgó, 2009 nyara óta az Aston Villa csatára. Jó képességű, erős fizikumú középcsatár, aki nagy futómennyisége révén kiválóan alkalmazható a balszélső posztján is.

Pályafutását szülővárosa csapatában, a Leicester Cityben kezdte 1994-ben. Ugyanabba az iskolában járt, mint a világhírű Gary Lineker. A kiscsapattal legnagyobb sikere a két ligakupa-győzelem 1997-ből és 1999-ből. 2000-ben a Liverpoolhoz szerződött, ahol 2004-ig játszott. Itt többek között UEFA-kupát és FA-kupát is nyert. 2006-ig a Birmingham, majd a Wigan játékosa volt. 2009 óta szerepel az Aston Villánál. Legutóbbi három csapatánál kevésbé volt sikeres, mindössze egy ligakupa-döntőben játszhatott az Aston Villával.

A szurkolók által Bruno becenéven szólított labdarúgó az angol válogatottnak 1999 óta tagja, azóta három világversenyen, a 2000-es Eb-n, a 2002-es vb-n és a 2004-es Eb-n képviselhette hazáját. Itt első meccsét Magyarország ellen játszotta. A 2010-es vb-ig 58 válogatott fellépésén hét gólt szerzett.

A nemzeti csapattal eddig nem ért el semmilyen kiemelkedő sikert. A 2000-es Eb-n az angol válogatott már a csoportkörben kiesett, ezen a kontinenstornán Heskey nem szerzett gólt. 2002-ben az angolok a negyeddöntőben estek ki, a későbbi világbajnok Brazília 2–1-es győzelmet aratott ezen a mérkőzésen, Heskey maga egy gólt jegyzett. A 2004-es, portugáliai rendezésű Európa-bajnokságon a csapat ismét a negyeddöntőig jutott, Heskey nem talált be. A 2006-os VB-n nem került be a keretbe, a 2008-as EB-re pedig Anglia nem jutott ki. 2010-ben hat év után került be ismét egy világversenyre utazó keretbe. A világbajnokság nem hozott újabb igazi válogatott sikert sem neki sem csapatának.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
tipp: Ben-Hur (film, 1959), november 18-án mutatták be 1959-ben. (tavaly kerekebb évfordulója lett volna, de így alakult...) Alensha 2010. június 27., 20:18 (CEST)[válasz]

Kiemelt megvonáson van, Annie. - RepliCarter Stargate-color.png Wormhole 2010. augusztus 26., 17:03 (CEST)[válasz]

47. hét

november 22. 0.00 és november 25. 11.59 között: Rogyion Jakovlevics Malinovszkij

A jelölt cikk: Rogyion Jakovlevics Malinovszkij (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Rogyion Jakovlevics Malinovszkij (oroszul: Родион Яковлевич Малиновский; Odessza, 1898. november 23.Moszkva, 1967. március 31.) a Szovjetunió marsallja és honvédelmi minisztere. Az első világháborúban az orosz cári hadseregben, majd a Francia Idegenlégióban szolgált és végezetül 1919-ben a Vörös Hadsereg katonája lett. A Vezérkari Akadémia elvégzése után a spanyol polgárháborúban 1936-tól 1938-ig katonai tanácsadóként szolgált. A második világháború egyik legismertebb szovjet parancsnoka, több nevezetes csata résztvevője és a sorsfordító sztálingrádi csata egyik kiemelkedő katonai vezetője. Magyarország megszállásában a 2. Ukrán Front parancsnokaként tevékenyen részt vett. 1944 második felétől sikerrel vívta meg a debreceni csatát és Budapest ostromának irányítója volt. Csapataival elfoglalta Csehszlovákia, Ausztria jelentős részét és a német kapituláció Németországban érte. A harcot Ázsiában a Bajkálontúli Front győztes parancsnokaként fejezte be. A második világháborúban szovjet katonai felső vezetőként vitathatatlanul kiemelkedő teljesítményt nyújtott és így hozzájárult a Harmadik Birodalom és Japán legyőzéséhez, de személyéhez köthető negatívum, hogy a Magyarországról málenykij robotra elhurcolt ártatlanok szenvedéseiket neki is köszönhetik. A háború után a távol-keleti csapatok főparancsnoka, 195657-ben rövid ideig a honvédelmi miniszter első helyettese és a szárazföldi csapatok főparancsnoka. 195767 között, katonai pályafutásának csúcsaként, honvédelmi miniszter lett. A háború utáni hidegháború időszakában elévülhetetlen érdemeket szerzett a szovjet hadsereg fejlesztésében, és miniszterként részese volt a Szovjetunió katonai szuperhatalommá válásának.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

november 25. 12.00 és november 28. 23.59 között: Tiahuanaco

A jelölt cikk: Tiahuanaco (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Zonnepoort tiwanaku.jpg

Tiahuanaco (ajmara nyelven: Tiwanaku, ejtsd kb. „tivanaku”) egy preinka kultúra vallási és kultikus központja Bolíviában, a Titicaca-tavat körülvevő fennsíkon, 3900 méter magasságban. A város, amely virágkorát 400–900 között élte, kis mezőgazdasági településből fejlődött birodalmi fővárossá. Különlegesen kidolgozott bazalt, andezit és mészkő építményei – templomai, terei – a megalitikus építészet remekei. A mai látogatót megdöbbentik e „nem emberi léptékű, gigantikus kőtömbök (…), melyek még romos állapotukban is lenyűgözőek.” A város napjaink régészeti kutatásainak egyik legvitatottabb leletegyüttese: nincs tudományos magyarázat arra, hogy az írásbeliséget nem ismerő korabeli ajmara-indiánok miért és milyen technológiával emeltek ilyen óriási építményeket. Tiahuanaco romja 2000 óta része az UNESCO kulturális világörökségének.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

48. hét

november 29. 0.00 és december 2. 11.59 között: Claudio Monteverdi

A jelölt cikk: Claudio Monteverdi (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Claudio Monteverdi.jpg

Claudio Monteverdi (Cremona, 1567. május 15.Velence, 1643. november 29.) olasz barokk zeneszerző, pedagógus és karnagy. Az opera első nagy mestere Cremonában született Baldassare Monteverdi orvos fiaként. Apja hamar felismerte fia tehetségét, és támogatta tanulmányait. A fiatal Claudio Marc-Antonio Ingegneri (15451592), a cremonai székesegyház karnagyának felügyelete alatt kezdte zenei tanulmányait. Első művét tizenöt évesen vetette papírra. 1590-ben Vincenzo Gonzaga meghívására a mantovai herceg szolgálatába lépett. A herceg sokat utazott, és magával vitte Monteverdit is, aki hamar az udvar zenei életének tényleges irányítójává vált annak ellenére, hogy hivatalosan csak egyszerű violajátékosként állt a Gonzagák szolgálatában. 1607-ben az Accademia degl’Invaghiti megbízásából komponálta első operáját Orfeo címen. A darabot zártkörű előadáson mutatták be, és olyan sikert aratott, hogy a herceg a következő évben fia esküvőjére újabb operát rendelt Monteverditől. Az 1608-as ünnepségek kimerítették, kérte elbocsáttatását az udvartól, de a herceg nem akarta elengedni. Végül 1612-ben, Vincenzo Gonzaga halála után, Francesco Gonzaga minden előzetes indoklás nélkül elbocsátotta. A következő évben felajánlották neki a velencei Szent Márk-székesegyház karnagyának posztját, és a zeneszerző elfogadta a felkérést. Az 1630-as évek végén megnyíltak az első nyilvános operaházak Velencében, és Monteverdi lett az egyik legkeresettebb színházi ember. Ekkoriban komponált operái közül csak kettő maradt fenn: az Odüsszeusz hazatérése és a Poppea megkoronázása. Az idős mester 1643-ban már nem tudta ellátni feladatait, és november 29-én Velencében utolérte a halál.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
November 29. Monteverdi halálának évfordulója. - RepliCarter Chinese entertainment.jpg Hagyj üzenetet 2010. október 25., 09:56 (CEST)[válasz]

december 2. 12.00 és december 5. 23.59 között: Brendan Fraser

A jelölt cikk: Brendan Fraser (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Brendan Fraser 2007-ben
Brendan Fraser 2007-ben

Brendan Fraser (Indianapolis, Indiana, 1968. december 3. – ) kanadai-amerikai színész, leginkább az 1999-ben bemutatott A múmia című kalandfilmből és folytatásából, A múmia visszatérből ismert. Játszott Liz Hurley-vel A bájkeverő című vígjátékban és Michael Caine oldalán A csendes amerikai című drámában. Alakításai rendre vegyes kritikát kapnak, jelentős filmes díjat még nem nyert, de 2006-ban csillagot kapott a Canada's Walk of Fame-en, a kanadai hírességek sugárútján. Filmszerepei mellett feltűnt televíziós sorozatokban, játszott klasszikus színházi darabokban. Fraser imád utazni és fényképezni, múzeumba és színházba járni. 2004-ben New York-ban, 2005-ben pedig Los Angeles-ben volt fotókiállítása. 2010-ben két filmje is mozikba került, az Eszeveszett küzdelem, melyben partnere Harrison Ford, és a Drágán add a rétedet, melyben Brooke Shields oldalán játszott.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Brendan Fraser születésnapja lesz Dec. 3-án. Színészről viszonylag ritkán van kint cikkünk (kiemeltünk is alig van a témában). – Timish Templatetools-purple.svg sablongyár üzenőfal 2010. április 29., 19:55 (CEST)[válasz]

49. hét

december 6. 0.00 és december 9. 11.59 között: Led Zeppelin

A jelölt cikk: Led Zeppelin (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Led Zeppelin 1975-ben
A Led Zeppelin 1975-ben

A Led Zeppelin egy brit hard rock együttes, amelyet 1968-ban alapított Jimmy Page gitáros, Robert Plant énekes, John Paul Jones basszusgitáros és John Bonham dobos. Aktív időszaka hivatalosan 1968. október 4. – 1980. december 4. közé esik, valójában azonban 1968 augusztusa és 1980. szeptember 25. között működtek együtt. A tagok a Led Zeppelin pályafutása alatt nem készítettek szólólemezeket, időnként dzsemmeléseken vettek részt, vagy felvételeken működtek közre barátaikkal. Az együttes a teljes fennállása alatt ugyanazon tagokból állt.

A korai albumaikon jellemzően a blues-, folk- és pszichedelikus hatásokat integrálták az elektromos hangzással, ezzel egyedi megszólalást hozva létre. Bár a kritikusok vegyesen fogadták az albumokat, rajongótáboruk folyamatosan nőtt. Az 1970-es években rengeteg nagy sikerű koncertet adtak világszerte.

Zenéjük sokszínű, blues és hard rock mellett folk-, rockabilly-, funk-, reggae- és soul-elemek fedezhetők fel benne; sokan az első heavy metal együttesnek tartják. Nyolc sorlemez, egy dupla koncertalbum és egy koncertfilm fémjelzi a zenekar tizenkét éves munkáját az aktív években. Bonham 1980-as halála után gyakorlatilag azonnal feloszlottak, és már csak egyetlen, a működés egészét reprezentáló, korábban felvett, de kiadatlan anyagot tartalmazó albumot állítottak össze.

A Led Zeppelin egyike a könnyűzene legsikeresebb és legelismertebb együtteseinek. Világszerte mintegy 200 millió albumot adtak el, ebből az Egyesült Államokban 111 milliót. Korai alkotásaik kemény, gitárvezérelt hangzásával a hard rock és heavy metal stílus egyik legelső képviselői, a műfaj egészére nagy hatással voltak. A Rolling Stone magazin „az 1970-es évek legnagyobb együttesének” nevezte, hasonlóképpen a Rock and Roll Hall of Fame szerint „olyan befolyással voltak az 1970-es évekre, mint a Beatles az 1960-as évekre”. Máig a Led Zeppelin az egyetlen olyan együttes, amelynek az összes albuma felkerült a Billboard Top 10 listájára. 1975-ben rekordot döntöttek azzal, hogy az összes addig megjelent lemezük egyszerre fent volt az amerikai toplistákon. A VH1 zenecsatorna 100 Greatest Artists of Hard Rock listáján a Led Zeppelint sorolta az első helyre.

2007. december 10-én az együttes három tagja újra együtt zenélt az Ahmet Ertegün emlékére rendezett koncerten, a londoni The O2 arénában.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

december 9. 12.00 és december 12. 23.59 között: Hector Berlioz

A jelölt cikk: Hector Berlioz (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Hector berlioz 1863.jpg

Louis Hector Berlioz (La Côte-Saint-André, 1803. december 11.Párizs, 1869. március 8.) francia romantikus zeneszerző, író, zenekritikus. Orvosi tanulmányait félbehagyva tért át a zeneszerzésre. Miután a párizsi konzervatóriumban tanulva több ízben pályázott sikertelenül a Római-díjra, 1828-ban megrendezte első nyilvános szerzői estjét. 1830-ban, a Fantasztikus szimfónia befejezése után, Szardanapál utolsó éjszakája című kantátájával végre elnyerte az áhított elismerést, és Rómába utazott, ahol azonban nem találta helyét, és félbeszakítva az ösztöndíj feltételéül szabott ott-tartózkodást, visszatért a francia fővárosba. 1833-tól mint zeneíró és -kritikus működött. Egész élete során úgy érezte, hogy a párizsi közönség nem értékeli kellőképpen művészetét. Nem sikerült tanári állást szereznie a konzervatóriumban, és az Opérában sem alkalmazták karmesterként. Zűrös magánéletéből a belgiumi és a németországi hangversenykörutak jelentettek számára menekülést. Később Közép-Európába is eljutott, így többek között Pestre is.

Műveinek java programzene, irodalmi eredetű témák feldolgozása, fantáziadús zenei színekkel. Jellemző vonásuk az egységet biztosító visszatérő téma. Elismert karmester volt. Művei nyitányok, szimfóniák, kórusművek, operák, dalok. Meghangszerelte a Rákóczi-indulót és belefoglalta a Faust elkárhozása című szimfonikus művébe. Leghíresebb műve a Fantasztikus szimfónia, amelyben először alkalmazta a tételeken végigvonuló vezérmotívumot, amely mindig új hangulatot, érzelmet hoz. Az elsők között volt, aki a művész legbensőbb érzéseit, szenvedéseit zenei vallomássá, programzenei alkotássá formálta. Hangszereléstana máig alapvető kézikönyv, ő a máig érvényes, modern szimfonikus hangzás megteremtője: nagy létszámú zenekarra, kórusra írta műveit; és az alapvető ütőhangszerek nála nyerték el állandó helyüket a zenekarban. Élete utolsó szakaszában fordult az operaszínpad felé, ekkor írta meg nagy sikerű nagyoperáját A trójaiak címmel. Az utókorra gyakorolt hatását tekintve az egyik legfontosabb romantikus alkotónak tekinthető, mely hatás a Liszt Ferencen, Wagneren, Verdin és Mahleren át egészen Richard Straussig húzódó szimfonikus ív számos jelentős zeneszerzőjének műveiben megfigyelhető.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
tipp: Irodalmi Nobel-díj, tizedike körül adják át, ha jól tudom. Igaz, ha egy évet várunk vele és 2011-ben kerül ki, akkor kerekebb évfordulója lesz (110). Másik javaslat: Jan Vermeer van Delft halálának 335. évfordulója nagyjából ekkor van (csak a temetése dátuma ismert, az 15.) Alensha 2010. június 27., 20:27 (CEST)[válasz]

Az irodalmi Nobel-díjat már betettem a 40. hétre, mert kb. akkortájt szokták kihirdetni és akkor mindenki jobban figyel rá, mint az átadásnál. De tőlem lehet itt is, ha ott valami másnak kell a hely. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2010. június 27., 20:37 (CEST)[válasz]

Bocsi, tényleg, valahogy elkerülte a figyelmem, jobb ott. Csak épp böngészgetek a még kezdőlapra nem került cikkek közt, és mindegyikhez próbálok valami dátumot találni :) Alensha 2010. június 27., 20:40 (CEST)[válasz]

Betettem Berliozt, december 11-én van a születésének évfordulója. - RepliCarter Stargate-color.png Wormhole 2010. augusztus 16., 10:06 (CEST)[válasz]

50. hét

december 13. 0.00 és december 16. 11.59 között: Michael Owen

A jelölt cikk: Michael Owen (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Owen 2007-ben, még a Newcastle játékosaként
Owen 2007-ben, még a Newcastle játékosaként

Michael James Owen, ismertebb nevén Michael Owen (Chester, 1979. december 14. – ) korábbi angol válogatott labdarúgó, jelenleg a Manchester United FC csatára. Apja, Terry Owen szintén labdarúgó volt. Féltestvére, Richie Partridge ugyancsak labdarúgó.

A felnőttek között 1996-ban, mindössze 17 évesen mutatkozott be a Liverpool FC csapatában. Ebben az évben még mindössze két mérkőzésen lépett pályára, ezeken egy gólt szerzett. Első teljes szezonjában rögtön (holtversenyes) gólkirály lett 18 góllal. Ugyanezt megismételte a következő idényben is, ismét hármas holtversenyben, és ugyancsak 18 góllal szerezte meg a gólkirályi címet. A klubnál töltött hét éve alatt annak messze legeredményesebb gólszerzője volt 118 találatával. Ezzel a Liverpool örökranglistáján sincs sokkal lemaradva a legjobb tíz játékostól.

2004-ben nyolc millió euróért a Real Madridhoz szerződött. Itt mindössze egy szezont töltött, ezalatt legtöbbször csereként számítottak rá, ennek ellenére 35 mérkőzésen 13 gólt szerzett.

2005-ben visszatért Angliába, a Newcastle igazolta le. Első szezonjában több sérülés is hátráltatta, így csak 11 mérkőzésen léphetett pályára, ezeken azonban 7 gólt szerzett. A világbajnokságon egy ártalmatlannak tűnő mozdulatot követően súlyosan megsérült, több, mint nyolc hónapot kellett kihagynia, és legközelebb csak 2007-ben játszhatott ismét. A 2007–08-as szezonban a csapat házi gólkirálya lett 11 góllal, ennek ellenére a Newcastle csak a 12. helyen végzett. Csapata a 2008–09-es szezonban még gyengébben teljesített, és végül kiesett.

2009 nyarán Owen többször kijelentette, hogy távozni szeretne a kiesett csapattól. Több angol és európai csapattal is kapcsolatba hozták, végül azonban a Manchester United lett a befutó.

A válogatottban 1998-ban mutatkozhatott be, ezzel a legfiatalabb pályára lépő játékos, majd nem sokkal később a legfiatalabb gólszerző is lett. Később játéklehetőséget kapott és gólt is szerzett az 1998-as világbajnokságon, a 2000-es Eb-n, a 2002-es világbajnokságon és a 2004-es Eb-n. A 2006-os világbajnokságon is pályára lépett, azonban a harmadik csoportmérkőzésen, Svédország ellen egy ártalmatlan passzt követően rosszul lépett és térdszalagszakadást szenvedett, ami miatt nyolc hónap kihagyásra kényszerült. 2009-ig 89 mérkőzésen 40 gólt szerzett, utóbbival az örökranglista negyedik helyén áll, kilenc góllal lemaradva az első helyezett Bobby Charltontól.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

december 16. 12.00 és december 19. 23.59 között: Tigris és sárkány (film)

A jelölt cikk: Tigris és sárkány (film) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A Tigris és sárkány (egyszerűsített kínai: 卧虎藏龙, hagyományos kínai: 臥虎藏龍, pinjin: Wòhǔ Cánglóng, magyaros átírásban: Vo hu cang lung) egy 2000-ben bemutatott kínai nyelvű vuhsziafilm. A kínaihongkongitajvaniamerikai koprodukcióban készült film rendezője Ang Lee, főszereplői a kínai nemzetiségű Chow Yun-fat, Michelle Yeoh, Csang Ce-ji és Csang Csen. A film alapjául egy ötrészes regénysorozat azonos című negyedik része szolgál, mely Kínában Daru-Vas Pentalógia (Crane-Iron Pentalogy) címen ismert, írója a vuhszia műfajában alkotó Vang Tu-lu. A harcművészeti és akciójeleneteket Jüan Ho-ping koreografálta, akinek munkája jól ismert például a Mátrix, a Félelem nélkül és a Kill Bill című filmekből.

A csupán 17 millió dollárból, mandarin nyelven készült film meglepő nemzetközi sikert aratott. Amerikában a Hawaii Nemzetközi Filmfesztiválon debütált, majd csak az Egyesült Államokban 128 millió dolláros bevételt ért el, amivel az amerikai mozitörténelem legjövedelmezőbb idegen nyelvű filmje lett. Több mint hetven díjat nyert el, többek között négy Oscar-díjat további hat jelölés mellett, valamint három BAFTA-díjat és két Golden Globe-díjat.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

51. hét

december 20. 0.00 és december 23. 11.59 között: Osztrigafélék

A jelölt cikk: Osztrigafélék (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Nyitott osztriga
Nyitott osztriga

Az osztrigafélék (Ostreidae) a kagylók (Bivalvia) osztályában a fonálkopoltyúsak (Ostreoida) rendjéhez, ezen belül az Ostreina alrendhez tartozó család. Tudományos neve a latin ostreum, illetve a görög ostéon kifejezésből vezethető le; mindkettő jelentése csont. Fajai kövekre, sziklára tapadva megtalálhatók mindenhol az árapály zónájában.

Osztrigák 250 millió éve léteznek a Földön, és az evolúció során sok fajuk fejlődött ki. Fontos ökológiai szerepet játszanak a tengerpartokhoz közeli vizekben, ahol sok tengeri élőlénynek szolgálnak zsákmányul. Ragadozóik ellen különösen kemény és ellenálló héjukkal próbálnak védekezni. Néhány osztrigafaj emberi fogyasztásra is alkalmas: ilyen például az éti osztriga (Ostrea edulis), ami alacsony zsír- és szénhidráttartalma miatt egészséges táplálék; más fajok gyöngyöt növesztenek (gyöngyosztriga). Az osztrigák héját megőrlik, és egyes gyógyszerek készítéséhez hasznosítják.

Többnyire ellenőrzött körülmények között, akvakultúrában tenyésztik. A legnagyobb tenyésztők Kína, Japán és Észak-Korea, valamint Európában Franciaország, Írország és Hollandia. Míg Ázsiában kizárólag a feldolgozott osztrigát fogyasztják, Európában nyersen is eszik. Legfontosabb fajuk a csendes-óceáni osztriga.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

december 23. 12.00 és december 26. 23.59 között: Miskolc képzőművészete

A jelölt cikk: Miskolc képzőművészete (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Miskolci Galéria épülete a Széchenyi utcán
A Miskolci Galéria épülete
a Széchenyi utcán

A Borsod-Miskolci Múzeum jogutódja a Herman Ottó Múzeum lett. Ennek festészeti részlege 1980-ban került mai, Görgey úti épületébe, és mára az ország egyik legjelentősebb képzőművészeti gyűjteményévé vált. 1974-ben – a vidék első kiállító intézményeként – jött létre a Miskolci Galéria, amit 1996-ban a Széchenyi utcai Rákóczi-házban helyeztek el. A Szalay Lajos- és a Kondor Béla-gyűjteménynek a Hunyadi utcai Petró-ház ad helyet, Feledy Gyula gyűjteményes kiállítása pedig a Deák téri Feledy-házban tekinthető meg. A Mission Art Galéria fő profilja a kortárs művészet és a nagybányai festészet.

Miskolc két nagy, országos jelentőségű kiállítássorozata az Országos Grafikai Biennále és a Miskolci Téli Tárlat. Előbbit – triennálévá módosulva – 1961 óta rendezik meg (2008-ban volt meg a huszonötödik), utóbbi 20. kiállítását 2009 decemberében nyitották meg.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

52. hét

december 27. 0.00 és december 30. 11.59 között: Ravello

A jelölt cikk: Ravello (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Villa Rufolo látképe
A Villa Rufolo látképe

Ravello község (comune) Olaszország Campania régiójában, Salerno megyében, az Amalfi-part egyik legjelentősebb települése. A 350 m magas Monte Torellóra települt Ravellót a 12–13. században virágoztatta fel a Rufolo család. Nekik köszönhető a székesegyház, valamint számos kisebb egyházi épület megépítése. A család egykori otthona, a Villa Rufolo ma Ravello leglátogatottabb látványossága. Kertjéből csodálatos kilátás nyílik a Salernói-öbölre. A sokáig elfeledett és szinte elnéptelenedett települést a 19. században fedezték fel ismét, festői szépségének köszönhetően. 1997-ben, a környező településekkel együtt, az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította. Az évente megrendezett Wagner-fesztiválnak köszönhetően a Zene városa (Città della musica) jelzővel is illetik.

Főbb látnivalói közé tartozik a Villa Rufolo mellett a Villa Cimbrone, a Palazzo Confalone, a San Giovanni del Toro-templom, a Santa Maria a Gradilo-templom és a dóm, amelyben Szent Pantaleon, a város védőszentjének vérét őrzik ampullákban. Minden évben, a szent ünnepnapján, az amúgy szilárd halmazállapotú vér cseppfolyósodik, és ennek tiszteletére a lakosok nagy ünnepséget rendeznek.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Bölény egyik gyönyörű cikke legyen a kezdőlapon a bölény szülinapján :) Alensha 2010. június 27., 20:38 (CEST)[válasz]

december 30. 12.00 és január 2. 23.59 között: Tüzérség

A jelölt cikk: Tüzérség (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Amerikai tengerészgyalogos tüzérek Fallúdzsában
Amerikai tengerészgyalogos tüzérek Fallúdzsában

A tüzérség hagyományos értelemben olyan eszköz, illetve katonai egység, amely a háborúban nagyobb lövedékeket lő ki és juttat célba. Önálló fegyvernem, amelynek legkisebb tűzvezető és harcászati alapegysége a tüzérüteg. Az ütegeket és az ezekből kialakított szervezeteket (osztály, ezred) többnyire az összfegyvernemi kötelékekbe szervezik, esetenként önállóak és a fegyvernemi tartalék részei. Az ütegekben alkalmazott tűzeszközök típusa és mennyisége azok feladataitól függ.

Egyes hadtörténészek az ókorban használt hideglőfegyvereket is tüzérségnek tekintik, de a tüzérség történetét inkább a fekete lőpor feltalálásától számíthatjuk. A fekete lőport Kínában találták fel kb. a 10. század elején-közepén, és rendszerint az ünnepi tűzijátékokon kilőtt kezdetleges rakétákban alkalmazták. Később a rontó szellemek űzésének hagyományaiból kiindulva rájöttek, hogy ezzel az anyaggal lövedékeket lőhetnek ki csövekből, amik anyagául a hagyományból eredően tömegesen termő és gyorsan növő bambusznádakat választották. Az első tűzfegyverek kezelése nehézkes volt, tűzgyorsaságuk pedig – egylövetű fegyverek lévén – elégtelen. Ezért inkább fix helyre telepítve, leginkább várostromokban alkalmazták őket — a támadó és a védekező fél egyaránt. A korai időkben még elölről, a csőtorkolat felől töltötték őket; a kohászat és az anyagmegmunkálás nagy fejlődése a 19. században tette lehetővé tette a hátsó, csőfar felől töltött lövegek megépítését.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]