Vastagcsőrű holló
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Corvus crassirostris Rüppell, 1836 | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Vastagcsőrű holló témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vastagcsőrű holló témájú kategóriát.
|
A vastagcsőrű holló (Corvus crassirostris) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fajt Eduard Rüppell német természettudós és kutató írta le 1836-ban.[3]
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Afrika „szarván”, Eritrea és Etiópia magasföldjein és hegyvidékein 1500–2400 méteres magasságig fordul elő. Kóborlásai során eljut Szomáliába és Szudánba is.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, gyepek, cserjések és szavannák, sziklás környezetben, valamint szántóföldek és városi régiók. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A közönséges holló mellett a legnagyobb varjúféle a Földön, egyszersmind 64 centiméteres[5] hosszával a legnagyobb tagja a verébalakúak rendjének. Csőre hatalmas, oldalról lapított és erősen ívelt; felső káváján mély barázda húzódik, mely megkülönbözteti minden más fajtól. Az örvös hollóhoz hasonlóan a vastagcsőrű holló csőre végén is fehér folt található.
Fejtollai nagyon rövidek; a csőr tövét borító, a Corvus nemre jellemző tollak ennél a fajnál sajátos módon alig, vagy egyáltalán nem láthatók. Torka és mellkasának felső része olajbarna-, teste fényes fekete tollakkal borított. Nyakszirtjén fehér, apró tollakból álló folt terül el.
 |
Hangja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Hangja változatos, harsány rikoltozástól a rekedt károgásig terjed. Érdes hangú vastagcsőrű – VIDEO Wondo Genet, Etiópia
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Mindenevő. Gyökereket, növényi magvakat, állati tetemeket egyaránt szívesen fogyaszt; szemetesekben turkál és megeszi az állati ürülékekben megbúvó rovarlárvákat is.
Szaporodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Hasonlóan más afrikai hollófajokhoz, a vastagcsőrű holló is sziklaszirteken, magas fákon fészkel, a tojó 3–5 tojást tojik.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2025. december 16.
- ↑ "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2025. december 16.
- ↑ "Avibase". Hozzáférés: 2025. december 16.
- 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 2025. december 15.
- ↑ "Oiseaux.net". Hozzáférés: 2025. december 16.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2025. december 16.
Média
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Képek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Vastagcsőrű hollópár I. Archiválva 2009. március 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Vastagcsőrű hollópár II. Archiválva 2009. március 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
Videók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Vastagcsőrű holló húscafattal I. Mena Gesha Forest, Etiópia
- Vastagcsőrű holló húscafattal II. Mena Gesha Forest, Etiópia
- Élelemszerző körút I. Wondo Genet, Etiópia
- Élelemszerző körút II. Wondo Genet, Etiópia
- Élelemszerző körút III. Simien Mountains National Park, Etiópia
- Érdes hangú vastagcsőrű Wondo Genet, Etiópia
- Faágon, Mena Gesha Forest, Etiópia
- Két vastagcsőrű a földön, Awasa Lake, Etiópia
