Vita:Led Zeppelin

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Ivanhoe 13 évvel ezelőtt a(z) megjegyzések a kiemeléshez témában
Ez a szócikk témája miatt a Könnyűzenei műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Kitüntetett Kitüntetett szócikk Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: RepliCarter (vita), értékelés dátuma: 2010. október 8.
Könnyűzenei témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index
Ez a szócikk a 2010-es év „Az év szócikke” versenyének zene kategóriájában az év második legjobb szócikke. A további kategóriákat, jelölteket és nyerteseket itt tekintheted meg.

Korrekció[szerkesztés]

Két (három) apró korrekciót javaslok az oldal "gazdájának": 1976-ban nem volt turné, így nem is a turné szünetében vették fel a TSRTS klipjeit (bár valóban 1976-ban). Turné pedig azért nem volt, mert az ominózus rhodoszi baleset nem "később", hanem előbb, egészen pontosan 1975. augusztus 4-én történt. Plant másfél évig nem tudott színpadra állni.

Az MTV Unplugged koncert 1995-ben volt. (1994-ben volt..)

Forrás: www.zep.hu

Lead Zeppelin[szerkesztés]

Tudtommal a nevüket onnan kapták, hogy miután Keith Moon meghallotta újfajta zenéjüket, talán viccesen, talán komolyan azt mondta: ez a zene úgy fog begbukni Angliában, mint egy ólom zeppelin. DEgenerated 2006. augusztus 3., 20:22 (CEST)Válasz

Itt két lehetőséget is említenek: [1] DJózsef 2006. augusztus 3., 20:25 (CEST)Válasz

link törlése[szerkesztés]

Kiszedtem ezt a linket: * Led Zeppelin Tribute Band (magyarul) mert szerintem reklám. A zenekarról szóló cikkhez nem tesz hozzá semmit. misibacsi 2006. december 11., 18:49 (CET)Válasz

Nem reklám a * Led Zeppelin Tribute Band (magyarul) oldal, mert a zenekar 1993-től 2005-ig működött, és ezen az oldalon sok érdekes Led Zeppelin számot hallgathatnak meg a Led Zeppelin rajongók. A www.zep.hu oldal is hasonlóképpen "odaillő"

A www.zep.hu teljesen más kategória, azzal semmi baj sincs, hiszen az az oldal is a Led Zeppelin együttesről szól. Az általam kifogásolt oldal viszont csak annyiban kapcsolódik a zenekarhoz, hogy ott egy "Session" nevű együttes Led Zeppelin dalokat játszik... Biztos vagyok benne, hogy a világban sok helyen létezett Led Zeppelin Tribute (vagy hasonló nevű) emlékzenekar (erre a szócsoportra a Google 284 ezer találatot hoz - ezek között Dávid Rolandnak fizetett helye van...), ezek azonban nem ebbe a szócikkbe valók, mert mindet ugye nem akarod felsorolni? Ha azok közül egyetlenegyet kiemelsz, az bizony reklám, ami viszont nem a Wikipédiába való. misibacsi 2006. december 12., 18:39 (CET)Válasz

Azért nem teljesen biztos, hogy igazad van, végül is a Külső hivatkozások lényege, hogy összefogjon egy csokor, a cikkel kapcsolatos linket. Azért egy Tribute zenekar szerintem kapcsolódik annyira az együtteshez, hogy egy linket megengedhessünk. Pesze ez csak egy vélemény, talán egy admint kéne megkérdezni. Pupika Vita 2006. december 12., 19:00 (CET)Válasz

Tegyük fel, hogy egy tribute zenekar kapcsolódik a cikk témájához. Hogy választod ki, hogy egy adott országból melyik zenekart írod be? DJózsef 2006. december 12., 19:10 (CET)Válasz
Hát, először is csak magyarokat írunk, nekünk magyaroknak talán az a fontosabb. Másodszor: ne hiszem, hogy olyan sok tribute zenekar lenne, pláne aminek weblapja is van. Pupika Vita 2006. december 12., 20:33 (CET)Válasz

Bevezető[szerkesztés]

Ide nem biztos, hogy kellene konkrét számot írni: „Több mint 25 évvel azután, hogy John Bonham 1980-ban bekövetkezett halála miatt az együttes feloszlott, még mindig sok rajongója van”. Ez így 2005-re utal. Inkább: "Évtizedekkel azután, hogy ..." – Ary vita 2010. június 15., 11:41 (CEST)Válasz

1. Sőt, biztos nem :-). 2. Misibácsival volt egy vitánk erről régebben, hogy a bevezetőben oda legyen-e írva zárójelben, hogy melyik tag mit csinál a zenekaron belül. Most egy kompromisszumos állapot látható, szerintem oda kellene írni, a "Tagok" szakasz pedig szükségtelen. Jó alkalom, hogy véleményt mondjunk erről a dologról. Peligro (vita) 2010. június 15., 11:44 (CEST)Válasz

Ezt a bevezetőt véleményem szerint újra kellene írni, az álábbi tematikát figyelembe véve:

  • Meghatározás, tagok
  • Rövid, pármondatos történet
  • Jelentőség, utóhatás

Én az elkövetkező 1-2 napban beillesztek majd ide egy tervezetet, aztán meglátjuk. Peligro (vita) 2010. június 15., 20:29 (CEST)Válasz

OK. Addig akkor ahhoz nem nyúlok. L Andráspankuš→ 2010. június 15., 20:34 (CEST)Válasz

A Led Zeppelin brit rockegyüttes, amelyet 1968-ban alapított Jimmy Page gitáros, Robert Plant énekes, John Paul Jones basszusgitáros és John Bonham dobos. A tagok a Led Zeppelin léte alatt nem készítettek szólólemezeket és nem játszottak más zenekarokban sem, a zenekar a teljes fennállása alatt ugyanazokkal a tagokkal létezett.

A korai albumaikon jellemzően a blues és folk és pszichedelikus hatásokat integrálták az elektromos hangzással, ezzel egyedi hangzást állatva elő. Bár a kritikusok vegyesen fogadták az albumokat (a feketék zenéjének ellopásával vádolták őket), kereskedelmileg mindvégig sikeresek maradtak rajongótáboruk folyamatosan nőtt. 1971-es, szokás szerint cím nélküli (leggyakrabban Led Zeppelin IV-nek hívott) albumukat általában a legjobb lemezüknek tartják, a rajta szereplő Stairway to Heaven című dal pedig a legismertebb daluk. Az 1970-es években több nagysikerű koncertet adtak világszerte. híresek voltak szabad életvitelükről és szállodarongálásaikról. Később Zenéjük sokszínűbb lett,blues és hard rock mellett folk, rockabilly, funk rock, reggae és soul hatások fedezhetők fel. Bonham 1980-as alkoholmérgezésben elhunyt halála után már csak egyetlen, korábban megírt a tizenkét éves működés egészét reprezentáló, korábban felvett, de ki nem adott dalokat tartalmazó albumot adtak ki, majd feloszlottak. Az Egyesült Királyságban egyetlen kislemezt sem adtak ki albumaikról, mert azokat sérthetetlen egésznek tartották. Nemcsak az albumokat önmagukban, hanem az azokon szereplő dalok sorrendjét is. Az USA-ban kiadójuk a tagok beleegyezése nélkül jelentetett meg kislemezeket.

Egyike a könnyűzene egyik legsikeresebb és legelismertebb együtteseinek. Világszerte mintegy 200 millió albumot adtak el, csak az Egyesült Államokban 111 milliót. Korai albumaik kemény, gitárvezérelt hangzásával a hard rock és heavy metal stílus egyik legelső képviselői voltak, de életvitel, színpadkép és **** tekintetében is több későbbi együttesre voltak a műfaj egészére nagy hatással voltak. A Rolling Stone magazin „az 1970-es évek legnagyobb együttesének” nevezte, hasonlóképpen a Rock and Roll Hall of Fame szerint „olyan befolyással voltak az 1970-es évekre, mint a Beatles az 1960-as évekre”.

Nagyjából ilyesmire gondoltam, mint a WP:BEVEZETŐ szerint, önálló cikként is értelmes legyen. Persze ez csak egy sebtiben összdobott dolog, a megfogalmazást majd át kell nézni, van olyan mondat, amit hirtelen nem tudtam befejezni :-)

  • A történeti részben (középső szakasz) nem tudtam mit írni a pillanatnyi dolgokról, nem vagyok túl naprakész.

Az utolsó szakasz a jelentőségüket taglalja. Fontosnak tartottam belerakni, hogy a sztárzenekarok egyik nagy képviselője volt (szállodarongálás), én ezt például egy ideig nem tudtam róluk, amikor igen, meglepett, ezért tűztem be. De majd látjuk, hogy tényleg van-e helye benne.

Majd még ezt a mondatot tartom fontosnak beleintegrálni az enwikiből (de nem tudom melyik részbe): Led Zeppelin did not release songs from their albums as singles in the UK, as they preferred to develop the concept of "album-oriented rock".[6]

Peligro (vita) 2010. június 15., 21:06 (CEST)Válasz

Igen, a bevezetőnek az egész cikket összefoglalónak kell lennie. Hogy ebbe speciel a szállodai szobák szétzúzása beletartozik-e, nem tudom, szerintem nem olyan lényeges infó. Egyébként nekem a mostani bevezetővel sincs bajom, legfeljebb tényleg annyit tennék bele, hogy "Tagjai Jimmy Page gitáros, Robert Plant énekes, John Paul Jones basszusgitáros és John Bonham dobos voltak, ..."
Peligro, az utolsó bekezdésben írt enwiki rész már ott van a bevezetőben: "Az Egyesült Királyságban egyetlen kislemezt sem adtak ki albumaikról, mert azokat sérthetetlen egésznek tartották. Nemcsak az albumokat önmagukban, hanem az azokon szereplő dalok sorrendjét is. Az USA-ban kiadójuk a tagok beleegyezése nélkül jelentetett meg kislemezeket."Ary vita 2010. június 16., 13:30 (CEST)Válasz

Egy-két aprósággal kiegészítettem, illetve a nem eléggé általános dolgokat, ami a szövegben is benne van (lesz) kihúztam. Fontosnak tartottam megjegyezni, hogy tagcserék nem voltak. Így milyen? L Andráspankuš→ 2010. június 16., 14:45 (CEST)Válasz

Ezt a "feketék zenéjének ellopása" részt is kivenném, elég a kritikusok. Aztán meg gyakoriak a szóismétlések egy mondaton belül: hangzás-hangzás, dal-dal. Ja, és a zenei stílus szerintem simán csak funk. – Ary vita 2010. június 16., 16:56 (CEST)Válasz
A mostani bevezető nem ír a történetükről, ez a másik már egy fokkal részletesebb ebből a szempontból (bár még így sem viszi túlzásba). Szerkeszd át a tervezetet a véleményed szerint! Peligro (vita) 2010. június 16., 17:13 (CEST)Válasz

Újabb nekifutás (a méltatást még kicsit kiegészítettem a regnáló előszóból):

A Led Zeppelin brit rockegyüttes, amelyet 1968-ban alapított Jimmy Page gitáros, Robert Plant énekes, John Paul Jones basszusgitáros és John Bonham dobos. A tagok a Led Zeppelin pályafutása alatt nem készítettek szólólemezeket és nem játszottak más zenekarokban sem, teljes fennállása alatt ugyanazokkal a tagokkal létezett.

A korai albumaikon jellemzően a blues és folk és pszichedelikus hatásokat integrálták az elektromos hangzással, ezzel egyedi hangzást állatva elő. Bár a kritikusok vegyesen fogadták az albumokat, rajongótáboruk folyamatosan nőtt. 1971-es, újra cím nélküli albumukat sokan a legjobb lemezüknek tartják, a rajta szereplő Stairway to Heaven című dal pedig a legismertebb daluk. Az 1970-es években több nagysikerű koncertet adtak világszerte.

Zenéjük sokszínű, blues és hard rock mellett folk, rockabilly, funk rock, reggae és soul elemek fedezhetők fel benne. Nyolc sorlemez, egy dupla koncertalbum és egy koncertfilm fémjelzi a zenekar tizenkét éves munkáját az aktív években. Bonham 1980-as halála után már csak egyetlen, a működés egészét reprezentáló, korábban felvett, de ki nem adott dalokat tartalmazó albumot adtak ki, majd feloszlottak. Az Egyesült Királyságban egyetlen kislemez sem jelent meg albumaikról, mert azokat sérthetetlen egésznek tartották. Nemcsak az albumokat önmagukban, hanem az azokon szereplő dalok sorrendjét is. (Amerikában a kiadójuk a tagok beleegyezése nélkül jelentetett meg kislemezeket.)

Egyike a könnyűzene legsikeresebb és legelismertebb együtteseinek. Világszerte mintegy 200 millió albumot adtak el, csak az Egyesült Államokban 111 milliót. Korai alkotásaik kemény, gitárvezérelt hangzásával a hard rock és heavy metal stílus egyik legelső képviselője, a műfaj egészére nagy hatással voltak. A Rolling Stone magazin „az 1970-es évek legnagyobb együttesének” nevezte, hasonlóképpen a Rock and Roll Hall of Fame szerint „olyan befolyással voltak az 1970-es évekre, mint a Beatles az 1960-as évekre”. Máig a Led Zeppelin az egyetlen együttes, melynek az összes albuma felkerült a Billboard Top 10 listájára. A VH1 zenecsatorna 100 Greatest Artists of Hard Rock listáján a Led Zeppelint sorolta az első helyre. L Andráspankuš→ 2010. június 16., 19:41 (CEST)Válasz

Itt egy kis félreértés lehet: 1971-es, szokás szerint cím nélküli albumukat ez a mondat azt sejteti, hogy az előző albumok is címnélküliek, de azoknak LEd Zeppelin I től III-ig a nevük. Mondjuk az első album még krédéses lehet, de a 2-es és hármason egyértelműen ott a borítón a sorszám.
Azt miért kell hangsúlyozni, hogy egyedi sorlemez, nem esett le. A videoklipes kísérletezést minden további nélkül kiszedném,a film 1976-os, bő tíz évvel azelőtt is készületek már videoklipek. Peligro (vita) 2010. június 16., 20:16 (CEST)Válasz
plusz egy mopndatot zárójelbe tettem, mint az előző modnat kiegészítő magyarázatát. Alakul a dolog... Peligro (vita) 2010. június 16., 20:17 (CEST)Válasz

Egyedi sorlemez: akkor nem sikerült érthetően megfogalmazni, kivettem. (Ha Neked is külön magyarázatra szorul, az olvasónak még inkább homály lesz.) A számokról: a sorszám nem cím. Az egyesnek sorszáma sincs, de a II és a III is cím nélküli. A videoclip pedig szerintem nem azonos a zenészeket zenélés közben mutató kisfilmekkel, mint amilyen annó az Egymillió fontos hangjegyben volt. A zenét kísérő önálló képi történet (aminek esetleg semmi köze a zenéhez) a The Song Remains the Same-ben volt először. L Andráspankuš→ 2010. június 16., 20:24 (CEST)Válasz

Hmmm, sosem hallottam még róla, hogy annyira különleges lett volna, bár olvastam valamit, hogy valamiben egyedi volt... A LZ könyved mit ír róla? Peligro (vita) 2010. június 16., 20:30 (CEST)Válasz
A meccs után megnézem. L Andráspankuš→ 2010. június 16., 20:49 (CEST)Válasz
A szünetben megnéztem. És csak a clipbetétekről magáról ír, a zenetörténeti helyéről nem. Kivettem a szövegből, de csak azért, mert úgysem tudnám forrásolni. Mindenesetre ha 1976 előtti videoclipet mutatna nekem valaki, akkor megkönnyebbülnék kissé. L Andráspankuš→ 2010. június 16., 21:33 (CEST)Válasz

Nem értem mire gondolsz "videoclip" alatt, az ugyanaz, mint a videoklip, vagy valami más? Peligro (vita) 2010. június 16., 21:58 (CEST)Válasz

Természetesen ugyanaz. Csak nekem ez a fogalom még a magyarosodása előttről ösmerős. :-) L Andráspankuš→ 2010. június 16., 22:18 (CEST)Válasz

Már a Beatles dalokhoz is csináltak esetenként klipeket. Peligro (vita) 2010. június 16., 23:06 (CEST)Válasz
Azért azt a különbséget érzékeltetni kéne, hogy a negyedik album kifejezetten, Page akaratára cím nélküli volt, az előzőekhez képest is, ennek tekintetében nem lehet cím nélkülieknek nevezni az előzőeket. Vagy a negyedik még cím nélkülibb? Peligro (vita) 2010. június 16., 23:10 (CEST)Válasz

Hát lehet, a Beatlesben nem vagyok annyira otthon. Amit én ismerek tőlük, az a Bors őrmester meg a Sárga tengeralattjáró egyes részletei, de az alapvetően más jellegű. A videoclip, mint önálló műfaj onnantól számítandó, amikor megrendezett, filmes eszközökkel legyártott háttérfilmet gyártottak külön a zenéhez. Jones középkori filmbetétje és Page hegymászása pont ilyen. Korábbról hasonló jellegűt én nem tudok, bár ez nyilván önmagában még semmit sem jelent.

A cím kapcsán: ezt a szövegben nagyon frankón lehet elemezni. Ahogy azt is, hogy a II. szám csak azért jelent meg a másodikon, hogy meg lehessen különböztetni az elsőtől, a III-ra meg a második mintájára. A IV-et viszont nem véletlenül emlegetik még Untitled vagy Four Symbols címen is. L Andráspankuš→ 2010. június 16., 23:22 (CEST)Válasz

Cím: javítottam. Így már nem lehet belekötni. L Andráspankuš→ 2010. június 17., 11:12 (CEST)Válasz

Most már átteszem a cikkbe. Ott is lehet tovább finomítani. L Andráspankuš→ 2010. június 17., 11:54 (CEST)Válasz

The New Yardbirds[szerkesztés]

Ehhez a mondathoz kellene azért forráshivatkozás: „Az első dal, amit együtt játszottak, a Train Kept a Rollin' volt.” Ez az egyik dolog, amásik meg, hogy a személyektől származó idézetek időnként dőltbetűvel vannak, máskor meg nem. Pl.: P.J. Proby lemezfelvételéről, ill. a névválasztásról szóló részek. Egységesíteni kellene az egész cikkben. – Ary vita 2010. június 15., 11:50 (CEST)Válasz

Amit így fejből tudok, hogy a '68 szeptemberi kislemezükön a Train... és az I Can't... volt. Majd utánanézek. L Andráspankuš→ 2010. június 15., 11:54 (CEST)Válasz

Forrás megoldva. L Andráspankuš→ 2010. június 15., 20:09 (CEST)Válasz

A skandináv turnéhoz miért van "Led Zep 1968-as turné" linkelve? Ez még Yardbirds volt. misibacsi*üzenet 2010. június 17., 08:27 (CEST)Válasz

Ez egy jó kérdés. Eddig még nem vettem észre, mert a bevezetőnél elakadtunk :-) de ami késik, nem múlik L Andráspankuš→ 2010. június 17., 09:04 (CEST)Válasz

hivatkozások kellenek nagyon[szerkesztés]

Látom, fő forrásként Göbölyös N. László könyve van megadva, de az ilyen sztorik mellé, mint hogy The Nobs néven léptek fel, meg a szállodai balhék (Riot House) konkrét hivatkozások kellenek oldalszámmal a könyvből, mert enélkül inkább bulvárnak hat, szerintem. Ha megnézed a Queen szócikkét, abban 126 hivatkozás szerepel, gyakorlatilag minden második-harmadik mondat meg van támogatva, itt meg összesen 21 hivatkozás szerepel, pedig nem rövidebb a Led Zep szócikk sem. Rá kell szánni pár napot és telepakolni hivatkozásokkal a cikket. Ha egy könyv alapján van az állítás, akkor oldalszámmal, ha netes biográfiában vagy a googlebookson elérhető könyvben szerepel, akkor linket neki. – Ary vita 2010. június 15., 14:16 (CEST)Válasz

Az angol cikk jó alap lehet erre, habár nem kiemelt, meg van forrásolva rendesen, onnan a könyv oldalszámok is elleshetőek, akkor is, ha nincs meg senkinek egy LZ könyv sem. Peligro (vita) 2010. június 15., 14:25 (CEST)Válasz
A Göbölyös-féle könyv azért tűnik fő forrásnak, mert semmi más nyomtatott irodalom nem volt benne, és most választottam szét a jegyzetek szakasztól. Amúgy nekem megvan, most bányásztam elő. A forrásolást szerintem is fel kell javítani. Az időt pedig rá lehet szánni, nem holnap akarom kiemeltté tenni :-). Csak véleményeket szerettem volna látni, hogy mihez kellene még ez+az, meg hogy mások is lássák, esetleg kövessék is a következőket. Az angolt meg egyébként is feltétlenül megnéztem volna. L Andráspankuš→ 2010. június 15., 15:21 (CEST)Válasz

Tagolás[szerkesztés]

Nagyon megfontolandónak tartom azt a változtatást, hogy a története részben ne legyenek al-alfejezetek, csak egy "Története" szakasz, és egy X tételes bontás (pl. az enwiki alapján):

  1. Megalakulás
  2. Korai idők (1968–1970)
  3. "A világ legnagyobb együttese" (1971–1977)
  4. Bonham halála és feloszlás (1978–1980)
  5. A Led Zeppelin után (1981–2007)
  6. 2007-es újraalakulás
  7. Legújabb koncertek (2008–2010)

Nem feltétlenül ezekkel a címekkel, és ezzel az évszám szakaszolással, de lényegesebb átláthatóbb lenne ez a bontás.

Ehhez kapcsolódó kérdés (mivel a fő szövegtestet érinti): el kell döntenünk, hogy a történeti részben, az egyes albumok körül határoljuk be a zenéjüket, vagy legyen egy külön "Zenei stílus szakasz".

Peligro (vita) 2010. június 15., 20:34 (CEST)Válasz

Nekem tetszik a mostani felosztás, hogy időszakokra és azon belül albumokra is tagolva van. Elég nagy a szöveg, belefér, és talán átláthatóbb is így, ha valaki konkrétan egy album körüli történésekre kíváncsi, és nem az adott lemez szócikkét akarja megnézni. – Ary vita 2010. június 16., 13:34 (CEST)Válasz

Hiányolom a koncertek megemlítését (helyszín, időpont). misibacsi*üzenet 2010. június 17., 09:32 (CEST)Válasz
Szokásom szerint elkezdtem pótolni ezt a hiányosságot. misibacsi*üzenet 2010. június 17., 11:11 (CEST)Válasz

megjegyzések a kiemeléshez[szerkesztés]

A cikk tetszik, szerintem fel lehet terjeszteni kiemelésre. Szép munka. Úgy olvastam, mintha most hallottam volna róluk először, az enciklopédikus jelleget néztem, a mondatszerkezetek egységét, főleg értelmezési oldalról. Nem találtam benne olyan jellegű hibát, ami szükséges vátoztatást indokolna, hacsak a cite sablonok következetes használatát nem, de úgy látom, azok már munka alatt vannak. Úgyhogy az alább leírtak inkább a  Jó lenne a következő változtatás: kategóriába tartoznának.

Íme néhány észrevétel:

Tartalmi oldalról: "a dobok pedig önfeledten tördelték szét a lágyabb számokat is." - ez ugye nem negatívum? A lágyabb számokat nem biztos hogy szét kell tördelni. - kerüljük a költői megfogalmazásokat

„Minden egyes újabb albumot a megelőzőhöz hasonlítottak, és számon kérték a másságot.” - Ezen nincs mit számon kérni. Olyan, mintha a kritikus pontosan azt kifogásolta volna, hogy miért nem más? A zenei stílus folyamatosságának hiányát. Vagy nehezményezték annak eltérő zenei stílusát inkább. Félreérthető, pongyola.

javítva

„nem szedték ízekre a gátlástalan kiadók rossz koncertfelvételekkel és ki nem adott korábbi számokkal.” A gátlástalan jelző kinek az értékelése a kiadók minősítésére? Remélem nem a cikk írójáé.

Ez ahhoz a forrásjegyzethez tartozik, ami a mondat végén van.

„mindössze 36 óra alatt felvették első albumuk zenei anyagát, amelyben a felvételek és a keverés is benne van. ” - Nem a zenei anyagban van benne, hanem a 36 órában a felvétel és a keverés.

javítva

„Rolling Stone újabb ledorongoló kritikája ellenére ”- Negatív kritikája, vagy rendkívül negativ kritikája ellenére.

javítva

„A „Whole Lotta Love” Dixon „You Need Love” című dalára hasonlít, bár ezt a kifejezést már korábban is használták.” A zene hasonlít, vagy a szám címe (ami nem hasonlít), nem értem ezért a kifejezés' szót, mire vonatkozik?

én sem. Ez a mondat örökség. Kivettem.

„kivételével a Zep tagjai szerződést” - Mi az a Zep? Na jó, tudom, de ne becézzük...

javítva

„(Cole szavahihetőségéről lásd fentebb.) ” - felesleges. Cole-ra forrás van, már egyszer értékelve van Cole megbízhatósága

javítva

„valamint rádióban játszható hosszra rövidíteni.” - hosszúságúra rövidíteni

javítva

„Az egyik történet szerint miután John Bonham berúgott, több televíziót dobott ki a Riot House ablakain, majd az egészet egy groupie-ra kente. Egy másik híres eset a cápás eset (vagy vörös csattogóhal-incidens), ami 1969. július 28-án, a seattle-i Edgewater Innben történt. Ezt azonban az érintettek mindig cáfolták..[61][62] ”- Megjegyzésben röviden össze kellene foglalni mi is az a cápás eset, ne kelljen az olvasónak forrásokat böngészni hogy megvilágosodjon

„törékeny kezdet után (amiben Jimmy Page akusztikus gitáron és három további felvételen játszik) a méltóságteljes és teljesen elektromos befejezésig.” - Nem érthető a mondat. Akusztikus gitáron + még három felvételen is a Starway to Heavenben?

javítva. szintén én sem értem. kivettem.
Azért ilyen könnyedén ne dobáljuk ki a mások munkáját, ha szabad kérnem. A szóban forgó mondatot én írtam be és ha valaki nem érti, szívesen megmagyarázom (egyébként a forrásként használt könyvben szó szerint így szerepel). Itt arról lehet szó, hogy Plant már 3x feljátszott egy-egy hangszert, majd a felvétel befejezésként még akusztikus gitáron is játszott. Ennek megfelelően át kellene írni a mondatot, nem pedig kidobni egy hasznos információt... misibacsi*üzenet 2010. június 20., 20:35 (CEST)Válasz

„A dal első teljes próbáján Plant szinte a teljes dalszöveget kihúzta, beleértve a szám címét is: Stairway to Heaven.” - de később mégis visszatette gondolom, mivel van szöveg. Vagy mást énekel?

valószínűleg fordítási hiba volt, mert a szöveget nem kihúzta, hanem rögtönözte.
Szó sincs "fordítási hibáról"! Itt arról van szó, hogy kihúzta a szöveget és a szám címét is, majd később nyilván "visszarakta", hiszen így ismerjük a számot. Mit lehet ezen nem érteni? Szövegrögtönzésről most hallok először, de ha van róla forrás, legyen ott a szócikkben az is. misibacsi*üzenet 2010. június 20., 20:35 (CEST)Válasz

Egy kritikus a Rolling Stone-ban ezt írta: „a Led Zeppelin kísérletet tett a művészi megbecsülés kivívására”. A Led Zeppelinnek már nem kellett versenyeznie a „Világ legjobb zenekara” címért – a Rolling Stones és a The Who után már ők is azok lettek. - Ez kinek az értékelése? Vagy az idézőjel a mondat végéig szól?

Igen, a mondat végéig tart az idézet, ameddig a dőlt betű jelzi. misibacsi*üzenet 2010. június 20., 20:35 (CEST)Válasz

„Bár az együtteshez közel álló forrásokból származó beszámolók nem alaptalanok, jópár a valóságot felnagyító is lehet közöttük, némelyiket pedig a tagok határozottan cáfolták.” - Ennek a szakasznak a megállapításai fentebb a szövegben már megtalálhatók.

kivettem

„az életben lévő három tag erősítette meg egy londoni sajtótájékoztatón.” - Ez nyilvánvaló, Bonham már nem tudta megerősíteni. az életben lévőt kivettem

És még pár dolog:

  • Miért csak a II. albumnál vannak részletek a zenékből?

azért, mert azokat se én raktam bele, és nem tudom, honnan kéne elővadászni azokat. De még körbenézek majd ezügyben

  • cite web sablonoknál a publisher, vagy work, és a hozzáférés ideje mindenhol kitöltendő.

folyamatban

  • Az utolsó fejezeteknél kevésnek tűnik a forrás az adatok mennyiségéhez képest

idáig még nem jutottam

  • A számcímeket idézőjelbe tenni? Nem elég a dőlt szedés, mint a könyvcímeknél?

az idézőjelezésről most folyik épp egy megbeszélés a könnyűzenei műhelyben, itt már így volt

egyelőre ennyi...

Az egy dolog, hogy idézőjeles+dölt, de sajnos nem is egységes. Van ahol csak idézőjel, van ahol hozzá dölt is, és van ahol csak dőlt. Mielőtt kiemelésre kerül ezt egységesíteni kell, függetlenül attól, hogy a kocsmafalon lesz-e addig valami eredmény. Gondolom ezt a végén érdemes megtenni, de ez biztosan fel fog merülni formai kifogásként.– Ivanhoe sherwoodi erdő 2010. június 20., 19:27 (CEST)Válasz

-- Ogodej vitalap 2010. június 19., 18:25 (CEST)Válasz

Köszi. Alapos átgondolás után megteszem a megfelelő lépéseket. :-) L Andráspankuš→ 2010. június 19., 18:33 (CEST)Válasz

Misibacsi: elnézést kérek, bár asszem nem történt helyrehozhatatlan dolog, mindenesetre már ketten nem értettük ezt a mondatot, és nem találtam a rendelkezésemre álló forrásokban erre utalást, hogy javíthassam, ezért vettem ki. Pontosítani kéne (bár a valószínűsítés ez esetben nem biztos, hogy elég lesz), és jöhet vissza. A Stairway szöveggel kapcsolatban csak vélelmeztem a fordítási hibát, mert én nem találkoztam még kihúzott szöveggel egyik forrásban sem, viszont a rögtönzött szöveg szinte mindegyikben benne volt. L Andráspankuš→ 2010. június 20., 20:54 (CEST)Válasz

Bocsánat, nem állt szándékomban senkit megbántani azzal, hogy feltettem ide azokat a mondatokat, amik számomra nem érthetőek, vagy szerintem félreérthetőek. Az én feladatom itt véget is ért. Hogy ezekkel mi legyen (figyelmen kívül hagyva, javítva, átírva, vagy törölve), már nem az én dolgom. Csak egy apró megjegyzés: A Starway to Heaven kihúzott szövegét illetően azt nem lehetett érteni, ha kihúzták, akkor miért van mégis szövege? Mint az elején megjegyeztem, a cikket a mondatok értelmezése szempontjából olvastam át. Ha nyilván visszatette, akkor oda kellene írni. Egyébként a cikket jónak tartom, és kiemelésre javaslom. Ogodej vitalap 2010. június 20., 21:19 (CEST)Válasz

Csak megjegyzésként, véletlenül megtaláltam ezt a Göbölyös könyvet, és arra is rájöttem, miért felejtettem el, hogy megvan, néha nagyon érdekes megállapítások vannak benne, ami úgy ahogy van (talán fordítási hibákból adódóan) enyhén szólva csacsiság. pl. 205. o. : „... Page azért váltott a Telecasterről a Les Paul-ra koncerteken, hogy ellensúlyozni tudja Bonzo félelmetes erejű dobolását...” - Aki valaha is játszott a két gitáron, és ráadásul koncerten, több ezer wattal, az tudja, hogy a két gitár rezonáns hangszínkülönbsége mit sem számít. Ezzel csak Misibácsit támasztanám alá, igen, a könyvben vannak érdekes megfogalmazások. Ettől még hiteles forrás, attól eltekintve, hogy szerintem tulajdonképpen egy rajongói könyv. Ogodej vitalap 2010. június 23., 11:10 (CEST)Válasz

Megtaláltam a Gibson→Fender váltás okát: hangzás a szólókban és a hajlítások támogatása. Shadwick, i. m. 161. o.

Kétségkívül vannak benne hibák, például a Your Time Is Gonna Come szám címe Your Time Has Gonna Come alakban van, vagy néhány koncert dátuma pontatlan (ezt már ellenőrizni is lehet a Led Zeppelin koncertjeinek listája oldalon). No comment. Mindemellett az ominózus gitárcserére vonatkozó részlet az érdekességek, avagy tudod-e szakaszban vannak. Nem feltétlenül kell komolyan venni. A Göbölyös-könyvvel tulajdonképpen egy baj van: semmiféle forrásközlése nincs, a kritikákból csak idéz, de sokszor a szerzőjét sem közli, nemhogy a megjelenés egyéb adatait. Az interjúk körülményeiről nem is beszélve. Ezért megpróbáltam kritikus módon felhasználni az adatait, de sajnos tkp. ez az egy magyar nyelvű irodalom van hozzá, minden más netes cucc. L Andráspankuš→ 2010. június 23., 11:21 (CEST)Válasz

Esetleg ez van még, bár nem ismerem, további magyar nyelvű irodalomnak esetleg oda lehetne tenni (nem a forrásokhoz): Jerry Prochnicky és Ralph Hulett. Led Zeppelin (Whole Lotta Led/Repülés a Led Zeppelinnel) (magyar nyelven). Budapest: Cartaphilus Könyvkiadó. ISBN 963-7448-32-2 (2006)  Ogodej vitalap 2010. június 23., 19:12 (CEST)Válasz

Akkor ezt meg kell vennem! L Andráspankuš→ 2010. június 23., 20:23 (CEST)Válasz

Az általam beírt információk mindegyike az általam jelölt "Icons of Rock" című könyvből származik (ez nem csak a Led Zeppelinről szól, ahogy a címe is mutatja). Néhány helyen ebben a könyvben jelölve van a tényleges forrás, de ezeket lustaságból nem írtam be a cikkbe. Ha szükséges, ezt meg tudom tenni, csak a kihúzott mondataim kerüljenek vissza a cikkbe. Átfogalmazni, csiszolni persze lehet rajtuk, mert eléggé lóhalálában írtam be az anyagot, és csak a 4. lemezig olvastam át a cikket, több időm nem volt rá. misibacsi*üzenet 2010. június 24., 10:23 (CEST)Válasz

Az Icons of rock az egy könyv????? Na végre, hogy kiderült. Szegény Andrást csesztettem, hogy írja be, hogy mi az, merthogy nem szerepel a források között, semmi nincs róla megadva, azt sem tudni eszik vagy isszák, de van rá hivatkozás egy csomó. Jelenleg különböző weblapra navigálnak a refjei (már ahol navigálnak). Légyszíves add meg a könyv paramétereit, hogy rendesen lehessen rá hivatkozni. Így nem lehet kiemelésre küldeni. Köszi, – Ivanhoe sherwoodi erdő 2010. június 24., 21:22 (CEST)Válasz