Szerkesztő:Raziel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Raziel
Képregényes szócikkeket szerkesztő szerkesztő
Fejre vigyázni…
Fejre vigyázni…
male Ez a szerkesztő férfi.
hu Ennek a szerkesztőnek magyar az anyanyelve.
en-2 This user can read and write intermediate English.
de-2 Dieser Benutzer hat fortgeschrittene Deutschkenntnisse.
html-2 Ez a szerkesztő közepes szintű HTML tudással rendelkezik.
rosetta Ez a szerkesztő üresjárati processzoridejével a Rosetta@home-projektet támogatja.
varnyú Ez a szerkesztő már látott karón varjút.
Carl Barks-tervezet
Carl Barks 1982-ben
Carl Barks 1982-ben

A Carl Barks-tervezet célja Carl Barks nevezetes képregényeinek megnevezése, és azok önálló szócikkeihez felhasználható másodlagos források összegyűjtése. A tervezet egyben szerény tisztelgés is Carl Barks munkássága előtt.

Carl Barks (1901. március 27. – 2000. augusztus 25.) az amerikai Disney-képregények legismertebb és legkiemelkedőbb alkotója. Az 1940-es évektől kezdődően írta és rajzolta Donlad kacsa és családjának képregénykalandjait, de korának sok más alkotójához hasonlóan, ő is hosszú évekig a névtelenség homályában dolgozott. Jellegzetes többsíkú, humoros, ironikus és szatirikus történetei gyermekeket és felnőtteket egyaránt megragadtak, akik csak a „The Good Duck Artist” néven kezdték emlegetni az ismeretlen alkotót. Nem csak a kezdetben felszínes rajzfilmfigurának, Donald kacsának adott valódi személyiséget és jellemet, hanem több szereplővel is gyarapította annak történeteit, köztük Donald zsugori multimilliárdos rokonával, Dagobert bácsival. Bár Barks nem volt nagy utazó, szereplői gyakran éltek át kalandokat egzotikus helyeken, melyek valósághű ábrázolásához általában újságok és magazinok cikkei és fényképei szolgáltak forrásként.

Annak ellenére, hogy több mint negyed évszázadon át dolgozott a kacsa család kalandjain, Barks neve csak az 1960-as évek végén vált ismertté az olvasók számára világszerte. Teljesítményét még életében számos díjjal elismerték, munkássága és művei, melyekről több könyv, cikk és tanulmány is született, az őt követő képregényalkotók generációira voltak és vannak hatással.

Tovább a tervezethez

Szuperhős-tervezet
[[Fájl:|150px|Superman a Fleischer Studios 1941-es animációs sorozatában]]
Superman a Fleischer Studios 1941-es animációs sorozatában

A Szuperhős-tervezet célja az amerikai képregények legnevezetesebb, illetve legnépszerűbb szuperhőseinek megnevezése, és azok önálló szócikkeihez felhasználható másodlagos források összegyűjtése.

A szuperhős a mainstream amerikai képregény egy gyakori szereplőtípusa. Az ebben a kategóriába sorolt kitalált szereplők általában ember- vagy természetfeletti képességekkel rendelkeznek, melyet a jó érdekében használnak fel. A kutatók általában a szereplőtípus első képviselőjének, és a hozzá kapcsolódó sajátos műfaj megteremtőjének az 1938-ban feltűnt Supermant tekintik.

A műfaj és szereplőinek legsikeresebb időszaka Superman megjelenésétől a második világháború végéig terjed. Az 1950-es évek második felétől kezdődően ismét egyre dominánsabb szerephez jutottak a mainstream képregényekben, mely folyamat a 21. század elején is zajlik. Az évtizedek folyamán történeteik stílusa, a szuperhősök ábrázolása jelentős változásokon ment keresztül.

Tovább a tervezethez
Batman (A kiemelt státuszt megkapta: 2011. 04. 01)
Batman (fonetikusan: /ˈbætmæn/; ’denevérember’) Bob Kane rajzoló és Bill Finger író kitalált szereplője, szuperhős a DC Comics amerikai kiadó képregényeiben. Először a Detective Comics nevű antológia 27. számában jelent meg, 1939 májusában. Visszatérő kísérő jelzője többek között a „sötét lovag”, a „köpenyes igazságosztó”, és „a világ leghatalmasabb nyomozója”. Batman a milliárdos Bruce Wayne titkos személyazonossága. Wayne gyermekként, miután szülei rablógyilkosság áldozataivá váltak, megesküdött, hogy egész életében a bűn ellen fog küzdeni. Felnőttként testi erejét és ügyességét, deduktív nyomozó képességeit és tudományos jártasságát felhasználva, denevért mintázó sötét álruhában portyázik éjszakánként városa, Gotham City utcái felett.

A szereplő képregénybeli történetei nem korlátozódtak az eredetileg sötét és kegyetlen igazságosztó kalandjaira, bár legmaradandóbb hatású írói, köztük Kane, Dennis O’Neil, Steve Englehart, Frank Miller és Jeff Loeb művei révén leginkább ezt a stílust társítják hozzá. A főszereplésével készült egyéb művek, elsősorban mozifilmek és televíziós sorozatok gyakran kölcsönösen hatottak egymásra a képregénnyel. Legnagyobb hatású, legnépszerűbb adaptációi között van az 1960-as években sugárzott, camp stílusú televíziós sorozat, Tim Burton Batman és Batman visszatér, Christopher Nolan Batman: Kezdődik! és A sötét lovag című mozifilmje, valamint Bruce Timm és Eric Radomski animációs sorozata. Nagyrészt ezeknek az alkotásoknak köszönhetően a 20. század végére kiadója legnépszerűbb és világszerte legismertebb képregényszereplőinek egyike lett, a populáris kultúra egyik jellegzetes és kiemelkedő figurájává vált. Tovább a szócikkhez

Kázmér és Huba (A kiemelt státuszt megkapta: 2011. 01. 02.)
A Kázmér és Huba magyar nyelvű kiadásának borítója
A Kázmér és Huba magyar nyelvű kiadásának borítója

A Kázmér és Huba (eredeti címén Calvin and Hobbes) Bill Watterson író és rajzoló képsora. A sorozat eredetileg 1985 és 1995 között jelent meg az Egyesült Államokban, a Universal Press Syndicate sajtóügynökség közvetítésével. A képregény két címszereplője Kázmér (eredetileg Calvin), a hatéves örökmozgó és öntörvényű kisfiú, valamint Huba (eredetileg Hobbes), Kázmér plüsstigrise és egyben legjobb barátja. Míg Kázmér szemében Huba legtöbbször antropomorf tigrisként jelenik meg, addig a történetek más szereplői egyszerű plüss játékfigurának látják. A kritikailag is elismert képsorok népszerűsége megjelenésük során folyamatosan nőtt, megszűnésekor már nagyjából 2400 újság oldalán volt olvasható az Egyesült Államokban. A Kázmér és Huba egyike az amerikai képregény történetében legsikeresebb és legelismertebb képsoroknak. A sorozatról számos tanulmány született. A Kázmér és Huba mintegy 3000, Bill Watterson által adományozott eredeti képsorát 2005 óta az Ohio Állami Egyetem Billy Ireland Képregény Könyvtár és Múzeuma őrzi.

A nyilvánosság kerüléséről ismert Watterson és sajtóügynökségének kapcsolatát szinte a Kázmér és Huba megjelenésének kezdetétől folyamatos viták és kompromisszumok jellemezték. Az alkotó nem volt hajlandó képsora licencét áruba bocsátani, mivel úgy gondolta, hogy munkájának bármilyen más formájú felhasználása rombolná az eredeti alkotást. Watterson kitartásának eredményeként a Kázmér és Huba népszerű szereplői néhány ritka kivételtől eltekintve egyetlen más kereskedelmi terméken sem tűntek fel, csak képsoraik gyűjteményköteteiben és néhány, a sorozatot megjelentető folyóiratoknak küldött reklámterméken.

Tovább a szócikkhez

Persepolis (képregény) (A kiemelt státuszt megkapta: 2010. 05. 13.)
A Persepolis magyar nyelvű kiadásának borítója
A Persepolis magyar nyelvű kiadásának borítója

A Persepolis Marjane Satrapi grafikus memoárja, mely eredetileg négy kötetben jelent meg a L’Association kiadásában 2000 és 2003 között. A mű történetében Satrapi az 1970-es és 1980-as években szülőhazájában, Iránban töltött gyermekéveinek, Európában töltött serdülőéveinek, valamint – miután szülőhazájába visszatért – iráni éveinek eseményeit örökíti meg. Bár a Persepolist kritikusai és elemzői önéletrajzi műként tartják számon, Satrapi többször is kijelentette, hogy műve nem tekinthető teljesen hiteles történelmi dokumentációnak. A történetben valójában csak saját életét használta fel arra, hogy a nyugati világnak bemutasson egy másik képet is Iránról, melyről számos félreértés és tévhit kering.

A Persepolis az európai képregény egyik legjelentősebb önéletrajzi ihletésű alkotása, mely igen gyorsan népszerűvé vált az olvasók, és elismertté a kritikusok és elemzők körében. A művet számos nyelvre lefordították és több nemzeti és nemzetközi díjat is elnyert. A Persepolis, illetve annak bizonyos motívumai több egyetemi tanulmány és publikáció tárgya. A mű egyes oktatási intézmények tantervében, illetve kurzusaiban is szerepel mint olyan alkotás, mely liberális nézőpontból mutatja be a muszlim kulturális hagyományokat, illetve Iránt. A nyugati világban, elsősorban Európában és Észak-Amerikában elért sikereivel szemben Satrapi képregénye, illetve annak 2007-es filmadaptációja igen vitatott a Közel-Keleten, ahol hivatalosan elítélik és Irán-ellenesnek tekintik.

Tovább a szócikkhez