Varjú

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Varjúfélék
Kormos varjú (Corvus corone)
Kormos varjú (Corvus corone)
Indiai varjú (Corvus splendens)
Indiai varjú (Corvus splendens)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Öregcsalád: Varjúszerűek (Corvida)
Család: Varjúfélék (Corvidae)
Leach, 1820
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Varjúfélék témájú kategóriát.

Varjú alatt a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó fekete tollú, nagy testű[1] madarakat szokás érteni.

Elnevezése[szerkesztés]

A varjú szó többes száma varjak vagy varjúk, nyelvjárási változatai: varnyú, vargyú, vartyú. Feltehetően finnugor eredetű hangutánzó szó. A varjú mordvin nyelven vartsi, finnül varis. Mindezek eredete a madár hangjának vár-vár formában történő utánzása lehetett.[1] A vargyú alakból származik az erdélyi Vargyas település neve.

A magyarban a madár hangját a „kár”, „károg”, „káricsál” szavak jelölik. Más nyelvekben is a hasonló kor, kró, kre hangutánzó szavakból származik a madár neve, pl. latin cornix, angol crow, francia corneille, német Krähe, holland kraai.

Varjúfajok[szerkesztés]

A következő fajokat jelölik a varjú névvel:

Szerepe a mitológiában[szerkesztés]

Sok mondában, legendában keveredik a varjú és a holló. Mindkettőt az istenek hírnökének tartották, melyeknek köze van az időjáráshoz és a hosszú élethez, de mint rossz ómen, előre jelzik a szerencsétlenségeket és a halált is. Ravaszsága és intelligenciája adhatott alapot a varjúformában megjelenő és ilyen alakban csínytevő, ármánykodó tündérek képzetéhez.

A görög–római mitológiában a fehér varjakat hírhozóknak tekintették. Amikor aztán egyszer rossz hírekkel érkeztek, Athéné istennő féktelen haragjában bekormozta a tollukat. Apollón isten máshogy büntette meg a varjút, miután vízért küldte a madarat, ám az elfeledte feladatát, fügét csemegézett vízhordás helyett, s Apollónhoz késve érkezett, kígyóval a csőrében, azt hazudva, hogy a kígyó késleltette útján. Apollón átlátott a hazugságon, ezért a kígyót felhajította a levegőbe, a hátára tette a varjat a vizes kupával, majd megparancsolta Hidrának, hogy ne engedje a madarat inni, s megtiltotta a varjúnak, hogy énekeljen. Ettől kezdve az már csak károgni tudott.

Az ír–kelta mondakörben a varjak Morrigan hadistennő nevéhez kötődnek, aki két nővérével képes volt varjú alakot ölteni és ilyen formában történő feltűnésével jelezni a háború kezdetét.[2]

A magyar folklórban is szerepet kap. Arany János Vörös Rébék című, népi babonákat felhasználó balladájának a főszereplője egy varjúvá változó boszorkány.

Gasztronómiai szerepe[szerkesztés]

Varjúból kitűnő húslevest lehet főzni. Hazánkban főleg a somogyi arisztokrácia kedvelte ezt az ízletes, különleges ételt (a Bata-féle húsleves is eredetileg varjúhúsból készült).[3]

Lábjegyzet[szerkesztés]

  1. ^ a b Varjú szócikk. In Tótfalusi István: Magyar etimológiai nagyszótár. Budapest: Arcanum Adatbázis. [2001]. = Arcanum DVD Könyvtár, 2. ISBN 9639374121  
  2. http://annwn.vndv.com/totemcrow.html
  3. Takáts Gyula: Öt esztendő Drangalagban 1981–1985 (Naplójegyzetek) http://dia.pool.pim.hu/xhtml/takats_gyula/Takats_Gyula-Ot_esztendo_Drangalagban_1981-1985.xhtml

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Wikiszótár
Nézd meg a varjú címszót a Wikiszótárban!