Kentrosaurus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kentrosaurus
Evolúciós időszak: késő jura, 156–151 Ma
A Kentrosaurus aethiopicus a Berlini Természetrajzi Múzeumban (Berliner Naturkundemuseum)
A Kentrosaurus aethiopicus a Berlini Természetrajzi Múzeumban (Berliner Naturkundemuseum)
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Madármedencéjűek (Ornithischia)
Alrend: Thyreophora
Alrendág: Stegosauria
Család: Stegosauridae
Nem: Kentrosaurus
Hennig, 1915
Szinonimák
  • Doryphorosaurus Nopcsa, 1916
  • Kentrurosaurus Hennig, 1916
Fajok
  • K. aethiopicus Hennig, 1915 (típus)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kentrosaurus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kentrosaurus témájú médiaállományokat és Kentrosaurus témájú kategóriát.

A Kentrosaurus (jelentése 'hegyes gyík', az ógörög κεντρον / kentron, 'hegy' vagy 'tövis' és σαυρος / szaürosz 'gyík' szavak összetételéből[1]) a stegosaurida dinoszauruszok egyik neme, amely a késő jura korban élt Tanzániában, és a jóval ismertebb észak-amerikai Stegosaurus rokonságába tartozott. Fosszíliáit a Tendaguru-formációban találták meg, ami a kimmeridge-i korszakban keletkezett, 155,7 ± 4 – 150,8 ± 4 évvel ezelőtt.

Erről a 4,5 méter hosszú stegosaurusról Edwin Hennig készített leírást 1915-ben. A Stegosaurushoz hasonlóan a Kentrosaurus gerince mentén is két sor lemez futott végig. A két nem mérete, páncéllemezeik formája és a testük rugalmassága azonban eltérő. A csontos lemezek a gerinc közepe táján levő tüskékhez vezettek. Az oldalain szintén tüskék helyezkedtek el.

A késő kréta kori ceratopsida dinoszaurusz, a Centrosaurus neve ugyanabból az ógörög szóból származik, de a kezdőbetűjét 'C'-re cserélték.

Felfedezés és fajok[szerkesztés]

Az 1909–1912-es kelet-afrikai német expedíció több új dinoszaurusznemet fedezett fel, melyek közül a Kentrosaurus volt az egyik legfontosabb, mivel Tanzánián kívül, a Sziklás-hegység keleti részén levő Morrison-formációban is megtalálható.

Az expedíció három őslénykutatója közül Edwin Hennig volt az első, aki 1915-ben leírást készített a Kentrosaurusról. Bár teljes példányok nem kerültek elő, egyes részekre összekapcsolódva találtak rá, köztük egy majdnem teljes farokra, egy csípőre, több hátcsigolyára és az egyik példány lábának néhány darabjára. Ezek a darabok képezik a Berlini Egyetem Humboldt Múzeumában levő, Werner Janensch által felállított csontváz fő részeit.[2] A csontvázat a múzeum 2006–2007-es felújításakor szétbontották, majd a Research Casting International korrigált testhelyzetben újra összeállította. Más részekről, köztük egy agykoponyáról és egy gerincről azt gondolták, hogy elvesztek vagy megsemmisültek a második világháború során.[3] Az állítólag elveszett koponya darabok azonban később előkerültek egy alagsori szekrény fiókjából.[4]

A Kentrosaurus típusfaja a K. aethiopicus. Jelenleg ez az egyetlen ismert faj. Azonban Charles W. Gilmore 1914-ben Stegosaurus longispinusnak nevezett töredékes maradványokra bukkant Wyomingban,[5] melyek a Kentrosaurus észak-amerikai fajához tartozhatnak.

Nevezetes viták[szerkesztés]

1915-ben, Hennig leírást készített a Kentrosaurusról, de nem sokkal ezután vita alakult ki az állat nevével kapcsolatban, mivel az nagyon hasonlít a ceratopsida dinoszauruszok közé tartozó Centrosauruséra. A zoológiai nevezéktan szabályai szerint két állat neve nem lehet azonos. 1916-ban Hennig a nemet Kentrurosaurusra,[6] Nopcsa Ferenc pedig Doryphorosaurusra nevezte át. Ha az átnevezés szükséges lett volna, Hennig neve elsőbbséget élvezne.[7] Azonban, mivel a két név kiejtése eltérő, a Doryphorosaurus és a Kentrurosaurus feleslegessé váltak, a nem érvényes neve pedig a Kentrosaurus maradt.

Ősbiológia[szerkesztés]

A Kentrosaurus és az ember méretének összehasonlítása

A Kentrosaurus kisebb volt, mint a Stegosaurus. A hossza elérte a 4,5 métert.[8] Nyilvánvalóan kicsi volt egy stegosaurushoz képest.

Táplálkozás[szerkesztés]

A Kentrosaurus és a többi stegosaurida növényevő volt. Más madármedencéjű dinoszauruszoktól eltérően a stegosauridák fogai az élelemmel való érintkezés jeleként kis, vízszintes élekkel voltak ellátva,[9] az állkapcsuk pedig valószínűleg csak függőleges (le-fel) mozgásra volt képes. A Kentrosaurus egyedi, ásó alakú hátsó fogakkal, hét darabon pedig aszimmetrikus koronákkal rendelkezett. Ezek a fogak kevésbé voltak összetettek a többi stegosaurusénál.[10] A Kentrosaurus nem legelhetett fűféléket, mivel ezek a növények csak a késő kréta korban fejlődtek ki, jóval azután, hogy ez az állat már kihalt. A stegosauridák a táplálkozásukkal kapcsolatos egyik elmélet szerint kis magasságban legeltek, lombokat és a virágtalan növények alacsonyan termő gyümölcseit fogyasztva.[11] Az is lehet, hogy a Kentrosaurus felágaskodott a hátsó lábaira, hogy elérhesse a magasabb fákat.

Páncélzat[szerkesztés]

A Kentrosaurus csontváza a Berlini Egyetem Természetrajzi Múzeumában (Museum für Naturkunde, der Humboldt Universitat zu Berlin), melyen a tüskéket vitatott módon a vállak helyett a csípőnél helyezték el

A Kentrosaurus páncélzata is eltért a Stegosaurusétól. A nyaka mentén és a vállainál kis lemezek voltak, a háta többi részén és a farkán pedig több – jellemzően hat –, feltűnő, nagyjából 30 centiméteres faroktüskepár helyezkedett el. A többi stegosaurushoz, például az európai Lexovisaurushoz hasonlóan a lapockáiból egy további pár tüske meredt hátrafelé (amit a régebbi rekonstrukciókon a csípőhöz illesztettek). A Kentrosaurus kis tüskéi a Stegosaurus nagy lemezeitől eltérően nem lehettek alkalmasak a hőszabályzásra. A feladatuk inkább a jelzés vagy a védelem lehetett.

A Kentrosaurusra az Allosaurushoz és a Ceratosaurushoz hasonló theropodák vadászhattak. A Kentrosaurus többi stegosauridához hasonlóan a farkával oldalra csapkodva elháríthatta a támadásokat. Emellett az oldalsó tüskéi is segíthették a védekezésben.

Testhelyzet[szerkesztés]

A Kentrosaurus egy másik fontos tulajdonságot tekintve is eltért a Stegosaurustól; hiányoztak a hátgerinc feltűnő tüskéi a csípő közelében és a farok területén, amik a Stegosaurus csigolyáihoz tartoztak. A combcsont hossza a láb többi csontjához viszonyítva azt jelzi, hogy a Kentrosaurus lassú és inaktív dinoszaurusz volt. Hátsó lábaira ágaskodva elérhette az ágakat és a leveleket, de általában teljesen négy lábon mozgott.

Ősökológia[szerkesztés]

A Kentrosaurus hátsó lábakra ágaskodó modellje Varsóban

A Kentrosaurus fosszíliáit a Tendaguru-formációban, egy gazdag tanzániai csontmederben fedezték fel. A fosszíliák között két összetett csontváz és további elkülönült csontok kerültek elő, melyek felnőtt és fiatal példányoktól származtak.[10] E fosszíliák a kimmeridge-i korszakban, 155,7 ± 4 – 150,8 ± 4 millió évvel ezelőtt jöttek létre.

A Kentrosaurus és a többi stegosaurus közötti hasonlóságok és különbségek jól illusztrálják a geológiai kontinensvándorlás elvét. A tanzániai Tendaguruban talált Kentrosaurus fosszíliák és az észak-amerikai stegosaurus fosszíliák közötti hasonlóságok azt bizonyítják, hogy a földgolyó e mára elkülönült pontjai valamikor egymás közelében helyezkedtek el, a geológusok által Pangeának elnevezett szuperkontinens darabjaiként, melynek északi része Laurázsia néven ismert. E két ponton az éghajlatnak nagyon hasonlónak kellett lennie ahhoz, hogy ennyire hasonló állatok fejlődjenek ki. Eközben a köztük levő különbségek azt mutatják, hogy e dinoszauruszok különféle ősei divergens evolúció révén fejlődtek, ahogy a két állatcsoport a tektonikus lemezek szétválása miatt elkülönült egymástól.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Liddell, Henry George and Robert Scott. A Greek-English Lexicon, Abridged Edition, United Kingdom: Oxford University Press (1980). ISBN 0-19-910207-4 
  2. Janensch, W. (1925. április 25.). „Ein aufgestelltes Skelett von Kentrurosaurus aethiopicus E. Hennig aus den Tendaguru-Schichten Deutsch-Ostafrikas”. Palaeontographica Suppl. 7 I, 255–276. o.  
  3. Glut, Donald F.. Kentrosaurus, Dinosaurs: The Encyclopedia. Jefferson, North Carolina: McFarland & Co, 516–519. o. (1997). ISBN 0-89950-917-7 
  4. Galton, Peter M. (1988. április 25.). „Skull bones and endocranial casts of stegosaurian dinosaur Kentrosaurus Hennig, 1915 from Upper Jurassic of Tanzania, East Africa”. Geologica ebt Palaeontologica 22, 123-143. o.  
  5. Gilmore, =C.W.. „Osteology of the armored Dinosauria in the United States National Museum, with special reference to the genus Stegosaurus”. United States National Museum Bulletin 89, 1–136. o.  
  6. Hennig, E. (1916). „Zweite Mitteilung über den Stegosauriden vom Tendaguru [Second report on the stegosaurids of Tendaguru]”. Sitzungsberichte der Gesellschaft Naturforschender Freunde zu Berlin 1916 (6), 175–182. o.  
  7. Hennig, E. (1916). „Kentrurosaurus, non Doryphorosaurus”. Centralblatt fur Mineralogie, Geologie und Palaontologie, Stuttgart, 511–512. o.  
  8. Janensch, W. (1925). "Ein aufgestelltes Skelett des Stegosauriers Kentrurosaurus aethiopicus HENNIG 1915 aus den Tendaguru-Schichten Deutsch-Ostafrikas." ("A mounted skeleton of the Stegosaur Kentrurosaurus aethiopicus HENNIG 1915 from the Tendaguru layers of German East Africa.") Palaeontographica Supplement 7:257-276.[German]
  9. Barrett PM.szerk.: Carpenter, Kenneth(ed): Tooth wear and possible jaw action of Scelidosaurus harrisoni and a review of feeding mechanisms in other thyreophoran dinosaurs., The Armored Dinosaurs. Indiana University Press, 25–52. o. (2001). ISBN 0-253-33964-2 
  10. a b Galton P.M., Upchurch P..szerk.: Weishampel D.B., Dodson P., Osmólska H.: Stegosauria, The Dinosauria (2nd Edition). University of California Press, 361. o. (2004). ISBN 0-520-24209-2 
  11. Weishampel DB (1984). „Interactions between Mesozoic Plants and Vertebrates: Fructifications and seed predation”. N. Jb. Geol. Paläontol. Abhandl. 167, 224–250. o.  

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kentrosaurus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]