Nopcsa Ferenc (paleontológus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nopcsa Ferenc
(Nopcsa FerencK)
Baron Franz Nopcsa in Albanian uniform.jpg
Született 1877. május 3.[1][2][3]
Déva
Elhunyt 1933. április 25. (55 évesen)[1][2][3]
Bécs[4]
Állampolgársága magyar
Élettársa Bajazid Elmaz Doda[5]
SzüleiNopcsa Elek
Foglalkozása
Iskolái
Halál okalőtt seb
A Wikimédia Commons tartalmaz Nopcsa Ferenc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A báró felső-szilvási Nopcsa család címere
Nopcsa Ferenc albán harci öltözetben - 1913 körül

Báró felsőszilvási Nopcsa Ferenc (Déva, 1877. május 3.Bécs, 1933. április 23.) kalandos életű magyar paleontológus, geológus, albanológus, hírszerző, albán trónaspiráns, az MTA levelező, majd rendes tagja (később erről lemondott). Ő volt az első magyarországi dinoszauruszlelet tudományos leírója. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Nopcsa”.

Bajazid Elmaz Doda és báró Nopcsa Ferenc - 1931 körül

Életpályája[szerkesztés]

Származása[szerkesztés]

A nemesi származású báró Nopcsa családban született. Apja felső-szilvási báró Nopcsa Elek (18481918) császári és királyi kamarás, országgyűlési képviselő, színházi intendáns, anyja gróf Zelenka-Zelenski Matild (18521938), császári és királyi csillagkeresztes hölgy volt.[6] Az apai nagyszülei báró felsőszilvási Nopcsa László (17941884), Hunyad vármegye főispánja 1848-ig, földbirtokos,[7] és borbátvizi Bája Mária (18211882) voltak.[8] Az anyai nagyszülei gróf Zelenka-Zelenski László (18091863), földbirtokos és eötvenesi Lovász Amália (18251907) voltak. Nagyapja, Nopcsa László nevéhez legendás történetek kapcsolódtak, ő volt Jókai Mór Fatia Negra nevű rablóvezér hősének fő mintája a Szegény gazdagok című regényében.[9] Nagybátyja, báró Nopcsa Ferenc (18151904) Hunyad vármegye főispánja, 1868-tól 1894-ig Erzsébet királyné főudvarmestere volt. Az anyai nagybátyja gróf Zselénszky Róbert (18501939) nagybirtokos, közgazdasági író, császári és királyi kamarás, főrendiházi tag.

Tanulmányai[szerkesztés]

A bécsi Theresianumban tanult földtant. 1895-ben, amikor a családi birtokon, Szentpéterfalván húga, a 12 éves Ilona dinoszauruszmaradványokat talált, ő vállalta (18 évesen), hogy besorolja a leleteket. A fiatalember 1897-ben egy cikkben leírta a kréta időszakból származó maradványokat, amelyek végül a Magyarosaurus nevet kapták. A felfedezésről két évvel később beszámolt a Bécsi Tudományos Akadémia egy ülésén is. Id. Lóczy Lajos tanítványa volt. Figyelmét a felfedezés fordította a paleontológia felé. Már akkor felvetette, hogy a Magyarosaurus méretei szigeti életterének szűkössége miatt olyan szerények, és ezzel megalapozta az izolált zsugorodás elméletét, amit ma már széles körben elfogadnak a tudósok.

Paleontológiai kutatásai[szerkesztés]

Nopcsa Ferenc 18 évesen, 1895-ben találta az első dinoszauruszcsontokat a család szacsali kastélya mellett. A fiatal bárót lázba hozták a leletek, és mivel a bécsi Theresianumban földtant tanult, szinte természetes volt, hogy érdeklődése a paleontológia felé fordult. A férfi 1897-ben egy kis terjedelmű publikációban besorolta a talált – mint kiderült, kréta kori – leleteket, öt évvel később pedig már doktorált. Szinte rajongott a geológiáért és a paleontológiáért, "Colez Marku" álnéven írt verseiben ez is megjelent.

Több mint száz őslénytani cikkéből 18-at szentelt a ma már Romániában található hátszegi leletegyüttesnek. A régióban szárazföldi és ártéri üledékek is felgyűltek, és gazdagon kerültek elő gerinces és gerinctelen állatok, valamint növények maradványai. A báró többek között teknős-, krokodil- és repülő őshüllőfajokat írt le, és következtetéseivel jóval kora előtt járt. Magyar származása nevét őrzi egyik leghíresebb felfedezése, a Magyarosaurus dacus, az Elopteryx nopcsai ősmadár pedig a báróét.

Nopcsa felismerte, hogy a hátszegi leletek diverzitása alacsony, és hogy a talált őslények valószínűleg elszigetelten fejlődtek. Jól állapította meg, hogy ebben az elszigeteltségben törpe és primitív fajok alakultak ki, vagyis olyan őslények, amelyek kisebbek voltak késő krétakori rokonaiknál és kezdetleges, inkább korai krétakori jellegeket mutattak.[10][11][12]

Az albániai kaland[szerkesztés]

A báró tudományos kutatásai mellett utazni is nagyon szeretett, bejárta egész Európát. A 20. század elején került kapcsolatba az akkor még szinte feltérképezetlen hegyvidéken élő albánokkal, és kisebb-nagyobb megszakításokkal éveket töltött náluk. Nopcsának szimpatikus volt a szabadságáért küzdő nép, „Európa szegény gyermekei”. Megismerkedett a nép nyelvével, történelmével és törzsi viszonyaival, rengeteg térképet és fotót készített, és ő írta le először Észak-Albánia geológiáját és néprajzát. Titkára, Bajazid Elmaz Doda is albán származású volt. A férfit később gyengéd szálak fűzték Nopcsához, a tudós egy ősteknőst (Kallokibotion bajazidi) is elnevezett róla.

Az Osztrák-Magyar Monarchiának jól jött egy ilyen, helyi viszonyokban jártas ember, ezért feladatokkal bízták meg Nopcsát – eleinte diplomáciai jellegű teendőkkel, később viszont katonai hírszerzéssel. A század elején egyre nőtt a feszültség az albánok és a törökök között, a báró pedig ezzel együtt egyre inkább kémként tevékenykedett, egy nagyszabású, de később lefújt fegyveres akció megszervezésére is felkészült. Állandó veszélyben élt, de az albánok között olyan megbízható embereket szerzett magának, akik védték őt.

Amikor 1910-ben a török csapatok kegyetlenkedései miatt felkelés tört ki Albániában, Nopcsa belevágott élete egyik legmerészebb akciójába. „A bécsi külügyminisztérium teljhatalmú titkos ügynökének adva ki magát, saját szakállára próbálta megoldani a nemzetközivé dagadó problémát” – írja a Robert Elsie albanológus által készített Nopcsa-emlékhonlapon Csaplár-Degovics Krisztián történész, albánszakértő. A blöff hetekkel később derült csak ki, és a gerillaakció a Monarchiának is kínos volt, ezért 1911. júliusán hazarendelték a bárót.

Menekülés Bécsbe[szerkesztés]

Erdély román megszállását követően Nopcsa Budapestre menekült. Az 1918-as októberi forradalom már Budapesten találja. Nem sokkal a Tanácsköztársaság kikiáltását követően Budapestről Bécsbe menekült. A kommunistáktól nem kapott útlevelet, így elhatározta hogy repülőgép-eltérítéssel menekül Magyarországról. Volt egy régebbi irata, amit még a Hadügyminisztérium állított ki. Erre ráhamisította a hadügyi népbiztos aláírását és az “utasítást” mely szerint a kommunisták megbízásából bizonyos “intézkedések” végett menjen Sopronba. Táskájába tette készülő új könyvének kéziratát, ékszereket és egy revolvert. Autóval kihajtott a Mátyásföldi Repülőtérre, ahol a parancsnoknak felmutatta az írást, azonnali intézkedést kérve. Egy kétüléses repülőgéppel indultak útnak. Amikor Győr felé értek előrántotta és a pilóta fejéhez szorította a revolvert és arra kényszerítette, hogy Bécsbe repüljenek.[13] Ez volt a világ első repülőgép-eltérítése.

Magánélete[szerkesztés]

Nopcsa hosszú éveken át tartott fent szerelmi viszonyt titkárával, az albán származású férfival, Bajazid Elmas Dodával.[14] 1933. április 25-én a bécsi első kerületben levő Singerstrasse egyik előkelő lakásán megölte Dodát, majd magával is végzett. A báró száján lőtt seb volt, míg a 45 éves titkárt egy, a jobb halántékon behatoló golyó ölte meg. A tragédiát rejtélyes homály borította, amelyet a báró búcsúlevele sem oszlatott el (a levelet a báró lakásán a rendőrségnek címezve találták). A rendőri vizsgálat megállapította, hogy a báró titkárát alvás közben ölte meg és azután önmagával végzett. A rendőrségnek írott levelében idegbetegségét hozta fel a tett okául. Titkárát, hűséges emberét azért vitte magával a halálba, hogy ne jusson nyomorúságba.[15][16]

Művei[szerkesztés]

  • A Gyulafehérvár, Déva, Ruszkabánya és a romániai határ közé eső vidék geológiája; Franklin Nyomda, Bp., 1905 (A Magyar Királyi Földtani Intézet évkönyve)
  • Aus Šala und Klementi. Albanische Wanderungen; Kajon, Sarajevo, 1910 (Zur Kunde der Balkanhalbinsel, 1. Reisen und Beobachtungen)
  • A legsötétebb Európa. Vándorlások Albániában; Fritz Nyomda, Bp., 1911 (Utazások könyvtára)
  • Haus und Hausrat im katholischen Nordalbanien; Institut für Balkanforschung, Sarajevo, 1912 (Zur Kunde der Balkanhalbinsel, 1. Reisen und Beobachtungen)
  • Beiträge zur Vorgeschichte und Ethnologie Nordalbaniens; Holzhausen, Wien, 1912
  • Haus und Hausrat im katholischen Nordalbanien; Institut für Balkanforschung, Sarajevo, 1912 (Zur Kunde der Balkanhalbinsel, 1. Reisen und Beobachtungen)
  • Die Dinosaurier der siebenbürgischen Landesteile Ungarns; Geolog. Reichsanst, Bp., 1915 (Mitteilungen aus dem Jahrbuche der königlichen ungar. geologischen Reichsanstalt)
  • Erdély dinosaurusai; Franklin Nyomda, Bp., 1915 (A Magyar Királyi Földtani Intézet évkönyve)
  • Az Albániáról szóló legújabb irodalom; összeáll. Nopcsa Ferenc; Hornyánszky Nyomda, Bp., 1918
  • Kallokibotium a primitive ampnychelydean tortoise from the uppermost cretaceous of Hungary; s.n., Bp., 1923 (Paleontologia Hungarica)
  • Festrede. Gehalten Franz Nopcsa anlässlich des Besuches der Paläontologischen Gesellschaft im M. Kir. Földtani Intézet in Budapest; Földtani Intézet Házinyomdája, Bp., 1928
  • Palaeontological notes on reptiles; Institutum Regni Hungariae Geologicum, Bp., 1928 (Geologica Hungarica Series palaeontologica)
  • Dinosaurierreste aus Siebenbürgen; Institutum Regni Hungariae Geologicum, Bp., 1929
  • Geographie und Geologie Nordalbaniens; Institutum Regni Hungariae Geologicum, Bp., 1929 (Geologica Hungarica Series geologica)
  • Traveler, scholar, political adventurer. A Transylvanian baron at the birth of Albanian independence. The memoirs of Franz Nopcsa; szerk., németről angolra ford. Robert Elsie; CEU Press, Bp.–New York, 2014

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 2.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  5. https://www.google.com/books/edition/Traveler_Scholar_Political_Adventurer/5C-xBgAAQBAJ?hl=en&gbpv=1&bsq=homosexuality
  6. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - báró Nopcsa Elekné gróf Zelenka-Zelenski Matild
  7. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - báró Nopcsa László
  8. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - báró Nopcsa Lászlóné Bája Mária
  9. Sz.Cs.: Leshely. Fatia Negra és a hátszegi dinoszauruszok
  10. Hidrológiai Tájékoztató 1961-2016 Hidrológiai tájékoztató, 1970 június. Dr. Bendefy László: Nopcsa Ferenc a tudós és az ember
  11. index.hu A magyar, aki albán király akart lenni - STÖCKERT GÁBOR 2012.11.28.
  12. ma7.sk - A dinoszauruszbáró, Nopcsa Ferenc kalandos élete - Pomichal Richárd - 2020. július 31.
  13. Eszenyi Miklós: Felsõszilvási Nopcsa Ferenc http://epa.oszk.hu/02300/02387/00039/pdf/EPA02387_osi_gyoker_2017_1-2_018-022.pdf 21. old. 20170813
  14. Baron Franz Nopcsa Archiválva 2011. november 4-i dátummal a Wayback Machine-ben In: Encyclopedia of gay, lesbian, bisexual, transgender & queer culture
  15. Kordos László: Dinoszaurusz a Skorpió jegyében (Magyar Tudomány, 2003/12 1592. o.)
  16. Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám) 1933-04-26 / 96. (3206.) szám

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Erdélyi tudománytörténeti évfordulók, EMT Tájékoztató (AZ ERDÉLYI MAGYAR MŰSZAKI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG HÍRLEVELE), 2012. 5-6.
  • Tasnádi-Kubacska András: Báró Nopcsa Ferenc kalandos élete; Franklin, Bp., 1937 (Világjárók Utazások és kalandok)
  • Tasnádi-Kubacska András: Franz Baron Nopcsa; Ungarisches Naturwissenschaftliches Museum, Bp., 1945 (Leben und Briefe ungarischer Naturforscher)
  • Gert Robel: Franz Baron Nopcsa und Albanien; Harrassowitz, Wiesbaden, 1966 (Albanische Forschungen)
  • Hála József: Franz Baron von Nopcsa. Anmerkungen zu seiner Familie und seine Beziehungen zu Albanien. Eine Bibliographie; németre ford. Hontvári Ottó, Werner Janoschek; Geologische Bundesanstalt–Ungarische Geologische Landesanstalt, Wien–Bp., 1993
  • International Conference on Ferenc Nopcsa and Albania. 13-14 October 1993. Abstracts; szerk. Dudich Endre, Hála József; Hungarian Geological Survey, Bp., 1993
  • Főzy István: Nopcsa báró és a Kárpát-medence dinoszauruszai. A Magyarosaurus dacus és a többiek; Alfadat-press, Tatabánya, 2000
  • Demény-Dittel Lajos: Báró Nopcsa Ferenc dr., paleontológus és néprajzkutató munkássága, 1877-1933; magánkiadás, 2011
  • Dacian Muntean: Aventurile şi călătoriile baronului Nopcsa. Monografie; Sens, Deva, 2013
  • Magyar János (2021): 125 éve találták az erdélyi dinoszauruszokat! Greenfo.hu
Commons:Category:Ferenc Nopcsa
A Wikimédia Commons tartalmaz Nopcsa Ferenc (paleontológus) témájú médiaállományokat.