Nopcsa Ferenc (paleontológus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nopcsa Ferenc
Baron Franz Nopcsa in Albanian uniform.jpg
Született 1877. május 3.[1][2]
Erdély
Elhunyt 1933. április 25. (55 évesen)[1][2]
Bécs[3]
Állampolgársága
Élettárs Bajazid Elmaz Doda
Foglalkozása
  • őslénykutató
  • etnológus
  • albanológus
  • író
  • zoológus
Iskolái Theresianum (–1902, doktorátus)
Halál okalőtt seb
A Wikimédia Commons tartalmaz Nopcsa Ferenc témájú médiaállományokat.
Nopcsa Ferenc albán harci öltözetben - 1913 körül

Báró felsőszilvási Nopcsa Ferenc (Déva, 1877. május 3.Bécs, 1933. április 23.) kalandos életű magyar paleontológus, geológus, albanológus, hírszerző, albán trónaspiráns, az MTA levelező, majd rendes tagja (később erről lemondott). Ő volt az első magyarországi dinoszauruszlelet tudományos leírója.

Életpályája[szerkesztés]

Származása[szerkesztés]

Erdélyi, Hunyad megyei, elmagyarosodott román nagybirtokos családból származott. Nagyapja, Nopcsa László nevéhez legendás történetek kapcsolódtak, ő volt Jókai Mór Fatia Negra nevű rablóvezér hősének fő mintája a Szegény gazdagok című regényében.[4] Nagybátyja, Nopcsa Ferenc (Felsőfarkadin, 1815–1904) Hunyad vármegye főispánja, 1868-tól 1894-ig Erzsébet királyné főudvarmestere volt.

Tanulmányai[szerkesztés]

A bécsi Theresianumban tanult földtant. 1895-ben, amikor a családi birtokon, Szentpéterfalván húga, a 12 éves Ilona dinoszauruszmaradványokat talált, ő vállalta (18 évesen), hogy besorolja a leleteket. A fiatalember 1897-ben egy cikkben leírta a kréta időszakból származó maradványokat, amelyek végül a Magyarosaurus nevet kapták. A felfedezésről két évvel később beszámolt a Bécsi Tudományos Akadémia egy ülésén is. Id. Lóczy Lajos tanítványa volt. Figyelmét a felfedezés fordította a paleontológia felé. Már akkor felvetette, hogy a Magyarosaurus méretei szigeti életterének szűkössége miatt olyan szerények, és ezzel megalapozta az izolált zsugorodás elméletét, amit ma már széles körben elfogadnak a tudósok.

Menekülés Bécsbe[szerkesztés]

Erdély román megszállását követően Nopcsa Budapestre menekült. Az 1918-as októberi forradalom már Budapesten találja. Nem sokkal a Tanácsköztársaság kikiáltását követően Budapestről Bécsbe menekült. A kommunistáktól nem kapott útlevelet, így elhatározta hogy repülőgép-eltérítéssel menekül Magyarországról. Volt egy régebbi irata, amit még a Hadügyminisztérium állított ki. Erre ráhamisította a hadügyi népbiztos aláírását és az “utasítást” mely szerint a kommunisták megbízásából bizonyos “intézkedések” végett menjen Sopronba. Táskájába tette készülő új könyvének kéziratát, ékszereket és egy revolvert. Autóval kihajtott a Mátyásföldi Repülőtérre, ahol a parancsnoknak felmutatta az írást, azonnali intézkedést kérve. Egy kétüléses repülőgéppel indultak útnak. Amikor Győr felé értek előrántotta és a pilóta fejéhez szorította a revolvert és arra kényszerítette, hogy Bécsbe repüljenek.[5] Ez volt a világ első repülőgép-eltérítése.

Magánélete[szerkesztés]

Nopcsa hosszú éveken át tartott fent szerelmi viszonyt titkárával, az albán származású férfival, Bajazid Elmas Dodával.[6] 1933-ban megölte Dodát, majd magával is végzett.[7]

Paleontológiai kutatásai[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • A Gyulafehérvár, Déva, Ruszkabánya és a romániai határ közé eső vidék geológiája; Franklin Nyomda, Bp., 1905 (A Magyar Királyi Földtani Intézet évkönyve)
  • Aus Šala und Klementi. Albanische Wanderungen; Kajon, Sarajevo, 1910 (Zur Kunde der Balkanhalbinsel, 1. Reisen und Beobachtungen)
  • A legsötétebb Európa. Vándorlások Albániában; Fritz Nyomda, Bp., 1911 (Utazások könyvtára)
  • Haus und Hausrat im katholischen Nordalbanien; Institut für Balkanforschung, Sarajevo, 1912 (Zur Kunde der Balkanhalbinsel, 1. Reisen und Beobachtungen)
  • Beiträge zur Vorgeschichte und Ethnologie Nordalbaniens; Holzhausen, Wien, 1912
  • Haus und Hausrat im katholischen Nordalbanien; Institut für Balkanforschung, Sarajevo, 1912 (Zur Kunde der Balkanhalbinsel, 1. Reisen und Beobachtungen)
  • Die Dinosaurier der siebenbürgischen Landesteile Ungarns; Geolog. Reichsanst, Bp., 1915 (Mitteilungen aus dem Jahrbuche der königlichen ungar. geologischen Reichsanstalt)
  • Erdély dinosaurusai; Franklin Nyomda, Bp., 1915 (A Magyar Királyi Földtani Intézet évkönyve)
  • Az Albániáról szóló legújabb irodalom; összeáll. Nopcsa Ferenc; Hornyánszky Nyomda, Bp., 1918
  • Kallokibotium a primitive ampnychelydean tortoise from the uppermost cretaceous of Hungary; s.n., Bp., 1923 (Paleontologia Hungarica)
  • Festrede. Gehalten Franz Nopcsa anlässlich des Besuches der Paläontologischen Gesellschaft im M. Kir. Földtani Intézet in Budapest; Földtani Intézet Házinyomdája, Bp., 1928
  • Palaeontological notes on reptiles; Institutum Regni Hungariae Geologicum, Bp., 1928 (Geologica Hungarica Series palaeontologica)
  • Dinosaurierreste aus Siebenbürgen; Institutum Regni Hungariae Geologicum, Bp., 1929
  • Geographie und Geologie Nordalbaniens; Institutum Regni Hungariae Geologicum, Bp., 1929 (Geologica Hungarica Series geologica)
  • Traveler, scholar, political adventurer. A Transylvanian baron at the birth of Albanian independence. The memoirs of Franz Nopcsa; szerk., németről angolra ford. Robert Elsie; CEU Press, Bp.–New York, 2014

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. május 2.)
  2. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  4. Sz.Cs.: Leshely. Fatia Negra és a hátszegi dinoszauruszok
  5. Eszenyi Miklós: Felsõszilvási Nopcsa Ferenc http://epa.oszk.hu/02300/02387/00039/pdf/EPA02387_osi_gyoker_2017_1-2_018-022.pdf 21. old. 20170813
  6. Baron Franz Nopcsa Archiválva 2011. november 4-i dátummal a Wayback Machine-ben In: Encyclopedia of gay, lesbian, bisexual, transgender & queer culture
  7. Kordos László: Dinoszaurusz a Skorpió jegyében (Magyar Tudomány, 2003/12 1592. o.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Erdélyi tudománytörténeti évfordulók, EMT Tájékoztató (AZ ERDÉLYI MAGYAR MŰSZAKI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG HÍRLEVELE), 2012. 5-6.
  • Tasnádi-Kubacska András: Báró Nopcsa Ferenc kalandos élete; Franklin, Bp., 1937 (Világjárók Utazások és kalandok)
  • Tasnádi-Kubacska András: Franz Baron Nopcsa; Ungarisches Naturwissenschaftliches Museum, Bp., 1945 (Leben und Briefe ungarischer Naturforscher)
  • Gert Robel: Franz Baron Nopcsa und Albanien; Harrassowitz, Wiesbaden, 1966 (Albanische Forschungen)
  • Hála József: Franz Baron von Nopcsa. Anmerkungen zu seiner Familie und seine Beziehungen zu Albanien. Eine Bibliographie; németre ford. Hontvári Ottó, Werner Janoschek; Geologische Bundesanstalt–Ungarische Geologische Landesanstalt, Wien–Bp., 1993
  • International Conference on Ferenc Nopcsa and Albania. 13-14 October 1993. Abstracts; szerk. Dudich Endre, Hála József; Hungarian Geological Survey, Bp., 1993
  • Főzy István: Nopcsa báró és a Kárpát-medence dinoszauruszai. A Magyarosaurus dacus és a többiek; Alfadat-press, Tatabánya, 2000
  • Demény-Dittel Lajos: Báró Nopcsa Ferenc dr., paleontológus és néprajzkutató munkássága, 1877-1933; magánkiadás, 2011
  • Dacian Muntean: Aventurile şi călătoriile baronului Nopcsa. Monografie; Sens, Deva, 2013
  • Wikimedia Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Nopcsa Ferenc témájú kategóriát.