Ceratopsidae
| Ceratopsidae | ||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: 90–66 Ma késő kréta | ||||||||||||||||||||||||||||
A Triceratops koponyája | ||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Alcsaládok | ||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Ceratopsidae témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Ceratopsidae témájú médiaállományokat és Ceratopsidae témájú kategóriát.
|
A Ceratopsidae a marginocephalia dinoszauruszok speciális csoportja, melybe a Triceratops és a Styracosaurus tartozik. Valamennyi ismert faja csőrrel, és az állcsont hátsó részén több sornyi nyírásra alkalmas foggal, valamint szarvakkal és nyakfodorral rendelkező négy lábon járó növényevő volt, amely a késő kréta időszakban élt főként Észak-Amerika nyugati részén (egy faj, a Turanoceratops tardabilis Ázsiából ismert[1]). A csoport két alcsaládra oszlik. A Ceratopsinae vagy Chasmosaurinae tagjait általában hosszú, háromszög alakú nyakfodor és jól fejlett homlokszarvak jellemzik. A Centrosaurinae nemek orránál jól fejlett szarvak vagy tülkök találhatók, míg nyakfodruk rövidebb és négyszögletesebb, a hátsó részéből pedig tüskék állnak ki.
A szarvak és nyakfodrok nagy változatosságot mutatnak, és a különböző fajok elsődleges ismertetőjegyeként szolgálnak. A céljuk nem teljesen egyértelmű. Az egyik feltevés szerint a ragadozókkal szembeni védelem – bár a fodrok számos fajnál törékenyek. A gallér csontja sokszor nem tömör csontlemez, hanem lyukakkal tagolt, sőt akkora nyílások is lehetnek benne, hogy már inkább csak a gallér keretének tűnik a csont. A gallérok a megnyúlt járomcsonthoz csatlakoznak, így joggal feltehető, hogy az egyébként gyenge harapású állkapocs számára biztosít többlet izomtapadási helyet. A család őseinek feje még jóval rövidebb volt, a megnyúlt csőr mozgatását ugyanakkora izmok már nem kielégítően oldották meg.
A járomcsont megnyúlásával nagy bőrfelület keletkezett, amely másodlagosan a nemi szelekcióban is szerepet kaphatott. A ma élő patásokhoz hasonlóan másodlagos nemi jellegzetességekké váltak, és a gallér megnyúlása, epoccipitális csontokkal (bőrcsontok) díszítettsége már ehhez köthető. A párválasztás során a pózolásnál vagy a fajtársakkal való harcokban játszottak szerepet – ez utóbbi éppúgy nem valószínű, mint a ragadozók elleni védelem, ugyanabból az okból. A Pachyrhinosaurus és a Achelousaurus koponyáin levő kidudorodások hasonlítanak azokra, amelyek a mai pézsmatulkok szarvainak tövénél találhatók, ami arra utalhat, hogy a fejükkel ökleltek is.
A centrosaurinákat gyakran találták együtt nagyobb csontmedrekben más fajok képviselőivel, így feltételezhető, hogy ezek az állatok nagy csordákban éltek.
Taxonómia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


A család rendszerezése a szarvak száma, egymáshoz viszonyított mérete, a gallér alakja és mérete és az epoccipitális csontok elhelyezkedése alapján történik. A két alcsalád a legfeltűnőbb jellemző szerint oszlik szét. A Centrosaurinae alcsaládnál az orrháti szarv a legnagyobb, leghosszabb, míg a szemgödrök felettiek csökevényesek, esetleg teljesen hiányoznak. Ennek kompenzálására viszont az arcon is lehet szarvuk, gallérjuk erősen tagolt, a gallér peremén nagy méretű epoccitipitális csontok sorakoznak, a Styracosaurusoknál egyenesen szarvak erdeje lett belőlük. A Chasmosaurinae alcsaládnál az orrháti szarv kicsi vagy közepes méretű, de kisebb, mint a szemöldökeresz szarvai. A gallér kevésbé tagolt, nagyobb méretű díszek nincsenek rajtuk. A gallér azonban nagyobb méretű, ide tartozik a szárazföldi állatok fejhosszúság-rekordere, a Torosaurus latus.
Rendszerezésük különösen nehéz azokban az esetekben, ahol nem áll rendelkezésre az egyedfejlődés minden szakaszából maradvány, mivel a gallér mérete, a szarvak méretének egymáshoz való viszonya és a csontkinövések száma, mérete, alakja is változhat az egyedfejlődés során. Az egyik legjobb példa erre a Torosaurus bizonytalan esete, amelynek hatalmasra nyúló gallérja valószínűleg csak az egyedfejlődés késői szakaszaiban alakult ki. A fiatalabb példányokat Triceratopsnak nevezzük.
- Ceratopsidae család
- Centrosaurinae alcsalád
- Achelousaurus – (Montana, USA)
- Albertaceratops – (Alberta, Kanada & Montana, USA)
- ? Avaceratops – (Montana, USA)
- Brachyceratops – (Montana, USA & Alberta, Kanada)
- Centrosaurus – (Alberta, Kanada)
- Diabloceratops – (Montana, USA)
- Einiosaurus – (Montana, USA)
- Monoclonius – (Montana, USA & Alberta, Kanada)
- Pachyrhinosaurus – (Alberta, Kanada & Alaszka, USA)
- Rubeosaurus – (Montana, USA)
- Sinoceratops - (Sandong, Kína)
- Styracosaurus – (Alberta, Kanada & Montana, USA)
- Ceratopsinae alcsalád' (= Chasmosaurinae')
- Agathaumas - (Wyoming, USA)
- Agujaceratops – (Texas, USA)
- Anchiceratops – (Alberta, Kanada)
- Arrhinoceratops – (Alberta, Kanada)
- ? Ceratops – (Montana, USA & Alberta, Kanada)
- Chasmosaurus – (Alberta, Kanada)
- Coahuilaceratops - (Coahuila, Mexikó)
- Dysganus - (Monytana, USA)
- Eotriceratops – (Alberta, Kanada)
- Medusaceratops - (Montana, USA)
- Nedoceratops – (Wyoming, USA)
- Pentaceratops – (Új-Mexikó, USA)
- Torosaurus – (Wyoming, Montana, Dél-Dakota, Észak-Dakota & Utah, USA & Saskatchewan, Kanada)
- Triceratops – (Montana & Wyoming, USA & Saskatchewan & Alberta, Kanada)
- Turanoceratops – (Üzbegisztán)
- Centrosaurinae alcsalád
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Sues, H.-D. (2009). "Turanoceratops tardabilis—the first ceratopsid dinosaur from Asia". Naturwissenschaften.
{{cite journal}}: Text "doi:10.1007/s00114-009-0518-9" ignored (súgó)
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Ceratopsidae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Dodson, P. (1996). The Horned Dinosaurs. Princeton, New Jersey: Princeton University Press. xiv-346. o.
- Dodson, P., & Currie, P. J. (1990). "Neoceratopsia". In Weishampel, D. B., Dodson, P., & Osmólska, H. (ed.). The Dinosauria. Los Angeles, Oxford: University of California Press, Berkeley. 593–618, xvi-733. o.
{{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "Ceratopidae at DinoData". Hozzáférés: 2009. január 27..