Giorgio Vasari

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Giorgio Vasari
Vasari autoritratto.jpg
Született Giorgio II Vasari
1511. július 30.[1][2]
Arezzo[3]
Elhunyt 1578. június 27. (66 évesen)[2]
Firenze[3]
Állampolgársága olasz[4]
SzüleiAntonio Vasari
Foglalkozása
Tisztség udvari festő
Kitüntetései Order of the Golden Spur
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Giorgio Vasari témájú médiaállományokat.
Giorgio Vasari önarcképe
Giorgio Vasari: Lorenzo Medici

Giorgio Vasari (Arezzo, 1511. július 30.(?) – Firenze, 1574. június 27.) olasz építész, manierista festő, művészeti író.

Életpályája[szerkesztés]

Fiatalon került Firenzébe, ahol Michelangelo és Andrea del Sarto tanítványa volt, de leginkább Raffaello és Michelangelo római falfestményeinek a másolásával képezte ki magát. Tanult rajzolni, festeni, és ötvösséget is. Firenzében nagyrészt a Medici-család szolgálatában állt. Tevékenykedett Arezzóban, Bolognában, Nápolyban, Velencében, Rómában, Riminiben, Ravennában, Urbinóban. Michelangeloval közelebbi kapcsolatba került, festett képeket is a kartonjai szerint és az ő tanácsára építészeti tanulmányokat is folytatott.

Festőművészként[szerkesztés]

  • A Palazzo Vecchio udvarának, nagytermének és melléktermeinek nagy freskóképeiben főleg a Medici-család történetének egyes jeleneteit ábrázolta. Rómában, a Vatikán Sala regiáját a pápák történetéből vett festményekkel díszítette, a római Cancellaria nagy termének falaira pedig III. Pál pápa történetét festette. Számos függő képe közül a legnevezetesebbek: Az utolsó vacsora (Firenze, Sta Croce kolostor); Keresztelő Szent János lefejezése (Róma, S. Giovanni Battista); Ahasvérus lakomája (Arezzo, Akadémia); Krisztus föltámadása (sienai akadémia); Szt. Gergely (bolognai képtár); Caritas (madridi muzeum); Lorenzo Magnifico és Alessandro de'Medici, valamint saját képmása a firenzei Uffizi-képtárban stb. Jellemző módon, ha nem is éppen előnyösen mutatja be a Budapesten található két képe: A kánai menyegző és A három grácia.
  • Festőként nem volt a legnagyobbak között. Festményeiben vajmi kevés az igazi érzés és rendkívüli ügyessége a kompozícióban és rajzban sem elégít ki.

Építészként[szerkesztés]

Giorgio Vasari építész

Mint építész, maradandót alkotott: az ő tervei szerint épült az Uffizi és az úgynevezett Vasari-folyosó Firenzében.

Michelangelo síremléke Firenzében, Vasari tervei szerint készült

Művészeti íróként[szerkesztés]

  • Hírnevét főleg irodalmi munkásságának köszöneti. Az olasz művészek életrajzainak nagy gyűjteménye, amelyet Le vite de'piu ecellenti pittori, scultori ed architetti címmel 1550-ben Firenzében és második javított, bővített kiadásban 1568-ban kiadott (magyarul: A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete; Magyar Helikon, 1978), hibái és hiányai dacára a művészeti irodalom mindmáig egyik legjelentősebb forrása. A munka több mint ezer oldal; felbecsülhetetlen forrása a művészettörténet-írásnak.
  • A reneszánsz szót valószínűleg ő használta először.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.treccani.it/enciclopedia/giorgio-vasari_(Enciclopedia-Italiana)/
  2. a b data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Вазари Джорджо, 2015. szeptember 28.
  4. 2018. augusztus 17., https://www.kulturarv.dk/kid/VisKunstner.do?kunstnerId=3637

Források[szerkesztés]

Művei magyar nyelven[szerkesztés]

  • A renaissance mesterei; ford., jegyz. Honti Rezső; Győző, Bp., 1930
  • A renaissance nagy művészei; ford., bev. Brelich Mario; ABC, Bp., 1943
  • A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete; vál., bev., életrajzok Vayer Lajos, ford. Zsámboki Zoltán; Magyar Helikon–Európa, Bp., 1973
  • Giorgio Vasari: A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete; szerk.: Zima Szabolcs. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft. ISBN 963 5962 568

További információk[szerkesztés]