Asszuán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Asszuán (أسوان, Aswān)
Bazársor a városban
Bazársor a városban
Asszuán zászlaja
Asszuán zászlaja
Közigazgatás
Ország  Egyiptom
Kormányzóság Asszuáni kormányzóság
Testvérvárosok
Lista
Sonoma
Népesség
Teljes népesség 252 246 fő (2006)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 99 m
Időzóna EET (UTC+2)
Elhelyezkedése
Asszuán (Egyiptom)
Asszuán
Asszuán
Pozíció Egyiptom térképén
é. sz. 24° 05′ 20″, k. h. 32° 53′ 59″Koordináták: é. sz. 24° 05′ 20″, k. h. 32° 53′ 59″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Asszuán témájú médiaállományokat.

Asszuán (óegyiptomi nevén Szuanu, ógörögül: Szüéné (Συήνη), arabul: أسوان - Aswān, koptul: ⲥⲟⲩⲁⲛ Swān) város Egyiptom déli részén, a modern egyiptomi Asszuáni Kormányzóság székhelye. A 2012-ben már 300 000 lakosú település, a Nílus keleti partján, az 1. katarakta bejáratánál fekszik é. sz. 24° 05′, k. h. 32° 56′. Az ókorban Asszuán volt az Ókori Egyiptom déli határa, ettől délre kezdődött Alsó-Núbia. A várostól délre építették meg a 20. század elején az afrikai ország legnagyobb duzzasztógátjait, majd végül az 1960-as években a Nagy Asszuáni-gátat.

Ma Asszuán az egyiptomi idegenforgalom egyik legkedveltebb célpontja. Számos turista keresi fel a környék nevezetes történelmi emlékeit, mint Philai, Elephantiné szigete vagy a Szent Símeon kolostor, de rengeteg látogatót vonz az ország egyik legszebb múzeuma, az asszuáni Núbiai Múzeum is. Repülőtere az asszuáni nemzetközi repülőtér.

Éghajlata[szerkesztés]

Asszuán éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 23,0 25,2 29,5 35,0 39,0 41,4 41,1 41,0 39,3 36,0 29,0 24,3 33,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 8,7 10,2 13,8 19,0 23,0 25,2 26,0 25,8 24,0 20,6 15,0 10,5 18,5
Átl. csapadékmennyiség (mm) 0 0 0 0 0 0 0 1 0 1 0 0 1
Forrás: World Meteorological Organization, NOAA


Története[szerkesztés]

Felső-Egyiptom déli határvidéke, így Asszuán környéke a Kr. e. 4. - 3. évezred fordulóján az egyiptomi Nagada kultúra és az alsó-núbiai A csoport kultúrájának határán feküdt. A modern város melletti Elefantiné szigetén már az Óbirodalom korában jelentős kereskedelmi központ létesült és egyiptomi város és erődítmény épült. Ettől az időtől kezdve a város az ország déli határának számított, és bár a valószínűleg a modern település alatt fekvő ókori település fáraókori rétegei egyelőre nincsenek feltárva, szemközti nyugati parton sziklába vájt gazdag kormányzósírok, a település stratégiai és gazdasági fontosságáról tanúskodnak.

swn.t
s E34
n
t
niwt

Asszuánba (egyiptomi nyelv en: Szuenet, tudományos átírásban Swn.t ebből ógörög nyelven: Συήνη) érkeztek meg ugyanis délről Egyiptomba a különböző egzotikus áruk, mint az elefántcsont, állatbőrök, keményfák, illatszerek és fűszerek, valamint a núbiai arany. A környéken a sivatag szélén számos gránitbánya volt található. A város a Hellénisztikus korban is megtartotta fontos szerepét és számos klasszikus szerző, mint Sztrabón és idősebb Plinius is említést tesz róla. Eratoszthenész ebben a városban és Alexandriában a nyári napforduló napján délben mért árnyék különbsége alapján számította ki a Föld kerületét.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]