Asszuán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Asszuán (أسوان, Aswān)
Bazársor a városban
Bazársor a városban
Asszuán zászlaja
Asszuán zászlaja
Közigazgatás
Ország Egyiptom
Kormányzóság Asszuáni kormányzóság
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség267 913 fő (2006)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság99 m
IdőzónaEET (UTC+2)
Elhelyezkedése
Asszuán (Egyiptom)
Asszuán
Asszuán
Pozíció Egyiptom térképén
é. sz. 24° 05′ 20″, k. h. 32° 53′ 59″Koordináták: é. sz. 24° 05′ 20″, k. h. 32° 53′ 59″
A Wikimédia Commons tartalmaz Asszuán témájú médiaállományokat.

Asszuán (egyiptomi nyelv en: Szuenet, tudományos átírásban Swn.t; ógörögül: Szüéné (Συήνη), arabul: أسوان - Aswān, koptul: ⲥⲟⲩⲁⲛ Swān) város Egyiptom déli részén, a modern egyiptomi Asszuáni Kormányzóság székhelye. A 2012-ben már 300 000 lakosú település, a Nílus keleti partján, az 1. katarakta bejáratánál fekszik é. sz. 24° 05′, k. h. 32° 56′. Az ókorban Asszuán volt az Ókori Egyiptom déli határa, tőle délre terült el Alsó-Núbia. A várostól délre építették meg a 20. század elején az afrikai ország legnagyobb duzzasztógátjait, majd végül az 1960-as években a Nagy Asszuáni-gátat.

Repülőtere az asszuáni nemzetközi repülőtér.

Éghajlata[szerkesztés]

Asszuán éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)23,025,229,535,039,041,441,141,039,336,029,024,333,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)8,710,213,819,023,025,226,025,824,020,615,010,518,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)0000000101001
Forrás: World Meteorological Organization, NOAA


Története[szerkesztés]

Felső-Egyiptom déli határvidéke, így Asszuán környéke a Kr. e. 4. - 3. évezred fordulóján az egyiptomi Nagada kultúra és az alsó-núbiai A csoport kultúrájának határán feküdt.

A modern város melletti Elephantiné szigetén már az Óbirodalom korában jelentős kereskedőváros és erődítmény állt. Ettől az időtől itt húzódott az ország déli határa. Az ókori település valószínűleg a modern település alatt terült el. A fáraókori rétegeket még nem tárták fel, de a nyugati parton sziklába vájt gazdag kormányzósírok a település stratégiai és gazdasági fontosságáról tanúskodnak.

swn.t
sE34
n
t
niwt

Ide érkeztek délről a különböző egzotikus áruk, mint például az elefántcsont, állatbőrök, keményfák, illatszerek és fűszerek, valamint a núbiai arany. A sivatag szélén számos gránitbányát nyitottak.

Fontos szerepét a hellénisztikus korban is megtartotta. Több klasszikus szerző, így Sztrabón és idősebb Plinius is megemlíti. Eratoszthenész az ebben a városban és Alexandriában a nyári napforduló napján délben mért árnyék különbsége alapján számította ki a Föld kerületét.

Látnivalói[szerkesztés]

Ma Asszuán az egyiptomi idegenforgalom egyik kedveltebb célpontja. Számos turista keresi fel a környék nevezetes történelmi emlékeit, mint Philai, Elephantiné szigete vagy a Szent Simeon kolostor, de rengeteg látogatót vonz az ország egyik legszebb múzeuma, a Núbiai Múzeum is.

A temetőkörzet[szerkesztés]

Az asszunáni sziklasírok kialakítása a közép-egyiptomiakéhoz (Beni Haszán hasonló, de durvább, elnagyoltabb. Fülkéiket a protodór oszlopok helyett elnagyolt sziklapillérek tagolják; többüknek még terasza sincs. Több sír dromosza (feljáró útja) épen megmaradt (Hajnóczi).

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Hajnóczi: Hajnóczi Gyula: Az egyiptomi építészet. In: Hajnóczi Gyula: Az építészet története — Ókor. Második kiadás, Tankönyvkiadó Bp., 1969, 124. old.

További információk[szerkesztés]