Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon/2016 I.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tudnivalók

Ezen az oldalon jelöljük a kezdőlapra a cikkeket, a 2016-os év első felére.

1. hét

január 4. 0.00 és január 7. 11.59 között: Australopithecus

A jelölt cikk: Australopithecus (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Australopithecus africanus
Australopithecus africanus
Csimpánzcsontváz
Csimpánzcsontváz

Az Australopithecus és a Paranthropus nemek (közös nevükön: Australopithecina) az emberfélék (Hominidae) családjában a Hominina öregnem egy mára letűnt csoportjának tagjai, míg az emberfélék másik csoportjába az ember (Homo) nemet soroljuk, benne a ma élő emberrel (Homo sapiens).

A csoport elméleti szempontból nagyon jelentős. Egyrészt: fogazat, csontozat, valószínűsíthető életmód stb. szempontjából sajátos átmenet az emberszabású majmok és az emberfélék között annak ellenére, hogy ez az alaktani és anatómiai hasonlóság nem feltétlenül fejlődéstörténeti rokonság is. Erről, tehát a csoportnak az emberré válásban betöltött szerepéről nincs tudományos konszenzus. A nem két faját, az Australopithecus afarensist és a fejlettebb Australopithecus africanust a tudósok többsége az emberek (Homo nem) közvetett ősének, az előembereket megelőző fejlődési fokozatnak („majomembereknek”) tartja. Más tudósok (pl. a Leakey „paleontológus dinasztia”) szerint az Australopithecina teljes egészében egy oldalág a törzsfejlődés fáján. Akárhogy is, az Australopithecina tanulmányozása közvetve mindenképpen elképzelést nyújthat az emberősökről. Másrészt, mai tudásunk szerint több millió évig az Australopithecus fajok voltak a legfejlettebb, legemberszerűbb főemlősök, és pár millió évig fennmaradtak az előemberek megjelenése után is.

Az Australopithecusok leleteinek felfedezése, tanulmányozása, a paleoantropológiai elméletek megalkotása aktívan művelt, fejlődő, ám bizonytalanságokkal terhes kutatási terület. Számos maradványuk ismert, ám ezek egyrészt nem elegendőek egy biztos kép megrajzolásához, másrészt, már-már rendszeresen újabbak kerülnek elő, és gyakran megingatják a népszerűbb, valószínűbbnek tartott elméleteket is.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

január 7. 12.00 és január 10. 23.59 között: Paul Keres

A jelölt cikk: Paul Keres (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Paul Keres sakktáblánál
Paul Keres sakktáblánál

Paul Keres (oroszosan: Paul Petrovics Keresz; Narva, 1916. január 7.Helsinki, 1975. június 5.) észt sakknagymester, Észtország négyszeres, a Szovjetunió háromszoros bajnoka, csapatban hétszeres, egyéniben hatszoros olimpiai aranyérmes, csapatban és egyéniben háromszoros Európa-bajnok, sakkszakíró, teoretikus, a sakkfeladványszerzés mestere.

Versenyeredményei alapján a 20. század egyik legjobb sakkozója volt, sokan őt tartják a legerősebb sakkjátékosnak azok közül, akik sohasem lettek világbajnokok. „A sakk koronahercege” néven is emlegették.

1938-ban megnyerte az AVRO-tornát, amivel jogot szerzett arra, hogy páros mérkőzést vívjon a regnáló sakkvilágbajnokkal, Alekszandr Aljechinnel. A mérkőzés előkészületei megkezdődtek, de az összecsapásra a második világháború, majd Aljechin halála miatt nem került sor. A háború után nyolcszor játszhatott a világbajnokjelöltek tornáján, és négyszer úgy maradt le a világbajnokkal vívható mérkőzésről, hogy közvetlenül a kihívó mögött végzett.

Észtországban már életében nemzeti hősként tisztelték. Halála után több városban neveztek el róla utcát, emeltek neki szobrot, és a sakk történetében egyedülálló módon az euró bevezetéséig az ő arcképe díszítette az észt ötkoronás bankjegyet. 2014-ben a World Chess Hall of Fame tagjai közé választották. Születésének 100. évfordulóját, 2016-ot a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) Paul Keres évének nyilvánította.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom a Cserkészet szócikket, a mozgalom alapítója, Robert Baden-Powell 1941. január 8-i halálának évfordulójára. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. november 20., 21:09 (CET)[válasz]

Javaslom a jelenleg kiemelési eljárás alatt álló Paul Keres szócikket, amennyiben addig megkapja a kiemelt státuszt. Figyelembe véve azt, hogy január 7-e halálának 100. évfordulója, és életművére, eredményeire tekintettel a Nemzetközi Sakkszövetség 2016-ot Paul Keres évének nyilvánította. --Dodi123 vita 2015. december 5., 11:21 (CET)[válasz]

Felőlem lehet más is ebben az időszakban, a Cserkészet pedig február 22-én, Bi-Pi születésnapján. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. december 5., 19:49 (CET)[válasz]

Symbol support vote.svg támogatom mindkét javaslatot, vagyis hogy a 2016-1-2 sablonba Paul Keres és a 2016-8-1 sablonba a Cserkészet szócikke kerüljön, ide Paul Keres, oda Bi-Pi születésnapjára konszenzussal javasolva. Ezzel adott a két cikkajánló elkészítője is, a harmadik meg postáként átviszi a 8. hét elejére a 2016-8-1 sablonba a Cserkészet szócikk jelölését. Ha tévedtem, szíveskedjetek korrigálni. - *feridiák vita 2015. december 9., 08:13 (CET)[válasz]

Symbol support vote.svg támogatom hármotok egybehangzó javaslatát. Witéz vita 2015. december 9., 10:20 (CET)[válasz]

A Paul Keres szócikknek még tart a kiemelési eljárása. Attól még beírhatom a sablonba, és megírhatom a szócikket, vagy várjuk meg az eljárás végét? (január 1-én zárul). – Dodi123 vita 2015. december 10., 09:12 (CET)[válasz]

Szerintem beírhatod. Andrew69. Blue a v.svg 2015. december 16., 11:21 (CET)[válasz]

Paul Keres január 1-jén megkapta a kiemelt státuszt! Tehát január 7. és 10. között, így születésének 100. évfordulóján ő, s vele a sakk lehet kinn a Kezdőlapon. Köszönet a közös eredményért és a jó együttműködésért minden résztvevőnek. - *feridiák vita 2016. január 1., 23:00 (CET)[válasz]

P.S. Kapcsolódó előzmények: Kezdőlap kiemelt cikkei vitalap/2015-49-1.

2. hét

január 11. 0.00 és január 14. 11.59 között: Nyolcvan nap alatt a Föld körül (regény)

A jelölt cikk: Nyolcvan nap alatt a Föld körül (regény) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Az 1896-os francia kiadás könyvborítója
Az 1896-os francia kiadás könyvborítója

A Nyolcvan nap alatt a Föld körül (Le Tour du monde en quatre-vingts jours) Jules Verne Franciaországban könyvként 1873-ban (sorozatban 1872. november 6. és 1872. december 22. között a Le Temps-ben) megjelent, világszerte népszerű klasszikus kalandregénye, egyik legismertebb műve. Magyarul először 1876-ban a Franklin Társulat adta ki Szász Károly fordításában, 1956-ban meg is filmesítették.

A történetben Phileas Fogg londoni úriember és újonnan alkalmazott francia inasa, Passepartout próbálja megkerülni a Földet 80 nap alatt. A különös utazás tétje 20 ezer font. Erre a különleges vállalkozásra a közlekedés forradalma teremtette meg a lehetőséget. Az új közlekedési eszközök: a vasút és a gőzhajó lerövidítették a távolságokat.

A könyv szórakoztató, romantikus kalandregény, miként Verne több más műve is. A középpontban a hős és fantáziadús hőstettei, megpróbáltatásai állnak. A főszereplőt a fogadás kiszakítja megszokott környezetéből, veszélyes helyzetekbe kerül, állandóan vándorol, utazik, és végül diadalmaskodik.

Tucatnyi élő szereplős és animációs filmben dolgozták fel olyan sztárokkal, mint David Niven, Shirley MacLaine, Pierce Brosnan, Peter Ustinov vagy Jackie Chan.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Nyolcvan nap alatt a Föld körül szócikket javaslom kétszeres évfordulós aktualitása okán: a regény magyarul 140 éve jelent meg először, 1876-ban a Franklin Társulat adta ki Szász Károly fordításában, valamint megfilmesítése 60 éve, 1956-ban került bemutatásra. - *feridiák vita 2016. január 6., 10:18 (CET)[válasz]

Cikkajánlója a 2016-2-1 sablonban készül. - *feridiák vita 2016. január 7., 00:10 (CET)[válasz]

január 14. 12.00 és január 17. 23.59 között: 1972-es sakkvilágbajnokság

A jelölt cikk: 1972-es sakkvilágbajnokság (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Az 1972-es sakkvilágbajnokság versenysorozata zónaversenyekből, zónaközi versenyből, a világbajnokjelöltek egyenes kieséses rendszerű páros mérkőzéseiből és a világbajnoki döntőből állt. A döntőben a világbajnok szovjet Borisz Szpasszkij kihívója az amerikai Bobby Fischer volt. Izland fővárosában, Reykjavíkban, a Laugardalshöll arénában csaptak össze 1972. július 11. – augusztus 31. között.

Az időszak kétségtelenül két legerősebb játékosának mérkőzését fokozott politikai és médiaérdeklődés kísérte, az „évszázad sakkmérkőzésének” is nevezték, miként a két évvel korábbi Szovjetunió–Világválogatott csapatmérkőzést is, amit a szovjet válogatott szoros küzdelemben 20,5–19,5-re nyert meg.

Fischer 12½–8½ arányban győzött, ezzel a szovjet sakkozók negyedszázados hegemóniáját megszakítva ő lett a sakk 11. világbajnoka, Wilhelm Steinitz után a második amerikai állampolgár. Ő az első, Amerikában született világbajnok (Steinitz Prágában született, 1886–1894 között volt a sakk első hivatalos világbajnoka, 1888-ban kapta meg az amerikai állampolgárságot).

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Wikipédia szócikket javasoljuk szabad enciklopédiánk január 15-i születésnapja, illetve születésének 15. évfordulója alkalmából @OrsolyaVirág: és @Malatinszky: itteni kezdeményzésének ezen konkretizálásáként a 2. hét vége (január 14. - január 17.) /2016-2-2 helyre. - *feridiák vita 2015. október 28., 23:41 (CET)[válasz]

Javasolni mindent lehet, ellenben a megvalósítás már más tészta. Pontosan ez az a cikk, amihez embertelen mennyiségű idő és energia szükségeltetik, hogy kiemelt legyen! (Montázsok és egyéb illusztrációk lefordításáról nem is szólva.) Feri, Te láttad az angol nyelvű cikket? Még csak nem is GA, nem véletlenül. OrsolyaVirágExtracted pink rose.pngHardCandy 2015. október 29., 20:17 (CET)[válasz]
Kedves @OrsolyaVirág:, Tiéd volt a felhívás, Te tettél fontos kezdeményezést. Társult @Malatinszky:, s ez nyomatékosította számomra a feladat fontosságát és erősítette a sikeres csapatmunka reményét. Ezért én is jelentkeztem a Csapatba, és konkretizáltam a kezdeményezést. Milyen szép lett volna, ha csütörtök közepétől vasárnapi végéig kiemelt cikként a Wikipédia szerepelt volna a Kezdőlapon. Sajnos a felhívásból most nem lett kiemelt szócikk. Ezért kénytelen vagyok visszavonni a javaslatot. - *feridiák vita 2016. január 13., 17:18 (CET)[válasz]

Javaslom az 1972-es sakkvilágbajnokságot, Bobby Fischer (2008-01-17) halála előtt tisztelegve, emlékezzünk a győzelmére. Andrew69. Blue a v.svg 2016. január 13., 17:53 (CET)[válasz]

Gratulálok és köszönöm. A kép külön szenzációs. - *feridiák vita 2016. január 13., 20:42 (CET)[válasz]

3. hét

január 18. 0.00 és január 21. 11.59 között: Műselyem

A jelölt cikk: Műselyem (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Cellulóz-acetát műselyemből készült ruha
Cellulóz-acetát műselyemből készült ruha

A műselyem a Magyar értelmező kéziszótár meghatározása szerint: „A hernyóselyemhez hasonló tulajdonságú műszál(ból készült) kelme”, a műrost pedig „vágott műszál”. A textilipar a műselyem kifejezést ennél szűkebben értelmezi: eszerint ezt a megnevezést azokra a mesterségesen előállított, a hernyóselyemhez hasonlóan „végtelen” szálú fonalakra használják, amelyek alapanyaga regenerált cellulóz. A szó a német Kunstseide tükörfordítása, ahol ugyanígy értelmezik, angol megfelelője a rayon, ami szintén csak a cellulóz alapú mesterséges szálasanyagokat foglalja össze. A magyar textilipar szaknyelvében már nem használják ezt a kifejezést az értelmező szótár szerinti általános értelemben (a németben sem), mert a mesterséges fonalaknak ma már igen sok fajtája van, és bár egyesek megjelenése hasonló a „műselyeméhez”, de tulajdonságaik merőben mások.

A „műselyem” kategóriába tartozó fonalak mai szakszerű, textilipari neve regenerált cellulóz alapú filamentfonal, és a természetes alapanyagú mesterséges szálasanyagok közé tartozik. A folytonos szálú filamenteket igen gyakran rövidebb – néhány centiméteres – darabokra vágják (ez lenne az értelmező szótár szerinti műrost, a textilipar szaknyelvében vágott szálak), hogy önállóan vagy más szálasanyagokhoz keverve fonjanak belőlük úgynevezett font fonalat.

Minthogy a leggyakoribb ilyen szálasanyag a viszkóz, „műselyemnek” ma általában a viszkóz filamentfonalat mondják. Ha más típusról van szó, akkor ezt jelzőként előre teszik. Az ebbe a csoportba tartozó szálasanyagok nagy előnye, hogy alapanyaguk természetes anyag: a cellulóz, tehát a belőlük készült, de tönkrement, elhasznált termékek természetes módon lebonthatók. A cikk összefoglalja az ilyen szálasanyagok fő jellegzetességeit.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A 3. hét első felére, a még üres 2016-3-1 helyre a Műselyem szócikket javasoljuk. A szócikkajánló elkészítését @Elkágyé: társunk vállalta. - *feridiák vita 2016. január 16., 23:01 (CET)[válasz]

P. S. Közben @Andrew69.: társunk elkészítette, melyet köszönünk. - *feridiák vita 2016. január 16., 23:09 (CET).[válasz]

január 21. 12.00 és január 24. 23.59 között: Klasszikus gitár

A jelölt cikk: Klasszikus gitár (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A klasszikus gitár felépítése
A klasszikus gitár felépítése
Gitár-kollekció terem
Gitár-kollekció terem

A klasszikus gitár vagy spanyol gitár a húros, pengetős hangszerek családjába tartozik. Ez a gitárfajta a 19. században, elsősorban spanyol hangszerkészítők munkájának eredményeként nyerte el mai formáját. A hangszernek ez az a változata, amelyen klasszikus zenét játszanak. Emellett sok ország népzenéjének, társasági zenéjének is fontos kelléke, ami napjaink könnyűzenéjében, műkedvelő muzsikálásában is fontos szerepet kap.

A gitár jellemzően fogólapos dobozszerű pengetős hangszer, kávával összekötött tetővel és hátlappal. Nyaka a testtől élesen elkülönül. Hat húrját kvartokra (és nagytercre) hangolják. A klasszikus gitár legfontosabb megkülönböztető jegye, hogy húrjait nem fémből, hanem bélből, vagy újabban ahhoz hasonló tulajdonságú szintetikus vagy más, a fémekénél kisebb sűrűségű anyagból készítik. A húrok viszonylag nagyobb átmérője és a kisebb feszítőerő kihat a hangszer konstrukciójára és a játékmódra is. A klasszikus gitárt nem pengetővel, hanem a kéz négy ujjával, körömmel vagy ujjbeggyel szólaltatják meg, így a ritmikus akkordjáték (rasgueado) mellett a klasszikus koncertzene igényeinek megfelelő, többszólamú dallamjátékra (punteado) is alkalmas.

A mai gitár legáltalánosabb sajátosságait mutató – karcsú, dobozszerű testű, attól elkülönülő hosszú nyakú – pengetős hangszerek már az ókorban léteztek: a hettita birodalomból, a régi Mezopotámiából és Egyiptomból is maradtak fenn ilyen zeneszerszámok ábrázolásai. Ezek minden bizonnyal nyárslantok voltak; a rezonátortestükön átdöfött rúd egyszerre volt nyak és húrtartó.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Klasszikus gitár szócikket @Hkoala: a 2016-3-2 helyre javasolta és a 2016-3-2 cikkajánlót is megírta. Köszönet érte és Symbol support vote.svg támogatom. - *feridiák vita 2016. január 17., 15:48 (CET)[válasz]

4. hét

január 25. 0.00 és január 28. 11.59 között: Dorset

A jelölt cikk: Dorset (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Dorset földtani térképe
Dorset földtani térképe

Dorset (kiejtése: /ˈdɔrsɨt/; régebben Dorsetshire) Anglia egyik nem nagyvárosi és ceremoniális megyéje a délnyugati régióban. A ceremoniális megye az adminisztratív megyén kívül magába foglalja Poole és Bournemouth egységes hatóságát is. A 2653 km2 területű Dorset nyugaton Devon, északnyugaton Somerset, északkeleten Wiltshire, keleten Hampshire megyével, délen a La Manche-csatornával határos. Közigazgatási központja Dorchester. Az 1972-es önkormányzati reform után a megyéhez csatolták a korábban Hampshire-hez tartozó Bournemouth és Christchurch városokat. A lakosok fele a délkelet-dorseti konurbációban él, míg a megye többi része kis népsűrűségű, vidékies.

Dorset a jégkorszak vége óta, mintegy tízezer éve lakott. A vaskorban itt megtelepedő kelta durotriges törzset a rómaiak igázták le, majd a kora középkorban germán angolszászok telepedtek meg itt, és a 7. században bevezették a shire típusú közigazgatást. Az első viking támadás Dorsetnél érte el a Brit-szigeteket a 8. században. A 14. században a nagy pestisjárvány is egy dorseti kikötőben kezdődött. A megye sokszor volt lázadások színtere: az angol polgárháborúban a helyi felkelőket Cromwell csapatai verték le Shaftesbury mellett; az 1685-ös Monmouth-lázadás Lyme Regis-ben kezdődött; a 19. században pedig a tollpuddle-i napszámosok szervezete volt a szakszervezeti mozgalom egyik előfutára. A második világháborúban többek között a dorseti Portland és Poole kikötőiből indultak a normandiai partraszállás hajói. Portlandben voltak a 2012-es nyári olimpia vitorlásversenyei is.

A megye tájai változatosak, krétakő dombokkal, meredek mészkővonulatokkal és mély, agyagos talajú völgyekkel. A megyének több mint fele kiemelkedő természeti szépségű terület, tengerpartjának háromnegyede a Világörökség része. Gazdaságát sokáig a földművelés és állattenyésztés uralta, de újabban a turizmus a vezető. Autópálya nincs a megyében, de két vasúti fővonal is összeköti Londonnal. Dorset nagyobb kikötői Poole, Weymouth és Portland, Bornemouthban pedig nemzetközi repülőtér van. Számos múzeum, színház, fesztivál várja a látogatókat, köztük a gőzhajtású járművek ötnapos fesztiválja. Dorset híres szülötte Thomas Hardy író – akinek regényeiben visszaköszönnek a megye tájai – és William Barnes költő.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Dorset szócikke kapott javaslatot Kezdőlapra kiemelésre a 4. hét elejére január 25-től 28-ig. - A közös munka laptörténeti kronológiája: 2015. október 18-án @Hollófernyiges: szócikkét @Szajci: kiemelésre jelölte. - 2015. november 20-án a szócikk megkapta a kiemelt státuszt. @Puskás Zoli: a tényt a Dorset szócikk vitalpján azonnal rögzítette és a kiemelt csillagjelet kitette. - 2016. január 17-én @Andrew69.: megtette a javaslatot és elkészítette a szócikkajánlást. - Január 18-án @Rlevente: a Dorset szócikk vitalapján a Kezdőlapra jelölést elkészítette és ezen sablonhoz belinkelte. - Január 22-én @Pásztörperc: a cikkajánlás olvasószerkesztését elvégezte. - Január 24-én ezen eddig üres sablonban a még hiányzó munkát elvégezte és a cikkajánlás startkészségét rögzíti: *feridiák vita 2016. január 24., 12:23 (CET)[válasz]

január 28. 12.00 és január 31. 23.59 között: Jefferson Airplane

A jelölt cikk: Jefferson Airplane (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A Jefferson Airplane egy San Franciscó-i rockegyüttes, az LSD inspirálta pszichedelikus rock úttörője.

Az Airplane volt az 1960-as évek közepén, San Franciscóban kialakult pszichedelikus mozgalom „zászlóshajója”. A San Franciscó-i együttesek közül sok szempontból első: elsőként játszott egy táncmulatságon – az 1965 októberében, a Longshoremen’s Hallban rendezett happeningen; elsőként kapott szerződést egy nagy kiadótól; elsőként szerepelt a televízióban; az Airplane-nek voltak először slágerei, és ők turnéztak elsőként az USA keleti partvidékén és Európában.

A Jefferson Airplane az 1960-as évek végéig a világ egyik legkeresettebb és legjobban fizetett koncertező együttese volt. Rendre a Top 20-ban szerepeltek, két daluk a Top 10-be is bekerült. Az együttes 1967-es Surrealistic Pillow című albumát máig „a szerelem nyara” egyik legfontosabb dokumentumának tartják. 1969-es woodstocki fellépésüket a rockzene történetének legemlékezetesebb pillanatai között tartják számon. Az Airplane és utódzenekara, a Jefferson Starship albumaiból az USA-ban 13 és fél millió darabot adtak el.

Az elmúlt évtizedekben az együttes különböző neveken, más-más tagokkal működött: 1974 és 1984 között Jefferson Starship, 1984 és 1990 között Starship, 1992 óta pedig Jefferson Starship – The Next Generation néven. Az együttest 1996-ban iktatták be a Rock and Roll Hall of Fame-be.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]

A Jefferson Airplane 1974-ben (balról a 3. † Paul Kantner)
A Jefferson Airplane 1974-ben
(balról a 3. † Paul Kantner)

Javaslom a Jefferson Airplane együttes cikkét az alapító, Marty Balin január 30-i születésnapja alkalmából. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. január 14., 18:30 (CET)[válasz]

Symbol support vote.svg támogatom - *feridiák vita 2016. január 17., 15:27 (CET)[válasz]


Egy kicsit mellbevágott, amit most olvastam: Elhunyt Paul Kantner amerikai gitáros-énekes, a hatvanas évek legendás rockegyüttese, a Jefferson Airplane egyik alapítója. Hetvennégy évesen érte a halál San Franciscóban. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. január 29., 13:25 (CET)[válasz]

@Rlevente! Mellbevágó.

  • De Neked köszönhetően annál szebb, hogy már 28-án előbb köszöntöttük együttesüket Kezdőlapunk Kiemelt rovatában Marty Balin január 30-i születésnapja alkalmából, s csak utána jelent meg Paul Kantner a halálozási alrovatban az eltávozottak között.
  • Továbbá az Évfordulók rovat Évfordulók/'1, '6/03-17 helyén születésének 75. évfordulójára már feltettem ezen szöveget és szócikke képét:
  • 80 éve, 1941-ben született Paul Kantner amerikai gitáros és énekes, a Jefferson Airplane, valamint utódegyüttesei, a Jefferson Starship és a Jefferson Starship – The Next Generation alapítója († 2016).
  • Végül ma még a Kiemelt rovatban a képaláírás is kiegészíthető a Jefferson Airplane 1970s.JPG képhez tartozó Photo of Jefferso Airplane. From left-Jorma Kaukonen, Grace Slick, Paul Kantner, Marty Balin, Spencer Dryden and Jack Casady szöveg alapján:
A Jefferson Airplane 1974-ben
(balról a 3. † Paul Kantner)

Ha támogatod, a képaláírás kiegészítését Te szíveskedj feltenni. - *feridiák vita 2016. január 31., 22:45 (CET)[válasz]

Köszönöm, most már lekerült a Kezdőlapról. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. február 1., 08:58 (CET)[válasz]

5. hét

február 1. 0.00 és február 4. 11.59 között: Charles-Maurice de Talleyrand-Périgord

A jelölt cikk: Charles-Maurice de Talleyrand-Périgord (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Charles-Maurice de Talleyrand-Périgord (kiejtése: ʃaʁl moʁis də tal(ɛ)ʁɑ̃ peʁiɡɔʁ; röviden, közkeletűen Talleyrand; kiejtése kb. tal(e)ran) Párizsban született 1754. február 2-án és ugyancsak a francia fővárosban hunyt el 1838. május 17-én. E kiemelkedő francia politikus, diplomata, államférfi megítélése ellentmondásos.

Autun püspöke, Périgord, majd Benevento (1806), utána Dino (1815) hercege lett. A nagy túlélő sikeresen szolgálta XVI. Lajost, a nagy francia forradalmat, Napóleont, XVIII. Lajost, X. Károlyt és I. Lajos Fülöpöt is. Egyes történészek szerint rendkívül tehetséges diplomataként és politikusként következetesen és eredményesen védte az ország jövőjének tekintett, feltörekvő polgárság érdekeit. Mások szerint romlott erkölcsű, született áruló volt, aki minden megbízóját elárulta, és kizárólag egyéni haszonszerzésre tört. Kétségtelenül végtelenül pénzéhes és korrupt volt, de egy olyan korban, amikor ez nem csak általános volt, hanem szinte elfogadott.

Többnyire rendkívül pontosan értékelte a társadalmi és politikai helyzetet, a fejlődés irányát. Felismeréseihez következetesen ragaszkodott, és azoknak megfelelően, a francia társadalom és nemzet érdekeit védve cselekedett. Egyaránt síkraszállt a forradalmi és a fehérterror ellen, nemzetközileg a békés megoldások híve volt, ellenezte Napóleon önsorsrontó hódításait. Ebben a gyorsan változó történelmi időszakban akkor hagyta el a korábban támogatott rendszereket és uralkodókat, amikor azok sorsa – gyakran saját hibájukból – már megpecsételődött, a történelmi-társadalmi fejlődés új irányt vett. Ilyenkor rendre az új irányba lépett tovább.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]

Javaslom az 1754. február 2-án született Talleyrand cikkét.--Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. január 28., 09:28 (CET)[válasz]

Az ünnepekhez, évfordulókhoz általában az arcképeket preferálom, hogy jobban látható legyen az illető, de ide jöhet a 2. számú is, mert elég nagy lesz. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. január 30., 16:28 (CET)[válasz]

Köszönöm véleményed, én is így gondoltam, és ennek megfelelően a 2. számú képet kitettem. Így már kérhetjük @Pásztörperc: figyelmét a startra késszé tevéshez. - *feridiák vita 2016. január 31., 15:52 (CET)[válasz]

február 4. 12.00 és február 7. 23.59 között: Muhammad ibn Tugdzs al-Ihsíd

A jelölt cikk: Muhammad ibn Tugdzs al-Ihsíd (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Dénárja, melyen neve mellett már rajta al-Ihsíd titulusa is
Dénárja, melyen neve mellett
már rajta al-Ihsíd titulusa is

Muhammad ibn Tugdzs al-Ihsíd (arab betűkkel أبو بكر محمد بن طغج [Abū Bakr Muḥammad ibn Ṭuġǧ]) középkori muszlim fejedelem, az Egyiptomot, Palesztinát, Dél-Szíriát és a Hidzsázt uraló Ihsídida-dinasztia alapítója. Többnyire a kalifától kapott al-Ihsíd (arab betűkkel الإخشيد [al-Iḫšīd]) tiszteleti néven említik. Bagdadban született 882. február 5-én és Damaszkuszban hunyt el 946. július 24-én.

Török katonacsalád sarja volt. Apja az Egyiptomban függetlenedő Túlúnidák oldalán futott be fényes karriert a 910. század fordulóján, de élete végén bebörtönözték. Vele fia is fogságba került, majd szabadulása után részt vett az Ibn al-Mutazz-féle felkelésben. Ezután Egyiptomba ment, ahol a helyi kormányzó és a központi hadsereg vezetőjének jóvoltából egyre jelentősebb pozíciókat tölthetett be a szír-palesztin térségben. Bár már korábban is kinevezték, csak 935-ben vált önálló egyiptomi uralkodóvá, mert korábbi megbízatását a bagdadi hatalmi viszályok következtében rövid úton felülírták. A Fátimidák támadásának kivédésével sikerült megszilárdítania pozícióját, és a kaotikus évtizedek után a béke, a rend és a prosperitás időszakát hozta el a Nílus-völgyi tartományba.

Független helytartósága alatt igyekezett távol maradni a bagdadi intrikáktól, de mindvégig elismerte a tényleges hatalmukat elvesztő abbászida kalifák főségét, amit azok előbb a tiszteleti név megadásával, utóbb helytartóságának örökletessé tételével honoráltak. Uralkodása jelentős részében különféle, Mezopotámiából érkező ellenségek ellen kellett harcolnia a tartományon kívül, de Egyiptom védelmében. Szívesebben nyúlt a megvesztegetés, a lefizetés és a területi engedmények eszközeihez, semmint katonai erejét kockáztatta volna.

Ihsíd kezdettől örökös fejedelemség kialakítására törekedett, amit jól mutat, hogy amíg gyermekei kiskorúak voltak fivérét fogadtatta el örököséül, majd 943 őszén Abu l-Kászim Únúdzsúr (másképp Unúdzsar vagy Unúdzsúr) nevű fiára eskette fel seregének vezetőit és tartománya előkelőségeit. Ettől kezdve távollétében a fia irányította Egyiptom ügyeit. Utódaira stabil, erős államot hagyott. Holttestét Jeruzsálemben temettette el bizalmasa, Káfúr, aki a szíriai csapatok nagy részével Egyiptomba vonult, hogy biztosítsa gazdája fiának zavartalan öröklését.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom Muhammad ibn Tugdzs al-Ihsíd cikkét, aki február 5-én született. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. január 14., 18:06 (CET)[válasz]

Symbol support vote.svg támogatom - *feridiák vita 2016. január 17., 15:25 (CET)[válasz]

Visszavonom, mert most látom, hogy nincs róla kép, amit ki lehetne tenni. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. január 22., 10:40 (CET)[válasz]

Kimehetne, az angolon van kép a pénzéről. Andrew69. Blue a v.svg 2016. január 28., 11:18 (CET)[válasz]

Hát jó, akkor kitesszük a dínárját képnek. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. január 28., 13:17 (CET)[válasz]

Hát akkor kitettük a cikkajánló élére. Lehet javítani s jobbbítani. - *feridiák vita 2016. január 30., 15:35 (CET)[válasz]

6. hét

február 8. 0.00 és február 11. 11.59 között: Metallica

A jelölt cikk: Metallica (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Metallica 2011-es koncertje
A Metallica 2011-es koncertje

A Metallica amerikai thrash metal és heavy metal zenekart a dán származású Lars Ulrich alapította 1981-ben Los Angeles-ben. Az utóbbi évtizedek egyik legsikeresebb együttese, az 1980-as és az 1990-es évek meghatározó zenekara. Első stabil felállása — Lars Ulrich dobos, James Hetfield énekes/gitáros, Cliff Burton basszusgitáros és Kirk Hammett gitáros — 1983-ra alakult ki. Az 1983-ban megjelent Kill ’Em All című első albumuk újszerű, agresszív stílusával lefektették a thrash metal alapjait. Az 1984-ben, illetve 1986-ban megjelent Ride the Lightning és Master of Puppets albumaikon lassabb, epikus hangvételű, összetettebb dalokkal bővítették zenéjüket. Az egyre népszerűbb zenekar 1986-os turnéján Cliff Burton közlekedési balesetben meghalt. A helyére került Jason Newsteddel felvett …And Justice for All tovább növelte népszerűségüket, és a „thrash metal nagy négyese” (Metallica, Megadeth, Slayer, Anthrax) közül ők lettek a legismertebbek.

A mainstream áttörést az 1991-ben megjelent Metallica (Black Album) hozta el; ezen a korábbiaknál rövidebb, slágeresebb dalok foglaltak helyet. Ez máig a legsikeresebb albumuk, amely 2009 decemberében a Nielsen SoundScan adatai szerint a legkelendőbb album volt, és 15-szörös platinalemez. Kisebb szünet után 1996-ban, illetve 1997-ben megjelent a Load és ReLoad albumaik alternatív hangvétele megosztotta a rajongótábort. Ezután a fokozódó személyes ellentétek miatt Jason Newsted 2001-ben elhagyta a zenekart. A feloszlás küszöbére sodródott együttes 2003-ban tért vissza a St. Anger albummal, amely óriási vitákat váltott ki a rajongók és a kritikusok közt is. Az ekkori problémákat szemléltette a Some Kind of Monster dokumentumfilm, amit 2004-ben mutattak be a mozikban. A Robert Trujillo basszusgitárossal kiegészült együttes következő, eddigi utolsó nagylemeze Death Magnetic címmel jelent meg 2008-ban. 2013-ban Metallica — Through the Never címen jelent meg első, Antal Nimród ötletei alapján készült filmjük.

Világszerte több mint 200 millió albumot adtak el, ebből több mint 57 milliót az Amerikai Egyesült Államokban. Eddig kilencszer nyertek Grammy-díjat, és a VH1 100 Greatest Artists of Hard Rock listáján az ötödik helyre kerültek. Magyarországon eddig ötször koncerteztek: 1988-ban, 1991-ben, 1993-ban, 1999-ben és 2010-ben.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Göncz Árpád szócikkét javaslom kiemelt fontossága, aktualitása és ezen helyre illése okán: ez foglalja magába születésnapját: február 10-ét. - *feridiák vita 2015. október 21., 16:00 (CEST)[válasz]

Ha Göncz Árpád cikke addig nem lesz kiemelt, akkor alternatívaként javaslom a Nyolcvan nap alatt a Föld körül (regény) cikket szerzője, Verne február 8-i születésnapja alkalmából. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. január 8., 14:35 (CET) Visszavonom, mert már januárra jelölték. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. január 10., 00:42 (CET)[válasz]

Kedves @Rlevente: Mivel a kezdeményezéssel magamra maradtam, már látható, hogy Göncz Árpád cikke addigra nem lesz kiemelt. Ezért a javaslatot vissza kell vonnom. Tehát ide mást kell találjunk. De erre van még időnk. Ám van egy sürgős probléma is, amelyre szeretném figyelmed felhívni és egyben segítséged kérni. A csütörtök déltől vasárnap végéig következő Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-2-2 hely sablonja még üres, cikkajánlóra vár. Én holnap reggeltől estig Szegeden leszek. Szóltam @Andrew69.: társunknak is. Kérlek, találjatok ki valamit. Köszönettel és üdvözlettel: *feridiák vita 2016. január 13., 17:44 (CET).[válasz]

Javaslom a Metallica cikket Cliff Burton basszusgitáros február 10-i születésnapja alkalmából. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. január 14., 17:54 (CET)[válasz]

Symbol support vote.svg támogatom - *feridiák vita 2016. január 17., 15:23 (CET)[válasz]

február 11. 12.00 és február 14. 23.59 között: Andoki kondor

A jelölt cikk: Andoki kondor (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Kanyon felett vitorlázó kondor pásztázza a tájat táplálékért
Kanyon felett vitorlázó kondor
pásztázza a tájat táplálékért

Az andoki kondor, más néven andesi kondor vagy kondorkeselyű (Vultur gryphus) a madarak (Aves) osztályának az újvilági keselyűalakúak (Cathartiformes) rendjébe, ezen belül az újvilági keselyűfélék (Cathartidae) családjába tartozó Vultur madárnem egyetlen faja. Amint neve is mutatja, a legtöbb kondorkeselyű az Andokban él, de megtalálható Dél-Amerika nyugati partjain és Patagóniában is. Az eddig lemért legnagyobb példány szárnyfesztávolsága 320 centiméter volt.

A nagy testű, fekete tollú újvilági keselyű feje és nyaka majdnem csupasz, a nyaka tövén fehér tollgallér nő. Főleg a hímek szárnyait nagy, fehér foltok tarkázzák. Bőre nyugalmi állapotban fakó vörös, de ha valami ingerli vagy udvarolni kezd, színe megélénkül. A hím nyakán toroklebenyt, a fején tarajt visel; ahogy a madár korosodik, mindkét testi dísz nő. A legtöbb ragadozó madártól eltérően az andesi kondor híme nagyobb a tojónál. Elsősorban dögevő, az elpusztult állatokat vagy a macskafélék zsákmányait keresi; főleg a nagytestű állatokét, mint a szarvasmarha, a szarvasfélék vagy a tevefélék. A Csendes-óceán partján a partra vetett cet- és fülesfóka-tetemek is az étlapjára kerülnek. Az ivarérettséget 5–6 éves korára éri el. Akár 5000 méter magasan is költhet; fészkét többnyire olyan sziklapárkányokon rakja, amelyekre más állat nem juthat fel. Egy-egy alkalommal többnyire 1–2 tojást rak. Ha minden nehézséget sikeresen túlél, a madárvilág egyik leghosszabb életű fajaként 70 évnél tovább is élhet.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) mérsékelten fenyegetett fajnak minősíti. Főleg életterének elvesztése fenyegeti, kisebbrészt a másodlagos mérgezés, ha ember által megmérgezett ragadozók tetemeiből táplálkozik. Néhány országban fogságban is tenyésztik, és az így felnevelt példányokat a természetbe visszajuttatva segítik a vadon élő állomány fenntartását.

Fontos szerepet játszik az Andesek népeinek mitológiájában és hagyományában. Felkerült több ország postabélyegeire is: 1958-ban Ecuadorban, 1960-ban Argentínában, 1973-ban Peruban, 1985-ben Bolíviában, 1992-ben Kolumbiában, 2001-ben Chilében és 2004-ben Venezuelában. Rajza több dél-amerikai ország címerében is szerepel: Argentínának, Bolíviának, Chilének, Kolumbiának, Ecuadornak és Perunak nemzeti szimbóluma.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Az Andoki kondor szócikkét javaslom a hatodik hét második felére. - *feridiák vita 2016. január 30., 16:46 (CET)[válasz]

A cikkajánló készítését is elkezdtem. Folytatásra @Andrew69.: és @Pásztörperc: figyelmébe ajánlom. - *feridiák vita 2016. január 30., 17:50 (CET)[válasz]

Symbol support vote.svg támogatom Jó választás. Andrew69. Blue a v.svg 2016. január 30., 18:24 (CET)[válasz]

7. hét

február 15. 0.00 és február 18. 11.59 között: Michael Jordan

A jelölt cikk: Michael Jordan (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Michael Jeffrey Jordan (New York, 1963. február 17. –) visszavonult hivatásos amerikai kosárlabdázó. Sokan a világ legsikeresebb kosárlabdázójának tartják, ő volt generációja legjobban szponzorált játékosa, és kiemelkedő szerepe volt abban, hogy az NBA népszerűsége a 80-as és 90-es években világszerte növekedett. Minden idők egyik legnagyobb hatású sportolója.

Példaképeinek a korábbi legendákat David Thompsont, Jerry Westet és Walter Davist tekinti. Őt magát legtöbbször Julius Ervinghez szokták hasonlítani látványos, zsákolásokkal tűzdelt stílusa miatt.

Általában dobóhátvédként játszott, de a kiscsatár feladatait is maradéktalanul el tudta látni. Nem volt túl magas és nehéz, de ezt ellensúlyozta gyorsaságával és hatalmas ugrásaival. Támadásban nem ismert akadályt, a legreménytelenebb helyzetekben is kosárra tört, ha nem is sikerült bedobnia a labdát, nagy valószínűséggel szabálytalankodtak ellene. Pályafutása alatt 8772-szer végezhetett el szabaddobást, és ezeket 83% pontossággal értékesítette.

Visszavonulása óta több játékost is neveztek már Jordan „utódának” (olyan világklasszisokat is, mint LeBron James, Kobe Bryant, Dwyane Wade, Grant Hill vagy Vince Carter), de egyikük sem érte el az ő nagyságát.

14 idénye alatt 6-szor volt bajnok, 14-szer All Star kiválasztott, 6-szor a rájátszás és a döntő legjobb játékosa, 10-szer a liga gólkirálya, 5-ször az év legértékesebb játékosa, ezzel az NBA történetének legsikeresebb kosarasává vált.

Csapataihoz (Chicago Bulls, Washington Wizards) mindig egy-egy rossz szezonuk után került. Érkezése után a Bulls az egyik leglátványosabb fejlődést produkálta: a sereghajtók egyikéből a rájátszások állandó résztvevőjévé, majd a liga uralkodó csapatává vált. Washingtonban a Wizards vergődőből erős középcsapattá fejlődött.

1989 és 2007 között több filmben szerepelt, az 1996-os Space Jam – Zűr az űrben filmben főszerepet játszott.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom az 1963. február 17-én született Michael Jordan cikkét. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. január 14., 18:04 (CET)[válasz]

Symbol support vote.svg támogatom - *feridiák vita 2016. január 17., 16:01 (CET)[válasz]

február 18. 12.00 és február 21. 23.59 között: Liza, a rókatündér

A jelölt cikk: Liza, a rókatündér (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Liza lakásának külső helyszíne (a Mátyás téri Magda-udvar)
Liza lakásának külső helyszíne
(a Mátyás téri Magda-udvar)

A Liza, a rókatündér Ujj Mészáros Károly filmje; 2015. február 19-én mutatták be. A film a japán mitológiát használja fel egy romantikus vígjátékhoz, amelyben a Balsai Móni alakította címszereplő azt gondolja magáról, hogy ő egy kicune, azaz japán rókatündér. További főszereplői David Sakurai, Bede-Fazekas Szabolcs és Schmied Zoltán.

A film a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával készült a Filmteam gyártásában, producere Major István. Zenéjét Csengery Dániel szerezte, a japán nyelvű dalok zenéjét pedig Tövisházi Ambrus. A szövegeket Toda Eiko írta, Tövisházi Ambrus és Balsai Móni énekli.

A forgatókönyv első változata Pozsgai Zsolt Liselotte és a május című drámája alapján készült módosításokkal, később azonban teljesen átírták. A mű alapötlete egy japán filmfesztiválon egészült ki a rókatündér-motívummal. Eredetileg Tomy Tani is csak a főcímdalt énekelte volna. A rendező a film elején és végén szánt neki egy kevés szerepet, ám egy, a forgatókönyvíróval közös kósza ötletből, majd a Filmalap tanácsára a cselekmény egyik fontosabb szereplőjévé nőtt.

A film egy részét stúdióban vették fel, másik felét pedig külső helyszíneken, mint például a budapesti Deák Ferenc téren, az Andrássy úton és a Duna-parton. A japán jeleneteket a szlovéniai Isonzóban vették fel, a Fudzsi hegyet utólag rajzolták oda. Kilenc-tíz helyszínen dolgoztak, ami jóval kevesebb egy átlagos magyar filmben használtnál, ezzel spóroltak pénzt a CGI-utómunkákhoz. A stáb figyelt arra, hogy a belső és a külső tereken forgatott jelenetek azonos minőségben jelenjenek meg. Bár az eredeti tervek szerint az operatőr az ismert dán reklámfilmes Jan Richter-Friis lett volna, akivel a rendező már többször dolgozott, ám a nyolcadik napon a helyére Szatmári „Szatyor” Péter került, így a film egységes képi világa nagyrészt neki köszönhető.

A filmet jórészt pozitívan fogadták a magyar kritikusok. Klág Dávid, az Index Cinematrix című rovatának kritikusa szerint „végre a magyar filmgyártás kitermelt magának valamit, ami a széles közönségnek is értelmezhető, a retróhangulat ellenére friss”, és amit az igényes filmkedvelők is szeretni fognak, annak ellenére, hogy a film kicsit vontatottan indul. A Cinematrix dicsérte a főszereplőket is, különösen Balsai Mónit. Az Origo szerint „megérte várni” a filmre, amely „egy bohókás ötletkavalkád, ami után vigyorognánk egész álló nap, és amilyen már rég nem született itthon”. A Balsai Móni alakítását szintén kiemelő filmtekercs.hu szerint a filmben vannak ugyan logikai buktatók, de ennek ellenére „egy élvezetes, ötletes és nagyon szórakoztató romantikus vígjáték”.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom a Liza, a rókatündér film szócikkét a tavaly február 19-i bemutató alkalmából. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. január 14., 17:50 (CET)[válasz]

Symbol support vote.svg támogatom - *feridiák vita 2016. január 17., 16:02 (CET)[válasz]
Symbol support vote.svg támogatom :-) Fauvirt vita 2016. február 3., 18:35 (CET)[válasz]

8. hét

február 22. 0.00 és február 25. 11.59 között: Cserkészet

A jelölt cikk: Cserkészet (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Robert Baden-Powell, a cserkészet alapítója
Robert Baden-Powell,
a cserkészet alapítója

A cserkészet vagy cserkészmozgalom (angolul: Scouting, ill. Scout Movement) egy önkéntes, politikamentes, származástól, nemtől, társadalmi és vagyoni helyzettől, felekezettől függetlenül mindenki számára nyitott ifjúságnevelő mozgalom. Alapvető célja, hogy támogassa a fiatalok testi, lelki, társadalmi és szellemi képességeinek teljes kifejlesztését mind egyénként, mind felelős állampolgárként, helyi, nemzeti és nemzetközi közösségeik tagjaiként. A cserkészmódszer egy olyan, informális nevelési metódus, amely nagyban épít a szabadban végzett elfoglaltságokra, többek között a táborozásra, erdei és vízi életre, túrákra és sportra. A cserkészet széles körben ismert jellegzetessége a társadalmi egyenlőtlenségeket elfedni hivatott, keki színű egyenruha zöld nyakkendővel és cserkészkalappal vagy más fejfedővel. Megkülönböztető jelvényei a cserkészliliom és a lóhere, valamint más, az egyenruhán viselhető jelvények.

A cserkészet célját, alapelveit és nevelési módszereit alapítója, lord Robert Baden-Powell (1857. február 22.1941. január 8.), a brit hadsereg tábornoka határozta meg. Ő vezette az 1907-ben, az angliai Brownsea Islanden rendezett első cserkésztábort is. A cserkészet alapelveit 1908-ban megjelent Cserkészet fiúknak című könyvében fektette le, amely saját katonai kiképzési szakkönyvein túl más, hasonló kezdeményezésekből is merített. A 20. század első felében a mozgalom világszerte elterjedt, és mind a fiúk, mind a lányok számára három korosztályban (farkaskölyök, cserkész, rover) kínált programot. Az 1933-ban megrendezett 4. Cserkész Világdzsemborinak Magyarországon Gödöllő adott otthont. A rendezvényen 46 ország 26 000 cserkésze vett részt (kb. a felük volt magyar). Ez volt az első olyan nemzetközi találkozó, amelyen repülőscserkészek is részt vettek.

2007 volt a cserkészet alapításának centenáriumi éve. A jubileumi évfordulót a tagszövetségek világszerte rendezvényekkel ünnepelték meg 216 országban és területen 38 millió cserkésszel. A cserkészet a világ legnagyobb létszámú és legszervezettebb ifjúsági mozgalma. A két legnagyobb ernyőszervezet a Cserkészmozgalom Világszervezete (WOSM) és a Cserkészlány Világszövetség (WAGGGS). Magyarországon legjelentősebb képviselője a Magyar Cserkészszövetség, de a magyar cserkészet világszerte jelen van.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ide a Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-1-2 vitalap alapján a Cserkészet szócikk konszenzussal javasolva a mozgalom alapítója, Bi-Pi/Robert Baden-Powell február 22-i születésnapjára időzítve. - *feridiák vita 2015. december 9., 08:17 (CET)[válasz]

Kiegészítés: a cikkajánló ehhez igazítva, közös munkával határidőre elkészítve, február 22-én a nap kezdetétől Kezdőlapon levése és nagy valószínűséggel február 25-én a nap közepéig ott maradása. - *feridiák vita 2016. február 23., 17:20 (CET)[válasz]

február 25. 12.00 és február 28. 23.59 között: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye története

A jelölt cikk: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye története (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A 10. századi szabolcsi földvár madártávlatból
A 10. századi szabolcsi földvár madártávlatból

Szabolcs‑Szatmár‑Bereg megye története a nevében említett három régi vármegye által képviselt magyarországi régió történetét foglalja magába, beleértve a történelmi Ung és Ugocsa vármegye históriáját is. Földrajzilag a terület a Nagyalföld északkeleti részén a mai Kárpátaljához csatlakozik.

Már az újkőkor embere birtokba vette a terület gazdag természeti erőforrásait. A honfoglalás ezen a tájon kezdődött, a kor leleteinek nagy része innen került elő. Az államalapítás után I. István három királyi vármegyét hozott létre ebben a régióban Szabolcs, Borsova és Szatmár néven. A török nem hódoltatta meg a területet, de gyakori rablótámadásaival szétzilálta gazdasági életét. Hasonló hatása volt annak, hogy a vidék a Habsburgok uralta királyi Magyarország és Erdély ütköző zónájában feküdt, így rendszeresen sarcolták az átvonuló hadak.

A 16. században az itteni megyékben volt a magyarországi reformáció egyik központja, majd ettől nem függetlenül a Habsburg-ellenes függetlenségi harcok egyik bázisa. A függetlenségi küzdelmek bukása utáni béke idején, a 18. században gazdasága szerény fejlődésnek indult.

A 19. század derekán a jobbágyfelszabadítás és a Tisza szabályozásával járó természetátalakító munkák alapvetően megváltoztatták a térség társadalmát is. A birtokszerkezet átalakult, a külterjesen gazdálkodó új nagybirtokok fölössé tették a munkaerő egy részét. Az elégedetlenség gyakran öltött erőszakos formákat.

A két világháború között sem sikerült javítani az életkörülményeken. Az új háború előtt és annak első szakaszában a bécsi döntésekkel jelentősen változott az ország és ezzel a megye területe is, de ez nem volt tartós.

A második világháború után a kommunista hatalométellel itt is áterőltették a mezőgazdaság szövetkezetesítését. Az ipar csak az 1960-as években kezdett fejlődni, addig a megye munkaerő-feleslege elvándorolt vagy ingázva vett részt a nagy ipari építkezéseken. A nyolcvanas évek elejére a megyében jelentős munkásság és első generációs értelmiség alakult ki.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Nem konkrét időponthoz kötött jelölés, így ha valaki tud jobb helyet, akkor átteheti. Szépen megírt cikk, mely szerintem megérdemli a kezdőlapos szereplést, ezért javasoltam. Andrew69. Blue a v.svg 2016. február 2., 11:46 (CET)[válasz]

Írtam a vitalapra, hogy áprilisra szeretném jelölni, csak nem tudom, hogy hogyan kell. Át lehetne helyezni? köszi! - Tündi vita 2016. február 2., 13:54 (CET)[válasz]
Kedves @Hujber Tünde, Tündi! Kérésed teljesítve, Károlyi-kert cikkajánlód az általad kért április 18-21 időre a 2016-16-1 sablonba áthelyeztem. - *feridiák vita 2016. február 3., 14:00 (CET)[válasz]
Nem tudtam a kérésről, köszönöm @*feridiák:, hogy átraktad. Andrew69. Blue a v.svg 2016. február 3., 14:20 (CET)[válasz]
Köszi mindenkinek! - Tündi vita 2016. február 5., 12:43 (CET)[válasz]

Ide viszont jöhetne akkor a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye története. Vélemény? Andrew69. Blue a v.svg 2016. február 3., 14:22 (CET)[válasz]

Jöhet. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. február 3., 17:22 (CET)[válasz]

Jöhet. - *feridiák vita 2016. február 3., 22:33 (CET)[válasz]

Fentiek alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg megye története listára beírva. @Andrew69.! A szócikkajánlót ugye Te készíted el? - *feridiák vita 2016. február 3., 23:17 (CET)[válasz]
Igen írtam hozzá. Andrew69. Blue a v.svg 2016. február 5., 15:30 (CET)[válasz]
A két változat (előtte, utána)

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye története hivatkozást átalakítottam, hogy a megjelenő szövegben nem törhető kötőjelek legyenek, mert kisebb felbontáson (pl. nálam 1024x768) hibásan törik a szöveg. - Houtdijken (vita) 2016. február 28., 15:34 (CET)[válasz]

9. hét

február 29. 0.00 és március 3. 11.59 között: Lítium

A jelölt cikk: Lítium (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A lítium megjelenése
A lítium megjelenése
A Castle Bravo atomrobbantás
A Castle Bravo atomrobbantás

A lítium a periódusos rendszer I. főcsoportjába, az alkálifémek közé tartozó kémiai elem. Vegyjele Li, rendszáma 3. Elnevezése a görög λίθος (lithos, kő) szóból ered. Meg nem honosodott, nyelvújítás korabeli elnevezése lavany. Elemi állapotban lágy, ezüstfehér színű fém. Szabványos hőmérsékleten és nyomáson a lítium a legkisebb atomtömegű fém, a legkisebb sűrűségű szilárd elem. Mint minden alkálifém, erősen reaktív és gyúlékony, emiatt jellemzően ásványi olajba merítve tárolják. Felvágva fémesen csillog, de a nedves levegőn a felület gyorsan tompa ezüstszürkévé, majd feketévé korrodál. Mivel erősen reaktív, a természetben elemi állapotában nem fordul elő; vegyületei általában ionosak. Lítiumtartalmú a pegmatitok több ásványa, és oldékonysága miatt jelen van az óceánokban is, ezért gyakorta állítják elő telített sósvízből és agyagból. Az iparban lítium-klorid és kálium-klorid keverékének elektrolízisével különítik el és állítják elő.

A lítium atommagok az instabilitás peremén léteznek, mivel az egy nukleonra jutó kötési energia mindkét stabil izotópjában a legalacsonyabbak közé tartozik a stabil nuklidok között. Atommagjának viszonylagos instabilitása miatt a periódusos rendszer első 32 eleme közül csak a 26. leggyakoribb a Naprendszerben annak ellenére, hogy atomtömege rendkívül kicsi. Hasonló okokból a lítiumot sokféleképpen hasznosítják a magfizikában. A lítiumatomok héliummá alakítása (transzmutálása) volt az első teljes egészében ember által kiváltott nukleáris reakció (1932-ben), a lítium-6-deuterid pedig a többfázisú termonukleáris fegyverek fúziós üzemanyaga. A lítiumot és vegyületeit az iparban is több célra használják, beleértve a hőálló üvegeket és kerámiákat, a repülőgépiparban használt ötvözeteket (nagy szilárdság, kis tömeg), a lítiumelemeket és a lítiumion-akkumulátorokat. A lítium teljes termelésének több mint a felét ezek az alkalmazások emésztik fel.

Semmilyen, láthatóan létfontosságú biológiai folyamatban nincs szerepe; az állatok és a növények lítiummentes környezetben is egészségesek maradnak — nem létfontosságú funkciói azonban lehetnek. A lítiumion (Li+) különféle sói az ion neurológiai hatásai miatt a bipoláris zavarban szenvedők hasznos hangulatstabilizálóinak bizonyultak (lásd: lítiumterápia).

Lítium-deuterid volt a korai hidrogénbomba-változatok választott fúziós üzemanyaga. Neutronokkal bombázva a lítium-6 és a lítium-7 egyaránt tríciumot produkál. Ez, az első hidrogénbomba-tesztek előtt csak részben ismert reakció volt a felelős az 1954. március 1-i Castle Bravo atomrobbantás vártnál nagyobb energiahozamáért.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom a Lítium cikket az 1954. március 1-i Castle Bravo atomrobbantás évfordulójára. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. július 28., 19:53 (CEST)[válasz]

Symbol support vote.svg támogatom - *feridiák vita 2016. január 17., 15:33 (CET)[válasz]

március 3. 12.00 és március 6. 23.59 között: Hatsepszut

A jelölt cikk: Hatsepszut (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Hatsepszut szobra
Hatsepszut szobra

Hatsepszut Henemetamon görögösen Amesszisz, uralkodói nevén Maatkaré (i. e. 1509 körül, ur. kb. i. e. 1479i. e. 1458) az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia ötödik fáraója, I. Thotmesz leánya. Féltestvére és egyben férje, II. Thotmesz halála után először régensként uralkodott mostohafia, a még gyermek III. Thotmesz helyett, majd magához ragadta a hatalmat. Közel 22 éven át kormányzott.

Testvérének kb. tizenhárom éves uralkodása alatt Hatsepszut a királynék hagyományos címeit viselte, továbbá felvette „az isten felesége” címet is: ezt elsőként a dinasztia egyik ősanyja, Ahmesz-Nofertari viselte, és azóta öröklődött a családban. Egy korabeli sztélén alakja szerényen meghúzódik férje és anyja, Ahmesz mellett. Első, ebben az időben készült, nem túl nagy sírja és koporsója is azt mutatja, hogy beérte a hagyományos szereppel.

Miután férje meghalt, az általános gyakorlatnak megfelelően Hatsepszut lett mostohafia, III. Thotmesz régense. Úgy tűnik, hogy az első pár évben beérte ezzel a szereppel. Nem tudni, pontosan mikor vette át teljesen a hatalmat, csak az bizonyos, hogy kormányzása hetedik évének végén már-már fáraóként uralkodott. A dinasztia korábbi fáraóinál nagyobb építkezésekbe fogott; ezt megkönnyítette az a tény, hogy uralkodása nagy részében béke honolt a birodalomban. A legtöbb épületet Thébában emelte, tovább bővítve a karnaki és a luxori templomegyüttest (a Luxorban emelt épületeinek többségét később újabbakkal váltották fel). Építkezett északabbra is: Memphisznél egy alabástrom szfinxe került elő, Közép-Egyiptomban a ma Szpeosz Artemidosz néven ismert sziklaszentély épült (az ezen a vidéken tisztelt Pahet oroszlánistennőnek) és helyreállítottak több, a hükszósz háborúk idején romlásnak indult templomot is.

Az ő halotti templomának épült a híres, teraszos Dejr el-Bahari-i templom, ami arányos szépségével az ókori egyiptomi templomépítészet egyik legszebb épülete. Falain megörökítik Hatsepszut isteni származását és a távoli Punt országába indított kereskedelmi expedícióját. Hatsepszut múmiáját, amit dajkája, Szitré sírjában találtak meg a Királyok völgyében, 2007-ben sikerült azonosítani.

A Ptolemaida-dinasztia előtti időkből Hatsepszuton kívül csak három fáraónőt ismerünk: az Óbirodalom utolsó uralkodóját, a legendák ködébe vesző Neithiqretet (Nitókriszt), a Középbirodalom utolsó uralkodóját, Szobeknoferurét, valamint a XIX. dinasztia utolsó fáraóját, Tauszert — mindhárman dinasztiájuk utolsó tagjai voltak, és csak rövid ideig uralkodtak.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Hatsepszut, régóta kiemelt cikkünk, mely még nem volt kezdőlapon. Nem konkrét időpont miatt jelöltem, így áttehető, ha valaki tud jobb helyet neki. Andrew69. Blue a v.svg 2016. február 2., 11:56 (CET)[válasz]

10. hét

március 7. 0.00 és március 10. 11.59 között: Portugália az első világháborúban

A jelölt cikk: Portugália az első világháborúban (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Flandriába érkező portugál katonák 1917 elején
Flandriába érkező portugál katonák 1917 elején

Portugália az első világháborúban 1916. március 9-én, Németország hadüzenetével vált hadviselő féllé, lépett be az antanthatalmak szövetségébe. Kisebb portugál-német összecsapások már a hadüzenet előtt is voltak a mai Angola területén, ahol a német csapatok több portugál helyőrséget elfoglaltak és leromboltak.

A hadüzenet után a portugál csapatok támadásba lendültek Német Kelet-Afrika ellen, és eldöntötték, hogy kiküldenek egy hadsereget a nyugati frontra. Az 1917 elején megérkezett, mintegy 55 000 fős Portugál Expedíciós Hadtestet (Corpo Expedicionário Portuguęs, CEP) brit tisztek képezték ki, és az első angol hadsereg alá osztották be. Az első portugál alakulatok 1917 májusában jelentek meg a fronton, és egy 18 kilométeres flandriai frontszakaszt kellett ellenőrizniük. 1918. április 9-én ezen a szakaszon indította el a német hadvezetés a Georgette fedőnevű hadműveletet. Az erős tüzérséggel és rohamcsapatokkal támogatott német gyalogság súlyos veszteségeket okozott a portugál csapatoknak, amelyek kénytelenek voltak visszavonulni. A 20 000 portugál katonából 327 tiszt és 7000 katona vesztette életét vagy sebesült meg, és további 6000 esett hadifogságba. A német csapatok néhány nap alatt több kilométert nyomultak előre, egészen a Lawe- és a Lys-folyóig. Bár a sereg maradéka angol, francia és amerikai erőkkel kiegészülve április végére végül megállította a német támadást, ez a portugál hadtörténelem egyik legnagyobb veresége.

Az 1918-as győztes száznapos offenzívában portugál csapatok is részt vettek, továbbá több portugál harcolt a francia légierőben és a kereskedelmi hajókat védő hadihajókon. A világháborút lezáró Versailles-i békeszerződéssel Portugál Kelet-Afrikához csatolták az addig német kézen lévő Kiongai háromszöget, a világháború azonban súlyos károkat okozott az ország gazdaságának, és tovább rontotta az amúgy is feszült belpolitikai helyzetet.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Portugália az első világháborúban szócikket - az azt gondozó Történelem p wikitárs egyetértésével - a 10. hét eleje (március 7. – március 10.) időtartamra jelöljük. Ekkor lesz napra kerek 100. évfordulója annak, hogy 1916. március 9-én a Német Birodalom hadat üzent Portugáliának, ezt követte Portugália hadba lépése, mellyel az ország bekerült az első világháborúba. (Mivel a március 9-i németet március 15-én az Osztrák–Magyar Monarchia hadüzenete követte, szükség esetén a 10. hét másik fele is megfelel.) *feridiák vita 2015. június 28., 22:05 (CEST)[válasz]

március 10. 12.00 és március 13. 23.59 között: Aszahi (csatahajó)

A jelölt cikk: Aszahi (csatahajó) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Az Aszahi (朝日; Hepburn: Asahi?, ’felkelő nap’) pre-dreadnought típusú csatahajó volt. Az 1890-es évek végén építették a Japán Császári Haditengerészet számára Nagy-Britanniában, mivel a japán ipar ekkor még nem tudott ilyen műszaki színvonalú hajót gyártani. 1900. március 13-án bocsátották vízre.

Röviddel leszállítása után a Császári Haditengerészet Állandó Flottájának zászlóshajója lett. Részt vett az 1904–05-ös orosz–japán háború minden fontosabb tengeri csatájában. A sárga-tengeri csatában és a csuzimai csatában kisebb sérüléseket szenvedett. Az első világháború harcaiban nem vett részt, de szerepe volt az 1918-as szibériai intervencióban.

1921-ben a partvédelmi erőkhöz rendelték, két évvel később pedig a washingtoni flottaegyezmény értelmében lefegyverezték, és tengeralattjárók depóhajójává, illetve gyakorló hajóvá alakították át. Ezután tengeralattjáró-mentő lett, majd 1928-ban tartalékba helyezték. A második japán-kínai háborúban (1937-ben) csapatszállításra használták, majd 1938-tól javító hajóként szolgált először a japánok által megszállt Sanghajban, majd az indokínai Cam Ranh-öbölben. 1942-ben Szingapúrba rendelték egy sérült könnyűcirkáló megjavítására, és a visszaúton egy amerikai tengeralattjáró, a USS Salmon megtorpedózta.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ide javaslom az Aszahi csatahajót, mert 1899. március 13-án bocsátották vízre. Andrew69. Blue a v.svg 2016. január 17., 16:17 (CET)[válasz]

Symbol support vote.svg támogatom - *feridiák vita 2016. január 17., 16:22 (CET)[válasz]

11. hét

március 14. 0.00 és március 17. 11.59 között: Gyalog galopp

A jelölt cikk: Gyalog galopp (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A doune-i vár, a film egyik visszatérő helyszíne
A doune-i vár, a film egyik visszatérő helyszíne

A Gyalog galopp (Monty Python and the Holy Grail) című filmet a brit Monty Python csoport forgatta 1974 április–májusában. Az öt hét alatt készített film az abszurd angol humor leghíresebb társulatának kultuszfilmje lett, forgatókönyve alapján 2005-ben musical készült Spamalot címmel, többször kiadták DVD-n, szövegkönyve megjelent nyomtatott formában, zenéje pedig CD-n. A filmet alig 230 ezer fontból, a pénzhiányból adódó nehéz körülmények között forgatták. Elkészítését anyagilag támogatták a kor nagy zenekarai és lemezstúdiói, mert a pénzt leírhatták az adójukból. Az alacsony költségvetés ellenére a Gyalog galopp nagyszerűen megidézte az emberek fejében élő középkort, és a költségkímélés miatt kitalált „ló nélküli lovaglás” a film egyik meghatározó motívuma lett. A lovagok végig így közlekednek a filmben, erre utal a magyar cím is.

A társulat minden tagja több karaktert személyesített meg a filmben. Michael Palin játszotta a legtöbbet, 12-t, a legkevesebbet, négyet pedig Graham Chapman. A statiszták egyetemisták, illetve a forgatási helyszíneken feltűnő turisták voltak.

A történet alapja Artúr király és a Kerekasztal lovagjainak legendás vándorútja, amelynek célja, hogy megtalálják a Szent Grált. A Gyalog galoppban a felhőkből kitekintő Úr ad utasítást Artúrnak és lovagjainak a kehely felkutatására. A Gyalog galopp abszurd, vicces jelenetekben mutatja be Artúr és lovagjainak hányattatását. A vizuális és szöveges poénok gyakran a teljesen különböző, össze nem illő dolgok ütköztetésére épülnek, mint például a középkorban elképzelhetetlen vitákra az osztályharcról vagy a különböző hőmérsékleti zónákról.

„A poénokat az a komolyság teszi viccesebbé, amellyel a szereplők a karaktereket alakítják, például ahogy megjátsszák a lovaglást, miközben segédeik kókuszhéjakat zörgetnek... Úgy tűnik, a füstös tájakkal, a sáros helyszínekkel és a természetes megvilágítással pontosan ragadták meg a középkort. A jelmezek és sminkek is azt a koncepciót támasztották alá, hogy a karakterek egy durva világban próbálják létezésüket kiteljesíteni” – írta David Morgan a Gyalog galoppról.

A film két idősíkja a középkor és a jelen. A két sík – a Szent Grál keresése, illetve nyomozás egy történész gyilkosa után – az utolsó jelenetben ér össze. A filmben Terry Gilliamre jellemző egyedi, a Monty Python más munkáiból ismert animációs jelenetek is szerepelnek. Darl Larsen a Monty Python, Shakespeare and English Renaissance Drama (A Monty Python, Shakespeare és az angol reneszánsz dráma) című könyvben arról ír, hogy az idősíkok, az élő szereplős és animációs részek keverése, a „kibeszélés” a filmből, a sorozatos önreflexivitás folyamatosan emlékezteti a nézőt arra, hogy nem a valóságot látja, hanem annak egy rendezett formáját, egy bármikor megszakítható valóságot. A film magyar szinkronja és az eredeti angol verzió között számos eltérés van.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom Karl Marxot március 14-i halálának évfordulójára. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. január 14., 17:46 (CET)[válasz]

Symbol support vote.svg támogatom - *feridiák vita 2016. január 17., 15:59 (CET)[válasz]
Symbol support vote.svg támogatom - Mehet. Andrew69. Blue a v.svg 2016. január 18., 15:56 (CET)[válasz]


Sablonvita:Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-11-2 alapján idetesszük a Gyalog galopp filmet a március 14-i amerikai bemutatója alkalmából. A május 5-én született Karl Marx átkerül a 18. hétre. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. február 3., 17:38 (CET)[válasz]

március 17. 12.00 és március 20. 23.59 között: SMS Lützow

A jelölt cikk: SMS Lützow (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Az SMS Lützow csatacirkáló
Az SMS Lützow csatacirkáló

Az SMS Lützow Derfflinger-osztályú csatacirkálót az első világháború előtt építtette a Német Császári Haditengerészet az elavult SMS Kaiserin Augusta pótlására. 1913. november 29-én bocsátották vízre, de hajtóműproblémái miatt csak 1916. március 20-án állt végleg szolgálatba. Osztálya vezérhajójától, az Derfflingertől annyiban különbözött, hogy törzsébe beépítettek még egy vízzáró rekeszt és fegyverzetét kiegészítették még egy pár 15 cm-es ágyúval. Nevét a napóleoni háborúk porosz tábornokáról, Ludwig Adolf Wilhelm von Lützowról kapta.

1915. augusztus 8-án kezdte meg próbaútjait, de hajtóművének sérülése miatt csak márciusban csatlakozhatott az I. felderítő csoporthoz. A késedelem miatt csak Yarmouth és Lowestoft lövetésében vett részt április 24–25-én; ezután Franz von Hipper tengernagy zászlóshajója lett. Egy hónappal később, május 31-én részt vett a jütlandi csatában, ahol elsüllyesztette a brit HMS Invincible csatacirkálót és részt vett a HMS Defence páncélozott cirkáló elsüllyesztésében. Eközben maga is súlyos sérülést szenvedett, orrterét elöntötte a víz. A csata után, mivel képtelen lett volna német kikötőbe visszatérni, evakuálták, majd kísérője, a G38 torpedónaszád 1916. június 1-én két torpedóval elsüllyesztette.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Gyalog galopp szócikket javaslom ezen sablonba. (A Gyalog galopp bemutatója az Amerikai Egyesült Államokban március 14-én, Nagy-Britanniában április 9-én volt, de ezen helyek már foglaltak, ezért javaslom a kettő közötti legközelebbi még szabad helyre.) - *feridiák vita 2016. január 30., 19:00 (CET)[válasz]

Tegyük Marxot a születésnapjára, május 5-re és akkor felszabadul március 14 a Gyalog galoppnak. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. január 31., 12:15 (CET)[válasz]

Ha nem lenne ellenetekre, ide tenném be az SMS Lützow-ot és arrébb mehetne a 12-1-re a Gyalog galopp. A hajót ugyanis épp száz éve 1916. március 20-án állították szolgálatba. Andrew69. Blue a v.svg 2016. február 2., 11:35 (CET)[válasz]

@Andrew69., *feridiák: az alábbi megoldással minden cikk valamilyen aktualitással kerül Kezdőlapra:

  • 11-1 március 14. 0.00 és március 17. 11.59 között: Gyalog galopp - USA bemutató: március 14.
  • 11-2 március 17. 12.00 és március 20. 23.59 között: SMS Lützow - Szolgálatba állítás: március 20.
  • 18-1 május 2. 0.00 és május 5. 11.59 között: Karl Marx - születésnap: május 5.

– Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. február 2., 13:43 (CET)[válasz]

Részemről rendben. Andrew69. Blue a v.svg 2016. február 2., 14:57 (CET)[válasz]

A fentiek alapján végrehajtottam a módosításokat. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. február 3., 17:34 (CET)[válasz]


Nem kötözködésképpen, inkább esztétikailag kérdem: jó, hogy ennyi piros link van a kezdőlapi cikkben? Én az ilyenek linkjét ki szoktam venni. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. február 2., 17:48 (CET)[válasz]

Lehet riasztó, ezért kivettem a többséget. Andrew69. Blue a v.svg 2016. február 2., 17:51 (CET)[válasz]

12. hét

március 21. 0.00 és március 24. 11.59 között: Kínai buddhizmus

A jelölt cikk: Kínai buddhizmus (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Bodhiszattva szobor a Szuj-dinasztia korából
Bodhiszattva szobor
a Szuj-dinasztia korából

A buddhizmust az első században, a Han-dinasztia idején indiaiak ismertették meg Kínában, és ettől kezdve a egészen a modern korig jelentős szerepet játszott az ország történelemében. Sok indiai buddhista szöveget fordítottak le kínai nyelvre, ezeket idővel már Kínában írtak egészítettek ki. Az így létrejött, nyomtatott kínai buddhista kánon nagy hatással volt egész Kelet-Ázsia kulturális légkörére, többek között Koreában, Japánban, a Rjúkjú-szigeteken és Vietnámban. Az Indiából és Nepálból érkezett vallás, filozófia és tudomány a kínai irodalom és a nyelv fejlődéséhez is hozzájárult.

A meditáció, a mantra szavalás, az Amitábha Buddha tudatosság, az aszkézis és a vegetarianizmus beépült az emberek hétköznapjaiba. A Ming-dinasztia korában írt elbeszélésekből tudjuk, hogy a világi gyakorlók gyakran folytak bele Tiszta Föld és csan buddhista gyakorlatokba, és a buddhista szútrákat is tanulmányozták. A Szív szútra és a Gyémánt szútra volt a két legnépszerűbb; ezeket a Lótusz szútra és az Avatamszaka-szútra követte. A világi hívek gyakran kötelezték el magukat a mantrák szavalására; ezek közül a Nílakantha dháraní és a Cundí Dháraní volt a legnépszerűbb. Robert Gimello megfigyelése alapján a kínai buddhista közösségekben a cundi ezoterikus gyakorlatai mind a köznép és az elit számára is kedvesek voltak. Nagyra tartották és széles körben ismerték Avalókitésvara és Ksitigarbha bódhiszattvákat, Amitábha Buddha és a Gyógyító Buddha mahájána alakjait. A kínai társadalom minden szintjén elfogadták a karma és az újjászületés tanát, és mind az egyházi, mind a világi hívek elzarándokoltak az ismert buddhista kolostorokba és a négy kínai szent hegyhez.

A kínai buddhisták számát rendkívül nehéz megbecsülni. Az amerikai PEW kutatóközpont szerint a lakosság több mint 18%-a tekinthető buddhistának (2015). Az ellentmondó adatok ellenére világosan látszik, hogy az enyhülő politikai légkör kedvez a spiritualitás új megjelenésének. Az országban már újból több mint 28 000 buddhista kolostor és 16 000 templom működik, ezekben a szerzetesek és apácák száma megközelíti a negyedmilliót. A kínai buddhizmusban hagyományosan fontos szerepet játszottak a világi gyakorlók, akik lelkigyakorlatai igen hasonlóak az egyháziakéhoz. Világi buddhistáktól rengeteg történelmi életrajz maradt fenn, ezekből megismerhetjük gyakorlataikat és a kínai buddhizmusban elfoglalt jelentős szerepüket. Ezen felül jezsuita szerzetesek — például Matteo Ricci — elbeszéléseiből is fény derül arra, mennyire áthatja a buddhizmus a kínai elit gondolkodását és a kultúrát.)

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Mivel az I. negyedévből ez az egyetlen még szabad hely, javaslom az első ezer kiemelt szócikkből az utolsó százra forduló WP:900* kiemelt szócikk részére fenntartani. (˙V.ö. WP:500*) - *feridiák vita 2016. február 4., 00:27 (CET)[válasz]

B-terv (biztonsági tartalék): ha március 20-ig még hiányozna a WP:900. kiemelt státuszú szócikk, indokolt alternatívát is javasolni. Mivel február 8-án kezdődött a kínai holdújév és rögtön az ünnep másnapján, február 9-én a Kínai buddhizmus szócikke kapta meg 898. kiemelt státuszúként, ezért ezt javalom a fenntartott legközelebbi szabad helyre, a 2016-12-1 sablonba március 21-24. közti időre, amelynek kezdőnapja egyben a március 20-ra eső tavaszi napéjegyenlőséghez legközelebbi nap.

Tisztelt @Andrew69., Bencemac, Dudva, Engusz, Ogodej, Tao Kai, Witéz, mi a véleményetek? - *feridiák vita 2016. február 12., 22:09 (CET)[válasz]

Támogatom. Dudva vita 2016. február 12., 22:14 (CET)[válasz]

Vannak kétségeim is, hisz mostanában nem csak kiemelt gyanús cikkek születnek, hanem van más isː sajna akár eltűnnek is. Bocs ha rosszul látom. Andrew69. Blue a v.svg 2016. február 12., 23:25 (CET)[válasz]
@Andrew69., Ezredes úr! Akkor legyen komplex C-terv, amely átfogja a 2016-12-1 és 2016-17-1 két sablon tartalmát és
1. ha március 20-ig megszületik a WP:900*, akkor az jön ide és a Kínai buddhizmus szócikk oda;
2. ha nem készül el, akkor ide jön a Kínai buddhizmus, és oda a WP:900*;
3. már most eldöntjük, hogy a Kínai buddhizmus jön ide, és belehúzunk, cikkek sorát jelöljük kiemelt státsztuszra, hogy mielőbb meglegyen a 900* és lendületesen haladjunk tovább a mielőbbi WP:1000*-ig. Tessék választani. - *feridiák vita 2016. február 12., 23:49 (CET)[válasz]
Nem sok esély van a 900-ra, alig tesznek jelölést a sok megvonási javaslat mellé. Szóval szerintem a B-terv a jó ötlet. A lendület érdekében tettem ma is egy lépést, de egy fecske nem csinál nyarat. Andrew69. Blue a v.svg 2016. február 15., 17:19 (CET)[válasz]
Akkor eldőlt: a B-terv kivitelezése következik:
a) a cikkajánló helyének felszabadítása az addig ott levő szöveg laptörténeti emlékeztetőül ide áthozatalával: WP:900* vagy a Kínai buddhizmus. A jelölési vita helye a 2016-12-1 sablon. A megfelelő cikkajánló elkészítéséről időben gondoskodunk. - *feridiák vita 2016. február 12., 21:46 (CET)[válasz]
b) a cikkajánló szöveges-képes fogalmazványának elkészítése. Megtörtént. - *feridiák vita 2016. február 20., 21:43 (CET)[válasz]
c) Ezzel a Kiemelt cikk rovatban az I. negyedév végéig kész vagyunk, és az előredolgozásban február végére az I. félév végéig is eljuthatunk - ha Ti is úgy akarjátok. - *feridiák vita 2016. február 20., 21:52 (CET)[válasz]

Mire itt a megoldásig jutottunk, vele párhuzamosan ez történt a 2016-17-1 helyen is:

17-1-re javaslom, be is írtam a Helmuth Karl Bernhard von Moltke szócikket és ajánlót. Halálának 125-ik évfordulója lesz 2016. április 24-én, de az a nap már foglalt Cervantes-re, ezért javaslom, tegyük április 25-re (17-1). Ha ez akadályoz más, erre a napra tervezett projektben, akkor tedd át 19-1.hétre, május 9-12 közé (e percben még szabad). Üdv Akela vita 2016. február 19., 19:08 (CET)[válasz]

Levonva az ezekből adódó következtetéseket, az alábbakat írtam a 2016-17-1 helyre:

Egyetértek, támogatom. Február 20-án a Kínai buddhizmus szócikk a 12-1 helyre került, cikkajánlója is elkészült, így szabad az itteni hely. Moltke születésének jubileumi évfordulója méltó alkalom. Neked pedig az itteni cikkajánló elkészítéséért külön köszönet. - *feridiák vita 2016. március 1., 22:09 (CET)[válasz]

Tisztelt @Akela, Andrew69., Bencemac, Dudva, Engusz, Ogodej, Tao Kai! Küldöm a fenti tájékoztatást és kérem véleményeteket. - *feridiák vita 2016. március 1., 22:43 (CET)[válasz]

Az első ezer kiemelt szócikkből az utolsó százra forduló WP:900* kiemelt szócikket pedig javaslom a júniusig következő időszakban az egyetlen még szabadon maradt helyre, a május 9-től 12-ig tartó 2016-19-1 sablonba átmozgatni. Az átmozgatást, az itteni módon az ottani B-terv és a cikkajánló elkészítését április 30. határidővel vállalom. - *feridiák vita 2016. március 2., 10:12 (CET)[válasz]

Borzalmas

Nem értem, hogy lehetett ez kiemelt; fogalmazása az alsó tagozatban megkövetelhető szinttől elmarad. Az alany és állítmány egyeztetése kivételes ünnep stb. Amennyire képes voltam megérteni, átfogalmaztam, de egyáltalán nem biztos, hogy most minden stimmel benne.

Viszont beletörött a bicskám ebbe a tagmondatba:

„a világi gyakorlók gyakran folytak bele Tiszta Föld és csan buddhista gyakorlatokba” — ezek a gyakorlók, akik a gyakorlatokba gyakran „belefolynak”, meghaladják felfogóképességemet. Ha valaki el tudja mondani nekem, mit akar ez jelenteni, szívesen leírom magyarul, de így egész egyszerűen értelmetlen.

P/c vita 2016. március 18., 21:33 (CET)[válasz]

március 24. 12.00 és március 27. 23.59 között: Bartók Béla (zeneszerző)

A jelölt cikk: Bartók Béla (zeneszerző) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Bartók Béla és családjának síremléke (Borsos Miklós akotása)
Bartók Béla és családjának síremléke
(Borsos Miklós akotása)

Szuhafői Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25.New York, 1945. szeptember 26.) a 20. század egyik legnagyobb zeneszerzője, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténetben, hanem az egyetemes kultúrában is korszakalkotó.

Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és ő is kiválóan zongorázott. Bartók 1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be Thomán István zongora osztályába és Koessler János zeneszerzés osztályába. Stílusának alakításában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének.

Kodály Zoltán támogatásával behatóan foglalkozott a magyar népzenével, összehasonlító kutatásaiban pedig a szomszéd népek zenéjét is górcső alá vette. 1906-ban Kodállyal közösen írt Magyar népdalok — énekhangra és zongorára, húsz feldolgozást magába foglaló művével kezdődött el új művészi alkotó korszaka és egyúttal tudósi tevékenysége is. A parasztzenét megismerve kompozíciós stílusa immár a népzenére támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára írt operája, A kékszakállú herceg vára. 1940-ben az Egyesült Államokba emigrált, és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zenéről.

1945. szeptember 26-án halt meg New Yorkban, leukémiában. 1948-ban a Kossuth-díjak első átadásán neki ítélték oda — Derkovits Gyulával és József Attilával együtt — posztumusz a kitüntetést. 1956. január 1-én a budapesti Magyar Állami Operaház egyik legkedvesebb műve, A csodálatos mandarin táncjáték műsorra tűzésével tisztelgett géniusza előtt. Földi maradványai 1988. július 5-én országos médiafigyelem közepette érkeztek haza, és július 7-én helyezték örök nyugalomra Budapesten, a Farkasréti temetőben. Ennek 20. évfordulóján, Bartók születésnapjának előestéjén 2008. március 24-én a Google kereső ünnepi logóval jelent meg. (Ő volt az első így köszöntött magyar.)

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Bartók Béla szócikkének javaslása születésnapján, mégpedig 1881-es születésének jubileumi évfordulós évében. *feridiák vita 2015. szeptember 22., 14:28 (CEST)[válasz]

@Andrew69., Pásztörperc, Rlevente! A Bartók születésnapján és jubileumi születési évfordulóján Kezdőlapra kerülő cikkajánló késszé tevése és végső csiszolásra átadása megtörtént. - *feridiák vita 2016. március 5., 22:05 (CET)[válasz]

13. hét

március 28. 0.00 és március 31. 11.59 között: Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij

A jelölt cikk: Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Muszorgszkij 1870 körül
Muszorgszkij 1870 körül

Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij (oroszul: Модест Петрович Мусоргский) (Karjevo, 1839. március 21.Szentpétervár, 1881. március 28.) az operairodalom és az orosz zene történetének kimagasló egyénisége, a 20. század zenéjének egyik előfutára.

Már fiatalon kiváló zongorista volt, de apja katonai pályára szánta. Szolgálatának első éveiben barátkozott össze azokkal a zeneszerzőtársaival, akikkel később megalakította az „orosz ötök” körét az orosz nemzeti zene megerősítésére. 1858-ban kilépett a hadseregből, de megélhetése érekében hivatalnok állást kellett vállalnia. Amikor egyetlen befejezett operája, a Borisz Godunov nem váltotta ki a baráti kör osztatlan tetszését, visszahúzódott. 1864-től neurotikus jelleme miatt idegi eredetű betegségekben szentvedett. 1879-ben elhagyta munkahelyét, és zongorázásból tartotta fenn magát. Hangversenykörútra ment, de csakhamar végleg összeomlott, és 1881. március 28-án meghalt.

Muszorgszkij művei közül a dalai a legjelentősebbek. A szövegüket maga írta, és a románcok mellett gyakorta írt jellegzetes helyzetben beszéltető, realista, gyakran ironikus, rövid drámai jelenethez hasonló dalokat is. Műveinek népszerűsítésében nagy szerepe volt Rimszkij-Korszakovnak, aki (főleg operáit) átdolgozta, és ismét bemutatta. Ooperái mellett (legalábbis mai formájukban) a daloknál is népszerűbbek szimfonikus költeményei.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij 1881. március 28-án hunyt el. Halálának évfordulójára emlékezve javaslom a kezdőlapra. Andrew69. Blue a v.svg 2015. augusztus 12., 09:11 (CEST)[válasz]

Nem tartom jó ötletnek két zeneszerzőt egymás után tenni. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. december 2., 18:50 (CET)[válasz]

Mindkettő óriás cseréljük törpére? Van más javaslat, mert az segítené a kezdőlapra kerülést. Andrew69. Blue a v.svg 2015. december 15., 21:29 (CET)[válasz]
Modest Musorgskiy, 1870.jpg
RepinMussorgsky.jpg
Bartók Bélát én javasoltam és szerintem jól kiegészíti egymást a két géniusz. Lásd még az 1941-es alkotásával a mai Kezdőlapon lévő Bartók Bélánál Kodály Zoltánnal 1906-ban Magyar népdalok címmel tíz-tíz népdalt adtak ki közösen. Muszorgszkij pedig az Orosz ötök között és az önálló szócikk Egy kiállítás képei egy barátja, Viktor Hartmann posztumusz kiállításának ihletésére írt alkotás. Ezért támogatom az 1881-ben született Bartók és az épp 1881-ben elhuny Muszorgszkij közvetlen egymás után helyzését. - *feridiák vita 2016. január 20., 01:18 (CET)[válasz]
Pótkérdés: Muszorgszkij melyik portréja kerüljön be a cikkajánlóba. Szócikke vezető képe mellé helyezem az Egy kiállítás képei szócikkben láthatót. - *feridiák vita 2016. január 20., 08:43 (CET)[válasz]
Szerintem mehet a fekete-fehér. Andrew69. Blue a v.svg 2016. január 21., 19:30 (CET)[válasz]

Dalai a legjelentősebbek

„Muszorgszkij művei közül a dalai a legjelentősebbek” — ez így egész egyszerűen nem igaz, vagy legalábbis erősen vitatott. Operái mellett megemlíteném a daloknál sokkal népszerűbb szimfonikus költeményeit (legalábbis mai formájukban azok).

P/c vita 2016. március 18., 21:46 (CET)[válasz]

Tisztelt @Andrew69. és @Pásztörperc! Muszorgszkij műveiben mindketten illetékesebbek vagytok nálam. De mivel a cikkajánló rövidesen Kezdőlapra kerül és változtatás nem történt, a végére az alábbi kompromisszumos provizórikus szövegjavaslatot tettem:
Muszorgszkij művei közül a dalai a legjelentősebbek. A szövegüket maga írta, és a románcok mellett gyakorta írt jellegzetes helyzetben beszéltető, realista, gyakran ironikus, rövid drámai jelenethez hasonló dalokat is. Műveinek népszerűsítésében nagy szerepe volt Rimszkij-Korszakovnak, aki (főleg operáit) átdolgozta, és ismét bemutatta. Operái mellett (legalábbis mai formájukban) a daloknál is népszerűbbek szimfonikus költeményei.
Húsvéti üdvözlettel: *feridiák vita 2016. március 27., 22:55 (CEST)[válasz]

Elfogadható. Jelzem, a „legalábbis mai formájukban” nem a népszerűségre utalt, hanem hogy Muszorgszkij zongoradarabnak írta őket; a szimfonikus jelleg kiváló hanxerelők (Maurice Ravel, Keith Emerson stb.) munkájának gyümölcse. Kellemes Ünnepeket:

P/c vita 2016. március 28., 17:49 (CEST)[válasz]

március 31. 12.00 és április 3. 23.59 között: Feröer

A jelölt cikk: Feröer (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Gleccser vájta völgy Kunoy szigetén
Gleccser vájta völgy
Kunoy szigetén

Feröer (más néven Feröer szigetek; feröeriül: Føroyar, dánul: Færøerne) a középkor óta lakott, vulkáni eredetű szigetcsoport az Atlanti-óceán északi részén, nagyjából középen Norvégia, Skócia és Izland között. Neve magyarul Juh-szigeteket jelent.

Feröer a Dán Királysághoz tartozik, de 1948. április 1-én jelentős autonómiát kapott. Parlamentje, a Løgting az egyik legrégibb a világon, emellett két képviselőt a dán parlamentbe is delegál. Dániával ellentétben nem tagja az Európai Uniónak. Az Északi Tanács keretei között együttműködik a skandináv államokkal, különösen Izlanddal, Grönlanddal és Shetlanddal.

A szigetcsoport területe 1395,74 km²; népessége 2009 elején 48 783 fő volt. 18 szigete közül csak egy nem lakott. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Tórshavn. A gazdaság alapja a 19. század óta a halászat és halfeldolgozás, de komoly hagyományai vannak a juhtenyésztésnek és a gyapjúfeldolgozásnak is.

A legkorábbi olyan szöveg, amelyben feltételezések szerint Feröer leírása olvasható, a „Liber de Mensura Orbis Terrae” (A világ felméréséről) című mű, amit 825-ben írt egy Dicuil nevű ír szerzetes a Frank Királyságban. E szerint a szigetek első lakói ír szerzetesek voltak; ők telepítették be a juhot és a zabot. Dicuil leírása alapján röviddel 700 után már éltek szerzetesek a szigeteken, amit alátámasztanak egyes régészeti leletek (néhány egyszerűen vésett, kereszt alakú kőlap, például a Skúvoyban talált) és helynevek. A mykinesi tőzegrétegekből kinyert pollenminták elemzései szerint a szigeteken már 650 körül éltek olyan emberek, akik gabonaféléket termesztettek.)

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javasolom a Feröer cikket; még nem volt a kezdőlapon, és az autonómiájáról szóló törvényt 1948. március 31-én írták alá, április 1-jétől lépett életbe. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2016. január 17., 14:11 (CET)[válasz]

Symbol support vote.svg támogatom Menjenǃ Andrew69. Blue a v.svg 2016. február 25., 09:32 (CET)[válasz]

Symbol support vote.svg támogatom, továbbmenve a cikkajánlóból a hiányzó zárósablont beillesztettem, így @Pásztörperc felkérése következik a Kezdőlapra késszé tételre. - *feridiák vita 2016. március 17., 12:04 (CET)[válasz]

donez

P/c vita 2016. március 17., 12:29 (CET)[válasz]

14. hét

április 4. 0.00 és április 7. 11.59 között: A robotika három törvénye

A jelölt cikk: A robotika három törvénye (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A robotika három törvényét Isaac Asimov (1920. január 2.1992. április 6.) orosz származású tudományos-fantasztikus és tudománynépszerűsítő író alkotta meg a sci-fiben. A történeteiben szereplő robotok zöme ezen szabályokat követi. Először a Körbe-körbe című novellájában olvashatóak, a következő formában:

  1. A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.
  2. A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének.
  3. A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első vagy a második törvény előírásaiba.

A három törvénynek kiemelt szerepe van Asimov írásaiban, a robotika az Alapítvány–Birodalom–Robot regényciklus meghatározó eleme. A történetek számtalan helyzetben tesztelik a törvényeket, kipróbálva azok betartását és ellenzését, javasolva, vagy éppen tiltva a változtatásokat. Bár az eredeti törvények számos regényt ihlettek, Asimov időről időre módosított verziókkal állt elő, például az emberiséget az emberi egyedekkel szemben előnyben részesítő nulladik törvény megalkotásával, az „emberi lény” különböző meghatározásaival vagy a törvények kisebb-nagyobb módosításaival, átértelmezéseivel.

A törvényeket sokféleképpen feldolgozták, számos író hivatkozik rájuk a tudományos-fantasztikus irodalomban és azon kívül. Az Én, a robot, A kétszáz éves ember(wd) és más filmekben is találkozhatunk velük.

A mesterséges intelligencián dolgozó tudósok is gondolkoznak robotjaik törvényekkel felruházásán, de sokan úgy vélik, hogy míg Asimov törvényei tökéletesek a sci-fi történeteiben, teljesen használhatatlanok a való életben. Néhányan azzal érvelnek, hogy mivel a kutatások fő finanszírozója a hadsereg, valószínűtlen, hogy ezeket a törvényeket beépítsék a robotok agyába. Roger Clarke kifejtette: „A robotika három törvénye igen sikeres irodalmi eszköznek bizonyult. Talán az irónia miatt, de lehet, hogy csak mert művészileg helyes, Asimov történetei megcáfolják indító állítását: Képtelenség a robotot szabályokkal úgy korlátozni, hogy megbízható maradjon.” Másrészt Asimov kései regényei utalnak arra, hogy hosszú távon a robotok akkor okozzák a legnagyobb kárt, ha követik a törvényeket, és ezzel megfosztják az embereket leleményes vagy kockáztató magatartásuktól.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom A robotika három törvénye cikket Isaac Asimov április 6-i születésnapja alkalmából. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. január 8., 15:48 (CET)[válasz]

Symbol support vote.svg támogatom - *feridiák vita 2016. január 17., 16:15 (CET)[válasz]

A cikkajánló készítését megkezdtem és folytatásra a javaslattevő @Rlevente részére átadom. - *feridiák vita 2016. február 13., 19:00 (CET)[válasz]

A hiányzó zárósablont feltettem és a cikkajálánlást annak véglegesítését kérve @Pásztörperc részére postázom. - *feridiák vita 2016. április 1., 12:05 (CEST)[válasz]

április 7. 12.00 és április 10. 23.59 között: Ozirisz-mítosz

A jelölt cikk: Ozirisz-mítosz (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Hórusz, Ozirisz és Ízisz (balról jobbra)
Hórusz, Ozirisz és Ízisz (balról jobbra)

Az Ozirisz-mítosz az egyik legjelentősebb és legrészletesebb ókori egyiptomi mítosz, ami Ozirisz istennek, a legenda szerint Egyiptom egyik első uralkodójának meggyilkolásáról és fia, Hórusz bosszújáról szól. Oziriszt testvére, Széth ölte meg, hogy elfoglalja a trónját. Ízisz, Ozirisz testvére és felesége gyermeket szült, akit sokáig rejtegetett Széth elől; ő volt Hórusz, aki felnőve szembeszállt Széthtel és hosszú küzdelem után legyőzte. A mítosz fontos szerepet tölt be az egyiptomiaknak a királyságról és a trónutódlásról, a rend és káosz konfliktusáról, illetve a halálról és a túlvilágról alkotott elképzelésében, egyben pontosan jellemzi a főszereplő isteneket, akik kultuszának számos eleme ebből a mítoszból ered.

Az Ozirisz-mítosz nagyjából már az i. e. 25. századra kialakult. Számos eleme vallási eredetű, de lehet, hogy Hórusz és Széth küzdelmét Egyiptom korai történelmének eseményei ihlették. A tudósok megpróbálták kideríteni, mely eseményekből születhetett a történet, de az eredmények nem meggyőzőek.

A mítosz elemei számtalan, különféle műfajú egyiptomi szövegben jelennek meg — halotti szövegektől és mágikus formuláktól az elbeszélésekig. Emiatt részletesebb és összefüggőbb, mint a legtöbb egyiptomi mítosz, de egyik szöveg sem teljes, és az események leírása nagyon változatos. Az ókori görög és római írások, például Plutarkhosz Ízisz és Ozirisze több információt nyújtanak, és bár elképzelhető, hogy nem mindig tükrözik pontosan az ókori egyiptomiak hitét, de ezekben a művekben maradt fenn a mítosz akkor is, amikor az egyiptomi vallás legtöbb eleme már feledésbe merült.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]

Magyar bélyeg Gagarin űrutazásának emlékére

Javaslom a Vosztok–1 űrhajó cikkét, mely 1961. április 12-én indult Bajkonurból Gagarinnal. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. január 14., 18:24 (CET)[válasz]

Symbol support vote.svg támogatom - *feridiák vita 2016. január 17., 16:12 (CET)[válasz]
@Andrew69., Rlevente! Javaslom a 2016-14-2/április 8-11. és a 2016-15-1/április 11-14. tartalmának megcserélését, amely kettős nyereséget hoz. Az első újkori olimpiai játékokat április 6. és 15. között tartották, melyen Hajós Alfréd április 11-én lett az első magyar olimpiai bajnok. A Vosztok-1 pedig fedélzetén a világ első űrhajósával április 12-én startolt és Gagarin még ugyanazon napon sikeresen visszatért a Földre. Erről magyar bélyeg is van, s ez lehetne a cikkajánlóban a kép. Egyben kérem segítségeteket a 1896. évi nyári olimpiai játékok szócikk feljavításában és kiemelési eljárása mielőbbi megindításában. - *feridiák vita 2016. február 4., 00:02 (CET)[válasz]

A cserét támogatom. A kiemelésben nem valószínű, hogy részt tudok venni. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. február 4., 09:10 (CET)[válasz]

A támogatást megköszönve mindkettő cikkajánlója elkészítését még ezen hónapi határidővel vállalom. - *feridiák vita 2016. március 2., 09:55 (CET)[válasz]

Megállapodás szerint a Vosztok-1 szócikkét a 15-1 helyre átmozgattam, a cikkajánlót elkészítettem és Jurij Gagarin űrutazásának magyar bélyegképét betettem. - *feridiák vita 2016. április 1., 08:18 (CEST)[válasz]

Akkor jöjön ide az Ozirisz-mítosz, régi kiemelt cikkünk, mely év szócikke verseny második helyezettje is volt. Itt a helye a kezdőlapon. Andrew69. Blue a v.svg 2016. március 11., 16:39 (CET)[válasz]

15. hét

április 11. 0.00 és április 14. 11.59 között: Vosztok–1

A jelölt cikk: Vosztok–1 (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A Vosztok–1 (oroszul: Восток–1 – magyarul: kelet) a Vosztok-program és egyben a történelem első olyan űrrepülése volt, amely űrhajóst juttatott a világűrbe. Az első, embert szállító űrhajó 1961. április 12-én startolt a bajkonuri űrrepülőtérről, Tyura-Tamból. Egyetlen utasa Jurij Gagarin volt, ő lett az első olyan ember, aki elhagyta a Föld légkörét. Útja számos szempontból az első: az első Föld körüli repülés emberrel, a súlytalanság első tartós megtapasztalása, az első rádióbeszélgetés az űrből stb.

A hajó mindössze egyszer kerülte meg a Földet a feljegyzések szerint 108 perces úton, amin 65° pályahajlású, 327×191 kilométeres ellipszispályán repült. Teljes kört csak az űrben felvett viszonyítási pontból szemlélve tett meg, mert nem minden, a pálya síkjában lévő pont fölött haladt el: kb. 400 km-rel a felszállás helyétől nyugatra szállt le. A felszínhez képest kb. 350°-ot tett meg, ehhez adódik, hogy a Föld a repülés másfél órája alatt mintegy 22°-ot fordult el — ez együtt kicsit több, mint 360°.

A Szaratovi terület Engelsz nevű kisvárosa mellett szállt le. Az űrhajós és az űrhajó külön ért földet, mivel a Vosztokba nem építettek be sima leszállást biztosító rendszert. A leszállás végső fázisában Gagarin katapultált, és saját ejtőernyővel ereszkedett le. A repülést teljes titoktartással készítették elő, és bizonyos részleteit (elsősorban a leszállás adatait) később sem hozták nyilvánosságra. Az út után Gagarint világ körüli útra küldték, amin több országban ünneplő tömeg fogadta — a szovjetek így aratták le a műszaki bravúr adta dicsőséget.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Az 1896. évi nyári olimpiai játékok jelölése 2016. április 11-től 14-ig. Indoklás: 2016 a következő újkori olimpia éve és az első újkori olimpia 120. évfordulója: 1896. április 6. és 15. között rendezték meg a görögországi Athénban az első a modern nyári olimpiát, melyen április 11-én Hajós Alfréd lett az első magyar olimpiai bajnok. - *feridiák vita 2015. november 21., 01:11 (CET)[válasz]

Nem kiemelt; az ilyen jelölésnek akkor van értelme, ha már dolgozol rajta azaz remélhető, hogy addig kiemelt lesz. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2016. január 17., 14:28 (CET)[válasz]
Vettem az üzenetet. Időben elindítom, és B-tervként tartalékról gondoskodom. - *feridiák vita 2016. február 3., 23:35 (CET)[válasz]
@Andrew69., Hkoala, Rlevente! Javaslom a 2016-14-2/április 8-11. és a 2016-15-1/április 11-14. tartalmának megcserélését, amely kettős nyereséget hoz. Az első újkori olimpiai játékokat április 6. és 15. között tartották, melyen Hajós Alfréd április 11-én lett az első magyar olimpiai bajnok. A Vosztok-1 pedig fedélzetén a világ első űrhajósával április 12-én startolt és Gagarin még ugyanazon napon sikeresen visszatért a Földre. Egyben kérem segítségeteket a 1896. évi nyári olimpiai játékok szócikk feljavításában és kiemelési eljárása mielőbbi megindításában. *feridiák vita 2016. február 4., 00:08 (CET)[válasz]
Köszönöm a meghívást, de nem tudom vállalni. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2016. február 4., 20:01 (CET)[válasz]

április 14. 12.00 és április 17. 23.59 között: Apollo–13

A jelölt cikk: Apollo–13 (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Az Apollo–13 emblémája
Az Apollo–13 emblémája

Az Apollo–13 volt az Egyesült Államok holdprogramjának – az Apollo-program – hetedik küldetése, egyben a harmadik leszállási kísérlet. Utóbbi kudarcba fulladt, így ez lett a program egyetlen sikertelen küldetése. A Holdon ezúttal újabb felszínformát, a holdtengereknél idősebb felföldek egyikét szerettek volna felkeresni, de a küldetés menetét alaposan megváltoztatta egy baleset. A holdra szállás meghiúsult, a fő cél az űrhajósok megmentése lett.

Az expedícióra több személycsere után végül Jim Lovell parancsnok, Jack Swigert parancsnokimodul-pilóta és Fred Haise holdkomppilóta indult el 1970. április 11-én 19:13-kor (UTC). A korábbi expedíciókhoz hasonlóan unalmas út várt rájuk, de az 55. órában balesetet szenvedtek, mivel a parancsnoki űrhajó egyik oxigéntartálya elektromos zárlat miatt túlmelegedett. A végzetes túlnyomástól robbanásszerűen szabadult meg, és ezzel a hajó elvesztette oxigénkészletének jelentős részét. A járulékos károk miatt leállt a víz- és áramtermelés, áram nélkül pedig egy sor berendezés, amitől az űrhajósok közvetlen életveszélybe kerültek. Elveszett az űrhajó meghajtása is, a hajó pedig nem a biztonságos „szabad visszatérés pályáján” haladt. A problémákat az egész holdraszállás-koncepció biztonsági tartalékának számító holdkomp készleteit és képességeit felhasználva oldották meg, és az űrhajó április 17-én a Csendes-óceánba érkezett; legénységét kimentették.

Az Apollo–13 volt a NASA első olyan, komoly vészhelyzete, amelyben mozgósítani kellett az irányítás vészhelyzeti kapacitását. Mindezt a világ közvéleményének legteljesebb nyilvánossága előtt tették. A repülésről Apolló 13 (1995) címmel filmet is rendezett Ron Howard, Tom Hanks főszereplésével.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom az Apollo–13 cikket a földet érés április 17-i évfordulója alkalmából. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. január 8., 14:37 (CET)[válasz]

Symbol support vote.svg támogatom - *feridiák vita 2016. január 17., 16:39 (CET)[válasz]

16. hét

április 18. 0.00 és április 21. 11.59 között: Károlyi-kert

A jelölt cikk: Károlyi-kert (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A budapesti Károlyi-kert
A budapesti Károlyi-kert

A Károlyi-kert egy közpark Budapest V. kerületében. A Belváros legrégibb ma is funkcionáló kertje, egyúttal a legjobban dokumentált magyarországi palotakert. Északról a Ferenczy István utca, keletről a Magyar utca, délről a Henszlmann Imre utca, nyugatról pedig a Károlyi-palota határolja.

A palota és a hozzá tartozó magánkert 1768–1929 között a Károlyi család birtokában volt. A 18. század végén barokk kertet alakítottak ki benne, s egyes részeit az akkoriban újdonságnak számító angolkertté formálták. A 19. század első felében a palotát és a kertet is klasszicista stílusban újították fel. Az 1838-as árvíz jelentősen megrongálta. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után egzotikus növényeket is neveltek üvegházában, a parkban pedig a lugasok közt egy teniszpálya is a grófi család és vendégeinek rendelkezésére állt. 1932-ben a 7625 m²-es magánkertet közparkká tervezték át, és megnyitották a nagyközönség számára. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett. Helyreállítása után, 1970-ig volt látogatható, majd közel egy évtizedre az M3-as metróvonal építésének felvonulási területe lett. Ezalatt növényzete szinte teljesen kipusztult, ezért 1981-ben a parkot újra ki kellett alakítani. 1996-ra elhasználódott, ezért ismét átrendezték.

A parknak öt bejárata van, ebből jelenleg négyet használnak. A gyerekek szórakozását két bekerített játszótér és külön homokozó szolgálja. A parkban van még szökőkút, nagyobb gyepes rész az évszaknak megfelelő kiültetett virágokkal és egy árnyas részen sakkozóhely. A felszerelés része egy ivókút és a vasútikocsi-szerű illemhely is. Különleges növény ma már nem díszlik benne, de itt áll az ország egyik legöregebb fehér eperfája.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Károlyi-kert jelölése - A Károlyi-kertet szeretném jelölni 2016-ban a 16. hét elejére (04.18-21), de még sose csináltam ilyet, és nem akarom összekavarni az allapokat. Be tudná írni valaki? Köszi! A cikk jelenlegi bevezetője jó ajánlónak is, vagy írjak újat? - Tündi vita 2015. december 27., 12:23 (CET)[válasz]

A Károlyi-kert szócikket tehát (a Kezdőlapra jelölt szócikkek listáján) Tündi javasolta cikkajánlóval és pontosan megadott helyre. Kérése csapatmunkával teljesítve. Kedves @Hujber Tünde, Tündi, köszönjük értékes munkádat és kérünk, kezdeményezz újra meg újra. Üdvözöl: *feridiák vita 2016. február 12., 22:37 (CET)[válasz]

Symbol support vote.svg támogatom Andrew69. Blue a v.svg 2016. március 11., 22:36 (CET)[válasz]

április 21. 12.00 és április 24. 23.59 között: Miguel de Cervantes

A jelölt cikk: Miguel de Cervantes (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Don Quijote 1605-ös, első kiadása
A Don Quijote 1605-ös,
első kiadása

Miguel de Cervantes (Alcalá de Henares, 1547. szeptember 29.Madrid, 1616. április 23. kalandos életű spanyol regény- és drámaíró, költő, Don Quijote figurájának megalkotója, a spanyol irodalom talán legismertebb képviselője. Sok irodalomtörténész a Don Quijotét tartja az első, mai értelemben vett regénynek, illetve a spanyol arany század irodalmi csúcspontjának. Először Cervantes írt (olasz mintákból kiindulva) a mai modern értelemben vett novellákat spanyolul. Ő volt a Lope de Vega előtti spanyol színház egyik legjelentősebb drámaírója is, költőként viszont nem volt annyira jelentős, kortársai nem is tartották igazi poétának. Egész életművét átszövik az önéletrajzi elemek, műveiben gyakran megnyilvánult a bukolikus reneszánsz költészet iránti vonzalma is.

Alcalá de Henares városkában született. Iskolai tanulmányait Córdobában kezdte, majd Sevillában és Madridban folytatta. Madridban ismerkedett meg kora spanyol színházával. 1570-ben párbajban megsebesített egy építőmestert, ezért menekülnie kellett Spanyolországból. Antonio de Sigurával Itáliába utazott, ahol De Sigura hamarosan bíboros lett, Cervantes pedig az ő asztali felszolgálója. A következő évben katonai pályára lépett, és részt vett a lepantói csatában. Bal karja a harcokban megsebesült, majd lebénult. 1575-ben elhatározta, hogy visszatér hazájába, de a hajót, amelyen utazott, berber kalózok támadták meg. Miguel és öccse, Rodrigo az algíri pasa fogságába került. Öccsét hamarosan ki tudták váltani, de ő csak öt évi fogság és több sikertelen szökési kísérlet után térhetett haza. Ezután hivatali munkákat vállalt Spanyolország különböző városaiban. Gyakran került összetűzésbe a helyi hatóságokkal, többször be is börtönözték.

1604. december végén adta ki a Don Quijote első kötetét, ami nagy sikert aratott, és hamarosan elterjedt egész Európában. 1605 márciusában kiadták Portugáliában és Aragóniában, majd nem sokkal később Kasztíliában is. Portugáliában három kiadást ért meg. Még a Nyugat-Indiákon is érdeklődést keltett; álarcosbálokon az emberek Don Quijoténak és Sancho Panzának öltöztek. Még a Don Quijote első kötetében megemlítette, hogy folytatni fogja a történetet, aztán végül csak tíz év múlva, 1615-ben jelentette meg a második részt.

Az író a következő évben hunyt el, három nappal azután, hogy befejezte a Lemos grófjának ajánlott regényét, a Persiles és Sigismunda hőstetteit (Los Trabajos de Persiles y Sigismunda). Halálának napja, április 23. a világirodalom szimbolikus napja; az UNESCO 1995-ben a könyv és a szerzői jogok világnapjává nyilvánította.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom Miguel de Cervantes cikkét, aki 1616. április 23-án hunyt el. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. január 14., 18:02 (CET)[válasz]

Symbol support vote.svg támogatom - *feridiák vita 2016. január 17., 16:18 (CET)[válasz]

A cikkajánló készítését megkezdtem és folytatásra a javaslattevő @Rlevente részére átadom. - *feridiák vita 2016. február 13., 22:16 (CET)[válasz]

17. hét

április 25. 0.00 és április 28. 11.59 között: Helmuth Karl Bernhard von Moltke

A jelölt cikk: Helmuth Karl Bernhard von Moltke (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Gróf Helmuth Karl Bernhard von Moltke, az „idősebb Moltke” (Moltke der Ältere) (Parchim, 1800. október 26. – Berlin, 1891. április 24.) porosz tábornagy; 1858–1871 között a porosz királyi haderő vezérkari főnöke, kiváló katonai stratéga. A porosz (majd az egyesített német) haderő az ő irányításával vívta ki háborús győzelmeit az 1864-es porosz–osztrák–dán háborúban, az 1866-os porosz–osztrák háborúban és az 187071-es porosz–francia háborúban. Bismarck kancellár mellett kiemelkedő szerepet játszott a Német Császárság létrehozásában.

Katonai szolgálatát 1818-ban a dán királyi hadseregben kezdte, majd átlépett a porosz királyi haderőbe. Kijárta a porosz vezérkari akadémiát. Vilmos királyi herceg, a későbbi porosz király, majd német császár felfigyelt kiemelkedő képességeire, és 1858-ban a porosz királyi haderő vezérkari főnökévé nevezte ki. Moltke korszerűsítette a hadszervezetet. A mozgósítás rendszerét a kor modern szállítóeszközére, a vasútra alapozta.

1864-ben a második schleswigi háborúban a szövetséges német haderők egyesített vezérkarának főnöke volt, személyesen vezette seregeit a Dánia elleni győzelemre. Ezután szabad kezet kapott, és reformjaival megnövelte a „nagyvezérkar” hatalmát.

1866-ban a porosz–osztrák háborúban személyesen irányította csapatait a königgrätzi csatában, amelyben súlyos vereséget mért az Osztrák Császárságra és a Szász Királyságra.

Az 187071-es porosz–francia háborúban az egyesített német haderők vezérkari főnökeként egyszerre mozgatta három hadseregét. A sedani csatában megadásra kényszerítette a francia főerőt, fogságba ejtve magát III. Napóleon császárt is. 1871. január 18-án a versailles-i kastély tükörtermében jelen volt a Német Császárság kikiáltásánál.

A nagy győzelem után vezértábornaggyá léptették elő, grófi címet kapott és a porosz főrendi ház tagja lett. 1888-as visszavonulásáig a német Nagyvezérkar főnöke maradt. Búcsúbeszédében óva intette hazáját egy újabb európai háborútól.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Komplex javaslat a 2016-12-1 és jelen 2016-17-1 sablon tartalmára:

Mivel az I. negyedévből a 2016-12-1 az egyetlen még szabad hely, oda javasoltam az első ezer kiemelt szócikkből az utolsó százra forduló WP:900* kiemelt szócikket és ide a Kínai buddhizmus szócikket javaslom azzal, hogy ha nem születik meg március 20-ig a WP:900*, akkor oda megy a Kínai buddhizmus és ide jön a WP:900*. - *feridiák vita 2016. február 12., 23:29 (CET)[válasz]

17-1-re javaslom, be is írtam a Helmuth Karl Bernhard von Moltke szócikket és ajánlót. Halálának 125-ik évfordulója lesz 2016. április 24-én, de az a nap már foglalt Cervantes-re, ezért javaslom, tegyük április 25-re (17-1). Ha ez akadályoz más, erre a napra tervezett projektben, akkor tedd át 19-1.hétre, május 9-12 közé (e percben még szabad). Üdv Akela vita 2016. február 19., 19:08 (CET)[válasz]

Egyetértek, támogatom. Február 20-án a Kínai buddhizmus szócikk a 12-1 helyre került, cikkajánlója is elkészült, így szabad az itteni hely. Moltke születésének jubileumi évfordulója méltó alkalom. Neked pedig az itteni cikkajánló elkészítéséért külön köszönet. - *feridiák vita 2016. március 1., 22:09 (CET)[válasz]

április 28. 12.00 és május 1. 23.59 között: Lehár Ferenc

A jelölt cikk: Lehár Ferenc (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Lehár Ferenc zeneszerző, operettkomponista, karmester (Komárom, 1870. április 30.Bad Ischl, 1948. október 24.). Halálának napja (és az ugyancsak operettjeiről híres magyar zeneszerző, Kálmán Imre 1882. október 24-i születésnapja) 2002 óta a magyar operett napja.

Zenei pályafutását színházi hegedűsként kezdte, emellett egy katonazenekarban is játszott 1899-ig. Zeneszerzőként első próbálkozásai kudarcba fulladtak, ezért átvette apja katonakarmesteri posztját, és ezt csak 1902-ben adta fel, amikor bemutatták első operettjét, a Bécsi asszonyokat, ami világsiker lett, és meghatározta további munkásságának fő irányát. A legnagyobb elismerést A víg özveggyel (1905), a Luxemburg grófjával és a Cigányszerelemmel (1910) aratta. Életének legnagyobb részét az osztrák császárvárosban és rövid ideig Berlinben töltötte, itt mutatták be nagy sikerű operettjeit. A századeleji operett egyik legkiválóbb képviselőjeként műveiben igényes kompozíciós követelményekkel lépett fel, megújítva a bécsi operett sablonossá merevedett stílusát.

Lehár tehetségét talán Puccini jellemzése támasztja alá a legjobban, aki azt nyilatkozta, hogy ha Lehár érdeklődése az operák világa felé terelődik, legnagyobb vetélytársa lett volna. Karrierje kezdetén megpróbált a lírai műfajban otthonra lelni, és a kezdeti sikertelenség után választotta az operettet, ami a 19. század végén és a 20. elején Bécs zenei életének egyik meghatározója műfaja volt. Mivel az operettek iránti igény folyamatosan nőtt és egyre-másra nyíltak az új színházak (elsősorban Németországban), a műfaj átmenetileg hanyatlásnak indult. A bécsi komponisták és librettisták egyre több piacképes árut próbáltak minél gyorsabban „előállítani”, de nem mertek eltérni a Strauss dinasztia operettsablonjaitól. Lehár számára az igazi áttörés A víg özvegy lett, amelyben szakított az operettkomponálás hagyományaival. A nagy újítás azonban nem a zenei anyag volt, hanem a librettó: a biedermeier álszemérem és érzelgősség eltűnt, helyét frivol nagyvárosi kötetlenség, merészebb humor, a kapitalista álmorál, a házasság, a politika kritikája váltotta fel. Lehár általában nem túl szerencsésen választotta meg szövegkönyveit, még azok után sem, hogy A víg özveggyel hatalmas ismertségre tett szert. Kritikusai rendszerint pozitívan méltatták zenéjét, viszont minduntalan hangsúlyozták, hogy a szövegkönyv gyengesége sokat elvesz műveinek értékéből.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom Lehár Ferencet április 30-i születésének évfordulójára. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. január 14., 17:49 (CET)[válasz]

Symbol support vote.svg támogatom - *feridiák vita 2016. február 4., 22:51 (CET)[válasz]

18. hét

május 2. 0.00 és május 5. 11.59 között: Mercury–Redstone–3

A jelölt cikk: Mercury–Redstone–3 (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A Mercury–Redstone–3 a NASA Mercury-programjának első olyan repülése volt, amelynek során egy ember Mercury űrhajó fedélzetén átlépte az úgynevezett Kármán-vonalat és eljutott a világűrbe. Ismert még Freedom 7 néven is, mivel a repülés során – az űrhajós választása alapján – ezt a rádió hívójelet használta a NASA. A Redstone rakéta 1961. május 5-én 15 perces szuborbitális repülésre, egyfajta űrugrásra vitte az űrhajót, fedélzetén az első amerikai űrhajóssal, Alan Sheparddel.

A NASA ekkor még nem rendelkezett olyan tolóerejű hordozórakétával, amellyel egy űrkabint Föld körüli pályára tudott volna állítani, ám a Szovjetunióval folytatott „űrverseny” elvesztésétől félve az amerikai kormány egy mielőbbi űrutat szorgalmazott, akkor is, ha az orbitális repülésre még nem készültek fel. Ám az űrrepülésre titokban készülő Szovjetunió három héttel korábban, április 12-én váratlanul felbocsátotta első űrhajóját, a Vosztok–1-et, fedélzetén Jurij Gagarinnal, megszerezve az első helyet az űrhajózás történetében.

A Freedom 7 útja egy 187 km magasságig emelkedő ballisztikus repülés volt, ez a magasság megközelítette a legalacsonyabb műholdpályák magasságát, és az USA megalapozottan tekinti az utat a világűrig való eljutásnak. Egy második űrugrás (Virgil Grissom) után John Glenn-nek sikerült először orbitális pályára jutnia az amerikai űrhajózásban.

Az első amerikai űrrepülés Cape Canaveralről startolt, majd az űrhajó 15 perc 28 másodpercnyi repülés után a Bahama-szigetek mellett az Atlanti-óceánra szállt le, ahonnan a USS Lake Champlain hadihajó kutató-mentő helikopterei emelték ki. Néhány kisebb alrendszer jelentéktelen hibájától és a startfolyamat elhúzódásából fakadó kényelmetlenségektől eltekintve a repülés teljesen problémamentesen zajlott le. Később ennek a sikernek a propagandaértékét felhasználva jelentette be John F. Kennedy elnök, hogy az USA megkísérli a Holdra szállást és ennek érdekében elindítja az Apollo-programot.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Az M1-es metróvonal jelölése felavatásának 120. évfordulóján és napra május 2-i ünnepnapján. A szócikkből idézve: 1896. május 2-án került a nagyközönség használatába, és nagyobb fennakadások nélkül szolgál ma is. - *feridiák vita 2015. november 20., 09:55 (CET)[válasz]

Az M1-es metróvonal nem kiemelt cikk. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. december 17., 21:35 (CET)[válasz]


Sablonvita:Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-11-2 alapján idetesszük a május 5-én született Karl Marxot. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. február 3., 17:39 (CET)[válasz]

Nem mintha gond lenne, de egymás után személyek lesznek a kezdőlapon. Ide pedig évfordulós esemény is jöhetne a Mercury–Redstone–3, ha nem gond szerintem cseréljük le rá és jövő ilyenkor meg mehetne Marx. Andrew69. Blue a v.svg 2016. február 24., 18:44 (CET)[válasz]

Nem ellenzem a Mercury–Redstone–3-at, de két hónapja a 2016-13-1 vitalapon még nem volt probléma, hogy két személy, sőt, két zeneszerző következett egymás után. Jó lenne egységesíteni a szempontokat. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. február 24., 19:00 (CET)[válasz]

május 5. 12.00 és május 8. 23.59 között: Gary Cooper

A jelölt cikk: Gary Cooper (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Gary Cooper született Frank James Cooper (Helena, Montana, 1901. május 7.Los Angeles, Kalifornia, 1961. május 13.) kétszeres Oscar-díjas amerikai színész, aki természetes, hiteles és egyszerű alakításainak köszönhetően vált híressé. Pályafutása 1925-től 1961-ig tartott, és e harminchat év alatt nyolcvannégy játékfilmben játszott jelentős szerepet. Ő volt az egyik vezető amerikai filmsztár a némafilmkorszak leáldozásától egészen a klasszikus hollywoodi aranykor végéig.

Színészi teljesítménye a férfi és a női nézőknek egyaránt elnyerte a tetszését, és mindezt úgy, hogy munkássága felölelte a legtöbb nagy filmes műfajt. Cooper képes volt saját egyéniségét a játszott szerepben megmutatni, így a filmvásznon természetesnek és hitelesnek tűnt. Hosszú színészi pályafutása alatt ő jelenítette meg az ideális amerikai hőst. Filmes karrierje elején még statisztaként és lovas kaszkadőrként szerepelt, de viszonylag hamar egyre komolyabb szerepeket bíztak rá. A hírnevet az 1929-ben készített A virginiai férfi (The Virginian) című hangosfilm hozta meg, melyben a főszereplő westernhőst alakította. Az 1930-as évek elején további heroikus szerepeket játszott kalandfilmekben és drámákban, mint például az 1932-es Búcsú a fegyverektől (A Farewell to Arms) és az 1935-ös Egy bengáli dzsidás élete (The Lives of a Bengal Lancer). Filmszínészi pályája csúcsán az új típusú rettenthetetlen hőst, a mindent legyőző átlagembert személyesítette meg a Váratlan örökség (Mr. Deeds Goes to Town) (1936), Az utca embere (Meet John Doe) (1941), a York őrmester (Sergeant York) (1941) és A Yankee-k dicsősége (The Pride of the Yankees) (1942) című filmekben. A háború utáni években már érettebb szerepeket bíztak rá, ilyen film például A forrás (The Fountainhead') (1949) és a Délidő (High Noon) (1952). Utolsó alkotásaiban már nem akcióhősöket alakított, hiszen egyre inkább a megbékélést kereste – e korszakának nevezetes filmjei a Szemben az erőszakkal (Friendly Persuasion) (1956) és A vadnyugati ember (Man of the West) (1958).

Már karrierje kezdetétől a nők kedvence volt: a vezető színésznők közül például Clara Bow-val és Lupe Vélezzel folytatott romantikus kapcsolatot. Feleségül mégis Veronica Balfe színésznőt vette el, 1933-ban. Egy lányuk is született, házasságukat azonban közel három évre megszakította Patricia Neallel folytatott szerelmi viszonya. Közös érdeklődési körük alapozta meg húsz éven át tartó barátságát Ernest Hemingway amerikai íróval. Közeli barátjának tudhatott több neves filmes egyéniséget is, így Howard Hawks filmrendezőt, Joel McCrea és James Stewart filmszínészeket. Pályafutása során ötször jelölték Oscar-díjra a legjobb férfi főszereplő kategóriában, melyekből kettőt elnyert: a York őrmester és a Délidő című filmekben játszott szerepekért, és 1961-ben kiérdemelte az életműdíjat. Huszonhárom egymást követő évben a tíz legismertebb férfi filmszínész és tizennyolc éven keresztül a legjobban fizetett színészek közé tartozott. 1999-ben az Amerikai Filmintézet az elmúlt száz év legnagyobb hollywoodi filmsztárjai közé választotta, ahol az előkelő 11. helyre rangsorolták a férfiak listáján.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom az 1901. május 7-én született Gary Coopert. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. augusztus 30., 18:38 (CEST)[válasz]

Támogatom. Andrew69. Blue a v.svg 2016. január 17., 16:45 (CET)[válasz]

19. hét

május 9. 0.00 és május 12. 11.59 között: Szárnyas pörölycápa

A jelölt cikk: Szárnyas pörölycápa (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Eusphyra blochii csiro-nfc.jpg

A szárnyas pörölycápa (Eusphyra blochii) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályában a kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) rendjébe sorolt pörölycápafélék (Sphyrnidae) családjának egyik faja, az Eusphyra nem egyetlen tagja.

190 centiméteres hosszával a kisebb pörölycápák közé tartozik. Karcsú, hajlékony testének színe a barnától a szürkéig terjed. Elülső hátúszója magas, sarló alakú. Angolul „winghead shark”-nak, azaz szárnyas cápának nevezik, mert „kalapácsfeje” a testéhez képest nagyon nagy, a szemeit hordó nyúlványok fesztávolsága körülbelül a hal hosszának fele. A „kalapácsfej” pontos használata még nem ismert, valószínűleg a zsákmány felkutatásában segít, a messze ülő szemek kiváló binokuláris látást biztosítanak. Orrnyílásai a széles fej széléhez közel ülnek, és hosszú mélyedésekként folytatódnak a fej közepe felé; ezekkel pontosan megérzi áldozatának helyét. A hatalmas „kalapácsfej” számos, úgynevezett Lorenzini-ampullának és az oldalvonal végződéseinek ad helyet; ezekkel méri be a zsákmány elektromos hullámait és testének rezdüléseit.

Főleg az Indiai-óceán és a Csendes-óceán határán, a sekély vizekben él. Kisebb csontos halakkal, rákokkal és fejlábúakkal táplálkozik. Elevenszülő halként magzatai az anya testében, az emlősök méhlepényéhez hasonló burokban fejlődnek ki. A nőstények évente egy alomnak adnak életet; nyolc-tizenegy hónap vemhesség után, február és június között élőhelytől függően egyszerre 6–25 kis cápa születik. Ezt az emberre ártalmatlan pörölycápát úszójáért, májolajáért és húsáért a tiltások ellenére ipari méretekben vadásszák. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) mérsékelten fenyegetett fajként tartja számon, mivel egyes élőhelyein állománya a túlhalászás miatt erősen megcsappant.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Február 4-én a 2016-12-1 sablonban az I. negyedév végére előretekintve ezt javasoltam:

Mivel az I. negyedévből ez az egyetlen még szabad hely, javaslom az első ezer kiemelt szócikkből az utolsó százra forduló WP:900* kiemelt szócikk részére fenntartani. (˙V.ö. WP:500*) - *feridiák vita 2016. február 4., 00:27 (CET)[válasz]

Az ott olvasható folytatásban az előredolgozással már április 30-ig jutottunk és ott kezdeményeztük az egyetlen nyitva maradt kérdésnek a következő még szabad helyre átmozgatását, amely éppen ez, ezért itt landolt az üzenet:

Az első ezer kiemelt szócikkből az utolsó százra forduló WP:900* kiemelt szócikket pedig javaslom a júniusig következő időszakban az egyetlen még szabadon maradt helyre, a május 9-től 12-ig tartó 2016-19-1 sablonba átmozgatni. Az átmozgatást, az itteni módon az ottani B-terv és a cikkajánló elkészítését április 30. határidővel vállalom. - *feridiák vita 2016. március 2., 10:28 (CET)[válasz]

Innen a II. negyedév és vele az I. félév végére előretekintve láthatóan - ha jól számoltam - már csak öt kiemelt cikk jelölése hiányzik. Kezdeményezem, hogy nagy nemzeti ünnepünkig, március 15-ig készítsük el a hiányzó cikkjelöléseket, és az I. negyedév végére készítsük el az I. félév végéig tartó időszak még hiányzó cikkajánlásait. Ezen kezdeményezést fontosságára tekintettel véleményezésre, megvitatásra a Kezdőlapunk Vitalapján is közhírré teszem. - *feridiák vita 2016. március 2., 10:42 (CET)[válasz]

május 12. 12.00 és május 15. 23.59 között: Gautama Sziddhártha

A jelölt cikk: Gautama Sziddhártha (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Gautama Sziddhártha, Gautama Buddha, Sákjamuni Buddha vagy egyszerűen Buddha, ókori bölcs, a buddhizmus meghatározó alakja. Úgy tartják, hogy leginkább Kelet-Indiában élt és tanított, valamikor az i. e. 6. és 4. század között.

A buddha szó jelentése „a felébredt” vagy „a megvilágosodott”. Nagy kezdőbetűs alakja a történelmi Buddhára vonatkozik, kis kezdőbetűs alakja jelentheti a buddhista kozmológiában használt, minden történelmi korszak első megvilágosodott lényét, aki mások tanítása nélkül, önállóan érte el a megvilágosodott tudatszintet. A buddhizmusban úgy tartják, hogy végtelen számú buddha létezett korábban és végtelen számú fog még létezni a jövőben is (bővebben lásd: Buddhák listája és Nevesített buddhák listája). A legtöbb buddhista hagyományban Gautama Sziddhárthát tekintik korunk legmagasabb rendű buddhájának. Gautama az ókori Indiában az érzéki örömök halmozása és az aszkézis közötti középutat tanította. Később India keleti részén is tanított, Magadha és Kosala ősi királyságokban.

Gautama a buddhizmus első számú alakja, akiről a buddhista követők úgy tartják, hogy az élete történéseit, tanítóbeszédeit, illetve az általa tanácsolt szerzetesi fogadalmakat a halála után összefoglalták és szájról szájra hagyományozták tovább a bhikkhuk (szerzetesek), a bhikkhunik (apácák) és a világi emberek, azaz a szangha (buddhista közösség). A neki tulajdonított tanításokat először mintegy 400 évvel a halála után írták le a buddhista tudósok. Karl Jaspers szerint egyike volt az ún. tengelykor (i. e. 800–200) meghatározó gondolkodóinak.

A hagyományok szerint az északkelet-indiai és a nepáli határ közelében lévő Kapilavasztu városában uralkodó király, Suddhódana fia volt, s a mai Nepál területén, Lumbiniben született. Anyanyelve a mágadhi prakrit nyelv volt.

Huszonkilenc évesen családját, feleségét, Jasodarát és csecsemő fiát, Ráhulát elhagyva az igazság keresésének szentelte életét. Több évi aszkézis után rájött, hogy testének kínzásával csak elhomályosítja az elméjét, de nem jutott közelebb az igazi bölcsességhez, ezért felhagyott az önsanyargatással. Végül az emberi létezés nagy kérdéseivel viaskodva a Bódhifa alatt meditálva rátalált a megoldásra, és buddhává, vagyis „megvilágosodottá” vált. Ekkor harmincöt éves volt. Életének hátralévő idejében Észak-Indiát bejárva terjesztette életfilozófiáját, és haláláig ezrek váltak a követőivé. Legfőbb tanításait a „négy nemes igazság” foglalja össze.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom Buddha szócikkét az idén május 14-én ünnepelt születésnapja alkalmából. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. január 8., 14:47 (CET)[válasz]

Symbol support vote.svg támogatom - *feridiák vita 2016. január 17., 16:42 (CET)[válasz]

20. hét

május 16. 0.00 és május 19. 11.59 között: The Who

A jelölt cikk: The Who (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A The Who brit rockegyüttest 1964-ben alapította Pete Townshend (gitár, vokál, billentyűs hangszerek), Roger Daltrey (ének, gitár, szájharmonika) és John Entwistle (basszusgitár, rézfúvós hangszerek, vokál). Nem sokkal később csatlakozott hozzájuk Keith Moon (dob, vokál). Energikus fellépéseikkel lettek ismertek, melyeket gyakran hangszereik összetörésével fejeztek be. A The Who lemezei 100 millió példányban keltek el, kislemezeikből 27 lett top 40-es az Egyesült Királyságban és az Amerikai Egyesült Államokban. Albumaik közül az Egyesült Államokban 17 került be a top 10-be, 18 arany, 12 platina, 5 pedig multiplatina minősítést kapott.

A The Who az 1965 januárjában megjelent I Can’t Explain-nel kezdődő top 10-es kislemezek sorozatával lett ismert az Egyesült Királyságban. Ezeket elsősorban a Radio Caroline-hoz hasonló kalózrádiók játszották. Ezt követően jelentek meg a My Generation (1965), A Quick One (1966) és The Who Sell Out (1967) albumok, melyek közül az első kettő top 5-ös lett az Egyesült Királyságban. Első amerikai sikerüket 1967-ben érték el a Happy Jack-kel, mellyel bekerültek a top 40-be. Az I Can See For Miles daluk még ugyanebben az évben jutott fel a lista első tíz helyébe. Hírnevüket a Monterey-i, és Isle of Wight fesztiválokon adott fellépéseikkel növelték. Az 1969-ben kiadott Tommy volt az első azokból az amerikai top 10-es albumokból, amely egymás után jelentek meg (Live at Leeds (1970), Who’s Next (1971), Quadrophenia (1973), The Who by Numbers (1975), Who Are You (1978) és The Kids Are Alright (1979).

1978. szeptember 7-én Keith Moon 32 évesen elhunyt. Ezt követően az együttes két lemezt adott ki: az Amerikában és Angliában top 5-ös Face Dances-t (1981) és az amerikai top 10-es It’s Hard-ot (1982). Ezeket az albumokat Kenney Jones-szal (Small Faces) rögzítették, majd 1983-ban a The Who feloszlott. Később több alkalommal összeálltak, mint például a Live Aid-re, vagy a 25. évfordulós turnéjukra 1989-ben, valamint az 1996-os, 1997-es és 2012-es Quadrophenia turnékra. 2000-ben a három életben maradt eredeti tag között felvetődött egy új album elkészítése, de a munkálatoknak véget vetett Entwistle 2002-ben bekövetkezett halála. Tonwshend és Daltrey továbbra is koncertezik The Who névvel, 2006-ban pedig kiadták az Endless Wire stúdióalbumot, amely az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban is top 10-es lett.

A The Who 1990-ben, beiktatásuk első lehetséges évében bekerült a Rock and Roll Hall of Fame-be. A múzeum így jellemzi őket: „Sokak szerint elsődleges jelöltek a világ legjobb rockzenekara címre”. A Time 1979-ben azt írta róluk: „Egyetlen másik zenekar sem feszegette ennyire a rockzene határait vagy várt ilyen sokat tőle.” A Rolling Stone magazin szerint „a The Beatles és a The Rolling Stones mellett a The Who teszi teljessé a brit rockzene szentháromságát”. 2001-ben pedig a Grammy Életműdíjat vehették át. 2008-ban Townshendet és Daltrey-t a 31. Kennedy Center Honors díjkiosztón is kitüntették. Ugyanebben az évben a VH1 Rock Honors-on a The Who előtt tisztelegtek a fellépők, Jack Black a Tenacious D-ből „minden idők legnagyobb együttesének” nevezte őket.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom a The Who együttes cikkét az alapító Pete Townshend május 19-i születésnapja alkalmából. Szükség esetén lehet a hét második felében is. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. január 14., 18:22 (CET)[válasz]

május 19. 12.00 és május 22. 23.59 között: Rózsák háborúja

A jelölt cikk: Rózsák háborúja (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Fehér rózsa és vörös rózsa: a küzdő felek jelképei
Fehér rózsa és vörös rózsa:
a küzdő felek jelképei

Az 1455. május 22-én kezdődött és 1487. május 24-ig tartó rózsák háborúja a középkori Anglia dinasztikus felhangú összecsapás-sorozata volt, amelyben két nagy főúri párt, a Lancastereké és a Yorkoké vetélkedett a kormányzatért. Mindkét tábor vezetői a Plantagenêt-dinasztia leszármazottai voltak, így több-kevesebb jogot formálhattak a koronára. A feudális Anglia utolsó évszázadát meghatározó hadakozás a résztvevők jelképei közé tartozó fehér, illetve vörös rózsáról kapta nevét.

Az ellenségeskedést több, egyenként egy-két éves szakaszra bonthatjuk; ezek főleg politikai, diplomáciai lépésekből álltak csak néhány csatával. Kevés volt az ütközet – a nagyobbak: Towton, Barnet, Bosworth, kisebb például Hexham – viszont gyakoriak az egyéb összetűzések: birtokok pusztítása, kastélyok lerohanása. Az összecsapások időszakai rövidek voltak: 1459 őszétől és 1461 tavaszáig, 1469 nyara és 1471 tavasza között, 1483 ősze, 1485 és 1487 nyara. 1455 és 1471 között 26 főrendet megöltek, 13-at kivégeztek. III. Eduárd angol király fiúági leszármazottai közül hatan haltak erőszakos halált. 1459 és 1487 között 42 nemest öltek meg csatában vagy végeztek ki utána — volt köztük egy király, egy walesi herceg, Somerset három hercege, Northumberland és Devon két-két grófja.

A koronáért vívott összecsapások nem fajultak igazi polgárháborúvá, a hadakozásban csak kevesen vettek részt: a nemesek, vazallusaik, katonáik és az a néhány jobbágyuk, akiket katonai szolgálatra köteleztek. A mindennapok jogrendje érintetlen maradt, az intézményeket a kormányhivatalok és a helyi urak folyamatosan működtették; a csaták között rendezett maradt az élet. A harc nem zavarta meg az ország gazdaságát, nem okozott hosszú válságot, a William Shakespeare királydrámáiban festett képpel szemben nem járt hatalmas pusztítással, a csaták kevés áldozatot követeltek. A harcoló felek kifejezetten kímélték a közembereket. A nemesek a közkeletű képpel szemben nem azért indultak háborúba, mert vérszomjas őrültek voltak — a VI. Henrikben Warwick így kiált fel: „Részegedjen hát vérünktől a föld!” – hanem azért, mert nem találtak más megoldást a politikai állapotok megváltoztatására.

A katonai konfliktus kirobbanásának számos oka volt. A 15. század közepére Anglia franciaországi hódításainak jelentős részét elveszítette a rossz kormányzás miatt. A központi hatalom gyenge volt, ugyanis a nemesek az uralkodó kárára erősödtek, és a főurak bérlői inkább voltak hűek hozzájuk, mint a királyhoz. Ráadásul a trónon hosszú ideig kiskorú király ült, akiről 1453-ra teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy gyengeelméjű. Komoly befolyással volt az ügyek intézésére a király ambiciózus francia felesége, Anjou Margit angol királyné is. Mindehhez ráadásul kiújultak és erőszakosabbá váltak Észak-Anglia két legerősebb családja, a Percyk és a Neville-ek ellentétei. Mivel mindkét oldal erős támogatókat keresett, viszályuk országos szintre emelkedett.

A Yorkok egy időre megszerezték a trónt, és adtak két királyt – IV. Eduárdot és III. Richárdot. A küzdelem III. Richárd halálával ért véget; őt a Lancaster-házból származó Tudor Henrik követte a trónon, megalapítva ezzel a Tudor-házat, amely 116 évig uralkodott Anglián és Walesen.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Az 1455. május 22-én kezdődött és 1487. május 24-ig tartó Rózsák háborúja szócikket javaslom a május 19-től május 22-ig a kezdőlapi 2016-20-2 sablonba. A cikkajánló első változatát a szócikk vezető képpével a zárósablonig elkészítettem és jobbító folytatásra átadom. - *feridiák vita 2016. március 31., 10:52 (CEST)[válasz]

21. hét

május 23. 0.00 és május 26. 11.59 között: Galaxis útikalauz stopposoknak

A jelölt cikk: Galaxis útikalauz stopposoknak (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Törülközőnap, tisztelgés a sorozat szerzője előtt
Törülközőnap, tisztelgés a sorozat szerzője előtt

A Galaxis útikalauz stopposoknak című sorozatot (eredeti angol címén The Hitchhiker’s Guide to the Galaxy) először Douglas Adams rádiójátékaként ismerte meg a közönség, amikor 1978-ban fejezetenként sugározta a BBC 4 rádió. A rádiójáték sikere után érdeklődni kezdtek a kiadók, és a Pan Books megbízta Adamset, hogy írja meg a sorozatot regénynek is. Hosszas halogatás után 1979 szeptemberében jelent meg az első rész Galaxis útikalauz stopposoknak címmel. Egy évre rá, hanglemezek és újabb rádiójátékok után jelent meg a második rész, a Vendéglő a világ végén, 1982 nyarán pedig Az élet, a világmindenség, meg minden. Ekkortájt Adams Amerikába utazott, hogy forgatókönyvet írjon a mozifilm verzióhoz, ennek csúszása alatt írta meg a Viszlát, és kösz a halakat! című negyedik részt, ami 1984 őszén jelent meg. Végül 1992-ben készült el a sorozat befejező része Jobbára ártalmatlan címmel. (A regénysorozat a borító szerint egy „öt részes trilógia. A harmadik rész borítóján még „trilógia”, a negyedik rész borítóján pedig „trilógia négy részben” szerepel. Az ötödik rész amerikai borítóján a híres mondat jelent meg: „a teljesen pontatlanul elnevezett Útikalauz-trilógia ötödik része”.)

2009-ben kiadták az Eoin Colfer által írt hatodik részt. 1981-ben televíziós sorozat, 1984-ben számítógépes játék, 1993 és 1996 között képregény és 2005-ben Martin Freeman és Zooey Deschanel főszereplésével mozifilm is készült belőle. Ez utóbbi forgatókönyvírója és egyik producere maga Douglas Adams volt. 2004–2005-ben a regény 3., 4. és 5. része alapján The Hitchhiker's Guide to the Galaxy Tertiary to Quintessential Phases címmel egy újabb, 14 részes rádiójátékot sugárzott a BBC 4. A sikeres regénysorozatot több mint harminc nyelvre fordították le, lemezen, kazettán és CD-n is kiadták, valamint színházi előadásként is látható volt.

A sorozat címét arról az elektronikus útikalauzról kapta, amely tartalmazza a világegyetem összes fontos információját, és regénybeli népszerűségének oka a borítóján található Ne ess pánikba! felirat. A Galaxis útikalauz stopposoknak gyakran szerepel „HHGTTG” vagy „H2G2” rövidítésként. Az előbbit Neil Gaiman használta először Don't Panic: The Official Hitch-hiker's Guide to the Galaxy Companion című művében, az utóbbi a BBC által működtetett internetes enciklopédia, amit 1999 áprilisában indított Douglas Adams.

A regény szerint egy igazi csillagközi stoppos leghasznosabb eszköze a törülköző, ezért május 25-én (Douglas Adams halálának napja után két héttel) a sorozat rajongói úgynevezett törülközőnapot tartanak, így tisztelegve a nagy sci-fi író emléke előtt.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom a Galaxis útikalauz stopposoknak cikket erre az időszakra, mert május 25-én van a törülközőnap. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. június 19., 09:55 (CEST)[válasz]

Symbol support vote.svg támogatom - *feridiák vita 2016. február 4., 22:32 (CET)[válasz]

május 26. 12.00 és május 29. 23.59 között: Canterburyi Szent Ágoston

A jelölt cikk: Canterburyi Szent Ágoston (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Canterburyi Szent Ágoston Canterbury első érseke, az angol egyház egyik megalapítója, Anglia egyik védőszentje. Rómában született 534. november 13-án. Bencés szerzetes, majd egy római kolostor perjele lett. Ágostont 595-ben Nagy Szent Gergely pápa bízta meg azzal, hogy vezesse a pogány I. Æthelberht országának, a Kenti Királyságnak a keresztény hitre térítésével megbízott missziót. Talán azért Kentet választották helyszínül, mert közel volt ahhoz a Galliához, amely már akkor is keresztény királyság volt, és mert Æthelberht király felesége, BertaPárizs királya, I. Charibert lányaként — keresztény volt. Remélték, hogy Bertát a térítés sikere érdekében befolyásolja férjét. Bár a misszió még Kent elérése előtt visszafordult, Ágoston Thanet szigetén partra szállt, és Æthelberht székvárosába, Canterburybe indult.

Nem sokkal érkezése után megalapította a Szent Péterről és Szent Pálról elnevezett kolostort, amit később őróla Canterburyi Szent Ágoston-apátságnak neveztek el. Az apátsághoz a területet a keresztény hitre áttért Æthelberht adta, aki hagyta szabadon prédikálni a misszionáriusokat. Ágostont az angolok püspökévé szentelték, és ő a király számos alattvalóját megtérítette. A legnagyobb tömeges keresztelésre 597 karácsonyán került sor, amikor több ezer ember vette fel a hitet. 601-ben Gergely pápa további misszionáriusokat, velük pedig biztató leveleket és ajándékokat küldött az egyháznak. 604-ben Londonban és Rochesterben egy-egy katolikus püspökséget alapítottak, s létrehoztak egy iskolát angolszász papok és misszionáriusok képzésére. Szintén Ágoston szentelte fel utódát, Canterburyi Lőrincet.

Ágoston, az első canterburyi érsek 604. május 26-án halt meg. Röviddel ezután már szentté is avatták, ünnepnapja május 27. lett. Az angliai egyház és a Szentszék egysége még 930 évig megmaradt, mígnem VIII. Henrik a 16. században függetlenné nem nyilvánította az első anglikán egyházat, amelyben ő lett a Fidei Defensor, a Hit Védelmezője.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom Canterburyi Szent Ágoston cikkét ünnepnapja alkalmából. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. január 8., 14:40 (CET)[válasz]

Symbol support vote.svg támogatom - *feridiák vita 2016. február 4., 22:24 (CET)[válasz]

22. hét

május 30. 0.00 és június 2. 11.59 között: Nagy Vilmos (katonatiszt)

A jelölt cikk: Nagy Vilmos (katonatiszt) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Nagybaconi Nagy Vilmos

Vitéz lófő nagybaconi Nagy Vilmos (egyes forrásokban Nagybaczoni Nagy, esetleg: Nagybaczoni-Nagy) (Parajd, 1884. május 30.Piliscsaba, 1976. június 21.) vezérezredes, honvédelmi miniszter, hadtudós, aki „ember maradt az embertelenségben”.

A szegény családi háttér ellenére ő és bátyja is komoly katonai karriert futott be. Harcolt az első világháborúban és a Vörös Hadsereg tisztjeként részt vett a Magyarországi Tanácsköztársaság hadműveleteiben. 1934. május 1-én vezérőrnaggyá léptették elő. 1942. szeptember 21-től 1943. június 8-ig honvédelmi miniszter volt, de a hungaristák nyomására lemondott és nyugállományba került. A nyilas hatalomátvétel után 1944. november 16-án Szálasi Ferenc parancsára defetizmus és hazaárulás vádjával letartóztatták. Más prominens foglyokkal a sopronkőhidai fegyintézetbe került, ahonnan a front közeledtével Bajorországba szállították. Ott érte a második világháború vége, így elkerülte a neki szánt halálbüntetést.

1946-ban tért haza, majd rövid ideig a tábornoki nyugdíjbizottság tagja volt. A fordulat éve (1948) után több más ludovikás katonatársához hasonlóan őt is méltatlan támadások érték. Elvették a lakását, megvonták a szolgálati nyugdíját; ezután kétkezi munkásként egy ideig a Pilisi Parkerdőgazdaságban dolgozott. Jó ismerőse volt Petru Groza román államelnök, akivel Szászvárosban együtt érettségizett. Ő nem felejtette el gimnáziumi iskolatársát, és az 1950-es években személyesen közbenjárt az akkori magyar vezetőknél, hogy adják vissza Nagy tábornok nyugellátását. 1965 decemberében a Jad Vasem Intézet – az első magyarok között – a „világ igazának” ismerte el. Idős korában is megőrizte szellemi frissességét, sokat kertészkedett és írt. 1976-ban, kilencvenkét évesen hunyt el.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Nagybaconi Nagy Vilmos református magyar katona, vezérezredes, honvédelmi miniszter, hadtudós szócikkét javaslom a május 30. - június 2. közti időre május 30-i születésnapjához illesztve. (1976. június 21-én hunyt el, de halálának 40. évfordulója már foglalt a Barbarossa hadművelet szócikkével.) - *feridiák vita 2016. január 30., 18:11 (CET)[válasz]

A szócikkajánlóhoz a magam részét hozzátetéve azt átadom javításra-jobbításra. - *feridiák vita 2016. január 30., 18:30 (CET)[válasz]

június 2. 12.00 és június 5. 23.59 között: Dengue-láz

A jelölt cikk: Dengue-láz (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A dengue-lázra jellemző bőrkiütés
A dengue-lázra jellemző bőrkiütés

A dengue-láz (ejtsd: [dengi]) a dengue-vírus által okozott fertőző megbetegedés. A betegségnek két formáját különböztetik meg: a klasszikus dengue-lázat és a vérzéses dengue-lázat. A klasszikus forma az egész világon jelen van a trópusi területeken, míg a vérzéses forma főleg Ázsia déli részén fordul elő.

A dengue-vírust szúnyogok terjesztik. A dengue-lázat „csonttörő láz”-nak is nevezik, mivel olyan erős fájdalmat okozhat, hogy a beteg úgy érzi, mintha eltörnének a csontjai. A dengue-láz tünetei többek között láz, fejfájás, a kanyaróhoz hasonló bőrkiütés, valamint az izom- és ízületi fájdalmak. Ritka esetekben, a dengue-láz életveszélyessé is válhat. Az egyik a vérzéses dengue-láz, ami vérzést, a vérerek szivárgását és a véralvadást előidéző vérlemezkék számának csökkenését okozza. A másik életveszélyessé válható változat a dengue-sokk szindróma, ami veszélyesen alacsony vérnyomást okoz.

Öt különböző típusú dengue-vírus létezik. Ha valaki egyszer már megfertőződött az egyik típusú vírussal, akkor az adott típus ellen rendszerint egész életére védett lesz, a másik négy típus ellen azonban csak rövid ideig ad védettséget. Ha a továbbiakban mégis elkapja valaki e négy vírustípus valamelyikét, akkor nála nagy valószínűséggel még súlyos szövődmények is kialakulhatnak. Mivel a betegség ellen nem áll rendelkezésre védőoltás, a megelőzés főként az azt terjesztő szúnyogok élőhelyeinek és ezáltal számának csökkentésére, illetve a szúnyogcsípések elkerülésére (pl. szúnyogháló) korlátozódik. A fertőzésnek nincsen specifikus kezelése, a terápia kizárólag szupportív, elsősorban folyadékpótlást jelent. Enyhe esetben a szájon keresztüli folyadékpótlás is elegendő lehet, közepes vagy súlyos betegségnél azonban intravénásan adott folyadék, vagy vérátömlesztés is szükségessé válhat.

Az 1960-as évek óta sokkal többen fertőződtek meg dengue-lázzal, mint korábban. A betegség a második világháború óta világméretű problémává vált. Több mint 110 országban fordul elő gyakorta, és évente mintegy 50–100 millió ember fertőződik meg vele. A vírust közvetlenül kezelő védőoltások és gyógyszerek kidolgozása jelenleg folyik. Számos különböző módszert próbálnak alkalmazni, beleértve a szúnyogok számának csökkentését is. A dengue-láz első modern kori leírásai 1779-ben keletkeztek. A 20. század elején a tudósok kiderítették, hogy a betegséget a dengue-vírus okozza és szúnyogok terjesztik.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom ide a szúnyoginváziós hónap miatt. Ha másnak (fontosabbnak) kell a hely mehet egy-két nappal arréb is. Andrew69. Blue a v.svg 2015. szeptember 15., 23:24 (CEST)[válasz]

23. hét

június 6. 0.00 és június 9. 11.59 között: Kék bálna

A jelölt cikk: Kék bálna (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A kék bálna légifotón
A kék bálna légifotón

A kék bálna vagy óriás bálna (Balaenoptera musculus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) családjába tartozó faja, a sziláscetek (Mysticeti) egyike. 30 méteres hosszával és a 180 tonnás vagy még nagyobb tömegével a valaha élt legnagyobb ismert állat.

Teste hosszú és karcsú, többféle kékesszürke árnyalattal: a felső része sötétebb, az alsó világosabb. Három alfaját különböztetik meg: a B. m. musculus-t az Atlanti- és Csendes-óceán északi részén; a B. m. intermediát a Déli-óceánban és a B. m. brevicaudát (ezt az alfajt törpe kék bálnának is nevezik) az Indiai-óceánban és a Csendes-óceán déli részén. A három valószínű alfaj mellett lehet, hogy egyik, az Indiai-óceánban élő csoportja önálló alfaj, a B. m. indica. Mint a legtöbb sziláscet, a kék bálna is főleg kis rákokon él — ezek gyűjtőneve krill avagy világítórák.

A 20. század elejéig, amíg az ember ipari mértékben mészárolni nem kezdte, a kék bálna – rokonaival együtt – gyakori volt a Föld összes óceánjában és nagyobb tengerében. Egy évszázad alatt azonban az intenzív vadászat majdnem a kihalás szélére juttatta, végül 1966-ban nemzetközi összefogással védelmi intézkedéseket hoztak megmentésére. A 2002-ben végzett kékbálna-számlálás szerint világszerte 5–12 000 egyede él öt csoportban avagy állományban. Bár a törpe kék bálnák számát csak becsülni tudják, valószínű, hogy belőlük több van, mint a normál kék bálnából; mivel azonban nehéz őket megkülönböztetni, a korábbi számlálók valószínűleg jelentősen felülbecsülték a kék bálnák számát. Manapság a Csendes-óceán keleti részén, az Antarktisz vizeiben és az Indiai-óceánban, 2–2000 óriás bálna él. Az előbbi állományokon kívül az Atlanti-óceán északi részén és a déli félgömbön még két-két csoportja van.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Június 8. az óceánok világnapja. Talán ide jó lehet a kék bálna, ezért ezt javaslom. Andrew69. Blue a v.svg 2015. szeptember 21., 18:28 (CEST)[válasz]

június 9. 12.00 és június 12. 23.59 között: Nemszőtt kelme

A jelölt cikk: Nemszőtt kelme (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Rendezetlen szálak halmazából álló fátyol mikroszkópi képe
Rendezetlen szálak halmazából álló fátyol mikroszkópi képe

A nemszőtt kelmék fontos helyet foglalnak el a textilipar termékei között. Maga az elnevezés nem szerencsés, mert bár ezeket valóban nem klasszikus szövéssel készítik, de nem is kötéssel, fonatolással vagy a csipkekészítés valamely módszerével. Ezek szintén nem szövő eljárások, termékeiket mégsem soroljuk a „nemszőtt kelmék” csoportjába. Az elnevezést a magyar szaknyelv — más nyelvekhez hasonlóan — az angol „nonwovens” kifejezés tükörfordításaként vette át.

A „nemszőtt kelmék” ebben az értelemben nem egymást keresztező vagy egymáson átkulcsolódó fonalakból álló kelmék, hanem többé-kevésbé kusza, bár lapszerűen szétterített szálhalmazok (szövedékek). Szálaikat mechanikai vagy vegyi eljárásokkal erősítik egymáshoz. (Ezek az anyagok tehát rokonai a csak gyapjúból előállítható, szintén szövés nélkül készülő nemeznek — azt azonban hivatalosan nem tekintik „nemszőtt textíliának”.) A szálak lapszerűen elhelyezkedő halmaza a textilipari eljárásokban a „fátyol” vagy „bunda”. A műanyagiparban a bunda helyett többnyire (a gyártási fázistól és a képződmény vastagságától is függően) a paplan) szakkifejezést használják, ilyen formán a „nemszőtt kelmék” voltaképpen fátyol- vagy bundaalapú textilanyagok. Mivel a fátyol vagy bunda laza szerkezete önmagában nem elég szilárd, azt meg kell erősíteni.

Definíciója a nemzetközi szabvány szerint: nemszőtt kelme az olyan irányított vagy véletlenszerűen elhelyezkedő szálakból mesterséges úton képzett lap, szövedék vagy szálhalmaz, amelyben a szálakat a súrlódás és/vagy kohézió és/vagy adhézió tartja össze, kivéve a papírt és a kötéssel, szövéssel, szövedékfonalakkal megerősített vagy nemezeléssel készített kelméket.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Nem időpont miatt jelöltem, ezért, ha olyan javaslat érkezik, aminek kell ez a dátum, akkor áttehető. Andrew69. Blue a v.svg 2016. március 11., 17:50 (CET)[válasz]

24. hét

június 13. 0.00 és június 16. 11.59 között: Bod Péter

A jelölt cikk: Bod Péter (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Bod Péter
Bod Péter
Magyar Athenas.jpg

Bod Péter (1712–1769) református lelkész, irodalomtörténész, egyháztörténész, történész, író; „a késő barokk évtizedek legnagyobb magyar tudósa”. Széles körű gyűjtőmunkával és levelezéssel, magyar és külföldi történetírók munkájának tanulmányozásával arra törekedett, hogy egyházának és szűkebb hazájának kulturális hagyatékát összegyűjtse. Sokoldalú tudományos munkássága kiterjedt a teológiára, egyházjogra, egyháztörténetre, történelemre, nyelvtudományra és irodalomtörténetre; Orbán Balázs „Erdély nagyérdemű Kazinczyjának” nevezte.

Ő írta az első magyar nyelvű egyháztörténetet (Az Isten vitézkedő anyaszentegyházának históriája) és az első magyar nyelvű munkát az ünnepek eredetéről, megtartásuk módjáról (Szent Heortokrátes). Irodalomtörténetileg legfontosabb műve a kerek 250 éve, 1766-ban megjelent Magyar Athenas, amelyben több mint ötszáz magyar írót mutat be.

Tervezte, hogy megírja Erdély földrajzi, történeti, politikai, egyház- és iskolaügyi leírását; ennek egyes részei kéziratban maradtak, és a nagyszabású mű soha nem készült el. Az erdélyi románok történetéről szóló kéziratainak (Az Erdélyi Oláhok Uniáltatásokról való rövid História, illetve Brevis Valachorum Transylvaniam incolentium historia) fő témája egyháztörténeti vonatkozású, de foglalkozik bennük a románok eredetével és szokásaival is. A székelyekkel foglalkozó Siculia Hunno-Dacica című, szintén kéziratban maradt munkája kitér a székely rovásírásra is, amellyel már nagyenyedi diák korában megismerkedett.

Nevét viseli a sepsiszentgyörgyi megyei könyvtár, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészettudományi karának könyvtára, a kézdivásárhelyi tanítóképző, illetve a marosvásárhelyi Diakóniai és Tanulmányi Központ. Szintén róla nevezték el a gyulafehérvári Bod Péter Alapítványt, amely a dél-erdélyi szórványtelepülések magyarsága önazonosság-tudatának megőrzését, műemlékeinek megvédését, egyházainak és iskoláinak fenntartását tűzte ki céljául, valamint a csernátoni Bod Péter Közművelődési Egyesületet. Magyarországon 1993 óta rendezik meg a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Versenyt.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]

Magyar Himnusz című könyv főcímlapja.jpg

Magyarország himnusza szócikkét javaslom a 24. hét eleje (június 13. – június 16.) 2016-24-1 helyre, azért, mert a Bartay Endre színházigazgató által Kölcsey Ferenc Hymnusának megzenésítésére 1844. február 29-én kiírt pályázatra beérkezett jeligés művekről a bírálóbizottság június 15-én hozta meg döntését, amelyet Szigligeti Ede titoknok 1844. június 16-án kelt közleményben hirdetett ki, közzé téve, hogy páyázatnak az „Itt az írás, forgassátok Érett ésszel, józanon. Kölcsey” mottójú kompozíció alkotója lett a győztesn. A pályanyertes jeligéjű műv Erkel Ferenc alkotása, aki fél évszázad múlva, 1893-ban és napra június 15-én hunyt el. - *feridiák vita 2016. március 11., 12:46 (CET)[válasz]


Nem kiemelt. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. március 17., 13:02 (CET)[válasz]

Igaz. Ám szabadjon emlékeztetni arra, hogy a 2015. október 22-25-ös helyre már és épp június 16-án ezt kezdeményeztük:

XXIII. János pápa és II. János Pál pápa szentté avatása szócikket javaslom kiemelt fontossága, aktualitása és ezen helyre illése okán. --*feridiák vita 2015. június 16., 14:44 (CEST)[válasz]
Egyelőre még nem kiemelt, de persze a címlapra kerülésig még van idő. --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2015. június 16., 18:27 (CEST)[válasz]
Hogy ott lehessen már szavaztam is. Én támogatom. Andrew69. Blue a v.svg 2015. szeptember 15., 23:05 (CEST)[válasz]
A kiemelt státuszt ma megkapta és Rlevente Kezdőlapra jelölte, valamint a cikkajánlánlót elkészítette. *feridiák vita 2015. szeptember 23., 23:53 (CEST)[válasz]

Több mint két hónap alatt ugye együtt ezt is megcsináljuk?


De itt is van B-terv: Bod Péter, aki 2016. február 26-án megkapta a kiemelt státuszt, és akinek az irodalomtörténet szempontjából legfontosabb műve, a Magyar Athenas című, több mint ötszáz magyar írót bemutató lexikonja 1766-ban jelent meg, tehát kerek 250 éves jubileumi évfordulós és egy 2016-2026 tízéves programunk egyik fontos része. - *feridiák vita 2016. április 3., 20:27 (CEST)[válasz]

június 16. 12.00 és június 19. 23.59 között: Kogurjo

A jelölt cikk: Kogurjo (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Ko Dzsumong (Go Jumong) fikcionalizált szobra és sírjának rekonstrukciója Észak-Koreában
Ko Dzsumong fikcionalizált szobra
és sírjának rekonstrukciója Észak-Koreában

Kogurjo (hangul: 고구려handzsa: 高句麗, RRGoguryeo?; i. e. 37 – i. sz. 668) az úgynevezett három királyság legnagyobb területű állama volt a Koreai-félszigeten. A legenda szerint Ko Dzsumong alapította a Tedong folyó völgyében, történészek szerint valószínűbb, hogy a törzsi állam az i. e. 2. században jött létre.

Fénykorát az 5. században élte, amikor Kvanggetho és fia, Csangszu meghódította csaknem teljes Mandzsúriát és Belső-Mongólia egy részét is. Legnagyobb kiterjedése idején nyugaton a Liao folyóig, keleten a Tengermelléki határterületig, északon a mandzsúriai Szunghua folyóig, délen a Szobek- és Csharjong-hegységig terjedt. A folyamatos háborúk — különösen a 7. században Sillával és a kínaiakkal — valamint a belső viszályok kimerítették Kogurjót, ami 668-ban összeomlott. Területeinek egy részét Silla szerezte meg, más részét a kínaiak.

Kultúrájában keveredett a buddhizmus, a konfucianizmus, a sámánizmus és a taoizmus; kínai feljegyzések szerint az itt élők szerettek táncolni és énekelni. Építészeti sajátosságaikat a fennmaradt erődökből és a temetkezési helyekből ismerjük. A sírokat kirabolták, így nem maradt fenn annyi tárgyi lelet, mint Sillából, a kogurjói falfestmények azonban értékes tanúi a kor életének, szokásainak.

A mai Kínában és Észak-Koreában található Kogurjo-kori maradványok egy részét az UNESCO Világörökség-programjába is felvették az ősi Kogurjo királyság fővárosai és sírhelyei valamint Kogurjo-síremlékek néven.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Kogurjo szócikk 2016. március 30-án a kiemelt státuszt megkapta. Főkészítője, @Teemeah még aznap a Kezdőlap ezen helyére jelölte és a cikkajánlóját is elkészítette. @Rlevente a szócikk vitalapján a tényt rögzítette és ezen lapra irányította, amely máig piros volt. Március 31-én a szócikk címét bekékítettem, a zárósablont beillesztettem, ezen tényeket ide átvezettem és @Pásztörperc figyelmét a befejező műveletre tisztelettel felhívom. Végül Mindenikőtöknek köszönöm, hogy a nagy közös munkához kicsit én is hozzátehettem. - *feridiák vita 2016. március 31., 13:19 (CEST)[válasz]

25. hét

június 20. 0.00 és június 23. 11.59 között: Barbarossa hadművelet

A jelölt cikk: Barbarossa hadművelet (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Német katonák zsákmányolt Jakovlev UT–1 és Polikarpov I–16 típusú szovjet repülőgépeket vizsgálnak
Német katonák zsákmányolt Jakovlev UT–1 és Polikarpov I–16 típusú szovjet repülőgépeket vizsgálnak

A Barbarossa hadművelet (németül Fall Barbarossa vagy Unternehmen Barbarossa, angolul Operation Barbarossa) a második világháborúban a náci Németország 1941. június 22-én indított és 1941 decemberéig tartó támadó hadműveletének fedőneve volt. Ezzel a hadművelettel nyílt meg a keleti fronton vívott háború. Ez 1945 májusáig tartott, amíg a szovjetek el nem foglalták Berlint.

Adolf Hitler már 1940 júniusában komolyan fontolgatta a Szovjetunió megtámadását, és 1940. július 31-én utasította a német vezérkart (Oberkommando der Wehrmacht, OKW) annak megtervezésére. A hadművelet első terveit december 5-én kapta kézhez, és 1940. december 18-án adta ki 21. számú hadműveleti utasítását, amelyben megparancsolta a Szovjetunió elleni totális háború terveinek részletes kidolgozását.

A hadművelet fedőneve Fall Barbarossa lett, Barbarossa Frigyes, a Német-római Birodalom egykori uralkodója után. A nevet hosszú mérlegelés után választották az Otto név helyett, mert ezzel is demonstrálni akarták a Harmadik Birodalom jogfolytonosságát Barbarossa Frigyes óta. Az előkészületekkel együtt majdnem egy évig, 1941 tavaszától 1941 decemberéig tartó művelet tervezését Paulus tábornok vezette, a hadjárat célja a Szovjetunió európai része és azon belül Ukrajna gyors elfoglalása volt az Arhangelszktől Asztrahánig húzott képzeletbeli vonalig, amit gyakran csak A–A-vonalként (A–A linie) említettek.

Az előkészítő szakaszban Németország és szövetségesei – a tartalékokkal együtt – kb. 3,9 millió katonát vezényeltek a keleti frontra úgy, hogy 1941. június 22-én mintegy 3,5 millió katona indított támadást a Szovjetunió ellen egy kb. 2900 kilométer széles arcvonalon, 3600 harckocsival, 4389 harci repülőgéppel, 600 000 egyéb gépjárművel és 750 000 lóval. A támadás kezdetben sikeres volt; a németek jelentős veszteségeket okoztak a Vörös Hadseregnek, elfoglalták a Szovjetunió európai felének nagy részét, elsősorban a fejlett ipari és mezőgazdasági területeket. Ezután azonban a Vörös Hadsereg sikerrel állította meg a Wehrmacht legerősebb támadásait: megakadályozta, hogy a németek elfoglalják Moszkvát, illetve Leningrádot.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Barbarossa hadművelet szócikket javaslom a Második világháborúban Szovjetunió megtámadásának 75. évfordulójára. - *feridiák vita 2015. november 12., 07:54 (CET)[válasz]

Cikkajánló betéve. - *feridiák vita 2015. november 12., 08:01 (CET)[válasz]

@Rlevente: :Örömmel látom, hogy folytatod és előredolgozol. - *feridiák vita 2016. január 5., 00:46 (CET)[válasz]

június 23. 12.00 és június 26. 23.59 között: Királykeselyű

A jelölt cikk: Királykeselyű (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A magasban vitorlázva
A magasban vitorlázva
A washingtoni állatkertben
A washingtoni állatkertben

A királykeselyű (Sarcoramphus papa) az újvilági keselyűalakúak (Cathartiformes) rendjében a névadó újvilági keselyűfélék (Cathartidae) családjába sorolt Sarcoramphus madárnem egyetlen élő faja.

Ebben a nemben ezt a fajt írták le először, és a nemet sokáig monotipikusnak tartották. Miután kiderült, hogy több fosszilis faja is van, a királykeselyű lett a Sarcoramphus nem típusfaja.

Nagy testű madár, ami Dél-Mexikótól egészen Argentína északi részéig szinte minden alföldi trópusi erdőben megtalálható.

Testét nagyrészt fehér tollak borítják, de a nyaka tövén levő tollgallér színe a szürkétől a feketéig változik, evező- és faroktollai pedig feketék. Feje és nyaka csupasz; bőrének színe példányonként más és más — sárgás, narancsos, kékes, lilás vagy vöröses. Talán legfőbb jellegzetessége a csőre töve fölött kiemelkedő – idősebb példányoknál alálógó – sárgás bőrképződmény. A többi újvilági keselyűhöz hasonlóan dögevő; gyakran ez a faj kezdi meg az elpusztult állatokat. Ha nem elsőként érkezik a tetemhez, kisebb méretű rokonai kénytelenek neki helyet engedni; ő maga csak a nála nagyobb andoki kondornak (Vultur gryphus) adja át a helyét. Fogságban akár 30 évig elélhet.

Jelképként főleg a maja kódexekben tűnik fel, de szerepet játszik a helyi lakosok hagyományaiban és a népi orvoslásban is. Bár manapság a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) nem tekinti fenyegetett fajnak, egyedszáma napról napra csökken, aminek fő oka élőhelyeinek beszűkülése.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ezen helyre a Királykeselyű szócikket javaslom, amely február 28-án kapta meg a kiemelt státuszt. - *feridiák vita 2016. március 6., 21:47 (CET)[válasz]

Mivel javasoltam, a cikkajánló első változatát is elkészítettem. Aki tud, kérem segítsen, hogy a még piros kódexekben szó egyértelműen kékre váltson. (A Királykeselyű szócikkében olvasható: „A királykeselyű mint jelkép főleg a maja kódexekben tűnik fel, de a helybéli lakosok néphagyományában és a népi orvoslásában is szerepet játszik.”) - *feridiák vita 2016. március 10., 18:20 (CET)[válasz]

Ilyen rövid szöveghez szerintem nem kell két kép. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. március 17., 13:07 (CET)[válasz]

Kedves @Rlevente: Szerintem a két kép egy pár, és belőle vagy csak az egyik, vagy csak a másik a felénél is kevesebbt ér. Ha pedig a szöveget rövidnek tartod, kérlek, szíveskedj azt az Általad legjobbnak tartott módon kiegészíteni. Megértésed és a kiegészítést kérve régi barátsággal üdvözöl: Witéz vita 2016. március 25., 10:41 (CET)[válasz]

26. hét

június 27. 0.00 és június 30. 11.59 között: Szarajevói merénylet

A jelölt cikk: Szarajevói merénylet (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A világháborút elindító merénylet
A világháborút elindító merénylet

A szarajevói merényletet 1914. június 28-án követte el Gavrilo Princip nacionalista szerb diák Ferenc Ferdinánd főherceg, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse és hitvese, Chotek Zsófia ellen. Ez az esemény volt az első világháború kitörésének közvetlen ürügye, bár kétségtelen, hogy a valódi ok az európai nagyhatalmak versengése volt.

A főherceg a figyelmeztetések ellenére látogatott el a boszniai Szarajevóba, hogy megtekintsen egy hadgyakorlatot. Látogatásával a Habsburg-ház tiszteletét kívánta helyreállítani a boszniai régióban. A szerb nacionalisták már korábban merényletet terveztek a főherceg ellen. Ezt nagyban segítette, hogy a látogatás időpontját és a trónörökös útvonalát a sajtó ismertette. Az első, sikertelen merényletet 10 óra 10 perckor Nedeljko Čabrinović kísérelte meg. Ezután megváltoztatták az útvonalat, de a sofőrök tévedésből az eredeti útitervet követték. Így tett Ferenc Ferdinánd sofőrje is, amíg a gépkocsiban utazó Oskar Potiorek táborszernagy rá nem szólt. A sofőr erre egy utcasarkon, a zsúfolt járda mellett lefékezte a gépkocsit. Az alig néhány lépésnyire álló Gavrilo Princip ekkor előrántotta és többször elsütötte revolverét; a főherceg és felesége meghalt. Az elfogott Principet 20 évre ítélték, de 1918. április 28-án a cellájában tuberkulózisban elhunyt.

A merénylet után egy hónappal az Osztrák–Magyar Monarchia megtámadta a Szerb Királyságot. Az európai országok sorra bekapcsolódtak a konfliktusba, elkezdődött az első világháború.

A merénylet napja és Ferenc Ferdinánd látogatása Szent Vitus napjára, az 1389-es rigómezei csata évfordulójára esett. A hagyomány szerint egy, az ellenség táborába lopakodó szerb nemes ezen a napon gyilkolta meg I. Murád oszmán szultánt.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ezen helyre a szarajevói merénylet szócikke lett jelölve, melynek cikkajánlóját @Szajci és @Rlevente készítette el. - *feridiák vita 2016. március 6., 22:06 (CET)[válasz]

Alapvetően Szajci volt az elkövető, én csak a képet raktam be. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. március 7., 08:34 (CET)[válasz]

június 30. 12.00 és július 3. 23.59 között: The Game (album)

A jelölt cikk: The Game (album) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A The Game a brit Queen rockegyüttes nyolcadik stúdióalbuma. 1980. június 30-án jelent meg, producerei az együttes tagjai: Freddie Mercury (ének), Brian May (gitár), John Deacon (basszusgitár) és Roger Taylor (dob) és Reinhold Mack voltak. A felvételek során számukra addig ismeretlen helyen és környezetben, a müncheni Musicland Studiosban dolgoztak. Az együttes korábbi korszakának aprólékosan kidolgozott albumai után Mack új munkamódszerével rendkívül gyorsan haladtak a felvételek, bár még így is több hónapig eltartottak, mert rengeteg időt töltöttek el a müncheni éjszakai klubokban. Az új munkamódszer bevezetése nem volt konfliktusmentes, de egy nagyon termékeny időszak után negyven dalból választották ki azt a tízet, amely az albumra került.

A változás a dalok stílusában is érződött, egy részük „a kevesebb több” elvét figyelembe véve az együttestől szokatlanul visszafogott volt, a gitárhangzás visszaszorult, a ritmusszekció pedig előtérbe került. Minden addigi lemezüknél sokszínűbb volt, hiszen tartalmazta az együttesre jellemző drámai, túlprodukált dalokat, ugyanakkor a funk rock és R&B jellegű dalaival jól idomult az akkoriban divatos klubkultúrához is.

Két nagyon sikeres kislemez jelent meg róla, a „Crazy Little Thing Called Love” és az „Another One Bites the Dust”, mindkettő az első helyre került az amerikai slágerlistán. Maga az album vegyes fogadtatásban részesült, de világszerte jelentős kereskedelmi siker volt, Angliában és Amerikában is az első helyre jutott az eladási listán. Csak Amerikában több mint négymillió példányban kelt el, összességében az együttes egyik legnagyobb példányszámban eladott lemeze lett. Az „Another One Bites the Dust” sikere példátlan volt az együttes történetében, jól szerepelt az amerikai R&B, Dance és Black Singles slágerlistákon is. Két Grammy-díj jelölést kapott: az „év producere” kategóriában, és az „Another One Bites the Dust” a „legjobb vokális rockzenekar” kategóriában, de egyiket sem nyerték meg.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom a The Game (album) cikket, mert a Queen rockegyüttes nyolcadik stúdióalbuma 1980. június 30-án jelent meg.– Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. január 14., 18:20 (CET)[válasz]


A cikkajánlóhoz a kezdőváltozatot a kezdőképtől a zárósablonig elkészítettem és a cikkjavasló @Rlevente wikitársnak ezennel átadom. - *feridiák vita 2016. március 10., 17:13 (CET)[válasz]