Barokk kert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A barokk kert vagy mértani kert, melyet gyakran franciakertnek is neveznek, fontos kerttörténeti stílus és kertforma, amely az angolkertek (tájképi kertek) előtt alakult ki, és évszázadokon át meghatározó volt.

Schönbrunn; kastély és parkja

A barokk kertek alapvető koncepciója a tájra rákényszerített, ember által alkotott rend látványának megteremtése. Már korán egyetemes stílussá vált, amelyet Európa valamennyi királyi udvara magáévá tett és másolt. A mértani kert gyökerei Itália életörömtől pezsgő reneszánsz kori társadalmáig nyúlnak vissza.

Ez a stílus lassan fejlődött ki. Először geometrikus kerttervek születtek, szimmetrikus növénykiültetésekkel. Ezeket a firenzeiek propagálták, jóllehet munkáik régi római kertek leírásain alapultak. A 16. század közepén a mintás kiültetés vált általánossá. A kertek alaprajzi képét körök, négyzetek, három-, hat-,vagy nyolcszögek uralták és a nyírott puszpángsövénnyel keretezett parterre-eket rövid életű fűszer- és gyógynövények díszítették. Ennek az alaprajzi elrendezésnek legnagyobb hatású példájává a Bramante által 1503-ban II. Gyula pápa részére tervezett kert, a Cortile del Belvederelett, amely a Vatikáni palotát köti össze a Villa Belvederével.

A lejtős terep adta lehetőségeket kihasználva Bramante a lejtőre keresztirányban épített lépcsők segítségével hozott létre uralkodó, központi perspektívát. A statikus, hálószerű tagolású, sík felületű kertből a lejtőre merőleges főtengelyű, lendületes hatású kompozíciót teremtett. A következő két évszázadban Itáliában és később Franciaországban is számos variációját alakították ki. A legnagyszabásúbb kerteket André Le Nôtre alkotta XIV. Lajos számára. Kifinomult érzéke az arányok irányt, ragaszkodása a napsütötte terekhez és az akadálytalan átlátásokhoz a franciakertet a klasszikus tökéletesség csúcspontjára juttatták.

A barokk kertek általános jellemzői[szerkesztés]

A barokk kert mértanilag szabályozott, azaz architektonikus kert. Jellemző rá a hármas útvezetés és az ezt keresztező keresztutak háromszög és sokszög alakú parterre-ek kialakítása. A háromszöges útvezetés, a háromszöges látás, amit vui-nek hívnak a hatalmat reprezentálta. Ez először a barokk kertekben jelenik meg, de a későbbi angol illetve mai kertekben is megtalálható.

A parterre úttal vagy sövénnyel határolt virágágyi kiültetési forma. A barokk kertekben ezek háromszög vagy egyéb geometrikus formájúak. A parterre-eket nyírott fákkal határolták, 5 méteresek vagy még magasabbak lehetnek, amit boszkénak neveznek. A boszkékhoz sokszor idős, koros fákat telepítettek, amelyeket eredeti hazájukból szállíttattak ide. A boszkékban különböző épületek, építmények nagyon változatossá tették a kerteket. Itt jelennek meg a szórakozást szolgáló különböző épületek: teaház, bábszínház, lovarda, szabadtéri színház, titkos találkahelyek.

A barokk kertekben minden növényt nyírtak, kezdetben szabályos geometriai formára, a kései – rokokó – már mindenféle alakzatra. A kertben megjelenik a labirintus, valamint szökőkutak, amelyek mitológiai szoborcsoporttal már márványból készültek. A víz a szökőkutakból, ellentétben a reneszánsz kertekkel, már nagy mennyiségben, dübörgő hangot hallatva ömlik. Például Versailles-ban csatornák láthatók 1516 és 1208 méter hosszban, kertjében 37 szökőkút van.

Az épület – kastély – háta mögött, a kert első egyharmadába díszes kert, hippodrom kialakítása jellemző, ahová májustól szeptemberig cserepes növényeket ültettek ki. A barokk kertek nem túl magas kerítéssel voltak körbehatárolva.

Összességében elmondható, hogy a barokk kert nem a valódi szórakozást szolgálta, hanem a fényűzést, a pompát, a hatalmat reprezentálta.

Képek[szerkesztés]

Felhasznált növények[szerkesztés]

A hippodromban a citrom (Citrus lemon), narancs (Citrus sinensis), mandarin (Citrus reticulata), pálmák stb. a jellemző növények. Megjelenik a lágyszárú növények zsúfolt, nagyon tarka alkalmazása, a broderie, úgymint virágcsalán (Coleus), Iresine fajok, Pillea microphylla, sétányrózsa (Lantana camara), amelyet fácskának is neveltek.

Képek[szerkesztés]

Barokk kastélyok és kertek képviselői[szerkesztés]

Magyarországon:

Megjegyzés: a fenti kastélyokhoz tartozó kerteket, csakúgy mint számos más itthoni kastély esetében, a második világháborút követően erősen lecsonkolták, és a barokk kertet – kivéve a hippodromot és előkertet – felváltotta a tájkép.

Források[szerkesztés]