Újvilági keselyűfélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Újvilági keselyűalakúak
Evolúciós időszak: Eocén - jelen
Hollókeselyű (Coragyps atratus)
Hollókeselyű (Coragyps atratus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Telluraves
Csoport: Afroaves
Rend: Újvilági keselyűalakúak (Cathartiformes)
Coues, 1884
Család: Újvilági keselyűfélék (Cathartidae)
Lafresnaye, 1839
Szinonimák
Elterjedés
Az elterjedési területükAz elterjedési területük
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Újvilági keselyűalakúak témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Újvilági keselyűalakúak témájú médiaállományokat és Újvilági keselyűalakúak témájú kategóriát.

Az újvilági keselyűfélék vagy pulykakeselyű-félék (Cathartidae) a madarak (Aves) osztályába és az újvilági keselyűalakúak (Cathartiformes) rendjébe tartozó család.

Rendszertani besorolásuk[szerkesztés]

Az újvilági keselyűfélék nem alkotnak monofiletikus kládot az óvilági keselyűformákkal (Aegypiinae), minden hasonlóság a két madárcsoport között a konvergens evolúció műve.[1] Az újvilági keselyűfélék családja, a rokon, de mára már fosszilis Teratornithidae családdal együtt alkotják az újonnan létrehozott újvilági keselyűalakúak (Cathartiformes) rendjét. Ez a rend pedig rokonságban áll a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) népes rendjével.[2]

Ebbe a családba 5 recens madárnem és 7 élő faj tartozik. Egy nemen kívül - melyben három élő faj -, van az összes többibe, csak egy-egy élő faj tartozik, kivételt képez a Vultur madárnem, melybe tényleg csak az andoki kondor van. A többi 1-1 élő fajjal rendelkező nemekbe fosszilis fajok is tartoznak.[3]

Leghamarabb az idetartozó fajokat, az újvilági keselyűfélék név alatt a sólyomalakúak (Falconiformes) rendjébe sorolták be.[4] Később, a 20. század vége felé egyes ornitológusok a karotípust,[5] az alaktant[6] és a viselkedést véve számba[7] data. a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe helyezték át a családot. Ekkortájt az újvilági keselyűfélék ugyanazon a taxonszinten voltak, mint a gólyafélék (Ciconiidae) és a gémfélék (Ardeidae) - ez utóbbi családot is azóta kivonták a gólyaalakúak közül. 1990-ben Sibley és Monroe annyira közeli rokonságba állították a gólyaféléket és az újvilági keselyűféléket, hogy az utóbbit az előbbinek az alcsaládjaként próbálták kezelni.[8][9] Ezt viszont többen is visszautasították, és a korai DNS-vizsgálatok elvégzésével fény derült az újvilági keselyűfélék igazi rendszertani besorolására.[10] Létrejött az önálló újvilági keselyűalakúak rendje, mely valójában nem áll közeli rokonságban a gólyafélékkel és a gémfélékkel;[11][12][13] de ugyanez a korai vizsgálatok a vágómadár-alakúaktól is elszakították az új rend madarait.[14]

Azonban a legújabb, úgynevezett több-lokuszos DNS-vizsgálatok, melyek a madárcsoportok közt evolúciós rokonsági kapcsolatait hivatottak feltárni,[2][15] bebizonyították, hogy az újvilági keselyűalakúak tényleg közeli rokonságban állnak a vágómadár-alakúakkal és eléggé távol a sólyomalakúaktól, illetve a gólyaalakúak - egyébként az egymásra hasonló és ugyanolyan életmódot folytató vágómadár-alakúak és sólyomalakúak sem állnak közeli rokonságban egymással; a hasonlóság itt is a konvergens evolúció eredménye. Hogy az újvilági keselyűalakúak külön rendet alkotnak, vagy besorolhatók-e a vágómadár-alakúak közé, még nincsen pontosan meghatározva,[15][2] de valószínűbb, hogy a kettő testvércsoportokat alkotnak.[2] A vágómadár-alakúak rendje jóval népesebb és változatosabb.[16] E két madárrend az újonnan létrehozott Afroaves nevű madárklád bazális, azaz alapi csoportját alkotják.[2]

Rendszerezés[szerkesztés]

A családba az alábbi 5 élő madárnem tartozik:

Fosszilis fajok[szerkesztés]

Több fosszilis maradvány idetartozása vitatott, vagy bazális képviselői e csoportnak.[23] Nincs egyértelmű bizonyíték arra, miszerint a neogén földtörténet időszak - amely 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött a paleogén időszak után, és 2,588 millió évvel ezelőtt ért véget a negyedidőszak kezdetekor -, idején Európa területén is léteztek. Annyi biztos, hogy a mai 7 élő fajjal szemben, a pliocén-pleisztocén kori újvilági keselyűfélék családja jóval népesebb volt. Fajszámban, méretben és életmódban majdnem ugyanolyan változatosak voltak, mint rokonaik az óvilági keselyűformák.

Az alábbi lista a fosszilis fajokat foglalja magába; kivételt képeznek azok, melyek a fenti recens nemekbe tartoznak:

Képek az élő fajokról[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Phillips (2000)
  2. ^ a b c d e (2014. május 26.) „Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds”. Science 346 (6215), 1320–1331. o. DOI:10.1126/science.1253451. PMID 25504713.  
  3. Myers (2008)
  4. Sibley and Ahlquist (1991)
  5. de Boer (1975)
  6. Ligon (1967)
  7. König (1982)
  8. Griffiths (1994)
  9. Fain & Houde (2004)
  10. Avise (1994)
  11. Brown (2009)
  12. Cracraft et al. (2004)
  13. Gibb et al. (2007)
  14. Ericson et al. (2006)
  15. ^ a b Hackett et al. (2008)
  16. (2007. november 6.) „Phylogeny, diversity, and classification of the Accipitridae based on DNA sequences of the RAG-1 exon”. Journal of Avian Biology 38 (5), 587–602. o. DOI:10.1111/j.2007.0908-8857.03971.x.  
  17. BirdLife International: 'Coragyps atratus'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
  18. Howard, Hildegarde (1962.). „Bird Remains from a Prehistoric Cave Deposit in Grant County, New Mexico” (PDF). Condor 64 (3), 241–242. o. DOI:10.2307/1365205. (Hozzáférés ideje: 2007. november 3.)  
  19. Suárez (2003)
  20. BirdLife International: 'Gymnogyps californianus'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2013. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
  21. BirdLife International: 'Sarcoramphus papa'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
  22. BirdLife International: 'Vultur gryphus'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
  23. Mayr (2006)
  24. ^ a b c d e f g h i j Emslie (1988)
  25. (1927.) „Fossil Birds from the Oligocene of Colorado”. Proceedings of the Colorado Museum of Natural History 7 (2), 1–14. o.  
  26. ^ a b c Stucchi (2005)
  27. Alvarenga (2004).
  28. Suarez (2004)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a New World vulture című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]