Széth

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Széth isten ábrázolása

Széth isten (neve előfordul Set, Setekh, Seteš, Sutekh, Suty alakban is) az ókori egyiptomi vallásban, Geb és Nut fia, Ozirisz, Ízisz és Nebethet testvére, s Ozirisz gyilkosa. Később nyolcvan évig tartó háborúba keveredett Ozirisz fiával, Hórusszal, a sólyomistennel. Állatfejű alakban ábrázolt istenség (az állatfaj nem azonosítható, leginkább földimalacra hasonlít), a görögök Tüphónnal azonosították. Rendszerint emberalakban, de azonosítatlan állat fejével jelenítették meg, egyenes farokkal, azonban előfordul tisztán állatalakban is (ami egyetlen ismert állattal sem azonosítható). Állatok, amik szimbolizálják: oryx, sertés, vaddisznó, víziló, krokodil. Születésének napja, a 3. epagomenális nap szerencsétlen napnak számított az egyiptomi naptárban. Születésének helye a vallási szövegek szerint az Ombosz-Nagada régió Felső-Egyiptomban. A Piramisszövegek 205. mondása szerint úgy jött a világra, hogy durván kihasította magát anyja, Nut testéből. Eredetileg a sivatag istene volt, akit hamar a zűrzavarral és a pusztítással kapcsoltak össze. Széth az egyiptomi mitológiában a „szükséges rossz”, az ellenpont, ami nélkül a jó sem létezhetne. Azzal, hogy Oziriszt megölte, a gonoszság megtestesítőjévé vált, mégis harcossága és ereje révén Hórusz (Alsó-Egyiptom) mellett, Felső-Egyiptom védőistene lett, akinek segítségét napisten is igénybe vette az Apóphisz (kígyó) elleni harcban, s megmentette Rét.

Megítélése az egyiptomi történelem során ellentmondásos volt. A középbirodalom időszakában a királyi hatalom oltalmazójának tartották. Kultuszának csúcspontját a XIX-XX. dinasztia kora jelenti, később mitológiai jelentősége háttérbe szorult, és régebbi ábrázolásait szándékosan tönkretették.

Fő kultuszhelyei: Ombosz, Avarisz, Per-Ramszesz és a Nyugati-sivatag oázisai.

Kultuszának időszaka: i. e. 3000-től az Egyiptomi birodalom bukásáig, i. sz. 400-ig.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 719. o. ISBN 963925715X  
  • Pintér Zoltán: Mitológiai kislexikon. Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház KFT, 1996
  • Michael Jordan: Dictionary of Gods and Goddesses, Facts On File, Inc., 2004, ISBN 0-8160-5923-3
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap