Szobeknoferuré
| Szobeknoferuré | |||||||||||||
| Szobeknoferu, Noferuszobek | |||||||||||||
.jpg) | |||||||||||||
| Szobrának töredéke a Louvre-ban | |||||||||||||
| Uralkodása | i. e. 1794–1791[1] | ||||||||||||
| Prenomen |
Szobekkaré Szobek Ré lelke | ||||||||||||
| Nomen |
Szobeknoferuré Szobek szépsége Ré | ||||||||||||
| Apja | III. Amenemhat | ||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szobeknoferuré témájú médiaállományokat. | |||||||||||||
Szobeknoferuré vagy Szobeknoferu (uralkodói nevén Szobekkaré, görögösen Szkemiophrisz; ur.: kb. i. e. 1806 – i. e. 1802) az ókori egyiptomi XII. dinasztia nyolcadik, utolsó fáraója. Az első teljes bizonyossággal ismert megkoronázott női fáraó, bár korábbiak is elképzelhetőek, például a VI. dinasztia végén Neithikret, vagy az I. dinasztia végén élt Meritneith.
Családi háttere[szerkesztés]
Feliratai mindenhol III. Amenemhat fáraóval hozzák összefüggésbe, minden bizonnyal az ő lánya volt. Manethón szerint IV. Amenemhat testvére, de erre más bizonyíték nincs; sehol nem viselte „a király testvére” címet.[2] Sem házastársa, sem gyermeke nem ismert; nincs bizonyíték arra a feltételezésre, hogy IV. Amenemhattal házasok lettek volna. Elképzelhető, hogy nővérét, Noferuptahot szánták uralkodónak, mert neve előfordul kártusba írva, ami ebben az időben csak a fáraókat illette meg; Noferuptah azonban valószínűleg még apjuk halála előtt meghalt.[3]
Uralkodása[szerkesztés]
A torinói királypapirusz szerint uralkodása három évig, tíz hónapig és huszonnégy napig tartott.[4] Nem sok emlékműve maradt, bár több szobortöredékét megtalálták, többek közt egyet Gezerben, ezen hercegnőként említik.[5] Hozzáépített apja hawarai sírjához, melyet Hérodotosz labirintusnak nevez, és építkezett Hérakleopolisz Magnában, ahol találtak egy, a nevével ellátott hengerpecsétet (ma a British Museumban).[6]
Uralkodásának harmadik évéből fennmaradt egy falfelirat a núbiai Kumma erődítmény falán, mely szerint a Nílus áradási vízszintje ebben az évben 1.83 méter volt.[7]
Sírját nem azonosították teljes bizonyossággal, de lehetséges, hogy az övé egy feliratok nélküli piramiskomplexum Mazghunában, IV. Amenemhat hasonló piramiskomplexumától közvetlenül északra. Egy papirusz említ egy Szehem-Neferu nevű helyet, talán ez volt Szobeknoferuré piramisának neve.
Fennmaradt szobrai közül csak az egyiken látható az arca is, ez a Szobeknoferuré-szobor azonban a II. világháború során elveszett.
Név, titulatúra[szerkesztés]
- A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
| Hórusz-név |
|
Meritré Ré szeretettje |
|||||||||||||||||||
| Nebti-név |
|
Szatszehem-nebettaui A hatalom leánya, a Két Föld úrnője |
|||||||||||||||||||
| Arany Hórusz-név |
|
Dzsedethau Szilárd koronájú [hatalmú] |
|||||||||||||||||||
| Felső‑ és Alsó‑Egyiptom királya |
|
Szobekkaré Szobek Ré lelke |
|||||||||||||||||||
| Ré fia |
|
Szobeknoferu[ré] Szobek szépsége [Ré] |
Források[szerkesztés]
- ↑ Kákosy László. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Budapest: Osiris (2003). ISBN 963-389-497-2 ISSN 1218-9855, p.390
- ↑ Kim Ryholt, The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, Carsten Niebuhr Institute Publications, Museum Tusculanum Press, (1997), p.213 ISBN 87-7289-421-0
- ↑ Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3, p.98
- ↑ Ryholt, op.cit., p.15
- ↑ Ryholt, p.213
- ↑ Gae Callender, 'The Middle Kingdom Renaissance' in Ian Shaw, The Oxford History of Ancient Egypt, (Oxford Univ. Press: 2003), paperback, p.159
- ↑ Gae Callender, p.159
További információk[szerkesztés]
| Előző uralkodó: IV. Amenemhat |
|
Következő uralkodó: I. Szobekhotep |
