II. Thotmesz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
II. Thotmesz
Thutmózisz
előd
egyiptomi fáraó
utód
I. Thotmesz
XVIII. dinasztia
Hatsepszut

Luxor, hieroglyphs on an obelisk inside the Temple of Hatshepsut, Egypt, Oct 2004.jpg

Uralkodása i. e. 1492 – 1479 (?)
Prenomen
<
N5
O29
L1
n
>

Aaheperenré
Ré megjelenése hatalmas
Nomen
<
G26F31S29
>

Thotmesz
Thot gyermeke
Apja I. Thotmesz
Anyja Mutnofret
Főfelesége Hatsepszut
Mellékfeleségek Iszet
Gyermekei Nofruré
III. Thotmesz
Sírja KV42 (?)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Thotmesz témájú médiaállományokat.

II. Thotmesz (uralkodói nevén Aaheperenré, görögösen Thutmoszisz; ur.: kb. i. e. 1492i. e. 1479) az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia negyedik fáraója. Édesapját, I. Thotmeszt követte a trónon. Valószínű, hogy féltestvére és felesége, Hatsepszut, aki később követte a trónon, erős befolyással volt rá.

Családi háttere[szerkesztés]

I. Thotmesz és mellékfelesége, Mutnofret fia volt. Nem ő volt a fáraó elsőszülött fia; bátyjai, Amenmosze és Uadzsmesz halálával nyílt meg előtte az út a trón felé. Feleségül vette I. Thotmesz és a fő királyné, Ahmesz lányát, Hatsepszutot, akitől egy lánya született, Nofruré. Fia, a későbbi III. Thotmesz egy mellékfeleség vagy ágyas, Iszet gyermeke volt.[1]

Uralkodása[szerkesztés]

Thotmesz uralkodásának hosszáról tudományos viták folynak; legkésőbbi fennmaradt uralkodási dátuma is csak az 1. év, és lehetséges, hogy egész uralkodása valójában nem 13, csak 3 évig tartott. Felesége, Hatsepszut, aki pár évvel idősebb lehetett nála, jelentős hatalmat gyakorolhatott.[2]

Az egyetlen katonai hadjárat, melyről tudomásunk van II. Thotmesz idejéből, egy núbiai zavargás leverése az első uralkodási évben. Az Asszuántól délre fekvő Szehel-szigeten talált felirat szerint a lázadásban részt vevőket kivégezték, Kús uralkodójának fia kivételével, akit túszként Egyiptomba vittek. Jahmesz Pennehbet említi sírjában, hogy számos saszu hadifoglyot hoztak a fáraónak; a saszu vonatkozhat núbiaiakra és a Sínai-félsziget lakóira is, így az esemény vagy ehhez a núbiai hadjárathoz köthető, vagy egy esetleges későbbiéhez. A seregeket nem maga Thotmesz vezette, talán mert még túl fiatal volt.[3][4]

Thotmesz nevéhez nem sok jelentős építkezés fűződik. A karnaki templom 4. pülónja előtti udvarban egy mészkőkaput állíttatott; ennek köveit később beépítették a 3. pülón alapjaiba, de mára a Karnaki Szabadtéri Múzeumban újra felépítették.[5] Egy kis halotti temploma épült Medinet Habunál (ahol később Hapu fia, Amenhotep jóval nagyobb temploma épült fel a szomszédságában). Ezt a halotti templomot – melynek neve Seszpet-anh, azaz „Az élet kápolnája” volt – már csak fia, III. Thotmesz uralkodása alatt fejezték be. A templom mára elpusztult, csak az alaprajzát sikerült feltárni.[6]

Múmiája és sírja[szerkesztés]

II. Thotmesz múmiáját sok más fáraóéhoz és királyi családtagéhoz hasonlóan 1881-ben az ún. Deir el-Bahari-i rejtekhelyen találták meg, ahová a XXI. dinasztia uralkodása idején szállították a sírrablók elől. 1886-ban Gaston Maspero bontotta ki a múmiát, amiben a sírrablók nagy kárt tettek. Maspero megállapítása alapján a fáraó alig harmincéves lehetett halálakor, melyet valószínűleg betegség okozott. Smith azonban úgy tartja, a múmia bőrén látható foltok nem biztos, hogy betegség jelei, lehetséges, hogy a mumifikálási eljárás során keletkeztek. Ráadásul még az sem teljesen biztos, hogy a múmia valóban Thotmeszé.[7] A múmia testmagassága 169 cm.[8]

Thotmesz sírját nem sikerült minden kétséget kizáróan azonosítani. Felmerült lehetőségként a Királyok völgye 42, ami azonban stílusa alapján későbbi, és alapítási lerakata alapján Meritré-Hatsepszut királyné számára készült, valamint a DB358, amelyben megtalálható a királysírokra jellemző akna, bár Thotmesz neve sehol nem fordul elő a sírban. Az, hogy utóbbi sír nem a Királyok völgyében van, nem zárja ki, hogy Thotmesz sírja legyen, mivel a Királyok völgyébe temetkezés ebben az időben még nem volt régi hagyomány.[9]

Név, titulatúra[szerkesztés]

A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Hórusz-név
G5
E1
D40
wsrsF9
F9
Srxtail2.svg
Kanakht Uszerpehet
Az erős bika, a nagy hatalmú
Nebti-név
G16
R8M23iit
Y1
Netjer-neszut
Isteni királyságú
Arany Hórusz-név
G8
S42L1G43Y1
Z2
Szekhemheperu
Hatalmas megjelenésű
Felső‑  és Alsó‑Egyiptom királya
M23L2
Hiero Ca1.png
N5
O29
L1
n
Hiero Ca2.png
Aaheperenré
Ré megjelenése hatalmas
Ré fia
G39N5
 
Hiero Ca1.png
G26F31S29
Hiero Ca2.png
Thotmesz
Thot gyermeke

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3 , pp.130,131
  2. Ian Shaw (szerk.): Az ókori Egyiptom (Debrecen, GoldBook, 2004, ISBN 963-425-022-X), pp.251-252
  3. Shaw, op.cit., p.252
  4. Joyce Tyldesley: Amon lánya – Hatsepszut, a fáraó (GoldBook, Debrecen) ISBN 963-9437-15-8, p.96
  5. Shaw, op.cit., p.251
  6. Wilkinson, Richard H. Az ókori Egyiptom templomai. Pécs: Alexandra (2006). ISBN 963-369-556-2 , p.191
  7. Tyldesley, op.cit., pp.104-105
  8. Tyldesley, op.cit., p.139
  9. Nicholas Reeves – Richard H. Wilkinson: The Complete Valley of the Kings (Thames & Hudson, 1996), p.96
Előző uralkodó:
I. Thotmesz
Egyiptom uralkodója
i. e. 15. század
XVIII. dinasztia
A fáraók kettős koronája
Következő uralkodó:
Hatsepszut
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap