Az élet, a világmindenség, meg minden

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Az élet, a világmindenség meg minden (A Galaxis-trilógia harmadik, de korántsem utolsó része)
A magyar kiadás borítója (GABO)
A magyar kiadás borítója (GABO)
Szerző Douglas Adams
Eredeti cím Life, the Universe and Everything
Ország  Egyesült Királyság
Nyelv angol nyelv
Műfaj sci-fi
Sorozat Galaxis útikalauz stopposoknak
Előző Vendéglő a világ végén
Következő Viszlát, és kösz a halakat!
Kiadás
Kiadó Egyesült Királyság Pan Books
USA Harmony Books
Kiadás dátuma Egyesült Királyság1982
USA1983
Magyar kiadó Új Vénusz Lap- és Könyvkiadó (1993)
Gabo Kiadó (2000)
Fordító Kollárik Péter
Borítógrafika Boros Attila (1993)
Kocsis Zoltán (2000)
Média típusa könyv
ISBN979963800960
ISBN 9638009667 magyar
SablonWikidataSegítség

Az élet, a világmindenség meg minden (Life, the Universe and Everything) Douglas Adams Galaxis útikalauz stopposoknak című ötrészes sci-fi „trilógiájának” harmadik része, mely az Egyesült Királyságban 1982-ben, Magyarországon 1993-ban jelent meg először.

A történetet Adams eredetileg egy Ki vagy, Doki?-epizód részére írta Doctor Who and the Krikketmen címmel, de a BBC elutasította.[1] Később felmerült, hogy ez lesz a Galaxis útikalauz stopposoknak televíziós sorozat folytatásának története, de ez végül nem készült el.

A könyv rádiójáték-adaptációját 2004 szeptemberében sugározta a BBC Radio 4.

Cselekmény[szerkesztés]

Dialog-stop-hand.svg Alább a cselekmény részletei következnek!

A történet során Ford és Arthur átutaznak a tér-idő szerkezetében felfedezett lyukon a prehisztorikus Földről a londoni Lord's Cricket Ground nevű krikettpályára. Ott összefutnak Szlartibartfaszttal, aki a segítségüket kéri egy galaktikus háború kitörésének megakadályozásában. Sok-sok évvel korábban a Krikket bolygó népe megpróbált elpusztítani minden életet az univerzumban, de sikerült őket megállítani és bebörtönözni őket saját bolygójukon. Ezúttal ismét megpróbálják. Marvin, Zaphod és Trillian segítségével Arthuréknak sikerült megmenteni az univerzumot.

Bisztromatika[szerkesztés]

A bisztromatika a regény kitalált módszere az űrutazásra. Alapvetés: a világegyetemben a fénynél gyorsabban csak a rossz hírek terjedhetnek, de a rossz hír meghajtású űrhajókat a civilizált világok lakói leszállás előtt megsemmisítik. Így a fénynél gyorsabb utazásnak csupán kétféle módja képzelhető el: a végtelen valószínűtlenség elvén működő valószínűtlenségi hajtómű, illetve a bisztromatikai hajtómű. A bisztromatika mint a matematika speciális részterületének lényege: az éttermek határain belül számlákra írott számok teljesen más matematikai szabályok szerint viselkednek, mint az Univerzum bármely más pontján bármely más papírra írt számok. Ahogy a bisztromatikai hajtóművel felszerelt űrhajót vezető Szlartibartfaszt összefoglalja: egy számlakönyvben a valóság és a képzelet olyan lényegi szinten ütközik, hogy mind a kettő a másik tulajdonságait veszi fel, és így bizonyos paramétereken belül minden elképzelhető. Azt persze nem lehet megmondani, hogy mik ezek a paraméterek. A bisztromatikai hajtómű a naiv szemlélő Arthur Dent szemében olasz vendéglőre emlékeztet, ahol robotpincérek szolgálnak ki robotvendégeket, de még az abroszt kiégető cigarettavégeknek is pontosan kiszámolt matematikai képlet szerint kell elhelyezkedni.

Dialog-go-hand.svg Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Cenzúra[szerkesztés]

A Galaxis útikalauz-sorozatban ez az egyetlen kötet, melynek amerikai kiadását cenzúrázták. Az eredeti angol kiadáshoz képest egyes részek kimaradták az amerikai verzióból, illetve módosítottak néhány szót, mondatot.[2] Nagyobb volumenű kihagyás volt az 5. fejezetet kihagyása az amerikai nyomásból, lecserélték az „asshole” (magyarul seggfej) és a „shit” szavakat. A 22. fejezet eseményei szerint egy férfi Rudi-díjat kapott a „The Most Gratuitous Use Of The Word "Fuck" In A Serious Screenplay” (magyarul: A „bazdmeg” szó legindokolatlanabb használata egy komoly forgatókönyvben) című művéért.[m 1] A mondat „fuck” szavát Amerikában „Belgium”-ra cserélték.

Magyarul[szerkesztés]

  • Az élet, a világmindenség, meg minden. A Galaxis útikalauz stopposoknak harmadik része; ford. Kollárik Péter; Új Vénusz, Bp., 1993 (Science fiction)

Folytatások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A magyar kiadásban: A „szar” szó legindokolatlanabb használata egy komoly forgatókönyvben.

Források[szerkesztés]

  1. Appendix V: Doctor Who and the Krikkitmen. In Neil Gaiman: Don't Panic: The Official Hitchhiker's Guide to the Galaxy Companion. David K. Dickson, M. J. Simpson. 3. kiadás. (hely nélkül): Titan Books ltd. 2003. ISBN 1-84023-501-2  
  2. Differences between the US and UK editions of Douglas Adams' "Life, the Universe and Everything".. personal.umd.umich.edu. [2003. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 23.)

További információk[szerkesztés]

Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Galaxis útikalauz stopposoknak témában.