Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-25-1

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Német katonák zsákmányolt Jakovlev UT–1 és Polikarpov I–16 típusú szovjet repülőgépeket vizsgálnak
Német katonák zsákmányolt Jakovlev UT–1 és Polikarpov I–16 típusú szovjet repülőgépeket vizsgálnak

A Barbarossa hadművelet (németül Fall Barbarossa vagy Unternehmen Barbarossa, angolul Operation Barbarossa) a második világháborúban a náci Németország 1941. június 22-én indított és 1941 decemberéig tartó támadó hadműveletének fedőneve volt. Ezzel a hadművelettel nyílt meg a keleti fronton vívott háború. Ez 1945 májusáig tartott, amíg a szovjetek el nem foglalták Berlint.

Adolf Hitler már 1940 júniusában komolyan fontolgatta a Szovjetunió megtámadását, és 1940. július 31-én utasította a német vezérkart (Oberkommando der Wehrmacht, OKW) annak megtervezésére. A hadművelet első terveit december 5-én kapta kézhez, és 1940. december 18-án adta ki 21. számú hadműveleti utasítását, amelyben megparancsolta a Szovjetunió elleni totális háború terveinek részletes kidolgozását.

A hadművelet fedőneve Fall Barbarossa lett, Barbarossa Frigyes, a Német-római Birodalom egykori uralkodója után. A nevet hosszú mérlegelés után választották az Otto név helyett, mert ezzel is demonstrálni akarták a Harmadik Birodalom jogfolytonosságát Barbarossa Frigyes óta. Az előkészületekkel együtt majdnem egy évig, 1941 tavaszától 1941 decemberéig tartó művelet tervezését Paulus tábornok vezette, a hadjárat célja a Szovjetunió európai része és azon belül Ukrajna gyors elfoglalása volt az Arhangelszktől Asztrahánig húzott képzeletbeli vonalig, amit gyakran csak A–A-vonalként (A–A linie) említettek.

Az előkészítő szakaszban Németország és szövetségesei – a tartalékokkal együtt – kb. 3,9 millió katonát vezényeltek a keleti frontra úgy, hogy 1941. június 22-én mintegy 3,5 millió katona indított támadást a Szovjetunió ellen egy kb. 2900 kilométer széles arcvonalon, 3600 harckocsival, 4389 harci repülőgéppel, 600 000 egyéb gépjárművel és 750 000 lóval. A támadás kezdetben sikeres volt; a németek jelentős veszteségeket okoztak a Vörös Hadseregnek, elfoglalták a Szovjetunió európai felének nagy részét, elsősorban a fejlett ipari és mezőgazdasági területeket. Ezután azonban a Vörös Hadsereg sikerrel állította meg a Wehrmacht legerősebb támadásait: megakadályozta, hogy a németek elfoglalják Moszkvát, illetve Leningrádot.