Barázdásbálna-félék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Barázdásbálna-félék
Evolúciós időszak: Középső miocén - jelen
Hosszúszárnyú bálna (Megaptera novaeangliae) Ausztrália vízében
Hosszúszárnyú bálna (Megaptera novaeangliae) Ausztrália vízében
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Cetancodontamorpha
Alrend: Whippomorpha
Csoport: Cetaceomorpha
Alrendág: Cetek (Cetacea)
Részalrend: Sziláscetek (Mysticeti)
Csoport: Chaeomysticeti
Csoport: Thalassotherii
Öregcsalád: Balaenopteroidea
Család: Balaenopteridae
J. E. Gray, 1864
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Barázdásbálna-félék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Barázdásbálna-félék témájú kategóriát.

Déli csukabálna (Balaenoptera bonaerensis)
Közönséges barázdásbálna (Balaenoptera physalus)

A barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a cetek (Cetacea) alrendágába tartozó család.

Előfordulásuk[szerkesztés]

A barázdásbálna-félék a világ összes óceánjában megtalálhatóak. A csukabálna csak az északi félteken él, míg a déli csukabálna csak a déli félteken található meg, de mindkét faj az elterjedési területén mindenütt fellelhető.

A hosszúszárnyú bálna csak vándorlása során jön a parthoz közel. A kék bálna és a déli csukabálna Antarktisz leghidegebb vizeibe is bemerészkednek. A tőkebálna a legészakibb részekre is beúszik, míg a közönséges barázdásbálna megelégszik a jéghatár közelében maradni. A hidegkedvelő fajok között is az idősebb példányok beljebb (sarkok felé) hatolnak, mint a fiatalok.

A barázdásbálnák télen a mérsékelt és trópusi vizekben ellik borjaikat, aztán nyáron a sarki övezetekhez vándorolnak, hogy planktonnal és krillel táplálkozzanak.

Megjelenésük[szerkesztés]

Ezeknek az állatoknak a közös jellemzője a redőzött torokbarázdák, amelyeknek segítségével ki tudják tágítani a toroktérfogatukat. Közülük a tőkebálnának vannak a legrövidebb barázdái.

A barázdásbálnák családja adta a valaha élt legnagyobb állatokat, köztük a kék bálnát, amelynek egyes példányai elérik a 173 tonna testtömeget is. Két másik faj túlhaladja az 50 tonnát. A legkisebb fajuk is, a csukabálna eléri a 9 tonnás tömeget.

A bárázdásbálna-félék alakja, hatalmas testük ellenére, karcsú és hidrodinamikus; ez és a barázdák, különböztetik meg őket a tömzsibb testfelépítésű simabálnáktól. A barázdásbálnák mellúszói is keskenyebbek és hosszabbak, mint a simabálnáké. A test vége felé, a farok közelében egy kisebb hátúszó helyezkedik el.

Életmódjuk[szerkesztés]

Táplálkozás közben a bálnák nagy mennyiségű vizet és táplálékot falnak be. Aztán a vizet a szilák és a nyelv segítségével kiszűrik. A barázdásbálnák tápláléka, fajtól függően lehet kisebb rákok, mint amilyen a krill vagy különböző halfajok, például heringek és szardíniák.[1]

Szaporodásuk[szerkesztés]

A vemhesség 11-12 hónapig tart, emiatt az ellések és párzások körülbelül az év ugyanabban a szakában történnek meg. Az anyaállat egy borjat ellik, amelyet, fajtól függően, 6-12 hónap után választ el.[1] Egyes fajok 2-5 fős, kisebb csoportokba verődnek. A hosszúszárnyú bálna kedve szerint odaszegődhet egy csoporthoz vagy éppen magányosan jár.

Rendszerezésük[szerkesztés]

Korábban a barázdásbálna-félék családját két alcsaládra osztották, a Balaenopterinaera és a Megapterinaera és mindkettő egy-egy nemmel rendelkezett. Azonban a filogenetikus kutatások bebizonyították, hogy a család valójában parafiletikus csoportot alkot, vagyis a csoport tagjai visszavezethetők egy közös ősre, viszont a csoport maga nem tartalmazza annak a bizonyos legközelebbi közös ősnek az összes leszármazottját; emiatt az alcsaládos rendszert még 2005-ben elvetették.[2] 2003 novemberében felfedeztek egy új fajt, a Balaenoptera omurai-t, amely igen hasonlít a közönséges barázdásbálnára (Balaenoptera physalus), de kisebb ennél. Az Indiai- és a Csendes-óceánokban él.[3]

A nembe az alábbi 2 élő nem és 11-13 fosszilis nem tartozik:

  • Fragilicetus Bisconti & Bosselaers, 2016 - kora pliocén, Belgium; meglehet, hogy nem barázdásbálna[4]
  • Burtinopsis (nomen dubium)

Egy 2012-es évi rendszerezés szerint a családba 4 élő nem tartozik: Balaenoptera - csak a közönséges barázdásbálna, Megaptera - hosszúszárnyú bálna, Pterobalaena - a két csukabálna és Rorqualus - az összes többi; ám ebből egyelőre nem lett semmi.[5]

A 2018-as évben végzett genetikai kutatások, azt sugallják, hogy talán a szürkebálnafélék (Eschrichtiidae) is igazi barázdásbálna-félék lennének, de a tudomány még mindig külön kezeli ezt a két csoportot.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Gambell, Ray.szerk.: Macdonald, D: The Encyclopedia of Mammals. New York: Facts on File, 222–225. o. (1984). ISBN 0-87196-871-1 
  2. (2005) „The taxonomic and evolutionary history of fossil and modern balaenopteroid mysticetes”. Journal of Mammalian Evolution 12 (1/2), 99–143. o. DOI:10.1007/s10914-005-6944-3.  
  3. Balaenoptera omurai. (Hozzáférés: 2012. január 17.)
  4. (2016) „Fragilicetus velponi: a new mysticete genus and species and its implications for the origin of Balaenopteridae (Mammalia, Cetacea, Mysticeti)”. Zoological Journal of the Linnean Society 177, 450–474. o. DOI:10.1111/zoj.12370.  
  5. (2012) „Pattern and timing of diversification of Cetartiodactyla (Mammalia, Laurasiatheria), as revealed by a comprehensive analysis of mitochondrial genomes”. Comptes Rendus Biologies 335 (1), 32–50. o. DOI:10.1016/j.crvi.2011.11.002. PMID 22226162.  
  6. Árnason, Úlfur (2018). „Whole-genome sequencing of the blue whale and other rorquals finds signatures for introgressive gene flow”. Science Advances 4 (4), eaap9873. o. DOI:10.1126/sciadv.aap9873. PMID 29632892.  

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]