Dzsizó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Two Jizos PICT0053.jpg

Dzsizó vagy Ksitigarbha (szanszkrit: Kṣitigarbha, kínai: 地藏; pinjin: Ti-cang; japán: 地蔵; romadzsi: 地蔵, Hepburn-átírással: Jizō) a kelet-ázsiai buddhizmus egyik fontos alakja, az egyik legnépszerűbb bodhiszattva Japánban, a gyerekek és nők pártfogója, akit leggyakrabban buddhista szerzetesként ábrázolnak. Szobrai mezőn, útfélen, templomkertben gyakran láthatók, s legelterjedtebb fajtájukat, a mizuko Dzsizókat ('vízi gyerek Dzsizó') könnyű felismerni a nyakukba kötött piros partedliről meg az eléjük halmozott kőkockákról, Dzsizó ugyanis jeges folyókon át vezeti a meghalt gyerekeket a paradicsomba, a kis ruhadarab az ő lelküket van hivatva melengetni, a kövek pedig a gázolásban segítenek – a szobrocskákat többnyire halva született vagy abortált magzatok szülei adományozzák. Dzsizó egyik kezében rendszerint vándorbotot, másikban bűvös ékkövet tart. Nevének jelentése 'a föld méhe', s indiai eredetijéénél, Ksitigarbháénál Japánban sokkal fontosabb szerepet kapott: az úton járók és tűzoltók is védőistenükként tisztelik.

Forrás[szerkesztés]