I. Amenhotep

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
I. Amenhotep
előd
egyiptomi fáraó
utód
I. Jahmesz
XVIII. dinasztia
I. Thotmesz

58 I Amenhotep.jpg

Uralkodása i. e. 1525 – 1504
Prenomen
<
N5D45D28
>

Dzseszerkaré
Ré lelke szent
Nomen
<
imn
n
R4
t p
>

Amenhotep
Ámon elégedett
Apja I. Jahmesz
Anyja Ahmesz-Nofertari
Főfelesége Ahmesz-Meritamon
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Amenhotep témájú médiaállományokat.

I. Amenhotep, görögösen Amenophisz, uralkodói nevén Dzseszerkaré (i. e. 1534 körül, ur.: kb. i. e. 1525i. e. 1504) az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia második fáraója. A hükszósz megszállókat kiűző I. Jahmesz fia volt, valószínűleg gyermekként került a trónra. Apja tevékenységét folytatta: befejezte Jahmesz építkezéseit, megszilárdította az egyiptomi fennhatóságot Alsó-Núbiában. Gyermektelenül halt meg, I. Thotmeszt jelölte ki örököséül, aki feltehetőleg a húgának a férje volt. Halála után Amenhotepet és anyját, Ahmesz-Nofertarit istenként tisztelték.

Származása és trónra lépése[szerkesztés]

I. Jahmesz fáraó és Ahmesz-Nofertari királyné gyermekeként született. Nem ő volt a legidősebb fiú; öt évvel trónra lépése előtt még bátyja volt a kijelölt trónörökös, ő azonban korán meghalt. Úgy tűnik, még gyermek volt, amikor trónra került, és anyja segíthette a kormányzásban.[1]

Apja volt az, akinek hosszú háborúskodás után végül sikerült kiűzni Egyiptomból a hükszósz megszállókat. Amenhotep így már uralkodása elejétől kezdve ténylegesen uralkodott mind Alsó-, mind Felső-Egyiptom felett.

Amenhotep felesége nagy valószínűséggel testvére, Ahmesz-Meritamon volt,[2] bár erre minden kétséget kizáró bizonyítékot még nem sikerült találni.[3] Egy további lehetséges felesége Ahhotep, akinek azonban létezése vitatott.[4] Lehetséges, hogy volt egy Amenemhat nevű fia, aki azonban gyermekként meghalt.

Uralkodása[szerkesztés]

Több jel is arra mutat, Amenhotep pár évig társuralkodó volt apja mellett. Az egyik jel az, hogy Ahmesz-Nofertarit már férje 22. uralkodási évében a király anyjaként említik, tehát fia már uralkodó lehetett.[5] A másik, hogy Amenhotep – karnaki reliefjei alapján – megünnepelte szed-ünnepét, vagy legalábbis előkészületeket tett rá, erre az ünnepre pedig hagyományosan a fáraó 30. évében került sor, aminek Amenhotep csak akkor juthatott a közelébe, ha hozzászámolta társuralkodóként töltött éveit is.

Amenhotep és anyja Ozirisz előtt

Trónra lépésének ideje elég jól megállapítható, és hozzá viszonyítva több más fáraóé is. Uralkodása alatt íródott az ún. Ebers-papirusz, melyben rögzítik, hogy a Szíriusz heliakus kelése a 9. évben semu évszak 3. hava 9. napjára esett. Ez csak minden 1461. évben esett ugyanarra a napra, így abból, hogy I. Amenhotep 9. évében mikorra esett, kikövetkeztethető a fáraó trónra lépésének éve.[6] Némi bizonytalanságra ad okot, hogy nem tudni, hol figyelték meg a csillag felkelését – ha Memphiszben, akkor az i. e. 1537. évben történhetett, amiből következik, hogy a fáraó i. e. 1546-ban lépett trónra, de ha Thébában, akkor húsz évvel később, i. e. 1517-ben figyelhették meg a csillagot ezen a napon, így a fáraó i. e. 1517-ben lépett trónra.[7][8] Mivel Théba volt a jelentősebb város ebben az időben, feltételezik, hogy az utóbbi dátum a helyes.

Manethón szerint 20 év 7 hónapig vagy 21 évig uralkodott.[9] Bár a legmagasabb uralkodási éve, ami fennmaradt, a 10., az udvari csillagász, Amenemhat sírja Manethón adatát erősíti meg, a csillagász ugyanis azt írja egy feliratán, hogy 21 évig szolgált Amenhotep alatt.

Hadjáratai[szerkesztés]

Amenhotep folytatta apja núbiai hadjáratait. Két uralkodói neve, a Hórusz-név („A bika, ki uralma alá hajtja az országokat”) és a Két úrnő-név („Aki nagy félelmet kelt”) arra utalhatott, hogy meg akarta hódítani a környező népeket.[10]

A 8. uralkodási év körül sikeres hadjáratra került sor a 2. kataraktától délre, hogy kibővítse Egyiptom határait. Feltehetőleg ezt a hadjáratot említi sírjában a kor két híres katonája, Jahmesz, Abana fia és Jahmesz Pennehbet. Az aranybányái miatt fontos Núbia egyiptomi uralom alatt tartása nagy anyagi hasznot hozott és lendületet adott Egyiptom gazdaságának.[11] Szai szigeténél templomot építtetett,[12] ami annak jele, hogy az egyiptomi fennhatóság már a 2. kataraktától délre is megszilárdult.

Jahmesz Pennehbet sírjának egy felirata említ egy hadjáratot Kehek földjére is.[13] Ezt a helyet nem sikerült beazonosítani, feltételezték, hogy a líbiai keheg törzs területére utal, és a líbiaiak Jahmesz halálát kihasználva beljebb nyomultak a Nílus-deltába.[14] Mint azonban kiderült, a kehegek csak később telepedtek meg ezen a környéken. Lehetséges, hogy Kehek földje is Núbiát jelenti.[13]

A második átmeneti korban Egyiptom elveszítette a nyugati sivatagot és oázisait.[15] Nem tudni pontosan, mikor sikerült visszafoglalni őket, de nem történhetett I. Amenhotep idejénél később,[15] mivel uralkodása alatt említik egy sztélén „az oázisok kormányzója” címet.[16]

Nincs feljegyzés Szíriába vagy Palesztinába vezetett hadjáratról, de I. Amenhotep utóda, I. Thotmesz, mikor hadjáratot vezetett az Eufráteszig, nem ütközött ellenségbe.[17] Amennyiben Thotmesz nem vezetett korábban hadjáratot ide, úgy valószínűleg elődje tette.[18] Talán erre utal két feljegyzés: Amenhotep feltételezett sírjában említik Kedmi városát, amely valahol Kánaánban vagy a Jordánon túl lehet, Amenemhat sírjában pedig ellenséges hangnemben említik Mitannit.[19] Ezek a feljegyzések azonban nem feltétlenül utalnak hadjáratra, és nem is biztos, hogy I. Amenhotep uralkodása alatt készültek; Amenhotep sírját nem tudták teljes bizonyossággal azonosítani, Amenemhat pedig több olyan királyt is szolgált, akikről tudni, hogy megtámadták Mitannit.[19]

Építkezései[szerkesztés]

A fáraó uralkodásának egy jelentős része békében telt, ami kedvezett az építkezéseknek. Deltabéli építkezésekről nem maradt fenn bizonyíték, a központi helyet a fáraó figyelmében minden kétséget kizárólag Théba foglalta el, melynek istene, Ámon Egyiptom legfőbb istenévé vált. Az ő tiszteletére épülő karnaki templom évszázadokon át épült.

Amenhotep (jobbra) és anyja, Ahmesz-Nofertari egy sztélén

Amenhotep karnaki építkezései közt megemlítendő az egykori déli főbejárat, egy 20 könyök szélességű mészkőkapu, melynek helyén ma a 7. pülón áll, valamint egy kápolnák tagolta kőfal. A kápolnákban többek közt Amenhotepet és Ahmesz-Nofertarit ábrázolták, amint Ámonnak áldoznak. Ezeket a mészkőkápolnákat később III. Thotmesz elbontotta, majd homokkőből újraépíttette.[20] A déli főbejáratot Amenhotep szed-ünnepének jelenetei díszítették. A főépítész, Ineni – aki több későbbi fáraó alatt is szolgált – említi sírja feliratain a 20 könyök szélességű kaput. Ő felügyelte az alabástromszentély, valamint I. Szenuszert fehér kápolnájának másolata építését is. Ezeket később III. Amenhotep lebontatta, hogy az építőanyagot felhasználhassa a 3. pülónhoz, melyet ő építtetett – de a pülónból kibontott kápolnát sikerült rekonstruálni.[21]

Amenhotep uralkodása alatt jött létre a Királyok völgye sírjainak építkezésén dolgozó munkások faluja, melyet ma Dejr el-Medina néven ismernek. Amenhotepet és anyját az Újbirodalom idején a település patrónusainak tartották és istenként tisztelték.[1]

Amenhotep a karnaki építkezésekhez homokkőbányát nyittatott, ezenkívül megkezdte az alabástromkitermelést, és a Sínai-félsziget türkizbányáit is megnyittatta. A Sínai-félszigeten rendbehozatta és megnagyobbíttatta Hathor középbirodalmi kápolnáját Szerabit el-Khadimnál.[22]

I. Amenhotep alabástrom kápolnája a karnaki templom szabadtéri múzeumában.

A fáraó ezenkívül építkezett Abüdoszban is, akárcsak apja, Dirá Abu'l Nagától délre pedig kis halotti temploma állt; így ő lehetett az első újbirodalmi fáraó, akinek halotti temploma máshol épült, mint sírja.[23] Ebben a későbbi fáraók követték példáját.

Több szobra és domborműve a középbirodalmi stílust utánozza, és annyira hasonlóak I. Szenuszert szobraihoz, hogy gyakran a régészeknek is nehéz megkülönböztetni őket.[8]

Kultúra[szerkesztés]

Amenhotep udvari csillagásza, Amenemhet állítja egy feliraton a sírjában, hogy ő találta fel a vízórát.[24]

Az Amenhotep uralkodása alatt íródott Ebers-papirusz a legfontosabb történeti dokumentum az ókori Egyiptom orvostudományát illetően. Szintén ezen a papiruszon maradt fenn egy naptár ünnepnapokkal, mely arra utalhat, I. Amenhotep megpróbálhatta átdolgozni a korábbi naptárakat.[8][25] Ebben az időben nyerhette el végső formáját az Amduat könyve, mert I. Thotmesz sírjában már megjelenik.

Sírja és múmiája[szerkesztés]

Amenhotep múmiája

Nem tudni pontosan, hol temethették el Amenhotepet eredetileg. Két lehetséges sírhely merült fel: a Dira Abu'l-Naga-i ANB jelű sír, valamint a Királyok völgyében a KV39. Az előbbi valószínűbb, mivel találtak itt Amenhotep és családtagjai nevével díszített tárgyakat; a KV39 valószínűleg inkább ideiglenes raktárként szolgálhatott a később a DB320-ba temetett múmiák számára.[26] Fennmaradt egy feljegyzés IX. Ramszesz korából, miszernt Amenhotep sírja abban az időben háborítatlan volt.[8]

1881-ben több más királyi múmiával együtt a Deir el-Bahari-i rejtekhelyen találtak rá Amenhotep múmiájára, melyben nem tettek kárt sírrablók. Mivel nagyon szépen megmaradt eredeti múmiamaszkja és bepólyált állapota, ez az egyetlen királyi múmia, melyet nem bontottak ki. Ma a kairói Egyiptomi Múzeumban található.

Kultusza[szerkesztés]

Amellett, hogy Deir el-Medina védőistene volt, három formában is imádták: „a város Amenhotepje”, „Amenhotep, Ámon kedveltje” és „a templomudvar Amenhotepje”. Jóslatokat adó istenként volt ismert. Több ünnepet is tartottak tiszteletére: az első hónapban volt Amenhotep megjelenésének ünnepe a munkások falujában (valószínűleg ekkor vitték szobrát Deir el-Medinába), volt egy ünnepe a negyedik hónap harmincadik napján, valamint kettő a hetedik hónapban. Ezek közül az első valószínűleg halála évfordulója volt, a második pedig „a város ura, Amenhotep király nagy ünnepe” volt, ami négy napig tartott, és később erről kapta a nevét Phamenóth hava az ókori egyiptomi naptárban. Ünnepet rendeztek továbbá Amenhotep tiszteletére a 9. hónap 27. napján illetve a 11. hónap 11. és 13. napja közt, amikor feltehetőleg trónra lépésének évfordulóját ünnepelték.

Amenhotepet és anyját gyakran a termékenységet – és így az újjászületést – jelképező fekete, esetleg kék arcszínnel ábrázolják. Feltehetőleg azért váltak ilyen fontossá, mert a nép emlékezetében alakjuk egybekapcsolódott az Újbirodalom kezdetével.[1]

Titulatúra[szerkesztés]

A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Hórusz-név
G5
E1G43D36
I9
N17
N17
N17
Srxtail2.svg
Kanaftau
A bika, ki uralma alá hajtja az országokat
Nebti-név
G16
O29
n
r
H4G43
Aaneru
Aki nagy félelmet kelt
Arany Hórusz-név
G8
V29M4M4M4
Wahrenput
Hosszú életű
Alsó‑  és Felső‑Egyiptom királya
M23L2
Hiero Ca1.png
N5D45D28
Hiero Ca2.png
Dzseszerkaré
Ré lelke szent
Ré fia
G39N5
 
Hiero Ca1.png
imn
n
R4
t p
Hiero Ca2.png
Amenhotep
Ámon elégedett

Források[szerkesztés]

  1. a b c Ian Shaw (szerk.): Az ókori Egyiptom (Debrecen, GoldBook, 2004, ISBN 963-425-022-X), p.239
  2. Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3 , p.127
  3. Shaw, op.cit., p.245
  4. Dodson–Hilton, op.cit., p.128
  5. Shaw, op.cit., p.244
  6. Shaw, op.cit., p.27
  7. Kákosy, op.cit., p.32
  8. a b c d Jimmy Dunn: Amenhotep I, the Second King of Egypt's 18th Dynasty
  9. Manetho's King List
  10. Nicolas Grimal: A History of Ancient Egypt. Librairie Arthéme Fayard, 1988. ISBN 90-04-12989-8. p.202
  11. Shaw, op.cit., pp.239-240
  12. Shaw, op.cit., p.234
  13. a b T. G. H. James: Egypt: From the Expulsion of the Hyksos to Amenophis I. in: The Cambridge Ancient History, vol. 2, part 1, ed. Edwards, I.E.S, et al. Cambridge University Press, 1965. p.310.
  14. George Steindorff & Keith Seele: When Egypt Ruled the East. University of Chicago, 1942. p.33
  15. a b James, p. 311.
  16. Grimal, p.203.
  17. Breasted, p. 30.
  18. Breasted, p. 28.
  19. a b James, p. 309.
  20. Shaw, op.cit., p.241
  21. Kákosy, op.cit., p.134
  22. Shaw, op.cit., p.240
  23. Richard H. Wilkinson: Az ókori Egyiptom templomai (Pécs, Alexandra, 2006) ISBN 963-369-556-2, p.174
  24. Stephanie West: Cultural Interchange over a Water-Clock (Classical Quarterly, New Series, Vol. 23, No. 1, 61-64. May, 1973)
  25. Shaw, op.cit., p.242
  26. Mark Andrews: KV 39, The Tomb of Amenhotep I?

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Amenhotep témájú médiaállományokat.


Előző uralkodó:
I. Jahmesz
Egyiptom uralkodója
i. e. 16. század
XVIII. dinasztia
A fáraók kettős koronája
Következő uralkodó:
I. Thotmesz

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap