IX. Ramszesz
| IX. Ramszesz | |||||||||||||||||
 | |||||||||||||||||
| Ramszesz reliefje a Metropolitanben | |||||||||||||||||
| Uralkodása | i. e. 1128 – 1109 (vagy i. e. 1123 – 1105) | ||||||||||||||||
| Prenomen |
Neferkaré Szetepenré Szépek/jók Ré lelkei; Ré választottja[1] | ||||||||||||||||
| Nomen |
Ramszesz-Haemuaszet Meriamon Ré gyermeke; ki felragyog Thébában; Ámon kedveltje | ||||||||||||||||
| Apja | Montuherkhopsef (?) | ||||||||||||||||
| Anyja | Tahát (?) | ||||||||||||||||
| Főfelesége | Baketwerel | ||||||||||||||||
| Gyermekei | Montuherkhopsef, Nebmaatré, X. Ramszesz (?) | ||||||||||||||||
| Sírja | KV6 | ||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz IX. Ramszesz témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||
IX. Ramszesz (uralkodói nevén Noferkaré Szetepenré Haemuaszet; ? – i. e. 1109) az ókori egyiptomi XX. dinasztia nyolcadik fáraója i. e. 1128-tól haláláig. III. Ramszesz és XI. Ramszesz után a dinasztia harmadik leghosszabb ideig uralkodó királya. Uralkodása alatt folytatódott Egyiptom gyengülése.[2]
Származása és családja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Elődjének, VIII. Ramszesznek egy gyermekéről sem tudni. IX. Ramszesz származása bizonytalan. Egyik fia, Montuherkhopsef neve alapján feltételezték, hogy a fáraó apja Montuherkhopsef herceg, III. Ramszesz fia. IX. Ramszesz így közvetlen elődjének az unokaöccse. Anyja feltehetőleg az a Tahát nevű hölgy, aki egy feltételezés szerint Baketwerellel együtt elfoglalta temetkezési helyéül a KV10-es sírt. Baketwerel nagy valószínűséggel IX. Ramszesz felesége.[3]
Teljes bizonyossággal két fia azonosítható, Montuherkhopsef, aki feltehetőleg a trónörökös volt, és sírja egy felirata említi Ramszeszt, valamint Nebmaatré főpap, akit egy héliopoliszi ajtó felirata említ együtt a fáraóval. Elképzelhető, hogy IX. Ramszesz fia volt utódja, X. Ramszesz, de ez nem bizonyított.[3]
Uralkodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jürgen von Beckerath 1984-es, a GM-ben megjelent cikke alapján Ramszesz ahet évszak első hónapjának 21. napján lépett trónra.[4][5] A torinói királylista 1932+1939 szerint Ramszesz 18 évig és 4 hónapig uralkodott, és 19. uralkodási évében halt meg, peret évszak első hónapjában, a 17. és 27. nap között.[6]
Uralkodása alatt Egyiptom hanyatlása folytatódott. Líbiai nomád betörések, sztrájkok, sírrablások zavarták meg a birodalom békéjét. IX. Ramszesz uralkodása elején halt meg Ramszesznakht, a nagy hatalmú Ámon-főpap, aki IV. Ramszesz uralkodása óta töltötte be tisztségét, helyébe fiai, Neszamon, majd Amenhotep léptek. Ámon főpapja már gyakorlatilag egyenrangúnak számított a fáraóval, két karnaki reliefen is egyforma magasságúnak ábrázolják őket.[7]
Sírrablások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Uralkodásának legjelentősebb eseménye a 16. évben történt sírrablási ügy, melyet az Abbott-papirusz, a Leopold II-Amherst papirusz és a Mayer papiruszok örökítenek meg. A nyugat-thébai nekropolisz számos sírját kirabolták, köztük a XVII. dinasztiabeli I. Szobekemszaf fáraóét is. Paszer, Kelet-Théba polgármestere megvádolta alárendeltjét, Paweraát, Nyugat-Théba polgármesterét – aki a sírok biztonságáért volt felelős –, hogy vagy bűnrészes volt a sírrablásokban, vagy elhanyagolta kötelességét, és nem védte kellőképpen a Királyok völgyét a sírrablóktól. Paweraa tagja volt a bűnügyet kivizsgáló bizottságnak, így nem meglepő, hogy nem találták bűnösnek, Paszerről pedig nem hallani többet.[8] A sírrablások után IX. Ramszesz uralkodása békés mederben folyt tovább; a fáraó még építkezett is, Héliopoliszban.
Építkezései
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ramszesz legnagyobb építkezési vállalkozása a héliopoliszi naptemplom,[9] de máshol is folytak munkálatok: ő díszíttette az Ámon-Ré karnaki templomának hetedik pülónjától északra lévő falat,[10] és nevét említik a nyugat-egyiptomi Dakhla-oázisban, valamint a palesztinai Gezerben is, ami utal az egyiptomiak ázsiai befolyására. (Egyiptom eddigre kánaáni és szíriai területei nagy részét elveszítette.)
Sírja és múmiája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
IX. Ramszesz sírja, a Királyok völgye 6 már az ókor óta nyitva áll, mint azt az ott talált görög és latin nyelvű falfirkák tanúsítják. A sír elég hosszú, kialakítása megfelel a XIX. dinasztia vége és a XX. dinasztia ideje sírépítési hagyományainak. A sír II. Ramszesz sírjával szemben helyezkedik el, valószínűleg a nagy előd közelsége miatt esett IX. Ramszesz választása erre a helyre.[11] A múmiát 1881-ben találták meg a Dejr el-Bahari-i rejtekhelyen (DB320), egy koporsóban, melyet eredetileg egy Iszetemheb nevű hölgynek készítette, majd Neszihonsz számára alakították át.[12]
Titulatúra
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
| Hórusz-név |
|
Kanakht Kenhaemuaset A hatalmas bika, ki felragyog Thébában |
|||||||||||||||||||||||
| Nebti-név |
|
Uszerkhepes Szanakhtaui Erős karú, aki megvédi a Két Földet |
|||||||||||||||||||||||
| Arany Hórusz-név |
|
Uszerrenputmiradiet Hatalmas, örök és nagy királyságú; ki legyőzi a Kilenc Íj népét |
|||||||||||||||||||||||
| Felső‑ és Alsó‑Egyiptom királya |
|
Neferkaré Szetepenré Szépek/jók Ré lelkei; Ré választottja |
|||||||||||||||||||||||
| Ré fia |
|
Ramszesz-Haemuaszet Meriamon Ré gyermeke; ki felragyog Thébában; Ámon kedveltje |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Peter Clayton, Chronicle of the Pharaohs, Thames & Hudson Ltd., 2006 paperback, p.167
- ↑ Shaw, Ian, ed. (2004). Az ókori Egyiptom története. Debrecen: Gold Book Kiadó. ISBN 963-425-022-X. Fordította: Kmilcsik Ágnes.
{{cite book}}: External link in|publisher= - 1 2 Dodson, Aidan (2004). The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson. ISBN 0-500-05128-3.
{{cite book}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó), p.191 - ↑ J. von Beckerath, Drei Thronbesteigungsdaten der XX. Dynastie, Göttinger Miszellen 79 (1984), pp.7-9
- ↑ Erik Hornung, Rolf Krauss & David Warburton (szerk.): Handbook of Ancient Egyptian Chronology (Handbook of Oriental Studies), Brill: 2006, p.216
- ↑ E.F. Wente & C.C. Van Siclen, "A Chronology of the New Kingdom" in Studies in Honor of George R. Hughes, (SAOC 39) 1976, pp.235 & 261
- ↑ Shaw, Ian, ed. (2004). Az ókori Egyiptom története. Debrecen: Gold Book Kiadó. ISBN 963-425-022-X. Fordította: Kmilcsik Ágnes.
{{cite book}}: External link in|publisher= - ↑ Michael Rice, Who's Who in Ancient Egypt, Routledge 2001, p.147
- ↑ Nicolas Grimal, A History of Ancient Egypt, Blackwell Books, 1992. p.289
- ↑ Grimal, op. cit., p.289
- ↑ Clayton, op. cit., p.170
- ↑ The Coffins of Neskhons
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
| Előző uralkodó: VIII. Ramszesz |
Következő uralkodó: X. Ramszesz |
