Hathor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hathor
Hathor.svg
Nem
Szülei
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hathor témájú médiaállományokat.

Hathor (ḥwt-ḥr.w,Hórusz háza”) ókori egyiptomi istennő, a szépség, az öröm, a szerelem és anyaság istennője.[1] Az ókori Egyiptom történelme során az egyik legfontosabb és legnépszerűbb istenség, az uralkodók, előkelők és a köznép egyaránt tisztelték. A sírokban gyakran ábrázolják „a Nyugat úrnőjeként”, amint az elhunytat köszönti a túlvilágon. A zene, a tánc, az idegen földek és a termékenység istennőjeként is tisztelték; úgy tartották, ő segít az anyáknak a szülésnél,[2] emellett a bányászok védelmezője is volt.[3] Leggyakrabban tehénistennőként ábrázolják, szarvakkal, melyek közt napkorongot tart, rajta ureusszal. A későbbi korokban két tollat és menat-nyakéket is visel.

Kultusza a predinasztikus kor előttre nyúlik vissza, így pontosan nem deríthető ki, honnan ered, de lehetséges, hogy a termékenységet és általában a természetet tisztelő predinasztikus kultuszokból alakult ki, melyet a tehenek jelképeztek.[4] Lehetséges, hogy ő az a tehénistennő, akit a Narmer-palettán és egy, az I. dinasztia idejéből fennmaradt kőurnán is ábrázolnak, ami arra utal, égistennőként is tisztelték, és kapcsolatba hozták Hórusszal, akit napistenként ő őrzött magában.[4]

Az egyiptomiak a valóságot többrétegűnek tekintették, ahol az istenségek különböző okokból gyakran egymásba olvadtak, miközben megőrizték egyedi attribútumaikat és mítoszaikat is; ezt nem ellentmondásnak tekintették, hanem egymás kiegészítésének.[5] Így alakult ki, hogy Hathor napistennek hol az anyja, hol a lánya, hol a felesége; Íziszhez hasonlóan néha Hórusz anyjaként is említik, és Básztettel hozzák összefüggésbe.[4]

A római kortól kezdve gyakorivá vált, hogy a megigazult halottak közül a nőket Hathorral azonosították; korábban nemtől függetlenül mindenkit Ozirisszal.[6]

Az ókori görögök néha Aphroditével azonosították.[7]

Neve[szerkesztés]

Hathor
O7 D2
r
C9

vagy
O10

[8]

Nevének (tudományos átírásban ḥwt-ḥr.w, eredeti kiejtése feltehetőleg *Hawit-Hāru) jelentése „Hórusz háza”. A kopt nyelvben Hathōr, a görögben Athór (Άθώρ) lett belőle.

Azonosították Mehetweret istennővel, akinek neve „nagy áradást” jelent; ez utal a Tejútra, mely a Nílus égi megfelelője volt, ezért Hathort a Nílus áradásával is kapcsolatba hozták, valamint a magzatvíz elfolyásához kötődő asszociációk kapcsán a szüléssel is.

Ábrázolása[szerkesztés]

Gyakran ábrázolták tehénként vagy tehénfülű nőként szarvakkal, melyek közt a napkorongot tartja; időnként tükörrel kezében, ami a szépségére utal. Ruhája vörös volt, mely a szenvedélyt jelképezte, bár szent színe a türkiz. Időnként vízilóként is ábrázolták. A fáraó anyjának szerepében ureuszt viselt a homlokán. Arca gyakran díszített oszlopfőket.

Mítoszai[szerkesztés]

Hathor eredetileg a teremtő napisten leánya volt. Mikor Hathor apját, Rét, és férjét, Hóruszt azonosították (Ré-Harahti), Hathor helyzete tisztázatlanná vált. Egyes helyeken Hórusz új feleséget kapott, de ez nem oldotta meg azt a gondot, hogy hogyan lehet egy teremtő istennek anyja. Mivel a fáraót Hórusszal azonosították, Hathor a fáraó isteni anyjának számított.

Ahol Thot kultusza erős volt, és őt tartották teremtőnek és Ré-Harahti apjának, Hathor vált Thot feleségévé, így azonosították az írás istennőjével, Szesattal, aki a holtak elbírálásánál is tanúskodott. Hathorhoz így újabb tulajdonságok társultak: ő lett Nekhmet-aui, „aki elűzi a gonoszt”, illetve „aki visszajuttatja az ellopott javakat”.

Ré-Harahtit Thot gyermekeként Neferhór néven ismerték, és Hathort gyakran ábrázolták úgy, hogy a gyermek Neferhórt dajkálja.

Az Égi tehén mítoszából kifolyólag a Középbirodalom korától kezdve Szahmettel is azonosították, mivel a vérszomjas oroszlánistennő a történet végére békéssé, Hathorhoz hasonlóvá válik. Mindkettejüket azonosították Básztet macskaistennővel is, aki szintén a vidámság istennője is volt, akárcsak Hathor. Később Hathor kultusza beolvadt Íziszébe, a két istennőt azonosnak tekintették.[9] Alakjába beleolvadt egy másik tehén- és termékenységistennő, Bata is. Bata kapcsolatban állt a ba-lélekkel, így Hathor összefüggésbe került a túlvilággal (duat). Ő köszöntötte a holtak lelkeit az alvilágban. Ebben az aspektusában gyakran tekintették az alvilág kapuja őrének, Nehebkaunak a feleségének.

Az újbirodalmi néphitben a szüléskor „a hét Hathor” jelent meg, akik kinyilvánították, mi lesz a gyermek sorsa, hogy fog meghalni.[10]

Templomai, kultusza, szobrai[szerkesztés]

Hathor-fejes oszlopfő Hatsepszut templomában

Menkauré idejéből több szoborcsoport is fennmaradt, mely a fáraót Hathor, valamint egy nomoszt megszemélyesítő nőalak társaságában ábrázolják.[11]

Hatsepszut Dejr el-Bahari-i temploma Ámon, Hathor és Anubisz tiszteletére épült. Hathor kápolnája a déli oldalon található, itt ábrázolják a fáraó punti expedícióját is, mert Hathort tekintették Punt úrnőjének.[12] III. Thotmesz szintén építtetett itt kápolnát Hathornak; itt Dendera úrnőjeként ember-, Théba úrnőjeként tehén alakban ábrázolták az istennőt.[13]

II. Ramszesz felesége, Nofertari és a királynéi szerephez leginkább köthető Hathor tiszteletére emelte a kisebbik Abu Szimbel-i templomot[14] Núbiában. Szintén Núbiában, Gerf el-Husszeinnél lévő temploma Ptah, az istenített Ramszesz, Ptah-Tjenen és Hathor tiszteletére épült.[15]

Hathor legismertebb temploma a denderai templom, mely már az Óbirodalom idején állt, később több uralkodó is bővítette.[16] A jelenleg is álló épület a görög-római korban épült. Itt maradt fenn a legteljesebb mammiszi, azaz születéskápolna, ezt Hathór és Hórusz fiának Ihinek szentelték.[17] Az itt őrzött istenszobrot az év utolsó napján felvitték a templom tetejére, hogy az újév első hajnalának napsugarai érjék, a „Gyönyörű találkozás ünnepén” pedig Hórusz edfui templomába vitték át, hogy a két istenség egyesülhessen.[18]

Hathor dendarai temploma

El-Kabban III. Amenhotep uralkodása alatt,[19] Dejr el-Medinában a ptolemaida korban épült Hathor-templom.[20] A Sínai-félszigeten emelt templomokban szintén Hathor volt az egyik leginkább tisztelt istenség, mivel a Sínai-félsziget egyik fő ásványkincse az ő szent köve, a türkiz volt; az egyik legjelentősebb Szerabit el-Khadim szentélyegyüttese.[21] Ábrázolják az istennőt hitvese, Hórusz edfui templomában is.[22]

Hathor papságában férfiak és nők is szolgáltak. A szisztrum nevű hangszer, mely más istenek szertartásain is fontos szerepet töltött be, Hathor szent tárgya volt.[23] A szisztrum eredetileg Bata istennőhöz tartozott, Hathorral akkor került összefüggésbe, amikor a két istennő egybeolvadt. Szintén Hathorhoz tartozik még a türkizből készült menat-nyaklánc.[24] Szent fája a szikomorfa, gyakran nevezik „a déli szikomorfa úrnőjének”,[25] valamint szent köve után „a türkiz úrnőjének” (nebet mefket) is.[26]

Az ókori egyiptomi naptárban Akhet évszak harmadik hónapját róla nevezték el.

Hathor, szarvai közt napkoronggal

Lásd még[szerkesztés]

Források és jegyzetek[szerkesztés]

  1. The ancient Egyptian pyramid texts, Peter Der Manuelian, translated by James P. Allen, p. 432, BRILL, 2005, ISBN 9004137777
  2. The Illustrated Encyclopedia of Ancient Egypt, Lorna Oakes, Southwater, pp. 157–159, ISBN 1844762793
  3. Spotlights on the Exploitation and Use of Minerals and Rocks through the Egyptian Civilization. Egypt State Information Service, 2005. [2008. november 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 20.)
  4. ^ a b c Oxford Guide to Egyptian Mythology, Donald B. Redford (Editor), pp. 157–161, Berkley Reference, 2003, ISBN 042519096X
  5. Oxford Guide to Egyptian Mythology, Donald B. Redford (Editor), p. 106, Berkley Reference, 2003, ISBN 042519096X
  6. Oxford Guide to Egyptian Mythology, Donald B. Redford (Editor), p. 172, Berkley Reference, 2003, ISBN 042519096X
  7. "Isis in the Ancient World", Reginald Eldred Witt, p. 125, JHU Press, 1997. ISBN 0801856426
  8. Hathor and Thoth: two key figures of the ancient Egyptian religion, Claas Jouco Bleeker, pp. 22–102, BRILL, 1973, ISBN 9789004037342
  9. Kákosy László. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Budapest: Osiris (2003). ISBN 963-389-497-2  ISSN 1218-9855, p.321
  10. Kákosy, op.cit., p.314
  11. Wilkinson, op.cit., p.119
  12. Kákosy, op.cit., p.194
  13. Kákosy, op.cit., p.337
  14. Wilkinson, op.cit., p.227
  15. Kákosy, op.cit., p.198
  16. Wilkinson, op.cit., p.149
  17. Richard H. Wilkinson: Az ókori Egyiptom templomai (Pécs, Alexandra, 2006) ISBN 9633695562, p.73
  18. Wilkinson, op.cit., p.96
  19. Wilkinson, op.cit., p.203
  20. Wilkinson, op.cit., p.189
  21. Wilkinson, op.cit., pp.238-239
  22. Wilkinson, op.cit., pp.206-207
  23. Kákosy, op.cit., p.259
  24. Wilkinson, op.cit., p.150
  25. Kákosy, op.cit., p.340
  26. Wilkinson, op.cit., p.111

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hathor témájú médiaállományokat.
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap