Menkauré
| Menkauré | ||||||||||
| Mükerinosz (görög) | ||||||||||
| Menkauré Hathor (balra) és Anput (jobbra) istennők társaságában | ||||||||||
| Uralkodása | i. e. 2532 - 2503 | |||||||||
| Nomen | Menkauré[1] | |||||||||
| Apja | Hafré | |||||||||
| Anyja | I. Hamerernebti (?) | |||||||||
| Főfelesége | II. Hamerernebti | |||||||||
| Gyermekei | Sepszeszkaf, Huenré, Szehemré(?), Hentkauesz | |||||||||
| Fontosabb építkezései | Menkauré-piramis | |||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Menkauré témájú médiaállományokat. | ||||||||||
Menkauré (mn-k3.w-rˁ, nevének jelentése: Ré lelkei örökkévalóak; görögül Mükerinosz), (ur.: kb. i. e. 2532 – i. e. 2503) ókori egyiptomi fáraó, az óbirodalmi IV. dinasztia uralkodója, a Menkauré-piramis építtetője.
Élete és családja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Hafré fáraó fia volt, valószínűleg I. Hamerernebti királynétól.[2] Legalább két felesége volt, mivel piramisa mellett két kis piramis áll, az egyikben meg is találták egy fiatal nő csontvázát; egyik felesége valószínűleg testvére, II. Hamerernebti, akinek fiát, Huenré herceget Menkauré piramisa közelében temették el; a herceg anyját királynéként ábrázolják a sírban.[3] Ismert ebből az időből egy Rehetré nevű királyi hölgy is, akinek saját sírja volt; király leányának és feleségének nevezik, talán Hafré lánya és Menkauré felesége.[4]
Menkauré utóda, Sepszeszkaf talán a fia volt;[2] előfordulhat, hogy szintén a fia volt Szehemré, akit egy felirat „a király legidősebb fia”-ként említ, és szobrát a galarzai sírban találták meg, így valószínűleg valamelyik Hamerernebti királynéval állt rokonságban.[5] Menkauré leánya volt Hentkauesz, aki Sepszeszkaf felesége, és talán ő biztosította számára a trónhoz való jogot.
Piramisa
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A három közismert gízai piramis közül a legkisebb Menkauré piramisa. A piramis mellett három királynői mellékpiramis található, és felismerhetők a járulékos építmények is.
Titulatúra
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
| Hórusz-név |
|
K3-ẖ.t | ||||||||||||||||
| Nebti-név |
|
K3-nb.ti | ||||||||||||||||
| Arany Hórusz-név |
|
Bik-nbw-nṯr.i | ||||||||||||||||
| Ré fia |
|
mn-k3.w-rˁ |
Alternatív írásmódú Hórusz-neve:
| K3-ẖ.t | |||
A szakkarai királylistán:
| …k3.w Rˁ | |||||
| Mn k3.w Rˁ | |||
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Clayton, Peter A. Fáraók krónikája. Budapest: Móra. ISBN 978-963-11-8316-0. p56
- 1 2 Dodson, Aidan (2004). The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson. ISBN 0-500-05128-3.
{{cite book}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó), pp.52-53 - ↑ Dodson & Hilton, pp.55, 60
- ↑ Dodson & Hilton, p.55
- ↑ Dodson & Hilton, p.61
Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kákosy László (2003). Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Budapest: Osiris. ISBN 963-389-497-2. ISSN 1218-9855. ISSN 1218-9855
- Kákosy László. Egy évezred a Nílus völgyében (Memphisz az Óbirodalom korában). Budapest: Gondolat Kiadó. ISBN nélkül.
{{cite book}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó) - Shaw, Ian, ed. (2004). Az ókori Egyiptom története. Debrecen: Gold Book Kiadó. ISBN 963-425-022-X. Fordította: Kmilcsik Ágnes.
{{cite book}}: External link in(súgó)|publisher= - Lehner, Mark (1997). Piramisok nagykönyve. Budapest: Alexandra. ISBN 963-368-463-3.
- Alice Cartocci, Gloria Rosati: Egyiptomi művészet, In: A művészet története, Corvina, Bp, ISBN 978-963-13-5586-4
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Előző uralkodó: Hafré |
Következő uralkodó: Sepszeszkaf |