Magyary Zoltán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyary Zoltán
Született 1888. június 10.
Tata
Elhunyt 1945. március 24. (56 évesen)
Héreg

Magyary Zoltán (Tata, 1888. június 10.Héreg, 1945. március 24.) egyetemi tanár, iskolateremtő tudós, köztisztviselő. A közigazgatás tudományának nemzetközi hírű művelője.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyary Zoltán mellszobra Tatán. Balás Eszter szobrászművész alkotása (2004)

Katonatiszti családban született. A piaristáknál folytatott középiskolai tanulmányait követően a Budapesti Tudományegyetemen szerzett államtudományi oklevelet (1910), majd jogtudományi (1912) doktorátust. Kiváló adottságainak köszönhetően végigjárta a köztisztviselői ranglétrát. Pályájának első fele 1910-1930 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz és a Klebelsberg Kuno által irányított tudománypolitikához kapcsolódik. Az 1918/1919-es tanévben meghívott előadó volt a Pázmány Péter Tudományegyetem Jog-és Államtudományi Karán. 1927-ben magántanári habilitációt szerzett. 1930-ban a Pázmány Péter Tudományegyetem Közjogi és Közigazgatásjog Tanszékének vezetője, majd nyilvános rendes tanárrá nevezték ki. 1931-ben Közigazgatási kormánybiztosi megbízatást kapott. Nevéhez fűződik a Magyar Közigazgatási Intézet megalapítása, amelyet igazgatóként vezetett. 1933-ban előadást tartott az V. Nemzetközi Közigazgatás-tudományi Kongresszuson Bécsben. Az 1930-as évektől egyetemi tanári és az általa alapított/vezetett közigazgatás-tudományi intézetben végzett kutató munkássága vált meghatározóvá. Ekkorra már nemzetközi hírű közigazgatás-tudós lett. Angol, francia és német nyelven igen magas szinten beszélt, saját képességeit folyamatosan fejlesztette (pénzügytan, szervezéselmélet, gyorsírás). Több külföldi tanulmányúton vett részt (Németország, Olaszország, USA, Szovjet-Oroszország). Angolul, franciául, németül és oroszul jelentek meg publikációi, az első három nyelven monográfiái is. 1936-ban főelőadó volt a VI. Nemzetközi Közigazgatás-tudományi Kongresszuson Varsóban. Az 1937/1938-as tanévben a Pázmány Péter Tudományegyetem dékánja volt. 1936-1938 között munkatársaival és tanítványaival a tatai járás tudományos vizsgálatát végezte. Feleségével, dr. Techert Margit filozófussal a szovjet front elől menekülve 1944-ben Tatára, majd Héregre az erdészházba költöztek. 1945. március 24-én – az átvonuló szovjet csapatoktól elszenvedett atrocitások hatására – az önkéntes halált választották. Héregen, az erdészház előtti tisztáson kopjafa és ismertető tábla emlékezik meg róluk, melyeket a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság és Héreg Község Önkormányzata állított. Sírjuk ma Tatán, a Környei utcai temetőben található.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A magyar tudománypolitika alapvetése. (Szerkesztő és részszerző). (Németül is). (Budapest: Egyetemi Nyomda 1927.)
  • A magyar tudományos nagyüzem megszervezése. Pécs: Danubia, 1931.
  • A magyar közigazgatás tükre. (Mártonffy Károly és Némethy Imre társszerzőkkel). Budapest: Állami Nyomda, 1932.
  • Amerikai államélet. (Angolul is). Budapest: Egyetemi Nyomda, 1934.
  • A közigazgatás legfőbb vezetése szervezési szempontból. (Franciául is). Budapest: Budapest Székesfőváros Házinyomdája, 1936. (Hasonmás kiadása Budapest: Műszaki- és Természettudományi Egyesületek Szövetsége; Polgári Tanácsadó Szolgálat, [1995.])
  • A közigazgatás és az emberek. Ténymegállapító tanulmány a Tatai Járás közigazgatásáról. (Kiss Istvánnal közösen). Budapest: Dunántúli Nyomda, 1939. (Hasonmás kiadása Tata: Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság, 2010.)
  • Magyar közigazgatás. Budapest: Egyetemi Nyomda, 1942. (Hasonmás kiadása Budapest: Polgári Tanácsadó Szolgálat, [1994])

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ajánlott irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nagy Ferenc: Magyary Zoltán. In: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 553-555. o. ISBN 963-85433-5-3
  • Ivancsics Imre- Fábián Adrián: Magyary Zoltán és iskolája. - In: Ivancsics Imre-Fábián Adrián: Bevezetés a közigazgatástanba I. PTE-ÁJK, 2006. 62-66.

Monográfiák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szaniszló József: A Magyary-iskola és háború utáni sorsa. Közigazgatástudomány-történeti visszapillantás. Budapest: ELTE ÁJTK, 1993.
  • Magyary Zoltán munkássága. Az 1988. május 28-án, Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. Szerk. Gyenisné Landesz Edit, Somorjai József. Tata: Komárom megyei Múzeumok Igazgatósága, 1990.
  • Magyary Zoltán. Válogatta, sajtó alá rendezte, a bevezetést és a jegyzeteket írta Saád József. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 2000. (Magyar Pantheon sorozat)
  • In memoriam Magyary Zoltán. Szerk. Nagy Ferenc. Budapest: MTA Könyvtára,1995.

Szakcikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Berényi Sándor: Magyary Zoltán szellemi öröksége. Állam-és Igazgatás XLIII. évf. (1988) 9. sz. 769-778.
  • Lőrincz Lajos: Magyary Zoltán munkássága nemzetközi összehasonlításban. Magyar Közigazgatás XLV. évf. (1995) 4. sz. 241-244.
  • Koi Gyula: Magyary Zoltán, mint az összehasonlító közigazgatás úttörő művelője. Jogtudományi Közlöny LXIII. évf. (2008) 7.-8. sz. 352-360.
  • Koi Gyula: Vitéz kismagyari Magyary Zoltán. [Életrajza, monográfiái, kapcsolódó szakirodalom.] Jogtörténeti Szemle XIII. évf. (2011) 4. sz. 81.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]