Magyary Zoltán Közigazgatási Szakkollégium

A Magyary Zoltán Szakkollégium egy olyan szellemi és közösségi műhely, amely a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karán működő, széles látókörű közigazgatási és külügyi igazgatási értelmiség képzését tűzte ki célul. A szakkollégium a működése szempontjából három irányvonalat tart meghatározónak: a szakmaiságot, a közösséget és társadalmi felelősségvállalást. A Magyary Zoltán Szakkollégiumot 2001-ben alapították a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Államigazgatási Karán a kar elkötelezett oktatói (Máthé Gábor, Bárdi Lajos, Boros Anita, Lantos Ottó, Méhes Tamás).

Története

A Magyary Zoltán Közigazgatási Szakkollégiumot 2001-ben alapították a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Karán. Felállításának célja 2001-ben az volt, hogy az egyetemi oktatás által nyújtott alapvető tudásanyagon túlmutatva olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel szolgáljon a hazai közigazgatás területéről, amely tagjai számára mélyebb és átfogóbb felkészültséget biztosít a közigazgatás területén, ezáltal magasabb színvonalon képzett, a szakmai és a munkaerő-piaci elvárásoknak, kihívásoknak jobban megfelelni képes „közigazgatászokat” képezve a közszféra számára.

A Szakkollégium működése során számos változáson ment keresztül, mind az érintett személyi kört illetően (tagság, vezető oktatók, kurzusvezető tanárok), mind a szervezeti felépítést illetően.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2012-es megalapítása és a szak áthelyezése óta változatlanul folyik a munka az új intézményben. A szakkollégium tagjai 2015 óta - a szakkollégium karközivé válását követően - nem csak a Közigazgatás-tudományi Kar hallgatói közül, hanem az egész egyetem, így a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karának hallgatói közül is kikerülhetnek. 2019-ben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen összevonták a két Kart, innentől kezdve az Államtudományi és a Nemzetközi Tanulmányok Karon folytatta tovább a szakkollégium a működését.

A névadóról

Magyary Zoltán munkássága talán a közigazgatás tudományát mélységeiben nem ismerők számára sem szorul bemutatásra. A közigazgatás modernizációja érdekében kifejtett tevékenysége saját korában – a XX. század első felétől kezdve – úttörőnek számított. Máig ható érvénnyel alapozta meg a magyar közigazgatás tudományos igényű újjászervezését. Szellemi öröksége – kezdettől fogva a mai napig – számos fejlesztési program és törekvés elméleti alapját képezi.

Felesége, Techert Margit szintén nagy hatású közösségformáló volt, aki társadalmi szervezeteket szervezett és irányított, folyóiratokat szerkesztett, és a harmadik női egyetemi magántanárként iskolapéldája volt a tudósként érvényesülő nőnek.

Működési elvei

A Szakkollégium kialakításakor az alapítók figyelembe vették a Szakkollégiumok Chartájának rendelkezéseit, így alapelveik közé került az önkormányzatiság, a szakmaiság és tájékozottság, és az egyenlőség kritériuma is.

1. Önkormányzatiság: A Szakkollégium a demokratizmus és az önkormányzat elveire épül; ezek figyelembe vételével választja meg, váltja le és ellenőrzi tisztségviselőit és végzi munkáját.
2. Szakmaiság és Tájékozottság: A Szakkollégium célja, hogy művelt, több nyelvet beszélő, magas szintű kezdeményezőkészséggel rendelkező közigazgatási szakembereket neveljen, s ennek érdekében segíti tagjait az ismeretszerzés és tájékozódás területén.
3. Egyenlőség: Minden szakkollégista azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.
4. Szabályzatszerűség: A szakkollégista számára biztosítani kell a szabályok hozzáférhetőségét és a módosításokról való tájékoztatást.
5. Felelősség: A szakkollégisták felelősséggel tartoznak kötelezettségeik teljesítéséért és a rájuk bízott feladatok eredményes és pontos ellátásáért.

Tevékenysége

A Szakkollégium tevékenysége elsősorban előadásokban, kurzusokban, szakmai beszélgetésekben, a közigazgatási intézmények látogatásában és működésüknek részletes tanulmányozásában nyilvánul meg, továbbá olyan szabadidős programokban, melyek lehetővé teszik a közösségi életforma kiépítését. Ezek szervezésében és lebonyolításában a Szakkollégium tagjai, szervei és tisztségviselői közösen, együttműködve vesznek részt, az önkormányzatiság keretein belül, fenntartva a szabad véleménynyilvánítás jogát.

A szervezet felépítése

Közgyűlés

A Közgyűlés a Szakkollégium legfőbb döntéshozatali szerve, amely munkájában a Vezető tanár és a Szakkollégisták vesznek részt. A közgyűlésen születik döntés minden, mást testület vagy tisztségviselő hatáskörébe nem tartozó kérdésben.

Kabinet

A kabinet a szakkollégium szűkebb vezető köre. Tagjait a közgyűlés választja. A kabinet minden tagja egy-egy feladatkörért felelős. Segítik az elnök munkáját és koordinálják a szakkollégium feladatait.

A kabinet tagjai:

• elnök
• titkár
• szakmai vezető
• kommunikációs vezető
• pénzügyi vezető

Bizottságok

A bizottsági rendszer kialakításának célja az volt, hogy az elnök és a kabinettagok a lehető leghatékonyabban tudják ellátni feladataikat. Minden kabinettaghoz tartozik egy bizottság.

• Az elnöknek nincs külön bizottsága, ezt a funkciót a szakkollégium kabinetje tölti be. A kabinet egyik legfontosabb feladata éppen az, hogy a mindenkori elnök munkáját segítse, valamint az, hogy a tagjai – tehát a pénzügyi vezető, a kommunikációs vezető, a szakmai vezető, valamint a titkár – a tisztségükhöz tartozó feladatokat koordinálják és irányítsák. A kabinet tagjai nem egy személyben felelősek a kiszabott feladatok elvégzéséért, hanem a saját bizottságuk is segítik a munkájukat.
• A szakkollégium titkára és az alárendelt bizottság felel a közgyűlések jegyzőkönyvének vezetéséért, az adminisztratív feladatok ellátásáért. A titkári bizottság tagja a szakkollégium könyvtárosa, aki a könyvek kölcsönzését bonyolítja és a könyvtár nyilvántartását vezeti.
• A szakmai vezető alá tartozik a szakmai bizottság. Ennek a tagjai és a szakmai vezető felelősek a féléves szakmai programterv kialakításáért, az előadások és konferenciák szervezéséért, valamint a kutatóműhelyek munkájának koordinálásáért. A szakmai bizottság egyik megbízott tagja képviseli a Magyary Zoltán Szakkollégiumot az Interkoll, vagyis a Szakkollégiumok Egyeztető Fórumának ülésein.
• A kommunikációs vezető alá a kommunikációs bizottság, melynek hatáskörébe a kapcsolattartás az egyetemmel, a támogatókkal és a partnerekkel, valamint a külső kommunikáció lebonyolítása tartozik . Szintén a bizottság feladata a PR és marketing ügyek vitele, ezen belül a nyilvános rendezvények meghirdetése és reklámozása, és az ehhez szükséges eszközök beszerzése. A kommunikációs bizottság tagja a mentorprogramért felelős koordinátor, aki a szakkollégium új tagjainak felvételével kapcsolatos program sikeres lebonyolítását menedzseli. Elsősorban ezzel a bizottsággal dolgozik együtt a szakkollégium közgyűlése által megválasztott főszerkesztő, aki a szakkollégium kiadványaiért felel.
• A pénzügyi vezető felelősségi körébe tartozik a szakkollégium költségvetésének előkészítése, és az elszámolások pontos vezetése. Az ide tartozó pénzügyi bizottság további feladatai a pályázati és egyéb forráslehetőségek feltárása, a pályázatírás, valamint az ezekhez kapcsolódó beszámolók elkészítése.
• A szakkollégiumban végzett közösségi tevékenységek a fent ismertetett szisztéma szerint egy olyan egymásra épülő hierarchikus rendszerben épülnek fel, ahol minden szakkollégistának megvan a saját felelősségi területe és feladata. Az elvégzett tevékenységek minőségéért hallgatók részéről az elnök, valamint oktatóként a szakkollégiumot vezetőigazgató felel.

Elérhetőségek

Székhelye: Orczy úti Kollégium F01. iroda (1089 Budapest, Orczy út 1.)

E-mail: magyary.szakkollegium@gmail.com

Honlap: https://magyary-szakkollegium.hu/

Facebook: www.facebook.com/mzszk

Külső hivatkozások

• A Magyary Zoltán Közigazgatási Szakkollégium honlapja
• A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Honlapja
• Magyary Zoltán
• Szakkollégiumi Charta