Gracza György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gracza György
Gracza György.jpg
Született 1856. szeptember 12.
Vehéc
Elhunyt 1908. május 14. (51 évesen)
Budapest
Foglalkozása újságíró,
író,
történetíró
A Wikimédia Commons tartalmaz Gracza György témájú médiaállományokat.

Gracza György (Vehéc, 1856. szeptember 12.Budapest, 1908. május 14.) újságíró, író, történetíró.

Életrajz[szerkesztés]

Hont vármegyei régi nemesi családból származott. Alsóbb iskoláit Sátoraljaújhelyen, Egerben, Szatmáron és Debrecenben végezte, majd a budapesti egyetemen jogot hallgatott. Már egyetemi évei alatt cikkei jelentek meg az Új Idők, a Független Polgár és a Családi Kör című lapokban. 1878-tól a Független Hírlap, 1882-től a függetlenségi szellemű Budapest című képes politikai lap munkatársa lett. 1884-től a Budapest felelős szerkesztője, majd főszerkesztője. 1903-ban idegbetegsége miatt lemondott a lapnál betöltött tisztségéről.

Újságírói tevékenysége mellett regényeket és népszerűsítő történelmi munkákat is írt. Részt vett a Tolnai Világtörténete szerkesztésében és ő szerkesztette az 1886 és 1900 között megjelent Budapest nagy képes naptára és a Budapest kis képes naptára című kiadványokat. Follinus Emillel összegyűjtötte korának mulatságos anekdotáit és 1887-ben, majd az anyagot jelentősen bővítve 1902-ben könyv alakban kiadta. Legismertebb munkája Az 1848–49-iki Magyar Szabadságharcz Története, amely a korszak történetét nem eredeti dokumentumok kutatása alapján, felületesen tárgyalja.

A "történet a népek" oktatója, — úgy mondják. Legyen szabad remélnem, hogy igénytelen művem ez irányban is teszen valamicske szolgálatot. Talán erősíteni fogja a nagy idők nagy alakjai iránti kegyeletet, talán hozzájárul a szabadságszeretet és a nemzeti öntudat emeléséhez. Vajha úgy lenne'

Isten áldása legyen a hazán. Budapest. 1894 deczember 1, Gracza György.

– Gracza György Az 1848–49-iki magyar szabadságharcz története - Előszó (1894)[1]

Írásaihoz gyakran használta a Jánki György, Tövis, Csipke-Rózsa és Tiborcz írói álneveket.

Főbb művei[szerkesztés]

  • A Corvinák (névtelenül, Budapest, 1875, német és magyar nyelven is)
  • A halál őrültjei (regény, Budapest, 1886)
  • A nevető Magyarország. A legújabb adomák egyetemes gyűjteménye (Follinus Emillel, Budapest, 1887; bővített kiadás: Budapest, 1901. I. kötet II. kötet) → reprint kiadás: Pytheas Könyvmanufaktúra[2]
  • Kossuth Lajos élete és működése (Budapest, 1893)
  • 1848 március 15. (Budapest, 1898)
  • Az 1848-49-iki magyar szabadságharcz története I–V. (Budapest, 1894–1898) → reprint kiadások: Pallas-Antikvárium Kft. (1990-es évek),[3] Históriaantik Kiadó (2015, nem díszkötésben)[4]
  • Talpra magyar!… Az 1848-iki magyar szabadságharc története (Budapest, 1906, újabb kiadások: 1923, 1940) → reprint kiadás: Pytheas Könyvmanufaktúra[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gracza György Az 1848–49-iki magyar szabadságharcz története. [2013. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 6.)
  2. [1]
  3. [2]
  4. [3]
  5. [4]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]