Gracza György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gracza György
Született 1856. szeptember 12.
Vehéc
Elhunyt 1908. május 14. (51 évesen)
Budapest
Foglalkozása újságíró,
író,
történetíró

Gracza György (Vehéc, 1856. szeptember 12.Budapest, 1908. május 14.) újságíró, író, történetíró.

Életrajz[szerkesztés]

Hont vármegyei régi nemesi családból származott. Alsóbb iskoláit Sátoraljaújhelyen, Egerben, Szatmárban és Debrecenben végezte, majd a budapesti egyetemen jogot hallgatott. Már egyetemi évei alatt cikkei jelentek meg az Új Idők, a Független Polgár és a Családi Kör című lapokban. 1878-tól a Független Hírlap, 1882-től a függetlenségi szellemű Budapest című képes politikai lap munkatársa lett. 1884-től a Budapest felelős szerkesztője, majd főszerkesztője. 1903-ban idegbetegsége miatt lemondott a lapnál betöltött tisztségéről.

Újságírói tevékenysége mellett regényeket és népszerűsítő történelmi munkákat is írt. Részt vett a Tolnai Világtörténete szerkesztésében és ő szerkesztette az 1886 és 1900 között megjelent Budapest nagy képes naptára és a Budapest kis képes naptára című kiadványokat. Follinus Emillel összegyűjtötte korának mulatságos anekdotáit és 1887-ben, majd az anyagot jelentősen bővítve 1902-ben könyv alakban kiadta. Legismertebb munkája az 1848–49. évi szabadságharc történetét feldolgozó műve, amely a korszak történetét nem eredeti dokumentumok kutatása alapján, felületesen tárgyalja.

A "történet a népek" oktatója, — úgy mondják. Legyen szabad remélnem, hogy igénytelen művem ez irányban is teszen valamicske szolgálatot. Talán erősíteni fogja a nagy idők nagy alakjai iránti kegyeletet, talán hozzájárul a szabadságszeretet és a nemzeti öntudat emeléséhez. Vajha úgy lenne'

Isten áldása legyen a hazán. Budapest. 1894 deczember 1, Gracza György.

– Gracza György Az 1848–49-iki magyar szabadságharcz története - Előszó (1894)[1]

Írásaihoz gyakran használta a Jánki György, Tövis, Csipke-Rózsa és Tiborcz írói álneveket.

Főbb művei[szerkesztés]

  • A Corvinák (névtelenül, Budapest, 1875, német és magyar nyelven is)
  • A halál őrültjei (regény, Budapest, 1886)
  • A nevető Magyarország. A legújabb adomák egyetemes gyűjteménye (Follinus Emillel, Budapest, 1887, bővített kiadás: Budapest, 1902)
  • Kossuth Lajos élete, működése és halála (Budapest, 1893)
  • 1848 március 15. (Budapest, 1898)
  • Az 1848-49-iki magyar szabadságharcz története I–V. (Budapest, 1894–1898)
  • Talpra magyar!… Az 1848-iki magyar szabadságharc története (Budapest, 1906, újabb kiadások: 1923, 1940)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozás[szerkesztés]