Wilhelm von Roggendorf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wilhelm von Roggendorf
Wilhelm von Roggendorf.jpg
Született 1481[1]
Meghalt 1541 (59-60 évesen)[1]
Somorja

Wilhelm von Roggendorf (német nevén Wilhelm Freiherr von Roggendorf, magyarosan Roggendorf Vilmos) (Roggendorf, 1481. k. – Komárom, 1541. augusztus 25.) alsó-ausztriai születésű osztrák báró, a Habsburg-haderő generálisa, akinek neve közismert a magyar történelemben.

Élete[szerkesztés]

Katonai karrierjét V. Károly német-római császár és spanyol király seregében kezdte az 1520-as években. A franciák ellen harcolt Észak-Itáliában és Németországban. 1527-ben részt vett I. Ferdinánd magyarországi hadjáratában. 1529-ben Ferdinánd őt nevezte ki az osztrák-német-cseh csapatok főparancsnokává, amikor I. Szulejmán betört Magyarországra. A törökök elől visszavonult, átengedve az ellenségnek az összes magyar területet. Bécs védelmét is ő irányította, de a császárváros megvédelmezése nem az ő, hanem Idősebb Niklas Salm érdeme.

A szultán visszavonulása után Roggendorf részt vett Nyugat-Magyarország elfoglalásában. 1530-ban Ferdinánd őt küldte Buda elfoglalására, de a vár török védőivel szemben ismét alulmaradt.

Mivel Salm elesett Bécs ostromakor, ezért ő maga tapasztalatok hiányában nem tudott eredményesen harcolni az oszmánokkal. Előrehaladott kora miatt gyakran megbetegedett, ezért sokszor ilyen állapotban kellett harcolnia.

1532-ben a Bécs alatt gyülekező hatalmas birodalmi sereg egyik alvezéreként az osztrák és cseh csapatokat felügyelte. Mivel Szulejmán várt támadása elmaradt, a hadsereg is feloszlott, s Roggendorf is dolgavégezetlenül távozhatott.

A következő években is csak eredménytelen harcokat folytatott Szapolyai és a törökök ellen, majd otthagyta hadsereget és Ausztria főhercegének udvarában lett udvarmester.

1541-ben Ferdinánd végképp eltökélte, hogy megszerzi Budát, ezért egy nagy hadsereget küldött Roggendorf vezérletével. A várat csekély létszámú magyar katonaság védte, de Török Bálint és Fráter György vezetésével a védelem kitartott és az elhúzódó ostrom miatt Roggendorf csapatai demoralizálódni kezdtek. A parancsok rövidesen hírét vette, hogy Szulejmán nagy felmentő sereggel jön ellene, azonnal elrendelte a visszavonulást. Ezt a törökök és a várbeliek is megneszelték, s a rajtaütöttek Roggendorf csapatain. Nemsokára a szultán teljes serege is rátámadt a visszavonuló osztrákokra. A Habsburg-sereg csaknem teljes szétverésével végződő csatában a generális is halálosan megsebesült egy puskagolyótól. Komáromba vitték, de már nem gyógyult fel. A vereség és a trauma következtében néhány nap múlva meghalt.

Emlékezete[szerkesztés]

  • Carrarai márványból faragott életnagyságú szobrát felállították a Hadvezérek csarnokában, a bécsi Hadtörténeti Múzeumban.
  • A Heldenbergi Emlékhelyen (Gedenkstätte Heldenberg), ahol az osztrák hadtörténelem híres hadvezéreinek emlékművei állnak, Roggendorf szobra a Heldenallee-n látható, Zrínyi Miklós szigeti hős szobra mellett.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 24.)

Források[szerkesztés]