Moldvahosszúmező

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Moldvahosszúmező (Câmpulung Moldovenesc)
Moldvahosszúmező látképe
Moldvahosszúmező látképe
Moldvahosszúmező címere
Moldvahosszúmező címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBukovina
Fejlesztési régióÉszakkelet-romániai fejlesztési régió
MegyeSuceava
Községközpont Câmpulung Moldovenesc
Beosztott falvak Câmpulung Moldovenesc
Polgármester Gabriel-Constantin Șerban
Irányítószám 725100
SIRUTA-kód 146502
Népesség
Népesség16 722 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság32
Népsűrűség696,75 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság600 m
Terület24 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Moldvahosszúmező (Románia)
Moldvahosszúmező
Moldvahosszúmező
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 31′ 51″, k. h. 25° 33′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 51″, k. h. 25° 33′ 05″
Moldvahosszúmező weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Moldvahosszúmező témájú médiaállományokat.
Dragos vajda szobra a városban

Moldvahosszúmező (románul: Câmpulung Moldovenesc, régebbi helyesírás szerint Cîmpulung Moldovenesc, 1950 előtt Câmpulung;ukránul: Довгопілля; magyarul olykor csak Hosszúmező) municípium Romániában, Bukovinában, Suceava megyében, a Moldova folyó partján. Mintegy 20 000 fős (csaknem színromán) lakosságával Szucsáva, a megyeszékhely után a megye második legjelentősebb városa. Gazdaságának alapja a tej- és faipar, ezeket egészíti ki az ökoturizmus.

Története[szerkesztés]

A település már a moldvai állam kialakulása előtt lakott hely volt. Dragoș vajda, aki a máramarosi vajda volt és a Bélteki Drágffy családból származott, majd később Moldva első fejedelme, a moldvai fejedelemség megteremtője lett; útban Máramarosból Moldvabányára itt is időzött.

A város első említése azonban csak a 15. század elejéről, egy 1411-ből származó oklevélen, Alexandru cel Bun idejéből maradt fenn, amikor a fejedelem a moldovițai kolostornak szánt adományait sorolta fel.

A településnek a középkorban árumegállító joga volt, és egészen a 18. század végéig járási székhely is volt, és ez idő alatt kereskedelmi és állattenyésztő központtá fejlődött. Jelentős helyi jellegű kisipara (malom, olajütő, fűrésztelep) is volt, később pedig sör- és sajtgyár is épült a területén.

1775-ig a Moldvai Fejedelemség része, utána az Osztrák Császársághoz kerül, Bukovina része lesz. Az első világháború után Romániának ítélték.

A város híres zsinagógáiról, melyek egy aktív haszid zsidó közösség életteréül szolgáltak. A második világháború alatt híres főrabbiját, Moses Josef Rubint meghurcolták, zsinagógáit a nácik kifosztották. A világháború végére az üldözések és a kivándorlás hatására zsidó közössége szinte teljesen eltűnt.

A városnak mára jelentős üzemei (tejporgyára, építőanyag- és csempeárugyára, fafeldolgozóüzem) vannak.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • A Grămada-ház (Casa Grămadă) - 1817-ben épült fából. Faragott és festett virágmotívumok, geometrikus minták díszítik.
  • A Prundenau-ház (Casa Prundeanu) - A 19. században épült. Fagerendákból összerótt pásztorszállás, mely a település régi házainak típusa volt, melyek két-háromszáz évvel ezelőtt alakultak ki a pásztorkodó területeken. Ez egy téglalap alakú épület, mely egy nagyon keskeny előtérből és két helyiségből áll.
  • Múzeum (Muzeul de istorie și etnografie)
    • A természettudományi részlegben a Măgura Lupului kőzeteiből származó szürke és téglavörös ammoniták láthatók. A negyedkorból származó állati és növényi kövületek közül pedig a Cârlibaba mellett talált jávorszarvasagancs, valamint a Moldva folyóból előkerült mamutagyar is látható.
    • A néprajzi részleg kiállítása sokrétű. Bemutatja többek közt a halászat, vadászat, földművelés, gyümölcsszedés különféle eszközeit (vesszőből font kosarakat, berakásos mintákkal díszített puskaportartó szarukat, fából faragott kulcsokat és sok más tárgyat).

Érdekesség még a szőlőműveléshez használt több mint négyszáz éves szekér és két körülbelül 200 éves faeke. De megkapó szépségűek a pásztorok által készített használati tárgyak és a népviseleteket bemutató tárlók bőr, szőrme kabátkái, övei, tárcái és táskái isé.

Népi építészet, népviselet[szerkesztés]

Moldvahosszúmező utcáiban máig sok szép emléke maradt fenn a népi építészetnek. A népviselet máig él a környéken, azonban azt csak ünnepnapokon hordják, ilyen alkalmakkor gyakran feltűnnek az utcákon a hímzett bőrből, szőrmedíszítéssel készült bundácskák és mellények. Az asszonyok ingblúzának a hímzésén a stilizált madár- és egyéb állatdíszes motívumokat mértani minták: rombuszok, négyzetek, háromszögek egészítik ki.

Ismert emberek[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

További információk[szerkesztés]