Cajvana
| Cajvana | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Bukovina | ||
| Fejlesztési régió | Északkelet-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Suceava | ||
| Rang | Város | ||
| Községközpont | Cajvana | ||
| Beosztott falvak | Codru | ||
| Polgármester | Tomăscu Gheorghe | ||
| Irányítószám | 727100 | ||
| SIRUTA-kód | 147633 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 6759 fő (2011. okt. 31.)[2] +/- | ||
| Magyar lakosság | 1 | ||
| Község népessége | 9139 fő (2021. dec. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 334 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 24,83 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 42′ 16″, k. h. 25° 58′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 42′ 16″, k. h. 25° 58′ 10″ | |||
 | |||
| Cajvana weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cajvana témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Cajvana város Suceava megyében, Bukovinában, Romániában.
Fekvése[szerkesztés]
A megye középső részén helyezkedik el, Gura Humorului városától 38 km-re északkeletre, Radóctól 30 km-re délre, a megyeszékhelytől Szucsávától pedig 36 km-re északnyugati irányban.
Több kisebb patak érinti a települést, jelentősebbek: a Cajvana, a Crivăț (vagy Grivăț) és a Berbec.
Történelem[szerkesztés]
A településen áll egy tölgyfa mely az ország legöregebb fájaként ismert, legendák szerint a falut 1241 - 1242 között tatárok támadták meg, a csatákban a falu összes férfia odaveszett, egy tömegsírban temették el őket, és egy tölgyfát ültettek sirjuk fölé, hogy ne menjen feledésbe a sir helye, a település címerében lévő tölgy is ezt szimbolizálja.
Első írásos említése 1575-ből való, amikor is IV. Sánta Péter moldvai fejedelem több birtokot feloszt lányai között, köztük Cajvana faluját is.
1615-ben a területet IX. Tomșa István fejedelem veszi meg, és a szolkai kolostornak adományozza, 1785-ig a kolostor birtokának számít. 1849-től a Bukovinai Ortodox Egyház tulajdona.
Városi rangot 2004-ben kapott.
Népesség[szerkesztés]
A lakosság etnikai összetétele a 2002-es népszámlálási adatok alapján:
- Románok: 7231 (99,55%)
- Romák: 31 (0,42%)
- Magyarok: 1 (0,01%)
A lakosok 79,01%-a ortodox vallású (5739 lakos), 20,65%-a pedig pünkösdista (1500 lakos).
Látnivalók[szerkesztés]
- A több évszázados tölgyfa
Gazdaság[szerkesztés]
Jelentősebb ágazatok: mezőgazdaság, könnyűipar, kereskedelem.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
További információk[szerkesztés]
