Pécsi Horvát Színház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pécsi Horvát Színház
A színház felújítás alatt álló homlokzata 2016 januárjában
A színház felújítás alatt álló homlokzata 2016 januárjában
Hely 7621 Pécs, Anna u. 17.
Építési adatok
Megnyitás 1992
Rekonstrukciók évei 2014–
Hasznosítása
Felhasználási terület színház
Tulajdonos Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának
Alapadatok
Alapterület 96 m²
Elhelyezkedése
Pécsi Horvát Színház (Pécs)
Pécsi Horvát Színház
Pécsi Horvát Színház
Pozíció Pécs térképén
é. sz. 46° 04′ 43″, k. h. 18° 13′ 52″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 43″, k. h. 18° 13′ 52″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pécsi Horvát Színház témájú médiaállományokat.

A Pécsi Horvát Színház Magyarország egyik nemzetiségi színháza Pécsen, mely 1992-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. A színházban horvát és magyar nyelvű előadásokat is tartanak, melyek elsősorban kamara-jellegű rendezvények, hiszen a pécsi Dzsámitól néhány percre lévő, tüzes-barnára festett épület alapterülete 96 négyzetméter, a színpad-nézőtéré pedig mindössze 80 négyzetméter. A ház udvara - hasonlóan a zárt kapus belvárosi, pécsi udvarokhoz - meglepetést okoz, mert meghitt és zöld. Méreteiben a színház épületére hasonlít, terasza nyári színházi eladásokhoz kínálja magát.

Története[szerkesztés]

A Pécsi Horvát Színház története talán akkor kezdődött el, amikor 1989-ben a tettyei romok közt épített színpadon felállítottak egy hatalmas, frissen kivágott fát: "életfát", amelynek ágai között, a magasban foglalt helyet a zenekar, s játszotta a kólót Miroslav Krleža: Szentistvánnapi búcsú című drámájának előadásán.[1] A művet horvátul és magyarul; horvát illetve magyar anyanyelvű színészek, táncosok és zenészek adták elő. Ők játszották, énekelték és táncolták el a fájdalmat, a víziót, ahogy Krleza látta a nemzetiségek életét a háború előtti pillanatban. A darabot bemutatták a jóval tágasabb Káptalan utcai szabadtéri színpadon is, majd 1991-ben, közvetlenül a délszláv háború kirobbanása előtt a 140 fős társulat Splitben, a Horvát Dráma Fesztiválján vendégszerepelt vele.

A következő színpadi mű, amely két nyelven szólalt meg, Bresan: Paraszt Hamlet című munkája volt.[1] A siker nyilvánvalóvá tette az igényt a horvát nyelvű színjátszásra. Az akkor működő Pécsi Nyári Színház és Pécsi Kisszínház tagozata lett a Pécsi Horvát Színház, és 1992-ben mutatkozott be Budapesten a Várszínházban ünnepélyes keretek között.[1]

Ezt követően került színre horvátul Anton Karagic: Az elvált, Matisic: Karácsonyi mese, és Mujicic-Senker: A kadét c.darabja. A Kadét különlegessége, hogy szövege többnyelvű, ezzel is jellemezve Pécset, a soknemzetiségű várost, ahol a mű főszereplője a hadapródiskolás Krleza élt.

Nem kevés szerepe volt ebben Zvonko Ivković intendánsnak, aki akkoriban az eszéki színházat irányította,[1] s azoknak az eszéki színészeknek, akik először vállaltak ilyen rendkívül nehéz feladatot. A Horvát Színház az első időkben szinte költségvetés nélkül létezett: Pécs város nem tudta magára vállalni egy országos feladatokat ellátó intézmény fenntartását.

Ha nagyon szerény összegekből is, de egymás után sorjáznak az előadások. A zágrábi és pécsi művészek között létrejött egy különleges és gyümölcsöző kapcsolat. Azért különleges, mert szinte spontánul működik, és azért gyümölcsöző, mert a "Csopor(t)-Horda" néven elhíresült társaság gyakori - pécsi vagy zágrábi - találkozóiból számos képzőművészeti kiállítás, színházi előadás, színészek vendégjátéka, egy templom-terv, és számos kiadott könyv született. Több művet is lefordítottak horvátra illetve magyarra. Ilyen módon készült el Göncz Árpád: Magyar Médeia c. drámájának horvát nyelvű fordítása és a horvátoktól érkezett az igény a bemutatásra.

Mozgó színház[szerkesztés]

A Pécsi Horvát Színház az anyanyelv ápolásán túl kulturális centrummá szeretne válni. Gyakran elébe megy azoknak, akik a távolság miatt nem jöhetnek el az Anna utcai színházba. Ezért vállalja a tájolást Bajától Szombathelyig mindenhová, ahol értik a horvát nyelvet.A színház lehetőséget nyújt olyan rendezvények számára (például a Ring c. sorozat), amelyekben találkozni lehet Magyarország és Horvátország jeles személyiségeivel.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 315. o. ISBN 978-963-06-7919-0

Forrás[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]