Soproni Petőfi Színház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sopron, Petőfi Színház

A Soproni Petőfi Színház Sopron belvárosában található, a Petőfi téren. Az eredetileg 1840-ben emelt épület jelenlegi formáját Medgyaszay István 1909-es átépítésének köszönheti. Az intézmény igazgató-főrendezője 2012 augusztusa óta Pataki András.

Építése[szerkesztés]

A színház az 1909-es átépítés előtt

Az ország első kőszínháza Sopronban nyílt 1769-ben, a jelenlegitől nem messze, egy szárazmalom átépítésével. 1840-ben a bécsi Franz Lössl tervei szerint új, erre a funkcióra tervezett épületet emeltek a jelenlegi helyen.[1] A viszonylag kis méretű, téglalap alaprajzú épület öttengelyes homlokzatát négy oszlop tartotta erkéllyel díszítette a tervező.

A 20. század elején már komoly problémát jelentett az épület tűzveszélyessége, illetve a fűtetlen előcsarnok és a ruhatár. Ezért Sopron városa 1908-ban felkérte a Fellner és Helmer építészirodát egy új épület tervezésére, ám mivel a bécsi műhely csak 1910-re vállalta volna a befejezést, inkább új tervezőt kerestek. A város 1909. március 31-én 200 000 koronát szavazott meg az átépítésre.[2] Medgyaszay Istvánt a nemrég befejezett és pozitív fogadtatásra talált veszprémi színház miatt keresték meg. Az építész 1909 áprilisában járt először a városban, felmérve az épület állapotát és a lehetőségeket; akkor úgy becsülte, az év karácsonyára már elkészülhet az átépítés. Ajánlatát április 14-én nyújtotta be, és májusra már a kivitelezési tervek is elkészültek. A bontás júniusban kezdődött; csak a színház főfalai maradtak meg, minden egyéb épületelem: a tető, a lépcsők, a páholyok és az erkélyek újonnan, vasbetonból készültek. Az épület az ígért hat hónap alatt elkészült, karácsonykor meg is nyitották.

Medgyaszay megtartotta a régi befoglaló tömeget és az alaprajzot is, a tömb egyedül a főhomlokzat elé épített új előterek és lépcsőházak révén bővült, hosszanti irányban 4-5 méterrel. A főhomlokzat mintegy a régi homlokzat ellenképe; a klasszicista timpanon helyett Medgyaszay sgraffitóval és széles párkánnyal zárta le, de átvette és újra felépítette a négyoszlopos erkélyt. A cél itt is a Veszprémben is alkalmazott újszerű technológia, a vasbeton lehetőségeinek megmutatása: a homlokzaton elhelyezett négy oszlop tetején kiszélesedő fejezet helyett keskeny vasbeton elem tartja az erkélylemezt, amelynek korlátja az építészre jellemző, vasbetonból formált népművészeti motívumokat mutat. A főhomlokzat sgraffitóját először a soproni művész, idősebb Storno Ferenc tervezte meg, ám ez nem nyerte el Medgyaszay tetszését, így végül maga készítette el a vázlatokat, amelyek alapján Beszédes Ottó és Zsille Kálmán végezték a kivitelezést.

Az oldalhomlokzatokon és a hátsó homlokzaton az ablakok a Medgyaszayra jellemző filigrán vasbeton osztást viselik. Az oldalhomlokzatokra az építész erkélyeket tervezett; ezek egyrészt ideiglenes menekülőútvonalként szolgáltak, másrészt változatosságot vittek az elnyújtott falszakaszokba.

A 17,5 × 17,5 méteres nézőteret háromemeletes páholysor, első emeleti erkély és karzat tagolja, eredetileg 900 férőhellyel.[3] A tetőt nyolc centiméter vastag vasbeton födém képezi, amely alá ötcentis rabic dongamennyezetet húztak. A páholyokat a szokásos rabicfalak helyett plüssfüggönyök választották el, színüket a belső tér átgondolt koncepciója határozta meg, amely a szokásos fehér-arany-bordó helyett a homokszín és a rozsdabarna felfelé világosodó kombinációjára épült. A mennyezetről a Veszprémben is alkalmazott üvegcsillárok tökéletesített változatai lógtak, a Medgyaszay által 1909-ben szabadalmaztatott foglalat nélküli izzókkal. A belsőt Zsolnay-kerámiával díszítették. Ugyancsak a tervező szabadalmát képezték a kijárati ajtózárak, amelyek csukott állapotban biztonságosak voltak betörés és léghuzat ellen, veszély esetén azonban a középen elhelyezett gomb megnyomásával azonnal feltárultak.[4] Az építést jobbára soproni iparosok végezték, a teljes költség 250 000 koronára rúgott.

Rekonstrukciók[szerkesztés]

A rossz állapotba került színházépületet 1969-1975 között Kotsis Iván (KÖZTI) vezetésével felújították és átépítették.[5] Bár Kotsis saját leírása szerint tiszteletben tartották az eredeti koncepciókat, és funkcionálisan valóban pozitív változások történtek, a Medgyaszay-féle eredeti homlokzat és belső tér komoly károkat szenvedett. A homlokzaton átrendezték az ablakbeosztást mind az oldalsó rizalitokon, mind az erkély felett, részben eltüntetve az eredeti vasbeton kiosztást. A már korábban súlyosan károsodott sgraffito maradványait eltüntették, helyére a „Petőfi Színház” felirat került. Kotsis bővítette a párkány vonalát is, megváltoztatva a homlokzat arányait. Az oldalhomlokzat erkélyeit elbontották. A belsőből eltűntek az eredeti berendezés darabjai; az új belsőépítészeti terveket Bánk András készítette.

1992-ben újabb rekonstrukcióra került sor, ekkor a feladattal megbízott Kőnig Tamás és Wagner Péter a Medgyaszay-féle állapot minél teljesebb rekonstrukcióját tűzték ki célul, bár a színház ekkor nem volt műemlék.[6] A tervezés 1992. május-júniusban, a kivitelezés tízmillió forintos költséggel június-december között zajlott – nagyjából annyi idő alatt, mint az építés. A főhomlokzatot részben rekonstruálták. Az eredeti mintájára Rády Andrea és Nagy Attila újra elkészítették a sgraffitót, és a középrizalit ablakai is visszakapták a vasbeton osztásokat.[7] A két szélső rizalitban azonban a Kotsis-féle ablakosztás maradt meg. A belsőben is igyekeztek visszaállítani az eredeti állapotot, a színházterem eredeti színeit; a csillárokat ugyancsak Medgyaszay tervei alapján gyártotta újra Gaál Endre iparművész. Kipótolták a kerámiadíszítés elpusztult darabjait is.

A színház 1992. december 3-án Friedrich Dürrenmatt Meteor című darabjával nyitott újra.[8] 2012-ben a városi közgyűlés úgy döntött, hogy a városban élő és dolgozó társulatot alapít. A prózai társulat 10 fős, munkájukat neves vendégművészek segítik. 2014-ben, a színházon belül létrehozták a Sopron Balett együttest, Demcsák Ottó vezetésével, 10 fős társulattal.

A színház igazgatói[szerkesztés]

A Soproni Petőfi Színház vezetősége és munkatársai[szerkesztés]

  • Pataki András igazgató–főrendező
  • Demcsák Ottó Harangozó-díjas, a Sopron Balett vezetője
  • Katona Imre vezető dramaturg
  • Oberfrank Péter zenei vezető, Liszt-díjas, érdemes művész
  • Kovács Ferenc műszaki vezető, Magyar Teátrum – díjas
  • Pomezanski György, kreatív tanácsadó
  • Németh Ervin, dramaturg, drámatanár
  • Magyar Kató Blanka, művészeti titkár
  • Varga Róbert, sajtóreferens

Társulat[szerkesztés]

  • Ács Tamás színművész
  • Alekszej Batrakov koreográfus
  • Alexandre Colpacci rendező
  • Andrej Potapov táncművész
  • Béres László rendező
  • Csernus Anita táncművész
  • Darija Pisminceva táncművész
  • Diószegi Imola színművész
  • Eperjes Károly színművész, Kossuth- és Jászai-díjas
  • Farkas Ibolya színművész
  • Farkas Tamás színművész
  • Feke Pál színművész
  • Füredi Nikolett színművész
  • Füsi Zsolt táncművész
  • Gál Tamás színművész
  • Habodász István színművész e.h.
  • Halasi Imre rendező, Jászai-díjas, érdemes művész
  • Horányi László színművész
  • Horváth Dávid ügyelő
  • Horváth László színművész
  • Horváth Renáta táncművész
  • Horváth Zsuzsa színművész, Jászai-, Aase- és Déryné-díjas
  • Húros Annamária jelmeztervező
  • Huzella Péter zeneszerző, előadóművész, Kossuth-díjas
  • Kádas Petra színművész e.h.
  • Khell Csörsz díszlettervező, Jászai-díjas
  • Kisfaludy Zsófia színművész
  • Kiss Noró előadóművész
  • Kovács Frigyes színművész, Jászai-díjas
  • Maizác Stefánia színművész e.h.
  • Major Zsolt színművész
  • Mikó István színművész, Jászai-díjas örökös tag
  • Mira János díszlettervező
  • Molnár Anikó színművész
  • Mucsi Kristóf színművész e.h.
  • Nagy Gábor színművész
  • Novák Ferenc koreográfus, Kossuth- és Erkel-díjas, a nemzet művésze
  • Pápai László rendező
  • Papp Attila színművész
  • Papp Gyula zeneszerző, előadóművész
  • Perényi Balázs rendező
  • Rátkai Erzsébet jelmeztervező, Jászai- és Ferenczy Noémi-díjas
  • Reviczky Gábor színművész, Kossuth- és Jászai-díjas
  • Radó Denise színművész, rendező Jászai - díjas
  • Rovó Péter táncművész
  • Sági Balázs, korrepetitor
  • Sárdy Barbara korrepetitor, énektanár
  • Sasvári Krisztina táncművész
  • Savanyu Gergely színművész
  • Serbán Attila színművész
  • Simon Andrea színművész, rendezőasszisztens
  • Sipos Ferenc koreográfus
  • Stéphanie Schlesser színművész
  • Szabó Barbara Szofia táncművész
  • Szakál Attila táncművész, koreográfus
  • Szalai Dóra táncművész
  • Szarka Gyula zeneszerző, előadóművész, Kossuth- és Magyar Örökség díjas
  • Szarka László ügyelő
  • Szélyes Andrea jelmeztervező
  • Szélyes Ferenc színművész, Jászai-díjas
  • Sziládi Hajna színművész e.h.
  • Szilágyi Tibor színművész, Kossuth- és Jászai-díjas, kiváló és érdemes művész
  • Szlúka Brigitta színművész
  • Szolnoki Tibor színművész, Jászai-díjas
  • Szomor György színművész
  • Szőcs Erika színművész
  • Tassonyi Zsolt karmester
  • Török Sára színművész e.h.
  • Vastag Tamás előadóművész
  • Vasyl Sevastyanov táncművész
  • William Fomin táncművész, koreográfus, Harangozó-díjas
  • Wischer Johann színművész
  • Zsadon Andrea színművész, Jászai-díjas
Díszítőtár

Horváth Péter

tárvezető, színpadmester

Tremmel Ernő színpadmester

Németh László díszítő

Horváth László

díszítő, gépkocsivezető

Horváth József díszítő

Vezdén József díszítő

Veréb András díszítő

Bajzáth Dániel díszítő

Kelléktár

Szórádi Béla

tárvezető, kellékes

Fekete Adrienn kellékes

Hangtár

Horváth Attila hangosító

Molnár Máté hangosító

Szarka László hangosító

Világosítótár

Giczi Tamás világosító

Mészáros János, világosító

Kovács Gábor világosító

Farkas Bence világosító

Jelmeztár

Kaszab Zsuzsanna

tárvezető, öltöztető

Pintérné Németh Judit öltöztető

Petrik Erzsébet fodrász

Varga Zsuzsanna varrónő

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Potzner Ferenc (szerk.): Medgyaszay István. Holnap Kiadó, Budapest, 2004.
  2. Dávid Ferenc: A soproni színház 1838-1909-1963-1992. Az OMvH Magyar Építészeti Múzeumának kiállítási katalógusa. Budapest, 1993.
  3. Medgyaszay István: A soproni városi színház átépítéséről. A Magyar Mérnök és Építész Egylet Heti Értesítője, 1910/20.
  4. Rerrich Béla: A soproni színház. Építő Ipar 1909/1.
  5. A soproni Petőfi Színház átépítése. Tervező építész: id. Dr. Kotsis Iván (KÖZTI). MÉ 1976/5. 9-13. o.
  6. A soproni Petőfi Színház rekonstrukciója. Építész: Kőnig Tamás és Wagner Péter. Magyar Építőművészet, 1993/2. 26-27.
  7. Dávid Ferenc: Medgyaszay színházának helyreállítása. Magyar Építőművészet, 1993/2. 28-30.
  8. A színházról (magyar nyelven) (html). A ProKultúra Sopron Nonprofit Kft. honlapja. (Hozzáférés: 2012. február 11.)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Soproni Petőfi Színház témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés]

  • A Soproni Petőfi Színház hivatalos oldala [1]
  • Dávid Ferenc: Medgyaszay színházának helyreállítása. Magyar Építőművészet 1993/2. 28-30.
  • Kotsis Iván: A soproni Petőfi Színház átépítése. Magyar Építőművészet 1976/5. 9-13. o.
  • Potzner Ferenc (szerk.): Medgyaszay István. Holnap Kiadó, Budapest, 2004.
  • A soproni Petőfi Színház rekonstrukciója. Építész: Kőnig Tamás és Wagner Péter. Magyar Építőművészet, 1993/2. 26-27.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]